Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

1970. május 7. nunatitmt natttfl« 5 Ezer férőhelyes marhahizlaló telep Tsz-ek társulnak a sörgyárral Csak afféle puhatolódzó, közvéleménykutató megbeszé­lésre hívta össze a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szer­dán déle.jtt a Pécsi Pannónia Sörgyárba a Pécs vonzásköré­ben gazdálkodó szarvasmar­ha-tartó termelőszövetkezetek vezetőit egy a gyár és a tsz-ek között létrehozandó marhahizlalási kooperáció ügyében. Az érdeklődés azon­ban várakozáson felüli volt. A megielent termelőszövetke­zetek — Reménypuszta, Bi- cserd, Szentdénes, Kővágó­szőlős, Görcsöny, Királyegy­háza, Baksa, Szabadszentki­rály — képviselői nemcsak támogatták a kooperáció gon­dolatát, de szinte egymással versenyezve ajánlották fel anyagi eszközeiket a közpon­ti hizlaló telep megépítésé­hez. A kővágószőlősi, a gör- csönyi és a bicsérdi tsz pél­dául önerőből is hajlandó vol­na a központi hizlaldát meg­építeni. A helykijelöléssel és a részletek kidolgozásával, va­lamint a koordinálással kap­csolatos teendőkkel a Pécsi Tsz Szövetséget bízták meg. Az ötletet a napi 350 má­zsás tételben jelentkező sör­gyártási melléktermék, a kitűnő takarmányt biztosító sörtörköly, jobb hasznosítása adta. Ez a mennyiség napi 1000 hízómarha sörtörköly szükségletét fedezné. A gyár­nak és a termelő üzemeknek egyaránt érdekük, hogy ez a -hasznos takarmány minél rö- videbb úton, minél kisebb szállítási költséggel jusson el a felhasználóhoz. A hizlaldát működtető tsz vagy tsz-ek mellett a társuló tsz-ek egy másik csoportja — ezek a nagy tehenészetet fenntartó üzemek — adnák a hízóalap­anyagot 200 kilós súlyban. A kalkulációs számítások sze­rint a darabonkénti, illetve holdankénti tiszta nyereség a társulásos keretek között mindkét ágazatban megdup­lázódna. Az iparszerű marhahizlalé telep megépítéséhez az állam 50 százalékos kedvezményt biztosít, s a rendelkezésre álló saját erőn felüli összeg ere­jéig bankhitelt is igénybe ve­hetnek. A kooperációs tor­máról és az építkezés helyé­ről a következő tárgyalási szakaszban történik majd döntés. Félmilliárdos tsz-építkezés állami támogatással Tegnapi ülésén a MEZÖ- BER munkájával foglalkozott a Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, azt vizs- "álta, hogy ez a munka mi­lyen hatással van a mezőgaz­dasági beruházások megvaló­sítására. Egy másik jelentés pedig azt tárgyalta, hogy az állami támogatás jelenlegi rendszerének milyen ösztön­ző és gátló hatásai vannak A MEZÖBER legfontosabb feladata, hogy az igényes me­zőgazdasági beruházások le­bonyolítását lássa el, ugyan­akkor tervezői tevékenységet is végezzen a mezőgazdasági üzemek részére. A bonyolítá­si-tervezési díjbevétel össze­tételében jelentkező változás arra enged következtetni, hogy kezd kialakulni e te­kintetben a helyes arány — a bonyolítás javára. A jelenle­gi anyagi ösztönzők nem késztetik a MEZÖBER-t ar­ra, hogy a bonyolításnál, a műszaki ellenőrzésnél az ol­csóbb, a leggazdaságosabb megoldásokat keresse. Ezért szükségesnek látszik az anya- gi ösztönzők hatékonyságát olyan irányba terelni, hogy a vállalat anyagilag is érdekelt legyen abban, hogy a korsze­rű építési és technológiai megoldások mellett a létesít­mények beruházási költségei csökkenjenek. A vizsgálat so­rán behatóan tanulmányoztak több olyan létesítményt, amelynek a MEZÖBER ter­vezésében, illetve bonyolítá­sával készültek el, s bizonyos minőségi kifogások merültek fel. A NEB azt a következte­tést vonta le, hogy csak ki­kísérletezett, az agronómiái szakvélemények után is ki­próbált megoldások kerülje­nek kivitelezésre. Baranya megye mezőgaz­dasági építkezésében új kor­szakot nyitott az állami ártá­mogatás bevezetése — állapí­totta meg a népi ellenőrzési bizottság. A múlt évben csak nem félmilliárd forintot for­dítottak építkezésre a gazda­ságok, két és félszer annyit, mint 1967-ben. Jelenleg negy­venöt korszerű, szakosított sertés-, illetve tehenészeti te­lep épül a megyében. — Az ösztönző állami támogatás nélkül egyetlen mezőgazdasá­gi üzem sem lett volna képes létrehozni ezeket. A bőséges pénzügyi forrással azonban nem áll arányban sem az építési anyagok mennyisége, sem az építőipar teljesítőké­pessége. Emiatt természetsze­rűleg emelkedtek az árak. — Különösen a sertéstelepek ke­rülnek jóval — öt-tíz, sőt egyes esetekben 15—20 millió forinttal —- többe az elő­irányzottnál. Az anyag- és kapacitáshiány következtében •ok a befejezetlen, elhúzódó építkezés. A NEB azt java­solja, hogy lényegesen szű­kítsék az ártámogatásban ré­szesülő beruházások körét. A támogatott építkezésekhez vi­szont olyan mérvű állami ár­támogatást kell biztosítani, hogy a gazdaságok a jelen­legi építőipari árak mellett is vállalkozzanak az építke­zésre. A NEB javasolja továbbá: a gazdaságok megvalósított beruházásaik üzemeltetésével kapcsolatban végezzenek ön­költségszámítást, hogy a kü­lönféle típusok és technoló­giai megoldások gazdaságos­sága mérhető legyen. Emberhalál — emberközelben „Arculütöttem a Kossuth téren“ A közel ülők csak nevettek Április 29-én este 21 óra tájban a pécsi Kossuth téren G. János fiatalkorú segéd­munka- összeszólalkozott az ittas Horváth János 44 éves pécsi lakossal. A vita befeje­zéseként G. János Horváthot arcul ütötte. Horváth a föld­re es-tt és olyan súlyos sérü­léseket szenvedett, hogy a Pécsi Idegklinikára történt beszállítása után 1970. május 2-án 15 órakor meghalt. * Eddig a történet. Hogyan is zajlott le alapjában véve ez a halált okozó súlyos testi sértés? A Kossuth téren este kilenckor a buszmegállóban legalább negyven ember volt. Barbár változatok Cseres Tibor új darabja a pécsi színházban Azt mondja a szerző: „Ezt a darabot, ha sematikusan akarom meghatározni a cél­ját, békeharcosnak is mond­hatjuk.” Később azt mondja: „Hal­lották már a sárgarigó hang­ját négyszeres lassításban?” Megtörtént a mindig izgal­mas első találkozás a szerző és a színészek között: szerda délelőtt Cseres Tibor meg­nézte drámájának, a Barbár változatok-nak első színpadi összpróbáját. A színház ké­résére írta Cseres a darabot, nemrégiben készült el mai formájában, Czimer József dramaturg közreműködésé­vel. Most, amikor a szerzőt akarjuk hallani saját darab­járól és a színészek, rendező produkciójáról, amely most először öltött testet a szeme előtt — van valami fáradt és bizonytalan hangulat a leve­gőben. A nagy erőfeszítések utáni hangulat S ezt a han­gulatot most még nem tudja feloldani a premier előtti ir­galom: majd a jövő héten megint más lesz a levegő a színházban. Cseres Tibor ráadásai kis­sé tanácstalan. — A mai próbán láttam igazán, milyen nagyhatású dolog a színház, még így is, félkészen is valóságos élmény volt az előadás. De közben meg azt is most kellett ta­pasztalnom, hogy egynémely mondatom milyen bántón cseng, mennyire nem oda­való. Nagyon tanulságos volt ez a mai nap és kissé elke­serítő. Én nem vagyok drá­maíró, nem tudtam előre ki­számítani, mi hogyan hang­zik a színpadon, és igazat adok a színészeknek, ők ér­zik, ha valahol kevés a szö­veg vagy éppen sok és fölös­leges. Bizonyos módosításo­kat végzek még a szövegben. Ae SZMT elnökségi ülése * Kevés az olcsó áru Sertéssültet párolt káposz­tával, burgonyával 16,70 fo­rintért kaptam április 14-én a Nádor Szálló sörözőjében Ugyanilyen konyhai készít­ményt április 17-én — három nappal később — 17,76-ért szolgáltak fel a vendégeknek. Azért hoztam fel e szemé­lyes példát, mert egy évvel ezelőtt Sebes Sándor, belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes Pécsett a következőket mondotta: „A vendéglátásban az állami támogatás mérsék­lése az ételek árszínvonalá­nak emelésére ösztönözhet, a vállalatoknak azonban szá- molniok kell azzal, hogy a magasabb árak jelentősen mérséklik a vendéglátás irán­ti igényeket”. A miniszterhelyettes akkori feltevésének egy része, az ár­emelés bekövetkezett, de nem csökkent a vendéglátás iránti igény. Miért? A választ megadja az a je­lentés, melyet tegnap ismer­tettek a Szakszervezetek Ba­ranya megyei Tanácsa elnök­ségi ülésén. „Pécs belvárosá­ban az Idegenforgalom fel­lendülésével a Kazinczy ét­terem és a Belvárosi étterem átalakítási munkálatai miatt komoly zavarok keletkeztek a belvárosi dolgozók étkezteté­sében”. „Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy az alacsonyabb keresetű rétegek nagy tömegben Igénylik az olcsó fogyasztási cikkeket” — mondotta tavaly Sebes Sán­dor. Es hogy fogalmaztak a tegnap ismertetett jelentés szakértői? „Sok bírálat éri a kereskedelmet az alacsony ár­fekvésű árucikkek hiánya miatt, mivel a vásárlók szük­ségleteiket csak dupla, vagy 3—4-szeres áron tudják ki­elégíteni ... Az alacsony ár­fekvésű cikkek helyett a ke­reskedelem exkluzív igénye­ket kielégítő magas árfekvé­sű árukat kínál eladásra”. Ezek: divatos női pulóver, férfi kardigán 600—800 fo­rintos áron. Férfi ruhaszöve­tek méterenként 600 forintért, a női cipőket 500—700 fo­rintért kínálják. Ugyanakkor nincs a boltokban az úgyne­vezett ' „inlet” ágyneműnek való hazai gyártmányú 46 fo­rintos portéka, de kapható az importált inlet 71 forintért Pécsett hónapok óta nem kapható férfi és női előtt er­nyő, sifon, puplin, habse­lyem női fehérnemű, gyer­mek fehérnemű és a nyárra készülők is pórul járnak, ha fürdőruhát akarnak vásá­rolni. A jelentés ez év első ne­gyedévének tapasztalatait összesíti. Az SZMT elnöksége a jelentést megküldi a Szak- szervezetek Országos Taná­csának. Niq István — Hogyan vélekedik drá­maírói „kiruccanásáról”, ki­ruccanás-e ez valóban, vagy talán egy folyamat kezdete? —1 Végig együtt dolgoztam Czimer Józseffel. Az ő dra­maturgiai tudása nélkül sem­mi se lett volna ebből a da­rabból. Arra jó volt ez a kaland, hogy most megvan az az illúzióm: tudom, hogyan kell drámát írni. Lehet, hogy ez volt a kötelező tandíj? Nem tudom. Hogy folytató­dik-e a sor, azt inkább majd csak a premier után mondom meg... — A Hideg napok, Cseres Tibor leghíresebb műve az erőszakról szól. Meglepve hallhatjuk, hogy a Barbár változatok viszont az erőszak­nélküliségről ... — Régóta meg akarom ír­ni ezt a témát. Diákkorom­ban magam is Tolsztoj hazai tanítványainak körébe, az erőszaknélküliség szektájához tartoztam, s hittem, hogy a gonosz úgy győzhető le, ha nem alkalmazunk, ha eltűr­jük az erőszakot... Tévedés volt, a hitvány erőszakot csak nemes erőszakkal lehet le­győzni. Drámám hőse egy fiatal ember, aki még tiszta és jó, s aki hisz e téveszmé­ben, az erőszakmentes győ­zelemben a rossz fölött — Miről szól még a darab? — Szerelemről. Érdekes szerelmi történet is egyben, s a színpadon majd... de különben ezt hagyjuk. In­kább azt mondanám el, hogy a drámában még egy érdekes vonal végigvonul, aminek semmi köze a tulajdonképpe­ni cselekményhez, de a cím­hez igen: én írtam meg pár éve egy magyar tudósnak azt a fölfedezését, hogy ha a ma­darak magnóra, felvett éne­két többszörös lassításban lejátsszak, nagyon érdekes, az emberi hangokhoz hasonló hangokat hallhatunk. Gye- reksirást például, vagy ének­szót. Hogyan emlékeztetnek a vadállati, barbár hangok az emberi hangra? Mennyi ben­nünk a vadállat és mi győz­heti le azt? Ezek a kérdések foglalkoztattak, amikor meg­írtam a drámát, életem első, de talán-talán nem utolsó drámáját, amely sosem szü­letett volna meg, ha a Pécsi Nemzeti Színház nem kéri, sürgeti ki belőlem. H.E. A vita G. János és Horváth között a szemük előtt zajlott. Részlet a fiatalkorú tettes vallomásából: „Figyelmeztet­tem az ismeretlen férfit, hagyjon békén, menjen haza, de ő csak tovább szidott en­gem úgy, hogy a közeli pá­don ülők már nevettek ...” Ezt követte az ütés. Horváth kizuhant az úttestre és esz­méletlenül ottmaradt. A tet­tes, barátjával felemelte és az egyik pad mellé, a földre helyezte. Ezután G. János el­szaladt telefonálni a mentő­kért, majd a Bem utcán föl­felé elhagyta a színhelyet. * Egy orvos látta a csődüle­tet — mert csődület, az volt — és azonnal megállapította, hogy a baj nagyon komoly. Így került aztán Horváth az Idegklinikára, ahol három nap múlva meghalt. A boncolási jegyzőkönyv minden sérülést pontosan rögzített. Az ütés olyan erejű volt, hogy Hor­váth orrcsontja eltörött és koponyájába csúszott. Füle mögött, a nyakszirtcsonton hatalmas vérömlenyt találtak, mely arra enged következtet­ni, hogy rúgás érte. A halál közvetlen oka a zuhanás után bekövetkezett súlyos agyron­csolódás volt. * A tettest az AKÖV Kossuth téren szolgálatot teljesítő dolgozói segítségével fogták el. Be nem ez a lényeg. A jelen levők közül az égvilá­gon senkinek nem jutott eszé­be, hogy segítsen a bajbaju­tott emberen — ami még ak­kor is emberi kötelességünk, ha az illető ittas — vagy akár az, hogy felelősségre vonja a tettest, aki a szemük láttán ölt meg egy embert Ez a lé­nyeg. * A közönyösség eredmé­nyezte talán, hogy két gyer­mek árván maradt. A tettes G. János még fiatalkorú. Ko­rábban azonban már egyszer munkahelyet kellett változ­tatnia verekedés miatt... Karnpis Péter Balesetek Tehergépkocsival gyalogosokat került a bürüsl elágazásnál Ke­lemen István 3* éves, Hóból, Zrínyi n. 2. szám alatti lakos. Az úton gyalogló Bogdán György gyöngyösmelléki lakos a Jármű­nek tántororiott és a kerék alá került. A mentők életveszélyes sérüléssel szállították az Ideg- klinikára. ár Árokba borult egy személy- gépkocsi 5-én reggel Matty kö­zelében, amelyet Sípos Gyula Zoltán 21 éves dán állampolgár vezetett. A balesetnél megsérült az auté utasa, Zsárik László 34 éves egyházasharaszti lakos. Az anyagi kár 20 ezer forint. * Az űtszéll partnak ütközött személygépkocsijával tegnap dél­előtt Kozármisleny-Ojtelepnél Ostojle Branko 38 éves jugosz­láv állampolgár. A balesetnél a gépkocsi vezetője, valamint utas­ként szállított honfitársa, a 45 éves Cibula Pavao is megsérült. A mentők mindkettőjüket a pécs- bányatelepi kórházba szállítot­ták. Készülődés anyák napjára: Ünnepségek, virágcsokor, ajándék A május elsejei kettős ün­nep „elhalasztotta” az első vasárnapot. A hagyományok­nak megfelelően ugyanis ezen a vasárnapon köszöntjük az édesanyákat. Az iskolák úttörőcsapatai megyeszerte kedves műsorral és egy kis ajándékkal kö­szöntik a meghívottakat. Az ünnepségekre általában má­jus 9—10-én, szombaton és vasárnap kerül sor. ahol a gyerekek szavalatok és ének­szó hangjai mellett adják ét az anyákat megillető virágot. Különös szülői értekezletre kerül sor a megyei Nőtaná­cson szombaton, ahol a Pé­csett élő állami gondozott gyerekek nevelőszüleit kö­szöntik ebből az alkalomból. Az 1970. évi anyák napjá­nak különös hangsúlyt adnak a pártközpont nők és az if- ság helyzetéről hozott hatá­rozatai, melyek kiemelten foglalkoznak az anyák meg­becsülésével, tiszteletével. — Konkrét intézkedésekre is sor kerül, melyek során meg­nézik, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az anya­védelmi rendeletek. A pécsi virágüzletek jól felkészülten várják az anyák napi forgalmat. Jelenleg még bőven van szegfű — ebből azonban a középiskolai bal­lagások miatt várható egy kis hiány. A virágüzletek kü­lönben az egész varos terü­letén nyitva tartanak vasár­nap délelőtt 9-től 13 óráig. Bútorkiállítás Mohácson A Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyárainak Mohácson megrendezendő bú torki állítá­sán mintegy 30 féle termé­ket mutatnak be. A kiállí­tást a Kossuth filmszífljb^z- ban május 9-én délelőtt 11 órakor dr. Dalocsa Gábor, a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat vezérigazgatója, a mű­szaki tudományok kandidá­tusa nyitja meg. A vállalat márkás termé­keit mutatja be: kárpitozott ülő- és fekvő bútorokat, fű­részelt. lemezeit. hajlított székeket, a kiváló áruk fó­rumán díjat nyert ülőgarni­túrákat. Magyar—jugoszláv gazdasági tárgyalások Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke tervhiva­tali delegáció élén szerdán Belgrádba utazott, ahol Ri- kárd Stajner miniszterrel, a Jugoszláv Szövetségi Gazda­ságtervezési Intézet vezér- igazgatójával a két ország gazdasági együttműködésé­nek és gazdaságfejlesztési terveinek időszerű kérdései­ről tárgyalnak. VÍV VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT Lábatlan, tatabánya, Százhalombatta DKV, Szentendre munkahelyeire azonnal felvesz villanyszerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat Jelentkezés: LABATLANI vékonypapirgyar építkezés VÍV kirendeltségen, Hársvölgyi Mihály vezetőszerelőnél. VILLANYSZERELÖIPARI VÁLLALAT 4. sz. Szerelőipari üzem Budapest, VIL, Síp a 23. Lendvainénát k

Next

/
Thumbnails
Contents