Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

W70. május 27. nr>,-»nTr't ■f"*1'’tCST,T "V* 5 Vasárnap látványos ver­senyben mérték össze tudá­sukat a pécsi és a szigetvári járás önkéntes tűzoltói. A pécsi járás versenyében, — amelyet Görcsönyben rendez­tek meg — összesen 106 köz­ségi és űzetni önkéntes tűz­oltó raj vett részt. A gép­jármű fecskendő szerelésben az első helyen a mecsekná- dasdi önkéntes tűzoltók vé­geztek, a „nyolcszázas” kis­motor kategóriában a ké­szülék bizonyultak legjobb­nak, a „négyszázas” kategó­riában pedig a kővágótöttö- siek remekeltek. Az úttörő rajok versenyében is a kő- vágótöttösiek végeztek az el­ső helyen. A kocsifecsken­dőt a legügyesebben és leg­gyorsabban az óbányai ön­kéntes tűzoltók szerelték fel, a fiúk közül a velényi út­törők bizonyultak legjobbnak. Az úgynevezett „létesítmé­nyi” (üzemi, állami gazga- sági) önkéntes tűzoltók kö­zül a „nyolcszázas” kategó­riában a Pécsi Bőrgyár lett az első, a „négyszázasban” a Pécsi Állami Gazdaság Gyu­la pusztai üzemegységének tűzoltói végeztek az első he­lyen. Az osztott sugár sze­relése a MÉV Kutató Mély­fúró Üzem rajának sikerült a legjobban. A szigetvári járásból bene­vezett 96 önkéntes tűzoltó raj tagjai Zádorban verse­nyeztek. A „nyolcszázasok” küzdelmében Rózsafa tűzoltói kerültek ki győztesen, a „négyszázasok” férfi és női első helyezését a zádoriak szerezték meg. Ugyanebben a kategóriában az úttörő fiúk közül a szentegáti isko­la, a lányok közül a szent- lászlói iskola raja lett az első. Kocsifecskendő szere­lésben a férfiak közül a Szö­rényiek, a fiúk közül a botykapeterdiek, a lányok közül a nagydobszaiak let- 1 szokat gyártanak és az űr­kutatásban Lvovnak jelentős szerepe van. Ha hozzá tesz- szük, hogy 56 országba ex­portálnak, képet alkothatunk termékeik előállításának ma­gas színvonaláról. A Ívovi terület mezőgazdaságát 430 termelőszövetkezet és 60 ál­lami gazdaság reprezentálja. Termésátlaguk azonos a mi földjeink hozamával. Mező- gazdaságukban évről évre több szakembert alkalmaz­nak, azokat jól megfizetik és segítségüktől, tudásuktól vár­ják az állattenyésztés és a növénytermesztés fellendülé­sét. A délelőtti találkozó után vendégeink a Petőfi moziban megnézték Pécs-diákváros, Pécs-Baranya műemlékeiről és a Baranya megyét bemu­tató filmeket. Ebéd után a házigazda tisztét betöltő Ambrus Jenő és Czégény József társaságá­ban betértek a Mecsek Áru­házba, megnézték a 400 ágyas klinikát, a sörgyáriak mun­káját, majd a műemlékeket és sétát tettek a Mecseken. A Ívovi küldöttség ma a Bikali Állami Gazdaságba látogat. Nagy István tek az elsők. Osztott sugár szerelésben a szigetvári gim­názium lányai végeztek a legjobb helyen. A létesítmé­nyi önkéntes tűzoltók verse­nyében „nyolcszázas” kate­góriában a Szentegáti Álla­ma Gazdaság női és férfi csapata egyaránt győzött, a „négyszázasban” a férfiak közül a Szigetvári Konzerv­gyár, a nők közül a Somogy- hárságyi Állami Gazdaság csapata lett az első. Osztott sugár szerelésben a 12-es AKÖV szigetvári kirendelt­ségének önkéntes tűzoltói bi­zonyultak a legjobbnak. Vizuális művelődési konferencia A Magyar Pedagógiai Tár­saság vizuális művelődési szakosztálya háromnapos konferenciát rendezett Pé­csett, a Tanárképző Főisko­lán mintegy száz szakember — tanár, főiskolai oktató, mérnök, szakfelügyelő stb. — részvételével. Tegnap délután 3 órakor Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára nyitotta meg az első napi tanácskozást, majd Balogh Jenő, a Képzőművé­szeti Főiskola professzora tartott előadást a tanítás vizuális megalapozásáról, végül pedig Juhász Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem pedagógiai tanszéké­nek oktatója méltatta a szak­osztálynak erre -az alkalomra összeállított, a pécsi főiskola dísztermében bemutatott, kí­sérleti kiállítását. Ez a ki­állítás egy budapesti iskola anyagából gyűlt össze, s az újszerű vizuális nevelési módszereket illusztrálja. Ma ezen felül néhány heljú ki­állítást is megnéznek irtajd a részvevők: a pécsi főiskola rajztanszékének módszertani anyagát, a gyakorló általános iskola tanulóinak rajzaiból készült kiállítást, és azt az összeállítást, amely a pécsi főiskola egykori hallgatóinak — ma gyakorló tanároknak — különféle megyékből egy­begyűlt módszertani anyagá­ból áll. A konferencia mai napján egyébként két nagy témakörben hangzanak el előadások, az egyiknek címe: Vizualitás és szakműveltség, a másiké: A művészetszem­lélet taníthatósága. A konfe­rencia harmadik napján szekcióüléseket rendeznek, a szakosztály életéről tartanak beszámolót és a szakosztály pályázatait értékelik. Segítség az árvízkárosultaknak Kilencvenkét gyermek üdültetését vállalta a Mecse­ki Szénbányák azon túl, hogy szabad szombatjukon közel 3000 bányász árvízi műsza­kot tartott a károsultak tá­mogatására. A gyerekeket jú­lius 8—22 között várják a bé- latelepi üdülőjükbe, a jelentős számú csoport kijelölésére megkérték a Szabolcs megyei Tanácsot. A bányászok szo­lidaritását bizonyítja az is, hogy az Egyesült Magyar Szénbányák 1000 árvízsújtot­ta család téli tüzelőellátását vállalta. * 1000 lepedőt és 100 mat­racot küldött az árvízkáro­sultaknak a Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat vezetősége, dolgozói pedig egy napi bérüket fizették be a csekkszámlára. * A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium tanulói egy napi borsószedési díjukat küldik a szabolcsiaknak, a tantestü­let tagjai havi fizetésük őt százalékát ajánlották fel. * Az okorági termelőszövet­kezet tagsága 2 vemhes üszőt, 1 vagon szálastakarmányt, 20 mázsa vegyes abrakot, a bogádmindszenti közös 100 mázsa lucernaszénát és 70 mázsa szemes abrakot, vala­mint 50 ezer forint kész­pénzt, a garéi tsz 2 vagon vöröshere szénát és 120 má­zsa májusi morzsolt kukori­cát küld a szabolcsi termelő- szövetkezetek segítésére. * öt víkendházat küld az ár­vízkárosultaknak a Pécsvá- radi Építő Ktsz. A százezer forint értékű adomány felét a részesedési alapból fedezik, a dolgozók pedig 50 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. & Pécsett, a Mecsek Áruház dolgozói 9200 forintot adtak, a kozármislenyi Vöröskereszt szervezet pedig 530 forintot küldött az árvízkárosultak megsegítésére. ÁPRILIS 27-TÖL MÁJUS 30-10 Itt a jó alkalom! Minden 10 kg vas vagy I kg alumínium­hulladék átadása után — az ellenértéken felöl — sorsjegyet is ad a SKODA személygépkocsi ORION televíziók IBUSZ külföldi társasutazások 10 000 forintos vásárlási utalványok és ezernél több értékes nyeremény. A szovjet vendégek tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon tájékozódtak a megye életéről Péccsel ismerkedtek Ivovi vendégeink Ön vesztette ei? Illés-show Húsz folyó szeli át a 202 ezer négyzetkilométer nagy­ságú Lvov területet, öt nagy városában és 750 településén 2,5 millió ember él. Szá­munkra szokatlan méretek. Hazánknál kétszer nagyobb földrész, lakóinak száma hat­szorosa Baranya népességé­nek. Ezzel a természeti kin­csekben gazdag területtel tíz éves testvéri kapcsolata van Baranyának. A barátság ápo­lásának egyik formája a küldöttségcsere, amely sok­kal több mint ez a hivatalos megfogalmazás. Régi ismerő­sök találkoznak ma már,' vagy újabb baráti szálak szövődnek azonos területen dolgozó emberek között. L. S. Vandenko elvtársat Novics János, a Megyei Párt- bizottság titkára úgy köszön­tötte tegnap, ahogy régi is­merősök szokták a várt ta­lálkozásnál. A Megyei Párt­bizottság kistermében a ven­déglátók köszöntötték L. V. Pjaszeckája állatorvost, K. K. Bilszkit, a Ívovi terület egyik járási bizottságának titkárát és A. T. Bajgyukot, a Ívovi baromfiüzem igazga­tóját. Novics János bemu­tatta dr. Nagy Józsefet, dr. Csendes Lajost, a Megyei Pártbizottság titkárait, Amb­rus Jenőt, a Pécs városi Pártbizottság első titkárát, Czégény Józsefet, Szikszói Tibort és Sebők Bélát, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetőjét, majd tájékoz­tatót mondott megyénk ipari, mezőgazdasági szerkezetéről, kulturális, művelődésügyi és egészségügyi helyzetéről. A mi szűkebb hazánkról adott ismertetés után Van­denko elvtárs, a Lvov terü­leti pártbizottság titkára, a delegáció vezetője vázolta a területükön folyó nagyará­nyú munkát, melynek ered­ményét csupán egy szám­adattal szemléltette: 1940-től napjainkig az ipari termelés 47-szeresére növekedett. Ez a természeti kincsekben gaz­dag terület kitűnő fekete szenet ad a népgazdaságnak, hihetetlen mennyiségben ter­melnek olajat, gázolajat, az építőiparnak cementet. Kor­szerű ipari létesítményeikben — többek között — autóbu­Erdekes kis „kamarakiállí­tás” nyílt a Megyei Könyv­tár lépcsőházában. Két vit­rinben láthatók azok a tár­gyak, melyeket az olvasóte­remben, vagy könyvekben fe­lejtettek a szórakozott olva­sók. Mert igazán csak szórako­zottságnak minősül, ha vala­ki a könyvtárban felejti ta­karékbetétkönyvét — benne száz forinttal. Látható a vit­rinben fél olló is, három pár kesztyű, születési anyakönyvi kivonat, színházbérlet, kul­csok, tű és cérna, légó igazol­vány, egy sótartó teteje, sza­tyor, vonalzó, biztosítási köt­vény, tizenhárom olvasójegy, füzetek, dossziék, rengeteg fénykép. Itt az alkalom: lehet je­lentkezni az elvesztett tár­gyakért. Költözés — irodaházavatás Egy gépíróasztal áll a gesz­tenyefa alatt. Hat-nyolc em­ber súlyos páncélszekrénnyel birkózik. A máskor forgalmas folyosón csak néhány poros aktaköteg és az ajtókon levő feliratok — igazgató, jogtaná­csos — árulkodik arról, hogy nem régen még nagyüzem volt itt a B. m. Tanácsi Épí­tőipari Vállalat régi központ­jában. Ugyanis mától kezdve már a Fürst Sándor utcai benzinkúttal széniben levő új irodaházban teljes üzemben dolgozhatnak a vállalat mű­szaki és adminisztratív dol­gozói. Bár a hivatalos ház­avatásra majd csak pénteken délután kerül sor. az épületben. Igaz, az egykori 200—300-as létszámú kis vál­lalat közben 1200 fős óriássá fejlődött Kifele indulok. Az itt töl­tött rövid idő alatt is sok minden a helyére került. Ta­lán csak a pénztár előtt van még egy kis zűrzavar, az aj­tóban pedig a közben ide­szállított páncélszekrénnyel birkóznak a munkások. L. J. Hétfőn este, zsúfolt ház: előtt került sor az Illés- es a közreműködő Kex együt­tes műsorára a Pécsi Nem­zeti Színházban. Annak el­lenére, hogy két együttes egy műsorba szerkesztésével kapcsolatban voltak mór kel­lemetlen tapasztalataink (az Atlantis—Atlas show-ra gondolok), bizakodva vártuk a Kex együttes bemutatko­zását. Sajnálatosan kellett azonban megállapítani, hogy az ŐRI műsorszerkesztője ismételten bakot lőtt. A Kex együttes méltatlan partner­nak bizonyult! Az egyébként kitűnő hangszeres muzsiku­sokból álló együttes teljesen tévúton jár a beat világá­ban. Amit csinálnak, az nemcsak a zenének, hanem a beat-nek is megcsúfolása. Van egyéniségük, de negatív előjellel. Muzikalitásuk, hangszertudásuk teljes kont­rasztjaként az extázist kivál­tani igyekvő lehetetlenül erőltetett mozgás, a merő megfontoltságból eredő gyer­mekded naivitás olyannyira kiélezik, hogy az előbbiek élvezetére már nem marad türelme a hallgatónak. „Most le fogunk játszani egy előre megbeszélt improvizá­ciót ... sok kedvünk nincs hozzá” — mondták. Bizony nekünk sem volt sok ked­vünk végighallgatni, de hát illendőség is van a világon. Mindez nem derült ki az együttes szólóénekesének „színházi monológ”-jából, melynek az értelmetlenség határát súroló ötlettelen szö­vegén, minden humort és színészi készséget mellőző előadásán éppúgy bosszan­kodnunk kellett, mint az utolsó számként előadott ha­mis, extázist hajhászó „afri­kai táncán”. Az Illés együttestől azt kaptuk, amit vártunk. Elő­adásmódjuk, színpadi meg­jelenésük nem éreztette ve­lünk a rutinmunka levegő­jét még az Illésék és pofo­nok nagylemez jól ismert számainak megszólaltatása­kor sem. Az Angliában szer­zett legújabb számok pedig kimondottan frissnek, lendü­letesnek mondhatók. A han­gulat fokozásához egyébként három bejelentés is nagy­mértékben hozzájárult. (Az Illésék és pofonok aranyle­mez lett; Szörényi Szabolcs­nak megszületett a második kislánya; az árvízkárosultak javára a két pécsi koncert gázsiját ajánlották fel.) A mindvégig kultúráltan, fe­gyelmezetten játszó együttes méltán aratott nagy sikert. A közönség elégedetten tá­vozhatott kedvenceinek kon­certjéről. Bornemissza Géza No de maradjunk még egy kicsit a régi épületben, hi­szen 18—19 évig ez volt a vállalat főhadiszállása. Pintér Rajmund nyugdíjas bányász, most itt a vállalatnál portás alig-alig veszi észre, hogy kö­zel 100 fővel kevesebben jár­nak ki-be a kapun. Persze most még nagyobb lett a köl­tözködés miatt a forgalom. De ha lezajlik, akkor sem lesz kisebb. Ideköltözik a szakipari építésvezetőség, itt helyezik el a munkások és szakmunkástanulók szállását. Természetesen nem a mostani rozzant körülmények között. Máris megkezdték az épület tatarozását. Ezzel párhuzamo­san bővítik a raktárépületet és konyhát. Itt lesz a köz­ponti raktár, a villanyszere­lők, bádogosok, víz- és fűtés- szerelők bázisa. Az új épületben — két emeletes panel — úgy tűnik még teljes a káosz. Csaknem valamennyi ajtó tárva-nyitva Az épület mögött az ács- I telep. A jubiláló vállalat — I az avatáskor ünnepük a ! megalakulás 20. évfordulóját is — ezen a telepen született az egykori kis mesterek ösz- sifevonásával. A B. m. Tata­rozó- és Építő Vállalat a jog­előd. A legrégibb irodaház éppen elfér a mostani árnyé­kában. Nem is csoda. Több mint 50 irodahelység, ebédlő, klub, tanácsterem, öltöző van , A 1 Tűzoltás szárazon

Next

/
Thumbnails
Contents