Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-26 / 121. szám

WO. mőfus ti. Dtmantait natii« 3 Másfél millió tv — másfél millió lépés előre A hódító Videoton Tizenkétezer ember, kétmilliárd forintos termelési érték A reklám nem luxus — 1970: a nyugati betörés éve Amikor szétnyílt a súlyos bársonyfüggöny, elnőnek ez a négy betű tűnt a közönség szemébe: VT—TV. A székes- fehérvári nemzetközi- jazz- fesztivál sok országból ösz- szegyűlt résztvevői azonban már nem csodálkoztak ezen: Magyarországra vezető útjuk is e négy betűvel volt ki­kövezve. A meghívótól a szállodáig mindenhez a Vi­deoton embléma jegyében jutottak, s bár, magától ér­tetődően, azt még sokan nem tudták, mit is takarnak e betűk, erejében valamennyi­en szentül bíztak. A VT- gyár amerikai méretű és ha- tásosságú reklámtevékenysé­ge néhány év alatt itthon is csodálatos eredményeket ho­zott: az egykori Vadásztöl­ténygyárra ma már szinte senki sem emlékszik. Ez a szó: televízió, ma már a gyerekekben is a Videoton, illetve a gyárral együtt hír­nevet szerzett város, Székes- fehérvár nevét asszociálja. Munkácsy, a hírverő Az egykori Vadásztöltény­gyár — melynek még a há­ború okozta hadianyag-kon­junktúra sem tudott orszá­gos rangot adni, — ma már csak emlék. 1954-ben a VT- ben megkezdődött a rádió- gyártás, 1958-ban pedig meg­indult a tv-szalag is. Ma ti­zenkétezer embert foglalkoz­tat a gyár, s évi termelési értéke meghaladja a 2 mil­liárd forintot. — A szuper­modem irodaépület kapujá­ban szigorú őr áll: aki az élvonalban van, az tudja, mit ér ma egy-egy műszaki információ. A kereskedelmi főosztályon persze már nin­csenek titkok. Innen irányít­ják a vállalat sok millió fo­rintot felemésztő reklámhad­járatát A propagandisták jel­szava: a vásárlás, mint ak­ció, az ismeretszerzéssel kez­dődik. Az első feladat tehát: megismertetni a márkát. A második: jó hírét költeni. S a harmadik: igazolni és őriz­ni ezt a hírnevet. A termelési grafikon évről évre magasabbra emelkedik. 1968-ban, tehát mindössze 14 évvel a start után, megün- neplik a kétmilliomodik rá­diókészülék elkészültét, egy évre rá újabb születésnap: kész a másfélmilliomodik tv. Az első a jóemlékű Mun­kácsy volt. Lapozgatjuk a hőskort idéző kimutatásokat. Egy típus 16 ezer darab. — 1960-ban már három típus — Munkácsy, Benczúr. Ta­vasz —, készül a gyárban, s a „példányszám” meghalad­ja a hatvanezret. A kérdésre: mi a siker titka? — egyönte­tű a válasz. Kellő időben, megfelelő minőségű és el- íogadhahtó árú termékkel je­lentkeztek. Vidéken világvárosi szemlélettel Tavaly 234 ezer televíziót dobtak piacra. A típusok száma hét, a variánsok száma azonban több tucat. A magyarázat: a piac igényei megoszlanak; a tv ma már nemcsak tartós fogyasztási cikk, de divattargy is. A hatalmas csarnokok fehér fényben úsznak, a szalagok szigorú, mór-már kíméletlen pontossággal szállítják a munkadarabokat. A munká­sok túlnyomó többsége fiatal. A gyár megalakulása első percétől kiemelt jelentőséget tulajdonít a munkaerőgaz­dálkodással kapcsolatos kér­déseknek. A tv-gyártás fiatal iparág, logikus tehát, hogy a kulcs helyeken is fiatalok legyenek. A megbecsülés egyik legfontosabb előfelté­tele a precizitás. Papp Ist­ván vezérigazgató külön ki­mutatást készített az újság­írók számára a minőség ala­kulásáról. A VT-televíziók egy üzem-évre eső meghibá­sodási száma: 1.4. Három év­vel ezelőtt 2.5 volt. A. fordulat éve — 1964 —, óta a Videoton mind jelen­tősebb eredményeket ér el a külföldi piacokon. 1964 azért nevezetes dátum, mert akkor tértek át az úgynevezett csa­lád-elv alkalmazására. A fejlesztési erőfeszítések tehát még koncentráltabbak lettek. A fejlesztési labort egyéb­ként akár 1. számú üzem­egységnek is nevezhetnénk. Pontos számokat senki sem mond, de egy rövid séta al­kalmával is meggyőződhet róla az ember, hogy milyen rendkívüli erőket fordítanak a folyamatos gyártmányfej­lesztésre. 1970-et írunk, a Videoton-tv keresett cikk a piacokon, a rajz-asztalok mellett mégis fantasztikus hajtás. Űj gépek, új formák, új képességek kellenek... A folyamatos tanulás és az állandó fejlesztés egyébként a VT-ben alaptörvény. Már az ötvenes évek végén, ami­kor még csak alkatrészeket gyártottak — kooperációban —, együttműködési szerző­dést kötöttek a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Innen kapták az első mérnököket, s itt tanulnak tovább a mai, nemzetközileg elismert szak­emberek is. A Videotonnak nemcsak futballcsapata, sta- diona, színháza, újságja — de „saját” — kihelyezett egyeteme is van. jovo rádiói A VT-emblémás készülé­kek Európa, Afrika és Ázsia másféltucal országába jut­nak el. Most újabban a ten­geren túli államokkal „is­merkednek”. A piacra való betörésnek ezernyi feltétele, módja van. Egy ezek közül a helyi ízlés, a helyi hagyomá­nyok maximális figyelembe­vétele. De van más út is. Egyiptom számára például külön gyártmánycsaládot — az ún. szettgarnitúrát —, ala­kították ki, melyet — miután az ország foglalkoztatási gondokkal küzd —, a hely­színen, helyi munkaerővel szereltetnek össze. A közeljövő készülékei? A tv-ben a közép, illetve nagy­képernyős, illétve a fekete­fehér, valamint a színes adá­sok vételére egyaránt alkal­mas „öszvér”-készülék. Ilyen az Inter-Sztár is, mely a múlt esztendő végén kezdte meg hódító útját. A mini- vizor? — Egyelőre csak van. A széria kicsi, a ráfizetés nagy — mégis csinálni kell — mert ami ma luxus, hol­nap mindennapos szükséglet lesz. A rádiógyártás szinte tel­jesen átállt a zseb-, a táska-, illetve autórádiók gyártására. Tavaly — a BELKER sta­tisztikája szerint — 465 ezer rádiót adtak el belföldön. S ebből csak 101 ezer volt a hálózati készülék... Az idei év nagy üzlet: egyezmény a FI AT-tál. Ha minden a ter­vek szerint sikerül, nemso­kára magyar rádió lesz az „ÉV autójában” ... Stratégia és taktika Matók Károly, termelési igazgató mondja: a vállalati .stratégia célja a vállalat jö­vőjének biztosítása, az ese­mények előrelátása. Feladata azon döntések megalapozása, melyek hosszú időre kihat­nak majd a vállalat, illetve a piac alakulására. A válla­lati stratégia nem azonos a távlati fejlesztéssel, annál szélesebb, összetettebb kate­gória. Mint a Videoton minden megnyilvánulásából, ezekből a mondatokból is a világos­ság, céltudatos egyértelmű­ség árad. Tudni, hova aka­rok eljutni — ez mindennek az alapja. Épül a gyár, épül a piac, s hihetetlen szívós­sággal folytatódik a nagykö­zönség — jó értelmű —, megdolgozása. Vasárnapon­ként az országban hol itt, hol ott fut ki a pályára a VIDEOTON NB I-es labda­rúgócsapata, s hol itt, hol ott hangzik fel ezrek torkából a buzdítás: Hajrá Videoton. A tv Európa minden orszá­gába elviszi a játékosok me­zének VT-emblémáját, a To­tó pedig Dániától Törökor­szágig belesulykolja az em­berekbe ezt a nevet. Ma még sokan kérdezik, megéri ez a súlyos milliókat, a gyár vezetői azonban csak moso­lyognak. A drukker csak a pályán drukker — a boltban vevő, s mint ilyen, minden erőfeszítés végső célja. Békés Sándor »wmmammmm Újra termelnek a Maros menti olajkutak A marosi árhullám apadásá­val ismét munkához láttak a Nagyalföldi Kőolaj és' Földgáz- termelő Vállalat szegedi üzemé­nek dolgozói a folyó mentén le­állított tank-állomásokon és az | olajkutak mellett. A múlt héten lezárt 16 olajkútból hétfőn 14- nek nyitották meg a csapjait, s üzembe helyezték a hozzájuk j tartozó két tankállomást is. 1 A szigeti városrész fedett vásárcsarnoka. Tervezője: Tillai Ernő A PTV a BNV-n A Budapesti Nemzetközi Vásáron külön pavilonban állít ki a TESCO Nemzetközi Műszaki-Tudományos Együtt­működési Iroda szervezésé­ben exportra dolgozó 16 ter­vező és kivitelező vállalat, közöttük a Pécsi Tervező Vállalat. Kevesen ismerik Európa nagy autógyáraiban Autóbusszal a FIAT szerelőcsarnokában-—Pécsi szerelő jegyzeteiből készül a Zaporozsec típusismertetője — Alkatrészgondok Mintegy hatvan különböző típusú gépkocsi javítására ren­dezkedett be a XIV. Autója­vító Vállalat Munkácsy Mi­hály utcai szerviz-üzeme. Egyre újabb típusok jönnek, velük új műszaki megoldá­sok is és a szakember bizony sokszor tanácstalanul vakar- gathatná a fejebúbját, ha... A probléma szerencsére or­szágos méretű, ezért az Autó- fenntartó Tröszt központilag gondoskodik már évek óta a szakemberek állandó tovább­képzéséről, s nem is akár­hogy. Rendszeresen járnak gépkocsiszerelők külföldre mindazokhoz a gyárakhoz, amelyektől hazánk gépkocsi­kat vásárol. A pécsi vállalat­tól idén mái- ketten jártak külföldön: Soós András Tori­no ban a FI AT^mű veknél, Papp László pedig Zaporozs- jeban, ahol néhány évvel ez­előtt kezdték a rövidesen nálunk is megjelenő Zaporo- zsecok gyártását. Harmadik partnerünk. Szabó Mihály, a szerviz-üzem vezetője járt már többek között Traban- téknál és Zastaváéknál és most is készül külföldre. KIK MENNEK? Talán ez a legfontosabb kérdés, amire ez esetben vá­laszt várhatunk: kik is men­nek külföldi tanulmányútra? — Nyilvánvaló, hogy gyen­ge szakmunkást nem küldünk ki — mondja Szabó Mihály —, hiszen annak az útjából nem sok hasznunk lenne. A külföldi tanulmányút a szak­értelem, a jó munka elisme­rése és ezt így is fogja fel mindenki. Tulajdonképpen így jutott ki Zaporozsjeba Papp László is. A tanulmányúton lévő szerelők — ez már kialakult hagyomány — bőven jegyze­telnek tapasztalataikról. Itt­hon a jegyzeteket szakembe­rek tanulmányozzák át és a legjobbat típusismertetőként valamennyi vállalat rendel­kezésére bocsátják. A Zapo­rozsec típusismertetése Papp László jegyzete alapján ké­szült. Hamarosan jönnek már a kocsik is — amikor Papp csoportja kint volt, éppen akkor kötötte le a MERKUR az első ezer darabos szállít­mányt —, ideje tehát, hogy a típusismertetés is a szerelők kezében legyen. VÁLTOZATOK GYÁRLÁTOGATÁSRA A várva várt élményt ter­mészetesen a nagyhírű autó­gyár meglátogatása jelenti. Micsoda izgalmas dolog lehet végigkísérni a szalagon az apránként összeálló autó út­ját, míg a végén a kész jár­mű kigördül a kapun. Ezt az élményt várta Soós András is Torinóban a FIAT-éknál. És mi lett belőle? Beültették a csoportot egy autóbuszba és ripsz-ropsz végigszaladtak ve­lük a több kilométeres sze­i relőcsarnokon. Igaz, gyalo­golni kissé hosszadalmas lett volna, ám legalább lehetett volna látni is valamit. De így? Persze, ez valamelyest érthető is. Minek mindent az orrukra kötni a külföldiek­nek és különben is nem az autógyártásért jöttek. Így az­tán abból mindössze ennyi maradt meg benne: — Na­ponta 6500 kész kocsi hagy­ja el a gyárat. Soós András megjegyzését ígv egészíti ki Papp László: — Zaporozsecból ezidő sze­rint csak 360. Pappék a két hét alatt végig a gyárban voltak, a helyszínen tanul­mányozhatták a Zaporozsec születését, tapasztalataikat te­hát a legjobb helyen szerez­hették. Hát ez a /két véglet. És közte? Szabó Mihály meséli, hof'v amikor néhány évvel ezelőtt Eisenachban járt, ak­kor már a „levegőben lógott” valami érdekes konstrukciós változtatás a Wartburgoknál. Nagyon érdekelte őket, hi­szen mint szervizeseknek első kézből kellett volna megis­merkedni a dologgal. Nem ment. A gyárban mély hall­gatásba burkolóztak, ha szó­ba hozták ezt. Ilyesmire per­sze fel kell készülni és nem is lehet zokon venni. Gyár­tási titok mindenütt van és akármilyen jó is a kapcsolat, azokat nem szívesen adják ki. SZERVIZ £S SZERVIZ Soós András legnagyobb él­ményét a FIAT szerviz-üzeme jelentette. Napi 300—400 ko­csi fut át az üzemen, a fehér­köpenyes átvevő percre meg­mondja a tulajdonosnak, mi­kor mehet a kocsiért. Persze, ez nem jelent különösebb művészetet, hiszen csak FIAT- okat fogadnak, tartalék-al­katrészeket, célszerszámokat maximálisan biztosít a gyár, kitűnő szerelők is vannak, te­hát az lenne a csoda, ha nem így lenne. Szabó Mihály a kragujeváci Zastava-szervizt említi, ahová a kocsitulajdo­nos nem mehet be, nem lá- batlankodhat a szerelő körül, csak egy folyosóról nézheti, mit csinálnak a kocsijával Ahogy ezeket elmondják, sza­vaikból érződik az összeha­sonlítás is saját üzemükkel, ahol bizony sokszor vannak gondok a tartalék-alkatré- 1 székkel — általában éppen az I nincs, amire szükség lenne és a megrendelő ritkán érti meg, hogy ebben nem azok a hibá­sak, akik a kocsit javítják. — Egyes gyáraknál az a szemlélet alakult ki, hogy minél több autót adjanak el tartalék-alkatrészek nélkül — mondja az üzemvezető. — Máskor meg a gyár szállítana alkatrészt, de a külkereske­delem — nem tudni, miért — nem tart rá igényt. És ezt mi magyarázzuk meg annak, aki a kocsiját itt akarja javít­tatni. De ez már más téma, s ha fel is vetődik, csak arra jó, hogy lássák: jó alkatrészellá­tással gyerekjáték a szerviz. No persze az sem mindegy, hogy azt az alkatrészt ki cse­réli. Ebben pedig nincs ok a panaszra. — A FIAT-szervizben a ja­vító munka is szalagszerűen megy. A szerelő csak eev bi­zonyos részhez ért, de ahhoz nagyon — mondja Soós And­rás. — Egy gyár kocsitípusai­nál ezt lehet is csinálni, de próbálnák nálunk, hatvan kü­lönböző típusnál. Itt univer­zálisnak kell lenni. Olyanoknak, mint amilye­neket Szabó Mmály látott a I Wartburg-gyárban. Felfigvelt néhány beöltözött szerelőre, akik órák hosszat kártyáztak csak munkaidő alatt. Nem értette a dolgot. Aztán meg­magyarázták: ezek olyan sze­relők, akik bármely pillanat­ban, a szalag bármelyik pont­ján munkába állíthatók. Ke­vés ilyen van, megbecsülik őket és akkor is keresnek, ha nem dolgoznak. — Ilyen univerzálisak a mi szerelőink is — mondja bú­csúzóul az üzemvezető. — Csamiogv ők nem érnek rá kártyázni. Igaz, nem is azért fizetjük őket. Hársfai István városunkban a TESCO szer­teágazó munkáját és annak rendkívüli jelentőségét. Mint Székács Imre vezérigazgató a megnyitó sajtófogadáson elmondotta, tevékenységük három irányú: a mérnöki és szellemi szolgáltatások ex­portján kívül a műszaki-tu- dományos együttműködés le­hetőségeinek kutatása és biztosítása, valamint műsza­ki szakembereink külföldi munkájának szervezése, kül­földi állampolgárok magyar- országi továbbképzésének szervezése. Az első és egyben népgaz- daságilag legjelentősebb fel­adatkörben egyre fokozódó szerepet kap a Pécsi Tervező Vállalat. A klötzei tejpor- gyár, a gubeni lakótelep, a lubbeni és weisswasseri kör­zeti kórházak után a pots­dami, többezer lakásos la­kónegyed tervezési megbízá­sa hazánk legnagyobb szel­lemi exportőrei közé emelik a pécsi tervezőket. Fokozza ennek értékét, hogy a vállalt munkák minden esetben ha­táridőre. kifogás nélkül, a megrendelő teljes megelége­désére kerültek átadásra. En­nek eredményeként egyre nö­vekszik a megbecsülés és az érdeklődés a vállalat iránt és a megbízások száma olyan mértékben nő, hogy egy ré­szüket időlegesen vissza kel­lett utasítani. Az exportmegbízások első­rendű kivitelezése mellett a vállalat főtevékenységét ter­mészetesen a hazai igények kielégítése képezi. Ennek színvonaláról ad ízelítőt a TESCO pavilonban bemuta­tott fényképek és modellek sora: az újmecsekaljai panel­házak, a sörgyári rekonstruk­ció új fázisának és a szek­szárdi, 1500 fős művelődési központ fotói, valamint az újjáépülő szigeti városrész központjába tervezett igen korszerű fedett vásárcsarnok makettje. Dr. Szász János A BARANYA MEGYEI AGROKER VALLALAT az 1970/71. iskolai évre járműalkatrész-eladói szakmára kereskedelmi tanulókat vesz fel. Jelentkezés a vállalatnál, PÉCS, MEGYERI ÜT 90. SZÄM ALATT, a munkaügynél. GYÖNYÖRŰ I. OSZTÄLYÜ import zománcedények 20—40 százalék árengedménny el kizárólag boltunkban kaphatók. 204. számú edénybolt Mohács, Szabadság u. 5. (A belvárosi benzinkútnál.) Telefon : 411.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents