Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

1970. május 28. imnatiiau napi» Szobor avatás Csertőn Sok a felügyelet nélküli gyermek A csertői gyerekeknek — az állami gondozottaknak — van már modern szobruk, tegnap avatták fel, Rétfalvi Sándor szép alkotása: egy gyermek, s a gyermeknek mozdonya van. Van még a csertői gyerekeknek jó koszt­juk, szép otthonuk, sok já­tékuk, a mecseki ércbányá­szok közül patronáló brigád­juk — az ércdúsítók Mün- nich brigádja — s ők is sok játékot készítettek nekik. Amikor tegnap dr. Bernét József megyei oktatásügyi csoportvezető felavatta az új szobrot, eljöttek a megye többi gyermekotthonának képviselői is. Kiderült, hogy a bakócaiaknak ügyes har- sonásaik, a csertőiek óvodás­korú lakóinak szép piros mellénykéjük, a mohácsiak­nak, a bükkösdieknek jól hangzó kórusuk van. Minde­nük van ezeknek az állami gondozott gyerekeknek, csak papából, mamából, testvér­ből álló meleg családi fész­kük nincsen. Erről tárgyaltak a szobor­avató után a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozá­son. A vitaindító előadásban Földesi Klára, a Művelődés- ügyi Minisztérium helyettes osztályvezetője a magyar gyermek és ifjúságvédelem helyzetének keresztmetszetét adta: az állami gondozott gyermekek száma csökkent a háború előtti gondozottak számához képest, talán éppen a megelőző intézkedések eredményeként. Még 1938- ban 41 290 gyermeket gon­dozott az állam, 1969-ben 35 396-ot. Az otthonok száma pedig 77-ről 144-re növeke­dett. Továbbá 1964-ben kor­mányhatározat született a nagyon elhanyagolt javító­intézeti hálózat korszerűsí­tésére. Ezzel fokozatosan le­hetővé válik, hogy külön- külön intézetekben neveljék a bíróilag elítélteket a töb­biektől, s a javítóintézetek a jövőben ne legyenek a bű­nözés továbbképző intézetei. Mód nyílik majd az úgyne­vezett félzárt intézetekben elhelyezni az agresszív, tár­sadalom-ellenes beállítottsá­gú, de bűncselekményt el nem követett fiatalokat. A fejlődéshez képest azonban az intézményhálózat még ma sem kielégítő befo­gadóképességű, s főleg nem korszerű. A gyermekvéde­lemre ható társadalmi-gaz­dasági változások pedig meg­kívánják, hogy feltárjuk azo­kat a tényezőket, amelyek a gyermekeket veszélyezte­tik. Így megelőzhetjük a ve­szélyeket. E tényezők: a ke­reső nők száma 1949 és 1968 Rétfalvi Sándor, a szobor készítője a gyerekekkel beszélget — Szokolai felv. — között 900 ezerrel, főként családanyával növekedett. Aztán 15 százalékkal emel­kedett a városi lakosság ará­nya és egyáltalán az iparo­sodás révén a nagyon elfog­lalt szülők száma is. Továb­bá az országban 114 ezer ta­nuló utazik naponta távoli iskolába. Vagyis a gazdasági élet fejlődése következtében egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Emiatt ugyanis egyre több a felügyelet nél­küli gyermek, és ez már gyakran egyet jelent a ve­szélyeztetettséggel. Megszűnt az állami gondozás klasszi­kus oka: az árvaság vagy fél­árvaság. A gondozottak na­gyobbik fele nem a szülők halála, sőt nem is azok rossz anyagi helyzete miatt kerül intézetbe, hanem egyéb ok­ból következő veszélyezte­tettség miatt. Baj, hogy gaz­dasági életünk fejlődésével együtt nem fejlődött a böl­csődei, óvodai hálózat. Az iparosodás és ezzel a város- baáramlás ugyancsak előse­gíti a veszélyeztetettséget. Becslések szerint az ország­ban 112 ezer gyermek él ve­szélyeztetett környezetben. A tavaly állami gondozásba vett 7 ezer gyermek 40 szá­zalékának szülei elváltak, 37 százaléka elhagyott gyermek volt, a többinek szülei pedig alkoholisták, közveszélyes munkakerülők, illetőleg ifjú­ság elleni bűntett elkövetői. Végül is a legfőbb gond a felügyelet hiánya és ennek megszüntetése közvetlenül és közvetve is a társadalom feladata. Az előadást sokoldalú vita követte. Földessy Dénes Közgazdász­vándorgyűlés Békéscsabán Kilencedszer jönnek össze az idén az ország közgazdász- társadalmának képviselői A yándorgyűlést ezúttal május 28—29—30-án Békéscsabán ! rendezik meg. A három na- \ pos eseménynek számos ba- ■ ranyai résztvevője lesz. Az j érdeklődés középpontjába \ most a vállalatok belső irá- j nyitási rendszere került. Hét j előadás hangzik el, az elő­adásokat vita követi. A szek­ciók tematikája: 1. A vertiká­lisan szervezett nagy iparvál­lalatok. 2. A horizontálisan szervezett nagyipar. 3. Közép- és kisipari vállalatok, szövet­kezetek. 4. Építőipari vállala­tok, szövetkezetek. 5. Mező- gazdasági vállalatok, szövet­kezetek. 6. Belföldi kereske­delmi vállalatok és szövetke­zetek. És végül: 7. Közleke­dési vállalatok. Amint látjuk, a tematika magába foglalja úgyszólván az összes magyar vállalati szervezeti formát. Vallomás a városról Kiállítás, irodalmi est, hangverseny a Bartók Klubban Tegnap délután 6 órai ] kezdettel a Bartók Klubban j irodalmi estet tartottak. A j TIT Baranya megyei Szerve­zetének Művészeti Szakosz- I tálya, Pécs város Tanácsa i Művelődésügyi Osztálya és a ; Magyar Írók Szövetsége Dél- ! dunántúli Csoportja szerve- ] zésében Tüskés Tibor: Val­lomás a városról című köny­vét s Martyn Ferencnek a könyvhöz készült rajzait mu­tatták be. Csorba Győző Jó­zsef Attila-díjas költő mon­dott bevezetőt, méltatta a vállalkozás értékét, a Pécs­ről készült, megjelenés előtt álló könyvet, majd Győri Emil, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja mondott részlete­ket a könyvből. Az irodalmi esten a pécsi művésztanárok kamaraegyüttese, M. Bállá Mária (ének) és Keszler György fagottművész hang­versenyt adtak, amely egy­ben a Pécsi Zenei Napok egyik eseménye volt, és Aczél György Becsben Ausztria Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának meghívására szerdán Aczél Györgynek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkárának vezetésével küldöttség uta­zott Bécsbe, hogy részt ve­gyen az osztrák testvérpárt május 28-án kezdődő XXI. kongresszusán. A lakosság segítségével Tetten érték a betörőt Kedden éjszaka, — kevéssel zárás után, — betörő járt Pécs-Szabolcson a Fekete szén cukrászdában. A tettes baltával feszítette fel a vas­rácsot és az ablakon bemász­va jutott a helyiségbe. A polcokon lévő árukat felfor­gatta, pénz után kutatott. A szokatlan zajra gyanút fogtak a szomszédos ház la­kói. Míg az egyik asszony rendőrért szaladt, a többiek, az autóbuszról leszálló bá­nyászokkal együtt körülfog­ták az épületet. A helyszínre érkező rend­őrök a presszóban fogták el a mellékajtón menekülni igyekvő fiatalembert. Vesze­delmes bűnöző került kézre a többszörösen büntetett Kohl Mátyás, 27 éves sombe- reki lakos személyében. 740 kilométeres út után Célba ért a konvoj Ipari Szakmunkásképző Szigetváron Január óta használják ter­meit, koptatják székeit a diá­kok, mégis nagy eseménye volt a szigetvári Ipari Szak­munkásképző Iskolának a tegnapi ünnepélyes felavatás. Eső permetezte a tanulók kezemunkájával épült szép parkot, mégis a kapuban fogadták a párt- és állami szervektől, a vállalatoktól és szövetkezetektől érkező ven­dégeket az ünneplőbe öltö­zött diákok. Az épületben is csupa ünnepélyesség: dísz­sorfal a bejárattól, virágok, drapériák. Gulyás József igazgató egy régi iratot kutatott fel. Eb­ben ez áll: „A nagyméltó­ságú vallás és közoktatásügyi miniszter úrnak 1882. évi augusztus 16-án kelt 23439 sz. rendeletével nagyobb számú iparosokkal bíró városok és községekben egy új intéz­mény: az iparostanoncok is­kolái — lőnek elrendelve. Szigetvár nagyközsége is egy ily iskola felállításával lett megbízva”. — A megbízást csaknem egy évszázaddal ké­sőbb, a szocialista társada­lom teljesítette. A diákok, akik a két és félmilliós be­ruházás megvalósításában te­vékenyen részt vettek, s akik az ünnepélyes felavatáson díszsorfalat álltak, jól tud­ják mit jelent iskolátlan ta­nulónak lenni, óráról órára más-más kölcsöntanteremben tanulni. Háromszázhatvan- nyolcan vannak, 27 féle szak­mával ismerkednek. Az új iskola nemcsak Szigetvár, hanem a környékbeli telepü­lések számára is jól felké­szült szakembereket képez. Az avatón Lengvári István, az Ipari Szakmunkásképző Iskolák Baranya megyei Igazgatóságának igazgatója mondott megnyitót, majd Ná­2 I dór György, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási fő­osztályának helyettes vezető­je adta át a MŰM nevében a fiatal város legújabb in­tézményét. Tinusz János, a Szigetvári városi Tanács vb-elnöke az utánpótlás nevelésének ne­hézségeit taglalva elmondot­ta: nincs a városnak egyet­len tornaterme sem, az új iskola is anélkül épült. Fel­ajánlotta, hogy a mintegy 4.5—5 milliós ráfordítást igénylő beruházáshoz 3 mil­lióval hozzájárul a város, a különbséget fedezze a MŰM. Az avatóünnepség megka­pó pillanatai voltak, amikor a szigetvári városi KISZ bi­zottság által adományozott zászlóval vonultak fel a fia­talok és Czura Ildikó át­adta megőrzésre a KISZ- zászlót. Végül Gulyás József igazgató mondott beszédet. H. M. Baranya útjain ilyen mére­tű teherszállító karaván még nem közlekedett, mint tegnap a BCM .emencerészeit Bere- mendre szállító konvoj. Igaz, a szállítást páratlan felmérő és előkészítő munka előzte meg. Már hónapokkal előbb megtervezték a kemencék út­vonalát, az Áramszolgáltató Vállalat felmérte, hol kell a vezetékeket lebontani, a köté­seket szétkapcsolni, áramtala- nítani. Csak baranyai terü­leten 300 vezeték-kapcsolást kellett megbontani. Legnehe­zebb szakaszok Bárban, Vó- kányban és Siklóson voltak — mondották el beszélgeté­sünk során a DÉDÁSZ rádió­adóval felszerelt gépkocsijá­ban. A konvoj az elmúlt hét csütörtökén indult a cseh­szlovákiai prerovi Gépgyár­ból. Az osztravai szállítási vállalat biztosított trélergép­kocsikat, szerelőket, gépko­csivezetőket és a karaván pa­rancsnokát, egy szállítási technikust. Az óriás-trélerek 20 keréken, a vontató gépko­csik nedig 10 keréken — va­lamennyi motor meghajtásos — futnak. Két újtípusú és két régi TÁTKA — az előb­biek első, mondhatnánk úgy is — vizsgaútjukon vannak. Fiatalok, mint a konvoj egész személyzete. Még a parancs­nok sem töltötte be 27. évét Mégis bámulatos ügyesség­gel közlekedtek a 740 kilo­méteres úton, napi 14—15 órás menetidővel. Még sze­mélygépkocsival is kimerítő ennyit vezetni. Dr. Dezsőfi Tivadar, a SZIKKTI munkatársa vezeti Komárom óta a szerelvényt. Elmondja, hogy példátlan se­gítséget kaptak mindenütt az áramszolgáltató, MÁV, Posta, KPM és BM dolgozóitól. Szé­kesfehérváron pl. 20—25 rend­őr oiztosította az átvonulást, ami alig 1 óra 20 percet vett igénybe. A csehszlovákok el­mondották, hogy bár otthon is olyan simán mentek volna a dolgok, mint Magyarorszá­gon. Attól kezdve, hogy a ko­máromi hídon átgördültek — 30—30 centiméter volt a híd- tartók és szerelvény között — minden megy, mint a karika- csapás. Kozármislénybe érve már síkos az út az esőtől. Az élen haladó jármű megcsúszó ke­rekei okoznak némi riadal­mat, aztán megkapaszkodik és lustán felkúszik a dombra. Martin Antal, a SZIKKTI be- remendi kirendeltsége veze­tője szeretné, ha még szerda délután leraknák Beremen- den a futógyűrűket. Ma dél­után pedig már útnak is in­dulnak hazafele — a tervek szerint a jövő hét keddjén pedig várják Komáromban a következő szállítmányt. A konvoj talán még el sem hagyta a falut, amikor a vil­lanyszerelők már kezdik visszaépíteni a lebontott ve­zetéket. Lejegyzek néhány számot, amelyet Martin Antal elmondott: a futógyűrűk sú­lya r "énként 542 mázsa, szé­lessége 560 centi. A kemence­tagok magassága 540, hossza 900 centiméter. A magyaror­szági útszakaszon a zavarta­lan közlekedés biztosítása több mint 200 ezer forintba került. (Lombosi) Időjárásjeleutés Várható időjárás csütörtök es­tig; felhőátvonulások, szerdán többfelé, csütörtökön néhány helyen esővel, egy-két helyen zivatarral. Mérsékelt, helyenként megélénkülő északi, északnyu­gati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7—12, leg­magasabb nappal hőmérséklet csütörtökön: 17—22 fok között. A Balaton vizének hőmérsék­lete Siófoknál 11 órakor 13 fok volt. amelyet Antal György, a Zeneművészek Szövetsége pépsi csoportjának elnöke vezetett be. Tüskés Tibor is részleteket olvasott fel köny­véből, a Pécsről szóló írások­ból — amelyek először a Dunántúli Naplóban láttak napvilágot —, majd a jelen­lévők megtekintették a könyv illusztrációit a Bartók Klub­ban kiállított eredeti Mar- tyn-rajzokat. Az irodalmi est és kiállí­tás-megnyitó előtt rövid be­szélgetést folytattunk Martyn Ferenc festőművésszel Pécs­ről készült rajzairól, a ka­marakiállításról. — Kapóra jött nekem ez a kérdés — mondotta Mar­tyn Ferenc —, mert általa eloszlathatok egy félreértést, egy, valamilyen túlzott ud­variasságból fakadó tévesz­mét. Adva van ugyanis egy szerző, aki megírta ezeket az írásokat, amelyeket azután Vallomás a városról cint alatt egybegyűjtött. A köny­vet kiadták, a Pécsi Szikra Nyomda készíti. Az író, a ki­adó és a nyomda után kö­vetkezik a rajzoló, akit meg­kértek, hogy készítsen rajzo­kat a könyvhöz, és aki ezt meg is tette. A rajzoló tehát az utolsó ebben a sorban, nem pedig arról van szó, hogy van egy kiállítás, ami­hez kapcsolódik mellesleg egy könyv is ... — Mivel azonban mégis a Bartók Klub falára került a 22 Martyn-rajz, hadd kér­dezzem meg: hogy készítette el a rajzokat a városról? — Mikor tavaly megkeres­tek, hogy rajzoljak Pécsről 22 illusztrációt, szívesen vál­laltam, mert ha becsukom a szemem, nem 22, hanem két­ezerkétszáz képet látok ma­gam előtt a városról. Renge­teg élményem összegyűlt, szerencsére azonban könnyen birkóztam a hatalmas él­ményanyaggal, mert Tüskés Tibor írásai leszűkítették a kört, s én azokhoz igyekez­tem a rajzokkal is kapcso­lódni. A rajzokat természe­tesen emlékezetből készítet­tem el. Készenlétben álltak a sok évtizedes emlékek. Mégis: közülük elsősorban a Budai külváros és a Havi- hegy környéke szerepel hang­súlyozottabban. Ügy hatvan évvel ezelőtt én is az Ágos­ton téri iskolába jártam, s ott vívtuk csatáinkat a fiúk­kal, még tengeralattjárót is „építettünk”, ami mint ak­koriban újdonság, nagyon foglalkoztatta a fantáziánkat. Nekem sokszor az a feladat jutott, hogy az Ágoston téri templom tornyából figyeljem az ellenséget.,. Még ma is onnan fentről látom magam előtt a környéket, ami Pécs­nek egyik legjellemzőbb, leg­szebb vidéke. A másik, ami különösen foglalkoztat, az új világunk jellegzetes architek­túrája. Ahányszor vissza­visszatérek Pécsre, a hegy­oldalt látom, a fehér falak­kal, a lépcsőzetesen emelke­dő várost, a toronyszerűén emelkedő házakat. Ez a lép­csőzetes, tornyos, függőleges kép a régi Havi hegy látvá­nyának mai megjelenése, s ezt, a lépcsősen elhelyezke­dő tornyok rendjét próbál­tam megfogalmazni a rajzok némelyikén. .— Tüskés Tibor könyvé­nek címe, a Vallomás a vá­rosról, tehát Martyn Ferenc rajzaira is vonatkozik. A könyv nemsokára megjelenik a nagyközönség részére is. Ügy hírlik, nemcsak tartal­mában, hanem kiállításában is szép könyv lesz. — Nagyon szép könyv lesz — válaszol Martyn Ferenc. — Engem a pécsi nyomdá­hoz sok évtizedes régi barát­ság fűz, s most, ennek a könyvnek a készítésekor is ugyanezzel a barátsággal dolgoztunk együtt. Elhozták nekem bemutatni a nyoma­tokat, én is bejártam, együtt kevertük ki a színeket. Amit eddig láttam és tudok, abból következtetem, hogy a kis könyv nagyon formás lesz, egy pécsi kollektíva, pécsi szerzők és nyomdászok kö­zös, szép munkája. n. E. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents