Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Bnntttitúit napin 1970. május 24. 6 Latin-amerikai útinapló A sziú diákok A HOSSZÚ ORSZÁQ Vina del Mar kaszinója. A chilei tengerpart leghíresebb üdülőhelye bevonult • történelembe, mert falai között jelentkezett először 1969-ben a latin-amerikai országok egységtöreikvése — az USA ellenében. híre egy katonai puccskísérletnek: Gamboa nyugalmazott tábornok és tucatnyi tiszttarsa lakat alá kerül. Sok bántódása nem lesz, akárcsak Roberto Viaux tábornoknak, aki 1969 őszén próbálkozott katonai hatalomátvétellel, amikor katonái­val megindult a Tacna-tüzérezred vörös téglás, középkori bástyákat giccsesen utánzó laktanyájából. Viaux megúszta azzal, hogy ku­darca után háziőrizetre ítélték . .. A katonai államcsíny-kísérletek oka — anyagi természetű. Rosszul fizetik Chilében a katonákat! Per­sze, nem csupán a katonáknak van okuk a panaszra az élet állandó drágulása miatt. Az örökös inflá­cióra jellemző, hogy a legutóbbi pénzreform során, amikor új pénz­egységként az escudót vezették be, a régi pesót 1000:1 arányban vál­tották át. (Aminek a következmé­nye, hogy a chileiek még ma is ezresekben számolnak ...) Városok jövője- — a jövő városai John McHallnak, a New Vork-i állami egyetem munka­társának nézete szerint a jövő városai differenciáltak lesznek. Az egyes városokban az embe­rek tevékenységének csak egy meghatározott része zajlik majd le. A rendezvények városában különböző hivatalos akciókat, állami és nyilvános jellegű ün­nepségeket rendeznek majd. Az ilyen városok előhírnökei az „olimpiai” falvak. Az egyetemi városok már ma ie léteznek. A tudományos vá­rosokban a tudományos-műsza­ki tevékenység összpontosul majd. Először a második világ­háború után kezdtek építeni ilyen központokat. Sok régi város a művészeti élet központjává válik. Ezek lesznek a fesztiválvárosok. Ilyen Velence és Cannes, a filmfeszti­vál városai, Salzburg, ahol ze­nei fesztivált, Avignon, anol pe­dig a színjátszók fesztiválját rendezik meg. Az üdülővárosok kizárólag a pihenést és szórakoztatást szol­gálják majd. Ilyen például Saint Tropez vagy Las Vegas. A távközlési városok meg­alapítását a rádió és a televí­zió új műszaki vívmányai teszik szükségessé. Itt lesz majd a rá­dió, sajtó, televízió, reklámügy­nökségek és különböző hivata­lok központja. Külön városokat építenek majd a különböző országos és nemzetközi értekezletek és kongresszusok összehívására. Ezek közlekedési csomóponto­kon fekszenek majd. Ilyen város lesz a közeljövőben Nizza és Vichy. Róma. Athén és Firenze már ma is a múzeumok városa. Kí­vülük sok ilyen város létezik. Pudahuelból, Santiago repülőte­réről a város felé haladva az or­szágutat szegélyező kerítéseken, a házak falán az utas tarka felirato­kat lát, s egy csapásra megérzi az elnökválasztási év politikai hangu­latát. Nem kell sok előképzettség ahhoz, hogy kitaláljuk: a legtöbb­ször szereplő név, — Alessandri — a jobboldal jelöltjéé, neki lehet, van is a legtöbb pénze a válasz­tási kampányra. A jelenlegi elnök pártjának, a kereszténydemokraták­nak emberét piros-kék színnel, Chile nemzeti színeivel népszerű­sítik. De Törnie neve mellett már gyakran találkozni ilyen gúnyos felirattal: „Blabla”... Aztán a népi egységet hirdető jelszavakat lehet olvasni, Allende nevével, aki hat baloldali párt közös jelöltje. S ha már a félórás autóút olvasni­valóit mind fel akarjuk sorolni, nem hagyhatjuk ki, hogy a Lenin- centenáriumra is számos jelmon­dat figyelmeztet —, chilei kom­munista fiatalok festették a fa­lakra. HA KEVÉS A ZSOLD Chile érdekes ország. S nemcsak földrajzi értelemben. (4200 kilo­méter hosszan nyúlik el a Csen­des-óceán partján, szélessége vi­szont csak 180 kilométer, keleti határa az Andok havasain át hú­zódik, az ország földjének nagy többsége hegy és hegy, igaz, a mélyén rézzel és más értékes ás­ványi kinccsel.) Chile politikai szempontból azért kivételes or­szág Latin-Amerikában, mert vi­szonylag itt a legfejlettebb a par­lamenti demokrácia. (1938-tól a második világháborút közvetlen követő évekig népfront volt ural­mon, számos haladó intézkedést hozott.) Legális itt és jelentős tö­megbefolyással rendelkezik a kom­munista párt, a mostani elnökvá­lasztási harcban úgy tudott szö­vetségre lépni a szocialistákkal, radikálisokkal és más kisebb poli­tikai csoportokkal, hogy — közös kormányprogramot is kidolgoztak! De Latin-Amerikában vagyunk, s ezért nem lephet meg, hogy ép­pen ott tartózkodásunk alatt jön ÉVI 845 MILLIÓ DOLLAR — RÉZBŐL Alejandro Hales Jamarne Hales bányaügyi miniszterrel sikerült ta­lálkoznunk, — akárcsak Peruban, itt is ez az egyik legfontosabb mi­niszteri tárca, A legfrissebb, 1969- es gazdasági adatokból idéz: az ország teljes exportja 1061 millió amerikai dollár volt, ebből a bá­nyászat 942 millióval részesedett. Csak a réz-export 845 millió dol­lárt tett ki! Kulcskérdés tehát a rézbányászat fejlesztése, az export növelése. Hogyan? Chilében is ál­lamosítani akarják az amerikai kézben lévő bányákat, úgy mint Peruban, a különbség csupán az, hogy lassabb ütemben, nagyobb kártalanítással... Santiago külső képe sokban em­lékeztet az európai városokra. Ta­lán azért is, mert szépszámmal vannak európai bevándorlók. (Sa­ját szememmel láttam Bellavistá- ban, a hegyek közti kis tó part­ján ezt a jelenetet: egy tahidon szőke fiatalember üldögél, távolabb feltűnik egy jellegzetes arcú, ősz férfi, s odaköszön neki — „Heil Hitler!” A köszöntés viszonzása ugyanaz... Történt ez 1970 tava­szán!) Az üzleti életben különösen sok az európai. Chilei kispolgá­rokká váltak, gyarapítván a Santia- goban amúgyis nagy számarányú kispolgári réteget. E réteg politikai súlya is tekintélyes, — az elnök- választás a főváros, Santiago, to­vábbá a nagy kikötőváros Valpa­raiso, továbbá Concepcion és Vina del Mar, a konferenciák színhelyé­ül szolgáló tengerparti üdülőhely lakosainak szavazatain dől eL Alforradalmárok ÉS BANKRABLÓK A kispolgárt pedig, egy MIR elnevezésű ál-forradalmár, szél­sőséges csoport — tagjainak szá­mát összesen százra becsülik! — riogatja. Itt-ott robbantgat, gyúj­togat, bankokat rabol ki „forradal­mi” indokokkal. Kétségtelen, hogy ezzel csak a jobboldal malmára hajtja a vizet. Nincs kizárva az sem. hogy éppen a reakció támo­gatja a maroknyi bajkeverő tár­saságot. Ez Argentínától Guatema­láig egész Latin-Amerikára jel­lemző. Pálfy József MÁSFÉL MILLIÓ INDIAN „Jobb lesz, ha az indiánok nem engedik tovább, hogy a fehérek or­ruknál fogva vezessék őket”, — mondta egy sziú diák Berkeley ben. „Nem arra születtünk, hogy látvá­nyosságot szolgáltassunk a turis­táknak”, — jelentette ki egy Chero­kee diák. „Ha a fehérek bulldóze­rekkel jönnek ide, megöljük a gépek vezetőit”, — mondotta a Wesleyan University egyik navajo diákja. Ha már az indián diákok, fajtá­juk legkedvezőbb helyzetben lévő képviselői így beszélnek, nyilván komoly okuk van a? elégedetlen­ségre: az indiánok várható élettar­tama 44 év, míg a fehéreké 71; az iskolában töltött idő egyötöde a négerek, vagy a mexikóiak tanul­mányi idejéhez viszonyítva. A leg­kedvezőbb helyzetben levő rezer­vátumokban 20 százalék a munka- nélküli: a többiben 80. Az öngyil­kosok arányszáma tízszer nagyobb az indiánoknál, mint a fehéreknéL A rezervátumok lakóit reményte­lenségük alkoholizmusra ösztönzi, amely erősen pusztít soraikban. Az egyik rezervátum 4600 felnőtt la­kosából a férfiak 44 és a nők 21 százalékát legalább egyszer letar­tóztatták alkoholizmus címén há­rom év alatt. „Borba fojtjuk bána­tunkat, — mondotta egyikük, — mert csa akkor érezzük szabad­nak magunkat, amikor részegek vagyunk!” Az indiánok lélekszáma ugyan ma mindössze egymillió 600 ezer fő, de náluk a születések száma két és félszer magasabb, mint a fe­héreknél. Bonyolult légzőkészülékekkel felszerelve két Japán kutató, Terű Matsuura (képünk) és Noml Uemura, aki a felvételt Matsuuráról késszítette, május 13-án elérte a Mount Everest csúcsát. Á világ leghosszabb körmű embere Érdemes elgondolkodni rajta! Még 1962-ben történt, hogy a ne­mes Adityanak, az indiai kormány tisztviselőjének, akinek egyébként soha semmilyen valamire való öt­let nem jutott eszébe, olyan külö­nös gondolata támadt, amitől világ­sikert remélt. A 27 éves Aditya kilépett hivata­lából, és elhatározta: , a jövőben csak annak szenteli életét, hogy hosszú körmöket növesszen. Bízott benne, hogy a körömnövesztésben világcsúcsot ér el. Most úgy véli, hogy elérte célját. Büszkén muto­gatja fáradhatatlan erőfeszítéseinek eredményét: leghosszabb körme több mint 16 centiméter, legrövi­debb pedig 12 centiméter hosszú. A fiatal indus elismeri, hogy a világcsúcshoz vezető út eddig nem volt könnyű. Nemcsak azért, mert állandóan vigyáznia kellett, hogy valamelyik körme le ne törjön, hi­szen ez a szerencsétlenség hóna­pokra visszavetette volna. A rend­szeres körömápolás elképzelhetet­lenül 6ok idejét rabolta el. Az egész kéz egyszeri ápolását nem lehet egy nap alatt befejez­ni. „A munkát, egyéb kötelezettsé­geimtől függően, két vagy három napra osztom el”, magyarázza Aditya. Két kellemetlen incidens után — a gondos ápolás ellenére először hüvelykujjának, másodszor pedig mutatóujjának körme tört le — Aditya most már nagy ügyességre tett szert. A zsúfolt autóbuszokon és villamosokon is minden külö­nösebb nehézség nélkül, „játszva” közlekedik. „Persze körmeim'nagy feltűnést keltenek, és az emberek számos kérdéssel ostromolnak” — mondja a deli körömnövesztő re­korder — „de ezt már megszok­tam”. A takarítónő irodalmi díja Az 52 esztendős karlskogal Maja Ekelöf sohasem hitte volna, hogy nap­lószerű „Jelentés a felmosóvödörről’* feljegyzéseit svéd regénydijjal tűntetik ki. Maja 1965 óta irta feljegyzéseit. Cjjel« titkon, amikor gyermekei aludtak. Mun­ka közben mindig kis jegyzetfüzetet tartott magánál, s abba írta be gondo­latait dolgokról, emberekről és po­litikáról. Városi alkalmazott, s a könyvtárat és tanácsházát takarítja. „Úgy melléke­sen’* tanult az esti egyetemen mate­matikát, svéd és angol nyelvet és tör­ténelmet. MINDENFÉLE — mindenfelől Figyélemreméltó sta­tisztika. A hitszegé- sek statisztikájának nevezhető az a kimuta­tás, amelyet nemrégi­ben hozott nyilvános­ságra a Volksstimme. A közölt adatok sze­rint az utóbbi 6 ezer évben 14 ezer 500 há­ború zajlott le és 4711 szerződést, egyezményt és szövetséget kötöttek. Ezek közül azonban mindössze 14-et tartot­tak be! * Sikertelen kísérlet. Egy bájos római új­ságírónő interjút Ré­szit az ismert francia play boy-jal, aki Olasz­országban tölti szabad­ságát. Többek között ezt kérdezi tőle: „Mi­lyen módszerrel hódít meg egy nöt2"_ *— Majd később meg­magyarázom — vála­szolta a play boy. — — Inkább az mondja meg, eljönne-e velem vacsorázni ma este? — Örömmel. — Nagyon örülök ... és reggelire mit készít­hetek? Kávét, teát, vagy... — Hogy merészel? — vág közbe az, újság- írónő. — Látja — mondja mosolyogva a francia, ez az én módszerem, ha sikerül. * 2000 éves papiruszok. A kairói egyetem ré­gészei Kum Ashimnál, a régi római város, Cranis közelében ritka értékes papirusz-ok- mány gyűjteményt ta­láltak, amelynek korát 2000 évre becsülik. Ezenkívül textilszővete- ket, kéziszövőszékeket, cserépedényeket, üveg­palackokat és gabona­vetőmaggal telt tartá­lyokat is találtak, és kiástak egy úszóme­dencét, egy malom ma­radványait, római pén­zeket és két szobrot. * A párizsi divatdiktáto­rok újabban rájöttek, hogy a manekeneknél a a legfőbb baj az, ha szé­pek. Ezért most a di­vattervezők jelszava: a manekennek olyan csú­nyának keU lennie, hogy csúfsága magára vonja as esetleges vevő figyelmét. A csúnya manekeneknek van még egy nagy elő­nyük: a hölgyvendégek nem félnek majd attól, hogy a divatbemutatókra a ruhavásárlást finanszí­rozó férjet is elvigyék. * A „jéghegy-terv” Az Egyesült Államok és az NSZK tudósai az úgynevezett „Jéghegy­terven” dolgoznak. Az utópisztikusán hangzó, de józanul kiszámított terv célja az, hogy az Északi és a Déli sarkon lévő jéghegyeket ha­jókkal elvontassák és melegebb zónákra szál­lítsák. Ott a jéghegyeket felolvasztják és ezáltal az országos területeket, vagy az ipari gócpon­tokat ivó és ipari víz­zel láthatják eL Egy német mérnöki hivatal dolgozik azokon a kí­sérleteken, amelyekkel meg akarják akadá­lyozni, hogy a hegyek már útközben olvadni kezdjenek. * A „Blücher“ német nehézpáncélos 30 éve fekszik 90 méter mély­ségben Osló partjainál. 1940-ben a második vi­lágháború idején sem­misítette meg a nor­vég partvédelem, • már a hatvanas évek eleje óta tervezik, hogy a hajóroncsot ki­emelik. A tetemes költ­ségek azonban mindr ezideig megakadályoz­ták ezt Egyre köze­leg azonban az a ve­szély, hogy a Jülücher” üzemanyagtartálya végképp átrozsdásodik, s így 1800 tonna fűtő­olaj ömlik a tengerbe, * Megtalálták Oidipus palotáját? A thébai ásatások során napvi­lágra került történelem előtti palota-romok könnyen lehettek a le­gendás Oidipus király egykori székhelyének maradványai. Mint is­meretes, ez az uralko­dó arról volt neveze­tes, hogy megölte apját és saját anyját vette feleségül. Görög régé­szek úgy vélik, hogy a mintegy 3000 éves múl­tú épület a mykénai Théta uralkodóinak, Oidipusnák, K re ónnak és Antigonénak a lakó­helye volt. Spyros Ma­rinate«, az ásatások vezető régészeti fel­ügyelője szerint a két­emeletes épületet tűz­vész pusztította el. Épí­tésének ideje az idő­számításunk előtti 1300 —1230 közötti időszak­ra tehető. * Kilenc éves balettszer- *ö. Szverdlovszkban tör­tént, az „Aranypatkó” c. balett bemutatóján, ame­lyet a szverdlovszki szín­ház művészéi Bazsov is­mert meséje nyomán ad­tak elő. Amikor leeresz­tették a függönyt, a né­zők lelkes tapssal szólítot­ták színpadra a szerzőt, — egy 9 éves kisfiút, aki a balett zenéjét kompo­nálta. Gyíma Krivlckij a zenei tagozatú Iskola III. osztályában tanuL 6 éves korában kezdett zenét szerezni. Már több dalát és más művét előadták. A szakemberek ■ felfigyeltek a kisfiú rendkívüli ké­pességeire és az uráli konzervatórium mellett működő zeneszerző szak­körben foglalkoznak vele. Mire jó a maxi szoknya és a skót duda? Mióta divatba jött a maxi-szok­nya. Londonban és Pá­rizsban növekedett az áruházi lopások száma. Egy londoni áruház Igaz­gatója ezt azzal magya­rázza, hogy hivatásos tol­vajoknak most sokkal több lehetőségük van ar­ra, hogy maxi-szoknyájuk alá zsebek, ráncok és különféle tartók egész sorát helyezzék el, azaz egy olyan — szinte szabá­lyos barlang-rendszert, amelybe a lopott holmi­kat elrejthetik. Az a ve­szély viszont, hogy felfe­dezik őket, aránylag nem nagy, hiszen nem lehet minden maxi-ruhát átku­tatni ... * Majom-fog átülteté­se. Néhány formozai orvos sikeresen meg­oldotta a majom-fog emberi ínybe átülteté­sét. A két és fél évvel ezelőtt 18—20 évesekbe átültetett 95 majom­fog közül 93 még ma is kifogástalan.

Next

/
Thumbnails
Contents