Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

Ara; 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! DunantüU napló XXVn. évfolyam, 120. szára Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. május 24., vasárnap Nagy rendezvények — kis események Harminchatezer ember a gátakon Szabolcsban Jelére csökkent az elöntött terület Mentik a szegedi olajmedence berendezéseit A Maros lassan apad Valószínűles ki lehetne találni jobb szót is, de már így vált ismertté: nagyren­dezvény. A nagyrendezvény mindazoknak a kulturális eseményeiknek az összefogla­ló nerve, amelyeket egy-egy város vagy megye központi szervezéssel, központi anyagi támogatással, többnyire az adott területi egységen kí­vüli egyének vagy csoportok meghívásával, bizonyos kul­turális céldk érdekében meg­rendez. A szóban tehát a „nagy” jelző nemcsak az esemény relatív nagyságát jelöli, hanem a ráfordítás nagyságát is és persze az esemény jelentőségét is. A nagyrendezvények létjo­gosultságának feltétlen krité­riuma a jelentőség De melyek azok a vonások, amelyek igazolják egy ügy jelentőségét? Ezekre nincs aranyszabály, ezt mindenkor az adott terület kulturális erőviszonyai, a hagyományok és a jelen dialektikus egy­sége, sőt, az adott terület­nek az ország egészében be­töltött szerepe, rangja, meg­különböztető jegyei együtte­sen döntik el. Tehát egy se­reg objektív, legfeljebb nem mindig világosan kirajzoló­dó, hanem elemzésre váró tényező — és egy sereg szubjektív tényező termé­szetesen. amely a művelődés területén egyébként is töb­bet nyom a latban, mint az élet más területein. Az úgynevezett nagyren­dezvények közé a Magyar Játékfilmszemle, a Kis­plasztikái Biennálé és a Ke­rámia Biennálé, a Baranyá­ban létesített, nyári szim- pozionokkal egybekötött mű­vésztelepek, a Baranyai Va­sárnapok (Mohács, Siklós, Szigetvár, Orfű—Abaliget, Pécsvárad), a Nemzetközi Felnőttbábfesztivál, ezévtől a Nemzetközi Néptáncfesztivál, a Kamarakórusfesztivái tar­toznak. És még egy sor olyan találkozó vagy előadássoro­zat, amely vagy ezután lesz, vagy már eddig is megren­dezték hellyel-közzel, több- kevesebb rendszerességgel. Ne részletezzük, mélyek a valóban meggyökeresedett, valóban helyi erőforrásokra támaszkodó, valóban rangot és értelmet nyert, válóban olyan rétegeket vagy töme­geket megmozgató esemé­nyek, hogy igazán gazdagí­tani tudják — a részvevő­kön kívül — a „befogadók” művészi élményeit, tudását, szolgálni magasszínvonalú szórakozását. Ne is elsősor­ban anyagi oldalról közelít­sük meg a problémát, bár ez elkerülhetetlenül felvetődik, de elég annyit megjegyezni, hogy a jó célra költött pénz mindig kamatozik, még ha be lehetne fektetni gyorsab­ban kamatozó, vagy kézzel­foghatóbb, jobban körvonala­zott „üzletekbe’“ is. Ellenben van ennek az — egyébként egész országunkon átsöprő — esemény-láznak egy fenyegető veszélye. Ki­zárólag a nagyközönség szemszögéből nézve: ki ké­pes még csak megközelítő­leg is követni a kulturális rendezvényeknek, fesztivá­loknak, találkozóknak, érem­esőt hullató szemléknek ezt az áradatát? Ellenérv lehet, bogy a művészeti mozgalom különféle ágainak keil eny- nyi ösztönzés, évente leg­alább egyszer hadd menje­nek el egy országos találko­zóra és hadd mérjék össze tudásukat, végzett munkáju­kat a többiekkel. Évente egyszer? Igen. És legyen az az összemérés valóban szem- benézési lehetőség önma­gukkal és az adott öntevé­keny mozgalom egészével. De jelenleg mi van? Ilyen napok és amolyan hetek szö­vevénye. amelyeken nincs jelen minden számottevő csoport, ahol öt-hat csoport megtapsolja egymást és meg­állapítja, hogy a többiekhez képest egészen jól dolgozik. Tréfán kívül: a „három in­dulóból a harmadik helyen végzett” esete kezd fenye­getni, és ezt igazán nem he­lyeselheti senki. Persze, igaz, hogy az utóbbi években meg­indult lelkesedésnek egyik oka az, hogy az öntevékeny mozgalom valamelyest vál­ságba került és a megbecsü­lés, szereplési lehetőség, uta­zás stb. nélkül kevesen csi­nálják szívesen — de a má­sik oka bizonyára az, hogy noha látszott erre az igény, senki nem vált igazán gaz­dájává illetve sokan próbál­tak azzá válni. De ezeket a gondokat sajnos nem egy város, sem egy megye hatá­rain belül nem lehet megol­dani, legfeljebb . higgadt jó­zansággal ki lehet lépni eb­ből az értelmetlen és éssze­rűtlen versenyből. Nem könnyű, biztosan nem az, a lokálpatrióta szív ösz- szefacsarodik, ha hallja, hogy más városok nevét szárnyra kapja a hír, mert ilyen vagy olyan találkozót, fesztivált rendeztek. És ha mi is megrendezhettük vol­na azt az eseményt, mert nekünk is van egy ilyen vagy olyan csoportunk, ak­kor néha még az elmulasz­tott lehetőség nyomasztó ér­zésével is meg kell birkózni. De hát múlékony és hiú hírnév az, amely két-három alkalommal megrendezett, azután az érdektelenség mo­csarába fúlt Napokhoz vagy Hetekhez kötődik. Az elmu­lasztott lehetőség nyomasztó érzésével annak a vezetőnek, népművelőnek, felelős em­bernek is meg kell birkóz­nia, aki állta ugyan a ver­senyt valamilyen divattal, de elmulasztott rendet tenni a házatáján, nem aknázta ki a benne rejlő energiákat és szellemi tőkét, aki a min­dennapos kicsi lehetőségei: mellett ment el vakon. Mert az ünnepeken csak akikor érzi jól magát az ember, ha előtte sok-sok hétköznapon át megtette a kötelességét — a hétköznapok adják az ün­nepek talaját és egyben ér­telmét is. Amit megszerettek az em­berek, ami már elidegenít­hetetlenül pécsi vagy bara­nyai. amire büszkék lehe­tünk, aminek sajátos íze és zamata van, ami kell az em­bereknek, aminek tartal­ma és jelentősége van, azt védeni kell, azt meg kell őrizni. De úgy szaporítani a nagyrendezvényeket, hogy végül az egymást érő ünne­pek áradatában minden ese­mény kicsivé zsugorodjon — azt nem szabad. Erssébcf A Tisza árhulláma a ma­gyar szakaszon Tokajig apad és Polgártól délre árad. A Tisza felső szakaszának víz­gyűjtő területén lehullott csapadék hatására újabb kis áradás kezdődött. A Tisza felső-magyaror­szági szakaszán szombaton folytatták a lokalizációs gá­tak építését, s eddig mintegy 40 000 köbméter földet épí­tettek a töltésekbe. A Szamos balpartján szombaton haj­nalra szádíallal elzárták a tunyogmatolcsi töltésszaka­dást, s most a kiegészítő munkákat végzik. A Tűr balpartján, közvet­lenül a határmenti szaka­szon keletkezett gátszakadást közösen, a magyar és a ro­mán vízügyi erőknek sikerült elzárniuk. Nagy ütemben folytatták szombaton a Szamos jobb- és balparti területére koráb­ban kitört víz visszavezeté­sét. A mintegy 390 millió köbméternyi kiáradt vizből eddig 156 millió köbméter­nyit csapoltak le, s így 75 ezerről 37 ezer holdra szo­rult vissza a viz. A kitele­pített lakosság természetesen sürgeti már a visszaköltözést, de ismét fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy a megfelelő fertőtlenítés, a ku­tak megtisztítása és egyéb egészségügyi munkák elvég­zése előtt engedély nélkül ne térjenek vissza lakhelyükre. A fehérgyarmati járás nyolc községe járművekkel még mindig megközelíthetet­len. A járás központja is csak két útvonalon érhető el, Csenger, illetve Máté­szalka felől. A vagyonmentő brigádok több ezer szarvas- marhát, juhot mentettek ki a vizből. A Maros mentén, Makó­nál szombat délután 561 cen­timéteres vízállást mértek, tehát az árhullám tetőzése óta 61 centiméterrel apadt a folyó. Továbbra is nagy erőknek kell védeniük azon­ban az átázott gátakat, s újabb erősítéseket küldtek az óriás buzgár térségébe is. A Maros áradása veszélyezteti a szegedi szénhidrogén-me­dence egy részét. Ezért az OKGT kutató és feltáró üzemének szegedi olajbá­nyászai megkezdték az érté­kes fúróberendezések lesze­relését és elszállítását. Le- [ állították a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat szegedi üzemének há­rom tankállomását, a hozzá tartozó 16 olajkutat pedig le­zárták. A tankállomásoknak 60—500 köbméteres tartályait megtöltötték olajjal, hogy ha esetleg víz törne erre a terü­letre, ne sodorhassa el az ár a tartályokat. Leszerelték a villanymotorokat is, s most már csak az őrszolgá­lat tagjai maradtak a hely­színen. A Maros árhulláma Sze­gednél tovább duzzasztotta a Tiszát. Ezért megkezdték az előkészületeket a város fo­kozottabb védelmére. A Tisza parti sétány lejáró nyílásait elfalazták. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Tisza part menti épületek pincéit, kertjeit máris rendszeresen ellenőrzés alatt tartja, hogy idejében intézkedhessen az esetleges rosszindulatú víz- feltörések ellen. Szombaton összesen 36 300 ember védte és erősítette a megáradt folyók gátjait. — Csaknem 4400 különböző gép, ebből több mint 3000 jármű és majdnem 1300 földmunkagép segítette mun­kájukat. A védekezésben ed­dig két és fél millió homok­zsákot, 20 000 tonna termés­követ és majdnem 590 000 négyzetméter műanyagfóliát használtak fel. Az OVH árvízvédelmi köz­pontja műszaki törzsének szombat délutáni munkaér­tekezletén a Belkereskedelmi Minisztérium összekötője be­számolt arról, hogy ellen­őrizték a tiszántúli területek ellátását. Tartalékként újabb 100—100 mázsa kolbászt és szalámit irányítottak Csong- rád és Szabolcs ipegyébe. A munkaértekezleten szóba került, hogy a lakosság az árvízkárosultak megsegítésé­re a pénzbeli juttatáson felül sok használt ruhaneműt is felajánlott. Voltak olyan vé­lemények, hogy a használt ruhaneműt csak fertőtlenítés I után lehet átadni a károsul- j fáknak. Az Egészségügyi Mi­nisztérium árvízvédelmi ösz- szekötője kijelentette: Ma­gyarországon nem olyan rosz- szak az egészségügyi viszo­nyok, hogy a használt ruha­neműt fertőtleníteni kellene. A fertőtlenítés elmaradása nem jelenthet veszélyt a ká­rosultakra, s így máris szük­séges intézkedést tenni arra, hogy szervezetten gyűjtsék össze, s osszák szét a káro­sultak között a használt, de jó állapotban lévő ruhane­műt, ágyneműt, takarókat é6 egyéb nélkülözhetetlen hol­mikat. A 30 000-es lélekszámú Ma­kón csak a 16-tól 60 éves munkaképes férfiak marad­tak, hogy résztvegyenek a Maros gátjain folyó védeke­zési munkákban, valamint az egészségügyi szolgálatban és az ellátás zavartalan biztosí­tásában. A várost többszáz rendőr, munkásőr és katona járta végig. A kiürítés után felkerestek minden makói házat és lakást. Az ott tar­tózkodókat igazoltatták, mert csak azok a férfiak tartóz­kodhatnak a házakban, la­kásokban, akiknek ott van a bejelentett lakásuk is. Ezzel elejét veszik annak, hogy esetleg bűnözők kihasználják a rendkívüli helyzetet. Az ellenőrzés során kide­rült az is, hogy akadtak olya­nok — főleg magános bete­gek —, akik késve, vagy egy­általán nem szereztek tudo­mást az árvízi helyzet miatt elrendelt kitelepítésről. A járőrök 270 ilyen magános, 1 beteg embert találtak, vala- mennyiüket mentőkkel szállí­tották el. Palkó Sándor és Horváth Lajos vb-elnökök elnökleté­vel a siklósi várban tanács­kozott tegnap délelőtt a MIB elnöksége. Az elnökség több fontos kérdésről tárgyalt. Egyebek Baranyai pártmunkás­küldöttség utazik Lvovba Egri Gyulának, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkárának vezetésével pártmunkásküldöttség utazik ma Lvovba, az Ukrán Kom­munista Párt Lvov Területi Bizottsága meghívására. A delegáció tagjai: Szentirányi József, Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osztály- vezetői és Gyenis Pál, a Pé­csi Járási Pártbizottság első titkára. Megyénk vezető pártmun­kásait —, akik 'hat napot töl­tenek a Szovjetunióban — a magyar—szovjet határig elkí­séri dr. Csendes Lajos, a Me­gyei Pártbizottság titkára, egyben fogadja és Baranyába kíséri a Ívovi pártmunkáso­kat, akik egy hétig lesznek megyénk vendégei. Kormány­küldöttségek elutazása Szombaton elutazott a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Lengyelország és Ju­goszlávia kormányküldöttsé­ge, amelyek a Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitá­sa alkalmából keresték fel hazánkat. I között felosztotta az Orszá- I gos Idegenforgalmi Tanács által nyújtott, vissza nem té­rítendő támogatás összegét. Az egymillió forintból 250 ezer forintot fordítanak a Barbakán környezetének par­kosítására. Harkány, mint or­szágos jelentőségű gyógyhely 650 ezer forint támogatásban részesül, hogy befejezhesse a parkosítást, amely évek óta a járás és a község költségve­téséből folyik, s most ért utolsó szakaszához. Sikonda kulturáltabbá tétele érdeké­ben közművesítik az üdülő­helyet, befedik az árkokat és parkírozókat létesítenek. Ezt a munkát 100 ezer forinttal támogatják. Dr. Galabár Tibor bejelen­tette, hogy múzeumi objek­tum céljára átengedik Jako- váli Hasszán dzsámiját, vala­mint Idrisz Baba türbéjét Javasolta, hogy mindkét tö­rökkori műemlékünkben tö­rökkori múzeumot létesítse­nek. A MIB elnöksége tudo­másul vette, hogy július 3-án adják át rendeltetésének a régi környezetéből kiszabadí­tott Barbakánt, valamint a nagy költséggel rendbehoza­tott és parkosított várkertet, amely a pécsi belváros leg­hangulatosabb zöldterülete lesz. Szó esett arról is, hogy jelenlegi helyéről elköltözik a Zsolnay múzeum. Helyére valószínűleg Pécs helytörté­neti múzeuma kerül. A Duna Mohácsnál pénteken elérte az elsőfokú készültségre mértékadó 750 centiméteres vízsztntet. Ez az árhullám ma 760 centiméter körüli vízszinttel tetőzik. Hétfőtől a Dunán lassú apadási folyamat indul meg. Távolabbi kilátások: a Duna felső vízgyűjtőjén az elmúlt napokban megindult csapadék- tevékenységre kisebb árhullám van kialakulóban. Ennek hatása a magyarországi folyamszakaszon csak S—S nap múlva jelentkezik, de előreláthatóan komoly vízszlntemelkedést nem okoz. Képünk: Ám Mimi fele kúszik • Duna vize a mohácsi kompkikötőben, Egymillió forint Baranya idegenforgalmának Július 3-án adják át rendeltetésének a Barbakánt és a várkertet — Múzeum lesz Jakováli Hasszán dzsámijából és Idrisz Baba türbéjéből

Next

/
Thumbnails
Contents