Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 60 fülét Dunántúli xxvii.évfolyam, 122.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.májusn.,szerda INGÁZÓK B aranyában több mint har­mincezerre tehető azok­nak a száma, akik falu­juktól távol dolgoznak. Ez a szám az összes bérből és fizetésből élők 20 százalé­kának felel meg. E jelentős munkásréteg helyzetét ezideig kevés helyen vizsgálták. In­dokolt volt tehát, hogy a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa és a Hazafias Népfront megyei elnöksége együttes ülésén e kérdést napirendre tűzzék. A tanácskozás előtt 24 községben és több üzem­ben végeztünk vizsgálatot. Nagyon sok értékes, hasznos tapasztalatot szereztünk, ame­lyekből néhányat ezúton is szeretnénk az illetékesek fi­gyelmébe ajánlani. A községek arculata a fog­lalkozás szerinti összetétel szempontjából jelentősen megváltozott. Ma már nincs a megyében úgynevezett tisz­ta paraszti község. A csalá­dokra a vegyes összetétel a jellemző. Ez úgy értendő, hogy 4 bérből élő egyik csa­ládtagja vagy a tsz-ben dol­gozik, vagy a tulajdonában lévő földet, szőlőt műveli. Minimális azoknak a csalá­doknak a száma, akik csak bérből és fizetésből élnek. A vidékről bejárók a legkülön­bözőbb munkaterületeken dol­goznak. Nincs olyan üzem, vállalat, ahol csak helyi la­kosokat foglalkoztatnának. n.z ingázók többsége azonban a bányászatban, építőiparban és a közlekedésben dolgozik. Az ingázók napi átlagban a közlekedési eszközöktől és a munkahely távolságától füg­gően napi 11—13 órát vannak távol falujuktól, családjuktól. Az üzemekben a társadalmi életben való részvételük kor­látozott, hiszen hazautazásuk a közlekedéshez kötött. Álta­lános tapasztalat, hogy a be­járók közül kevesen vannak választott funkciókban. Kö­zülük a tisztségviselők ará­nya 3—4 százalék — az ösz- szes tisztségviselőkhöz viszo­nyítva. A községi vezetők a kényelmesebb megoldásokat keresik. Azokat az embere­ket szemelik ki tisztségvise­lőknek, akik „kéznél” van­nak, akik a nap bármely idő­szakában könnyen elérhetők. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy azokban a köz­ségekben, ahol egyrészt mint politikai tényezővel számol­nak ezzel az erővel másrészt foglalkoznak velük, apellál­nak véleményükre és a ren­dezvények időpontját is he­lyesen választják ki, ott aktivitásuk, a rendezvénye­ken való részvételük jó. A községi vezetők a leg­több helyen azonban önma­gukkal kerültek ellentmon­dásba, amikor azt állították, hogy a városban dolgozó munkások a legtürelmetle­nebbek a község problémái­nak megoldását illetően, ök szorítják a legszenvedélye­sebben a helyi vezetést arra, hop? ezeket megoldják. Ök szólalnak fel a tanácsülése­ken, pártnapokon és egyéb rendezvényeken a legkonst­ruktívabban. Ugyanakkor más vonatkozásban a községi vezetés vajmi keveset tesz annak érdekében, hogy közü­lük a legjobbak ne csak mint „külső” emberek, hanem mint a helyi szervek választott tisztségviselői belülről is se­gítsenek. A jó példák sorát lehet­ne leírni azok közül a vál­lalások, konkrét cselekede­tek közül, amelyeket a falun élő munkások tettek. Csak néhányat említek bizo­nyításként: Felsőszentmárton- ban az iskola építésénél hó­napokon keresztül feláldozták szabadszombatjukat és vasár­napjukat. Kátolyban a szak­munkások vállalták, hogy ki­veszik évi szabadságukat és felépítik a kultúrházat. Mozs- gón két teljes napot fordítot­tak a községfejlesztési felada­tok megvalósítására. Nagy- kozárban két utca kikövezé­sében a munkások jártak az élen stb. A bejárók többsége koráb­ban a mezőgazdaságban dol­gozott. Jórészük' a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sével egyidőben vált munkás­sá. Ezzel a munkásréteggel kapcsolatosan jó ideig bizo­nyos előítéletek voltak a köz­ségi vezetés részéről. Ügy te­kintették őket, mint akik „megszöktek” a tsz-szervezés elől, a tsz-től. Az utóbbi években mindenekelőtt a tsz-ek megszilárdítása és a munkások megváltozott vi­szonya a tsz-ek irányában ezt a szemléletet feloldotta. Sok munkás visszatért a tsz-be dolgozni, de azok is, akik nem tértek vissza, messze­menően támogatják a közös gazdálkodást. Vizsgálódásaink során igye_ keztünk képet kapni anyagi helyzetükről is. Megítélésünk szerint a vegyes családok életszínvonala a legmagasabb A legnagyobb mérvű fejlő­dés az életmód, az élet- szemlélet terén tapasz­talható. A kulturált, mo­dern, korszerű életmód kiala­kításában a munkások jár­nak az élen. Komoly fejlődés tapasztalható a közösségi ér­zés, a kollektivizmus tekinte­tében is. A közös munkának, együttműködésnek sok szép példájával találkoztunk. (Köz­ségfejlesztés, házépítés, szőlő és gyümölcsös telepítés stb.) A vidékről bejáró dolgo­zók fokozottabb megbecsü­lése, a közéletbe való bevo­nása érdekében sokkal töb­bet kell tennie minden szerv­nek amely erre hivatott. Többet kell tenni ennek ér­dekében a falun létrehozott szakszervezeti szakmaközi bizottságoknak és az üzemek gazdasági és társadalmi ve­zetőinek is. A falun élő mun­kások ezt a nagyobb törődést és megbecsülést megérdemlik, de ezt társadalmi érdekeink is parancsolólag követelik tő­lünk. Kovácsovics Márk Ma érkezik megyénkbe a Lenin páncélautó eredetijének mása A Lenin centenárium al­timából a Csepel Autógyár 5 Jármű Ktsz munkatársai, jú munkásai elkészítették a ienin páncélautó eredetijé- ek hű mását. A páncélautó március 22- n indult országjáró útjára, legyénkben május 29-én ezdi meg körútját. A pán- éiautó — amelyet ma dél- tán 4 órakor ünnepélyes ke­ltek között Máza községben veszünk át Tolna megyétől — június 8-ig tartózkodik Bara­nyában, felkeresi megyénk városait, számos községét. Első útjaként május 29-én Pécsváradra, majd délután Pécsre érkezik. A páncélautó dokumentumai; film, fény­kép, hangszalagra rögzített anyagok bemutatják Lenin munkásságát, idézik hangját, megjelentetik a nagy forra­dalmárt. Az Országos Vízügyi Hivatal jelentése Változatlan küzdelem a gátakon Bondor József miniszter Szabolcsban Rend, nyugalom, biztonság az árvíz sújtotta területen — Az élelmiszer-ellátás mindenütt biztosított A nagy tiszai árhullám Ti- szadorogmánál tetőzött és keddre két centimétert apadt. Tiszafürednél még tart a las­sú áradás. Kedden a vízállás 772 centiméter, tehát 7 centi­méterrel magasabb, mint az eddigi maximum. Lejjebb az áradás mértéke naponta átlag mintegy 25 centiméter. Tisza- roffnál a vízállás egy centi­méterrel megközelítette már az eddigi maximumot. Szol­nokon a mérce 876 centimé­tert mutat és így a vízállás 16 centiméterrel alacsonyabb az eddigi maximumnál. Sze­geden a vízállás 915 centimé­ter. Ez 8 centiméterrel ala­csonyabb az eddigi maxi­mumnál. Makónál az apadás üteme kissé gyorsult, 24 óra alatt 14 centiméterrel süllyedt a folyó vízszintje. Éjszaka különös gonddal fi­gyelték az egyre jobban átázó gátakat a Maroson, a Tisza középső és alsó szakaszán. Nagy erőkkel építik a makói lokalizációs töltést. A nagy buzgár semlegesítésének vég­ső fázisaként két vízügyi, műszaki egység szádfalazást végez. A hétfő óta tartó ked­vező időjárás nyomán felszá­radnak az agyagos talajú gá­tak és fokozatosan lehetővé válik a gépjárműközlekedés. Az éjszaka folyamán erős buzgár keletkezett Üjlőrinc- falvánál a Laskó patak men­tén, és Tiszakeszinél a Rigós csatorna torkolatában. Előb­bit több ezer homokzsák be­építésével elfojtották, utóbbit ellennyomó-medencével el­lenőrzés alatt tartják. A Ti- szadobnál előző napon ész­lelt jobbparti átázás helyén szádfalazással erősítik a gá­tat. A Debreceni Vízügyi Igaz­gatóság területén éjjel 1500 ember dolgozott az egyeki szakaszon és más védelmi fel­adatokon. Szolnokon, Tisza- ligetnél szádfalat vertek, a töltést pedig magasították. Szolnok alatt több helyen pó­tolják a magassági hiányokat. Ezt a feladatot Szeged térsé­gében a Tisza jobbparti töl­tésen is végzik. A Hódmezővásárhelyre, il­letve Szentesre költöztetett makói asszonyok közül heten életerős csecsemőt hoztak a világra ideiglenes tartózko­dási helyük kórházaiban. A kismamákat a hódmezővásár­helyi és a szentesi asszonyok szerető figyelmességként vi­rággal, kisebb ajándékokkal köszöntötték. Gondoskodnak arról is, hogy a gátakon dol­gozó hozzátartozók soron kí­vül elutazhassanak Hódmező­vásárhelyre, illetve Szentesre, a kismamák, valamint az új­szülött gyermekek megláto­gatására. A harmincezres lélekszámú Makó lakosságának több mint a felét — gyermekeket, nő­ket és öregeket — hat nappal ezelőtt költöztették át Hód­mezővásárhelyre, illetve Szen­tesre. Makón csak a 16—60 éves munkaképes férfiak tar­tózkodnak. Kérésükre most családlátogat^..tatokat szer­veztek az üzemek és a szö­vetkezetek a befogadó váro­sokba. Kedden indultak az első ilyen járatok Hódmező­vásárhelyre, illetve Szentesre. A látogatás néhány órát tart, ho»v minél gyakrabban for­dulhassanak az autóbuszok és minél többen találkozhassa­nak hozzátartozóikkal. A ma­kói férfiak egyébként egy műszakot dolgoznak a gáta­kon, egyet a munkahelyen, egyet pedig pihenőben töltet nek. A városban teljes a rend és a közbiztonság, semmiben sincs hiány: éjjel-nanoal nyit­va tart a főtéri nagy cseme- gebolt. Ugyancsak rendszere- | sen kinyitnak a háztartási, a villamossági, a fehérnemű- és cipőüzletek is. A lakosság el­látására elegendő az árukész­let. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter hétfőn és kedden Szabolcs- Szatmár megyében tartózko­dott. Megtekintette a Tisza- Szamos közi árvízsújtotta te­rületet és tárgyalásokat foly­tatott a megye vezetőivel az újjáépítés előkészítésével, le- bonyolításável összefüggő kérdésekről. A megállapodás szerint a minisztérium mesz- szemenő támogatást nyújt a megyének az építkezéshez szükséges tervdokumentációk elkészítésében és gondosko­dik arról, hogy az építőanya­gok rendelkezésre álljanak. Már a közeli napokban mű­szakiak népes csoportját kül­dik ázabolcsba, s amint az utakat rendbehozzák, meg­kezdik az építőanyagok szál­lítását is a kijelölt helyekre. A tartalomból: Tanácskozik a kharfouini csúcs í2 oldal) Szakmunkás­iskolából középiskolába (3. oldal) Nem segítettek a pécsi vállalatok (3. oldal) Péccsel ismerkedtek a Ivovi vendégek (5. oldal) Labdarúgó vb — 1970 (3. oldal) Cj tizenkéttantermes általános iskolát építenek a ilr. Hal Jó­zsef utcában, a Szigeti úti új lakótelepen. A négyszintes iskolaépületet a Mecseki Szénbányák építő üzeme jövő év nyarán adja át rendeltetésének. — Szokolai felv. — Baranya szocialista gépimportja Nagy érdeklődés a mesőgasdaságbíin 9 A Pécsi Szikra Nyomda is jelentkezett Rendkívüli sikeres volt a tavalyi év: a magyar külke­reskedelem a tőkés mérleg helyrebillenése mellett jelen­tős aktívummal zárt a szocia­lista országok viszonylatá­ban. Van tehát mit levásá­rolnunk. Az állam — jelen­tős hitelekkel — elsősorban a szocialista gépimportot ösztönzi. A Beruházási Bank Baranya megyei fiókjához eddig már sok hitelkérelem futott be, elsősorban a me­zőgazdaság érdeklődése nagy. Külföldi gépeket kíván vásá­rolni majdnem valamennyi baranyai állami gazdaság, to­vábbá az építőipar és a nyomda. Eddig 30 millió fo­rintnyi hitelre kötöttek szer­ződést. További, ugyancsak 30 millió forintot kitevő hi­telkérelem sorsáról az elkö­vetkezendőkben dönt a bank. A hitelek felvételének most is megvannak a sajátos fel­tételei, nyereségminimum­követelménye; a bank nyilván megnézi, hogy a vállalatok mennyire modern gépeket kí­vánnak külföldről behozni, e gépek beállítása gazdaságos- e? Az elbírálásnál csak azok az ajánlatok jöhetnek számí­tásba. amelyek 100 forint be­fektetés után 7 forintnál több nyereséget hoznak. A bank a kölcsönt átlagban 5 éves le­járatra adja. ; A befejezéshez közeledő szentlőrinci felüljáró töltésein dolgoznak az építőmunkások. A korrózió elleni védekezé- i sül csörgedezőkct, kőlapos burkolatokat építenek és lépcsőzetesen alakítják ki a töltésoldalt. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents