Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-06 / 104. szám
6 / 1970. május 6. Jogi tanácsadó Az elmúlt hetekben több levél érkezett szerkesztőségünkhöz, melyekben a köz- ségíejlesztési hozzájárulással kapcsolatban kértek felvilágosítást. Szükségét látjuk annak, hogy a községfej lesz- | tési hozzájárulással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertessük. Az 1967. évi 28. számú törvényerejű rendelet az 1. § Í2) bekezdésében lehetőséget ad arra a tanácsoknak, hogy községfejlesztési hozzájárulást vessenek ki az általános jövedelemadó és házadó fizetésre kötelezett lakosságra. A rendelkezés értelmében a hozzájárulás mértékét öt évre előre kell megállapítani. A községfejlesztési hozzájárulást tanácshatározattal kell megállapítani a 15/1967. (XI. 24.) P. M. sz. rendelet 1. g (4) bekezdése értelmében. A tanácshatározatot a helyi szokásoknak megfelelően kell kihirdetni, közzétenni. A kc.zségfejlesztési hozzájárulásra kötelezett személy a terhére kivetett hozzájárulás összegéről az adóívből értesül. A fizetésre kötelezett, ha a kivetett összeggel nem ért egyet, azt sérelmesnek tartja, akkor az adóív (fizetési értesítés) KÉZHEZVÉTELÉTŐL számított 15 napon belül a kivetésre illetékes adóügyi szervnél benyújtható fellebbezéssel élhet. A fellebbezést elbírálják és annak eredményéről a fizetésre kötelezettet értesítik. A jogszabályi rendelkezések lehetőséget adnak arra is, hogy a fizetésre kötelezett a hozzájárulás méltányosságból történő mérséklését, vagy elengedését kérje az illetékes TANÁCS végrehajtó bizottságától. Ez a kérelem illeték- mentes. A rendelkezések értelmében az általános jövedelemadó és házadó fizetésre kötelezetteket lehet a községfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezni az alábbiak szerint: „A község fejlesztési hozzájárulás mértéke a kővetkező: A) Általános Jövedelemadót fizetők terhére: 1. Evenként Só—300 forintig terjedhető összeg, ha az adózó valamennyi jövedelemforrásból származó általános jövedelemadója együttesen az 1500 forintot nem éri el. 2. Az együttesen 1500 forint vagy ezt meghaladó összegű általános jövedelemadó 20 százaléka. 3. Az adólevonás útján adózók terhére a levont általános jövedelemadó 10 százaléka. B) Csak házadót fizetők terhére a házadó legfeljebb 30 százaléka, de legalább évi 50 forint”. Abban az esetben, ha a közsegfejlesztési hozzájárulás alapját képező adót időközben helyesbítik, mérséklik, illetve elengedik, vagy behajthatatlanság vagy elévülés címén törlik, a kive- j tett hozzájárulást is ennek megfelelően módosítani, illetve törölni kell. A törlés foly- ] tán a módosított hozzájárulás I összege azonban a tanács ál- j tál megállapított mértéknél I kevesebb nem lehet. Abban ! az esetben, ha az általános jövedelemadó összege az 1500 forintot nem érte el és teljes egészében törölték, akkor a községfejlesztési hozzájárulást is teljes egészében törölni kell. A rendeletek a lehetőséget biztosítják a mérséklésre, vagy elengedésre, azonban nem jelentik azt, hogy azt kötelesek is elengedni. A községfejlesztési hozzájárulást a tanácsok állapítják meg, így a vele kapcsolatos problémákkal is közvetlenül a tanácshoz kell fordulni és ügyelni kell arra. hogy a jogorvoslati időt az j érdekelt személy betartsa. A tájékoztatónk az 1967. évi 28. sz. tvr, és a 15 1967. (XI. 24.) P. M. sz. r. legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza. SZERKE SZTOSEG .dfM-f/í iÁÓt/\U 'illik j ÍV KiivVjvüJ \J\j Kaphatok-e lakást? Végső kétségbeesésemben fordulok önökhöz — azt remélve, ha segítséget nem is tudnak adni, végleges választ kaphatok problémámra. Férjem 1966-ban egészségi állapota miatt földalatti bányamunkára alkalmatlanná vált, ezért és beteg gyermekeim érdekében: 14 éves fiam cukorbajos, 16 éves lányom agyvelőgyulladásban volt akkor, vidékre költöztünk. — Szoba-konyhás lakásomat annak rendje és módja szerint a tanács rendelkezésére bocsátottam. Rövid idő után kiderült, hogy férjem a téglagyári munkát sem győzi fizikai erővel — a gyerekeknek sem használt az új környezet, visszatérünk Pécsre abban a reményben, hogy bizonyos idő után törvényes úton kaphatunk egy kis lakást, akár egy szobát is. Er- re a II. kerületi Tanácstól ígéretet is kaptunk. Hagyják meg, temetőnket! Az emberek nagy része már előre szereti tudni, sőt tervbe veszi, hogyha életútját befejezi, hol legyen örök nyugvóhelye. Nem hinném, hogy van olyan község az országban, melynek temetője ne lenne. Természetes Pécssza- bolcson is van kettő. Nem a faluban, csak a közelében. Az úgynevezett öreg temetőben már 40—50 éve nem temetnek, tehát újra fel lehetne használni temetkezésre, csak éppen az illetékesek ezt nem akarják. A két temető egymás mellett fekszik és az egyikben ravatalozó is van. Nem azért szeretnénk, ha meghagynák a temetőnket, mert a közelben van és gyakran kimehetünk gondozni szeretteink sírját, nem is azért, hogy akkor több pénzbe kerül az utazgatás, hanem azért, mert itt születtünk, itt akarunk meghalni és itt akarunk örök pihenőre térni. Kérjük az illetékeseket, hogy teljesítsék egy egész falu kívánságát és hagyják meg a temetőnket! I . Szabolcs falu lakói nevében: Balogh Antal vájár Jelenleg egy 2 méter magasságú alagsori helyiségben lakunk albérletben. Fűteni nem lehet, villanyt a főbérlő kikapcsoltatta. A töredezett cementpadlón rovarok mászkálnak, a W. C. lefolyócsatornából feljön a bűz. Főbérlőm 13 esetben vitt különböző vádak miatt bíróság elé — mindig felmentettek. Szívesen elköltöznék más albérletbe, de két beteg gyerekkel hol kapok annyi pénzért, amennyit ki tudunk fizetni? És miért nem kaphattam három év alatt a leadott lakásom helyett másikat? Kérem a szerkesztőséget, próbáljon segíteni, legalább abban, hogy megtudjam, kap- hatok-e lakást és mikor. Egy biztos időpont tudatában, ha távol is van, jobban elviselhető a várakozás. Rajz Jánosáé Pécs, Zöldfa u. 17. A város tisztaságának megtartása, lakóinak egészségvédelme szempontjából nagyon helyesnek találtuk a Vörös- kereszt „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmát, illetve azt az ötletes kezdeményezést, hogy lapjuk mellékleteként eljuttatták felhívásukat a lakossághoz. Vannak azonban olyan tények, amelyekre nemcsak a lakosság, hanem az illetékesek (KÖJÁL, II. kér. Tanács, Köztisztasági Vállalat stb.) figyelmét is fel kell hívni és amelyek mellett nem lehet tovább szó nélkül elmenni. Mielőtt a tárgyra térnénk, hivatkozunk a Napló múlt év" november 12-i számában „Utcáról-utcára” címmel megjelent riportra, melyből az alábbiakat idézzük: „ ... Moslékszaggal illatosított” szappanlé csurdogál a Nap utca egyik házából a rendezetlen utcára. A csermely eléri a Tettye utcát, ahol aztán sarával, bűzével, bosszantja a környék lakóit...” Tudomásunk szerint még az ősz folyamán szóban előadott panaszunkra a tanács részéről „helyszínelés” is történt, de semmi más! Pedig csak egy víznyelőaknát kellene az Ótemető utca és a Tettye utca találkozásánál készíteni és az úttest vízmosta üregeit kitölteni. Súlyosbítja a helyzetet az. hogy a közelben, 15—20 méternyire élelmiszerbolt és óvoda van. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy kitalálja valaki, miket mondtak és gondoltak, j Mikor viszik el a tőidet? Több hónappal ezelőtt felbontották az úttestet és a járdát az új villanyrendőrök (zöldhullám) felállítása vé- I gett. Sokat bosszant bennün- I két, gyalogosokat, hogy a | föld, amelyet a kábelfektetés I során a járdából kiemeltek, I mind a Rózsa Ferenc utca és Rákóczi út, mind pedig a 48-as tér és Nagy Lajos utca sarkánál hónapok óta akadályozza a közlekedést, de még inkább elcsúfítja az utcák kápát. Nem tudjuk, kire tartozik a föld elhordása. de az biztos, hogy a Városi Tanács illetékesei szép szóval, ha nem, büntetéssel kötelezhették volna a munkát végző vállalatot a fennmaradt föld elhordására. Kérjük az illetékesek mielőbbi intézkedését. Sz. L. akik sétára indultak a Tety- tyére. Sürgős intézkedést kérünk az illetékesektől. A Tettye utcai lakók nevében: Dr. Aczél Lászlóné Szerkesztői üzenetek T. E.-né Pécs várad: Ha egész éven át gyermekgondozási segélyben részesült, akkor nem jár erre az időre nyereségrészesedés. ♦ Horváth István: Munkaviszonyt vagy tagsági viszonyt létesíthet a ktsz-nél, ahol dolgozni szeretne. Ha egész évben dolgozik, a már előzőleg megszerzett szabadságidd jár új munkahelyén is. + K. T.-né Csikóstöttös: öt hónapig jár a szülési segély. ♦ I A Mikes Kelemen utcai lakóknak üzenjük, hogy a kért lámpákat a DÉDASZ kicserélte és üzembehelyezte a higanygőzlámpát is. ♦ Sz. István Pécs: Meggyfát a mesgyétől három és fél méterre szabad ültetni. ♦ Sz. Józsefné Siklós: A leírtak alapján, szerintünk is jól tájékoztatták a szülési szabadsága idejéről. A fizetett szabadságát a vállalattól kell kérnie és folyamatosan a szülési szabadság után ki lehet venni. Üjmecsekalján több zöldséges gyümölcsös pavilont állítottak fel. Ezeknek mindegyike zárt raktártérrel Is rendelkezik, egyedül a vízvári termelőszövetkezet árudája „díszíti” Ilyen módon az új település városképét az Építők útja és a Tüzér utca sarkán. Az illetékesek vÁtazxoívifrk /,,Karbantartó társulás a lakásszövetkezeteknél” A Napló április 16-i számában közölte azokat a nehézségeket, amelyekkel Pécsett a lakásszövetkezetek küzdenek. Vállalatunk érdemben foglalkozott a cikkben közöltek- kel és arra a megállapításra jutott, hogy segítséget kíván nyújtani a felmerült problémák megoldására. Tisztában vagyunk azzal, hogy a lakás- szövetkezetek ingatlankezelés szempontjából más elbírálás alá esnek, mint vállalatunk által kezelt állami ingatlanok, elsősorban azért, mert a lakásszövetkezetek által kezelt ingatlanban lakók nem bérlők, hanem tulajdonosok, másodsorban pedig azért, mert az egyéb ezzel kapcsolatos kérdések is elütnek az állami ingatlanokban lakó bérlők problémáitól. Elsősorban mint szakvállalat részben a szövetkezeti épületek gondnoki teendőinek ellátásával, rész-r ben pedig az ingatlanokban, illetőleg a bérleményekben keletkezett meghibásodások kijavítását vállalnánk. Megítélésünk szerint a fenti két téma megoldásával a gondok nagy része megszűnne és ezért javasoljuk a szövetkezetek vezetőségének, vegye fel vállalatunkkal a kapcsolatot a részletes és fentebb javasolt kérdések mikénti megoldására. Memeskéri Gyula, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Igazgatója. „Miért nincs burgonyaszirom ?** Nem volt rá kereslet A burgonyaszirom lengyel importból származó áru volt (Magyarországon nem készítik), melyet külkereskedelmi szerveink évekkel ezelőtt a rossz termésből adódó burgonya pótlására szereztek be. Az első időszakban a fogyasztók vásárolták is, ami részben az akkor fennálló burgonyahiánnyal, részben pedig az új áru iránti érdeklődésből adódott. Később azonban —, amikor már bőséges burgonyaellátás volt — oly nagy mértékben csökkent a burgonyaszirom iránti érdeklődés, hogy az importált készlet nagyobb részének értékesítése még jelentős ár- csökkentéssel is problematikus volt, olyannyira,, hogy a megmaradt készletet iparilag kellett feldolgoztatni. Figyelembevéve az utóbbi években mutatkozó bőséges burgonyatermést, illetve ellátást. külkereskedelmi szerveink burgonyaszirmot nem importálnak. Nektársör a közelmúltban fogyott ki boltjaink készletéből, s mivel a Söripari Vállalat pécsi üzeme azt nem gyártja, felkértük annak. Illetékeseit, hogy ezen áruféleség beszerzéséről gondoskodjék, boltvezetőinket pedig utasítottuk, hogy az áru megérkezése után a szükséges mennyiségben azt azonnal rendeljék meg. Dr. Bácskai Frigyes, a B. m. Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat Igazgatója. Leveleink nyomában K özségünkben tavaly nyáron alakult meg a törpe vízmű társulat, melynek alapszabálya szerint engem is 3000 forintos „érdekeltségi hozzájárulásra” köteleztek. Figyelmen kívül hagyva 81 éves koromat és a havi 200 forintos nyugdíjamat, ezideig 880 forintot vontak le tőlem részletekben. Pedig egyedülálló, beteg asszony vagyok, nem támaszkodhatok a fiamra sem, aki 500 forintos rokkantsági nyugdíjból tengeti életét. Ezeket előre bocsátva, égbekiáltó igazságtalanságnak tartom, hogy nekem is olyan összegű hozzájárulást kell fizetnem, mint akár egy hattagú, szép jövedelmű családnak. Köztük olyanoknak, akik e mellett még szerződéses marhát, hízókat, szárnyas jószágot is tartanak, s ehhez mérten a vízfogyasztásuk is sokszorosa az enyémnek. Mégis hiába tiltakoztam, könyörtelenül levonják a rám eső részt, pedig nincs is készen még a vízmüvünk és nem is tudom megérem-e egyáltalán, hogy valaha a fogyasztója lehessek. Kérem, járjanak közbe, hogy mentesítsenek e súlyos teher alól. Nincs rá paragrafus... A tények még feiháborí- tóbbnak bizonyultak, amikor az idős asszonyt felkerestük, hogy helyszínen is meggyőződjünk sérelme jogosságáról. Először papírt ceruzát tett elénk, hogy számoljuk ki, mi marad neki „háztartásra” a letiltás után. — Ha a kézhez kapott 172 forintból levonom még a 15 forintos lakbéremet és a havonta elfogyasztott 40 forint ára orvosságot is, mondják meg, hogyan lehet ebből megélni! És ezt ők is elismerik ám, de amikor rekíaÉva Józsefné, Szabadszentkirály málok a tanácsnál, az a társulathoz lsüld, azok meg vissza a tanácshoz, mert azt mondják, annak a dolga, hogy valamilyen segéllyel enyhítsen a helyzetemen... Mi is bejártuk ezt az utat, de sajnos nem sok eredménnyel. Unferdorben József, a tanács vb-titkára sajnálkozva tárta szét aí kezét: — A község víztársulati ügyeibe mi nem szólhatunk bele — mondotta. — De különben is az országosan elfogadott alapszabályok szerint jártak el, ami félreérthetetlenül leszögezi, hogy az érdekeltségi járulékot háztartásonként és egyformán kell kivetni a tagságra. Éva Józsefné ott követte el a hibát, hogy nem volt hajlandó belépni a társulatba, s így a tíz évre szóló kedvezményes törlesztés helyeit, tőle a törvény szerint megengedett eltiltás erejéig vonhatjuk lg a rá eső részleteket... Vagyis a Ids nyugdíja 33 százalékát, amit a vb-titkár is soknak talált, de mint mondotta, ez törvény, ebbe nem szólhatnak bele. — Talán a tsz némi szociális segéllyel kipótolhatná a különbözetet, — javasolta, hiszen az ő nyugdíjasuk ... — Mi mindent megadunk a nyugdíjasoknak, ami megjár, — válaszolta kérdésünkre Obert Béla tsz-elnök, — de azt már nem róhatják ki ró.nk, hogy a társulati fejadagot is mi vállaljuk magunkra. Ez ügyben talán a Vízügyi Igazgatóság tehetne valamit, mert ők a felettesei a társulatnak. Dr. Bodnár József, a Vízügyi Igazgatóság jogásza némiképpen megtörte a jeget, amikor a „25/1965. sz. kormányrendelet 8. pontjának 1. bekezdésére” hivatkozva elmondotta, hogy Éva Józsefné az őt terhelő „víz- műtársulati érdekeltségi hozzájárulás” összegének a felét, minden további nélkül átháríthatta volna a háztulajdonosra. ha ezt az igényét időben bejelenti a társulatnak. Lám ez is valami, noha csak fél megoldás, de sajnos ezt előbb írásban kell kérnie a társulatiaktól, akik viszont évente csak egyszer üléseznek. Tarthatnának ugyan rendkívüli közgyűlést is. de az alapszabály szerint, erre csak a „rendes tagok” kérhetik, illetve kötelezhetik a társulatot. Mit tegyen hát Éva Józsefné, hogy az ő ügyét is napirendre tűzzék? — Az egyetlen megoldás az. hogyha megkésve is, de kérje felvételét a társulatba és egyidejűleg értesítse erről igazgatóságunk társulati csoportját, — javasolta dr. Bodnár József, hozzátéve, hogy csak ez esetben kerülhet sor Éva Józsefné szociális helyzetének figyelembe vételére és esetleg orvoslására is. — Sajnos, mi csak felügyeleti szerve vagyunk a társulatuknak. s így csupán adott alapszabályzatuk betartása felett gyakorolhatunk ellenőrzést. Abból pedig — noha 44 paragrafusa és legalább háromszor annyi alpontja van — hiányzik a legfontosabb: a szociális szempontok reális és részletes belefoglalása. amit számon lehet kérni a társulat vezetőitől. Ideje volna hát. — és ezzel a vízügyiek is egyetértenek, — ha az említett társulati alapszabályzatot kiegészítenék végre a nagyon hiányzó 45. paragrafussal. Pálinkás Győr— Csak egy víznyelő akna kellene Segít a PIK
