Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
f Diinantmi napin 1970. méjus 21. Eltűnt pécsi irodaion Az első magyar naptárkészítő PATAKSZERÜ VÍZLÉPCSŐ A TETTYÉN MECSEKI Kl/LTORPARK ÉS BOTANIKUSKERT? Kertész családból származó mérnök vagyok. Édesapám 660 négyszögöles kis sarkadi kertészetében már. gyermekkoromban magamba szívtam a kertészet szeretetét. Abban az utcában, ahol mi laktunk, minden családnak 600 négyszögöles kertje volt, de a mi kertünk paradicsom volt. A legszebb kerti virágokból minden fajta nyílott, gyümölcsfákból a legjobb fajtákat ültette édesapám, meg virágháza is volt; kis faiskolájában nemes gyümölcsfacsemetéket nevelt, a szomszédoknak ingyen adott belőlük a kipusztulóban lévő régi rossz fák helyett. Öcsém kertész lett és a hazai középfokú kertészeti vizsga után Franciaországba utazott, ahol eleinte kertmunkásként az ottani nagyobb kertészetekben dolgozott. 1935-ben Brüsszelben telepedett. le és önállóan park- és kertépítéssel foglalkozott 1940-igi Ezen idő alatt én is segítettem neki a tervezésben, aztán tovább képeztem magam ezen a téren a legmagasabb fokig. 1950 óta élek Pécsen, azonban eddig csak egy kis kertet terveztem, amiért pénzt kaptam és nagyon sok tanácsot adtam ingyen. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a házakat megépítjük, de a kertek tervezésére, helyes beültetésére már nem jut pénz. Tömérdek az ízléstelenül és szakszerűtlenül tervezett kert. A legelemibb alapelvekkel sincsenek tisztában. A kis kerteket sok apró utacskával szabdalják fel, ezáltal a kert még kisebbnek látszik. Sok a gipsz törpe, .gomba, fűrészfogason téglával vagy csempedarabokkal szegélyezett út, amit a világ összes kerttervezéssel foglalkozó szakkönyvei az ízléstelenség példájának hoznak fel. 19<j5-ben a II. kerületi Tanács részére társadalmi tervezés formájában elkészítettem a Tettye parkban egy patakszerű kisebb vízlépcső tervét, amely beleilleszkedett a Tettye déli lejtőin lévő sziklás részbe. Egy felső vasbeton medencéből folyt volna a víz több kisebb lépcsőn egy alsó vasbeton medencébe, ahonnan a szivaty- tyú a vizet visszanyomta volna a felső medencébe. Csupán az elpárolgott vizet kellett volna pótolni. 1967 tavaszán a Pécsi Rádió bemondta,' hogy ez a terv abban az évben megvalósul. Sajnos, tervem a Pécsi Park- és Kertépítő Vállalatnál porosodik, mert a kivitelezéshez szükséges 300 000 forintot más célra kellett felhasználni. — Szomorúan olvastam egy budapesti újságban, hogy hasonló elgondolással Budán, a várkertben fognak egy patakszerű vízlépcsőt megvalósítani. 1967 decemberében 70 munkaórával Várnai Tivadar erdőmérnók alapelgondolása szerint elkészítettem a mecseki kultúrpark és botanikus kert tervét a Kisrét feletti dombág déli lejtőjén, ahol jelenleg irtott erdő van. Ezt a tervet mellékelem. A 36 hektár erdőterületből 30 hektár egyelőre megmaradna parkerdőnek, a kitermelt hat hektárra telepítenénk a kul- túrparkot és botanikus kertet. Ide terveztem egy hold mintaszőlőt és egy hold minta őszibarackost, azzal a céllal, hogy ez bemutató lenne 'S környékbeli kis kert- és szőlőtulajdonosok részére, ahol tanulhatnák a helyes gyümölcsfa- és szőlőmetszést, permetezést, trágyázást. A botanikuskert részére kijelöltem a szaporítóházaK és pálmaház helyét, örökzöld parkot is terveztem délszaki növényekkel. Ilyen parkot valósított meg Malonyán — (Szlovákia) Ambrózy-Migazzi István sokkal zordabb klíma mellett mint Pécs. A malo- nyai park Szlovákia nemzeti büszkesége. A tervezett kul- túrparkban néhány tenisz-, röplabda és kézilabda pályát is elhelyeztem és egy kis vendéglőt terasszal a domb tetején. 1969 szeptemberében turistaként Franciaországban. Lille-ben is jártam és megtekintettem az ottani kullúr- parkot és botanikuskertet, amelyet 8 évvel ezelőtt telepítettek teljesen sík területen. Nagy költséggel kisebb dombot építettek, amelynek kezdeti beültetését láttam. Mennyivel 'változatosabb kul- túrparkot és botanikuskertet lehet telepíteni Pécsen, ahol a terepadottságok olyanok, hogy kis költséggel a domboldalon teraszra bontott területeket lehet kialakítani,! Meglepetve tapasztaltam, hogy a Lílle-ben telepített kultúrpark és botanikuskert terve nagyon megegyezik az én mecseki elgondolásommal. x A mecseki kultúrpark és botanikuskert tervem elkészítése után a Mecseki Erdő- gazdaság részéről olyan vélemények hangzottak el, hogy célszerűbb volna a Üdülő Szálló és a Dómörkapu közötti erdőterületet átalakítani kultúrparkká, itt megvan a bekötő út, míg a Kisrét feletti kultúrparkhoz a Dömörkaputól még egy kilométer hosszú bekötő utat kell kiépíteni, ha autóval való megközelítést is figyelembe kell venni. Szakértői vélemény szerint azonban az Üdülő Szálló és Dömörkapu közötti terület talaja lényegesen szegényebb termőerejű mint a Kisrét feletti domb talaja. A Dunántúli Naplóban aztán olvastam olyan elgondolást is, hogy a kul- túrparkot a Jakab hegyen kellene kiépíteni. 1968 decemberében olyan hirdetményt olvastam, amelyben a yárosi Tanács végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát, hogy dolgozzunk Pécs szépítése érdekében. Ezen felhívásra elküldtem a mecseki kultúrpark és botanikuskert tervezést a Városi Tanács végrehajtó bizottságához megfelelő kísérő levéllel. Mivel kiadványomra 1969 első felében nem kaptam választ, a második felévben három ízben is érdeklődtem a Városi Tanácsnál tervem sorsa felől, nem tudtam kinyomozni, hová került, tehát elkallódására számíthatok. Szegeden az elmúlt 10 év alatt szép botanikuskert léte-, sült ezt 1967-ben személyesen is megtekintettem, azonkívül hazánk összes nagyobb arborétumait is felkerestem, jól ismerem az ottani fa- és cserjegyűjteményeket. Ezzel szemben sajnálattal kell tapasztalnom, hogy közel egy évtizedes fáradozásaim a botanikuskert és kultúrpark létrehozása céljából Pécsen eddig semmi eredményre nem vezettek. Egy bizottságot kellene megszervezni, amely a pécsi kultúrpark és botanikuspark helyét véglegesen el- döntené, amelyet követne a park kiviteli tervének elkészítése, a létesítéshez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése évenkénti ütemezéssel. Az ültetésnél a tanulóifjúság lényeges segítséget nyújtana. Ügy gondolom a többség részére felemelő érzés volna, hogy íme ezt vagy ezeket a fákat én ültettem, szeretettel kísérné fejlődésüket, nagy élmény volna látni például egy díszcserje vagy díszfa virágzását. Máthé Kálmán oki. mérnök KÉSZÜL A SZELLEM ATLASZA ( Néhány év óta érdekes 5 terven dolgozik egy iro- > dalomtörténész munkakö- ) zösség. Feltérképezik az i egyes országrészeket a Í ' szellemi élet: irodalom, művészet és tudomány szempontjából. — Külön érdekességet jelent — mondotta Csabai L. Ernő, a munkaközösség vezetője — hogy a szellem térképe merészen felesel a geográfiával. A csupa síkság Alföldön olyan ormait, csúcsait találjuk szellemi életünknek — mint irodalomban: Csokonai, Móricz, Petőfi, Arany, Juhász és Móra, színművészetben Korda Sándor, Pethes Imre. ZsúI folt táj szellemi szempontból a Dunántúl és Délvidék, ahol Babits Mihály- tól Somlyó Zoltánig, Hevesi Sándorig a művészet színfoltjai, hihetetlen gazdagságban tárulnak elénk. Gondoljunk például a magyar irodalom balatoni vonatkozásaira, Adytól Krúdyig, Szabó Lőrinctől Sarkadi Imréig, sőt — Ba- latonfüredre utalva: Rabindranath Tagoretól Qua- simodóig. — Az elmúlt hetekben az évforduló kapcsán Lehár Ferenc magyarországi nyomait kerestük és élete, munkássága vonatkozásait dolgoztuk fel. Néhány évtizeddel ezelőtt egy tudós pécsi tanár, Riegl Sándor készítette el évenként az ország hivatalos naptárát Talán nem is tudta, hogy e tudományos megfigyeléseken alapuló munkában már volt elődje, az első magyar naptárkészítő: Székely István, aki — ahogy Bőd Péter írja 1766-ban — ..sokat fáradozott a tudatlanságnak elkergaté- sében, e végre botsátott világra egy nehány könyveket magyarul.” Székely István az Udvarhely megyei Bencéden született, minden bizonnyal vagyonosabb székely családból. Születésének idejét nem tudjuk: a XVI. század első évtizedében születhetett. Krakkón járt egyetemre, mit bizonyít a krakkói egyetem hallgatóinak albumába történt anyakönyvi bejegyzés. Stephanus Siculus Dominici de Zenthmiklos dioc. Quin- queecclesiensis 4. gr. s., vagyis: Székely István Szentmik- lós-i Domokos fia a pécsi egyházmegyéből, fizetett 4 grosnyt. Ezen az egyetemen szívta magába az erazmista tudományt az első magvar grammatika írója, Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás. Kálmáncsehi Sánta Márton, Ozorai Imre és mások. Székely István családja még 1529 előtt elhagyta Székelyföldet és a Baranya megyei Szentmiklóson telepedett le. Apja, Domokos a Peré- nyiek siklósi birtokán dolgozott. Perényi Péter a mohácsi csatát túlélve siklósi várában húzta meg magát. Innen később a török elől az abaúji birtokokra menekült a család. Így került Székely István is Siklósról Sárospatakra, illetőleg iskolamesterként Szikszóra. Az első magyar nyelven írt naptár — a korabeli viszonyokat véve figyelembe — tudós igényű munka volt 1538 előtt jelent meg Krakkóban. Az akkori egyetemeken és főiskolákon a naptárismeretet is tanították — latinul. Munkájának célkitűzéseit Székely István ekként ecseteli ajánló levelében: „Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ü nyelvén Calendáriomot szerezne, kiből esztendőnek innepit megtudhatná, igen jónak vélem én is, hogy az magyar nyelvre az Calendáriomot fordítanám, kiből megtudhatnák az gyermekek nem csak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendőben, az hús hagyat mely nap lenné, meg az újság (holdújulta), hány órán támadna fel minden napon az nap. mikor kezdhetnék el a tavasz, nyár, ősz, tél, kibe ennek felette be csenáltam az magyar Ci- siót, hogv könyvnélkülis az innepeket meg vethetnék, kivel vélem, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek.” Az első magyar nyomtatott naptár tehát elsősorban az iskolai tanulók számára készült. Csíziókészítésről korábbi kódexeink is tudnak, de a későbbi naptárakban Székely csíziói éi^ek tovább. Irodalmi munkássága rendkívül széles körű. 1559-ben Krakkóban nyomatta ki legnagyobb szabású történeti művét, a Chronica ez világnak jeles dolgairól. E munkájában legfőbb célja a történelmi eseményed folyásából a reformáció jogosultságának igazolása. Szerinte a török csapás Isten büntető eszköze. A hún-rha- gvar azonosság hirdetésével a magyarság történetét a 367. évvel kezdte. Ideálja Mátyás nemzeti királysága, s ezért Székely később a Zápolyu- ház mellett foglal állást. Harcias felekezetiessége és né- metellenessége egész munkáját áthatotta. A magyar múlt történeti tényeit Thuróczy Jánostól és a humanista B'o:i- fimtfcl kölcsönözte. A különböző helyekről szerzett tényanyagot a saját kútfejéből :erítettekkel kiegészítve időrendbe rakta, kommentálta. Műve erős támadás a katolikus papság, főleg a pápák ellen. Igen sokat ír a magyar történeti eseményekről. Szent István és László nála közel sem oly pozitív alakja a magyar . történelemnek, mint — mondjuk — Mátyás, akinek uralkodása a régi dicsőség legszebb ragyogását jelentette. Az 1514-es parasztháborút a nemesség szemszögevei értékeli; részvét nélkül számol be arról, hogy Zápolya Dózsát a hajdúkkal „nyersen megeteté”, nagybotú Lőrinc papot pedig nyárson meg- sütteté „mint egy malacot”. Közel másfél századon át sokan merítettek Székely Világkrónikájából, így: Borsos Sebestyén, Heltai Gáspár, Szenczi Molnár Albert és mások. 1620-ban lengyel nyelvre is lefordították, de könyvsaj- tó alá nem került. Székely István írói munkásságát az utókor lassan elfelejtette. Nemcsak történelmi alakjaira, hanem egész munkásságára, műveire is ráülepedett az évszázadok patinás pora. Dr. Tóth István Megnyílt: SIKLÓS, SZÉCHENYI U. 2. SZ. ALATT A Szövetkezeti Ruházati Bolt Méteráru, konfekció, cipó, divatáru, óriási választék! Ne mulassza el felkeresni, árubőség. 20—40% Árengedmény. A két munkáspárt egyesülése Rendkívül hosszú volt az az út, amíg a magyar munkásosztály megvalósította szervezeti, ideológiai egységét. A két munkáspárt — a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt — egyesülése nélkül a munkás- hatalctn megvalósítása akkor elképzelhetetlen volt. A két munkáspárt egyesülésének politikai, ideológiai feltételei 1948 tavaszára megértek. A szociáldemokraták soraiban erős differenciálódás ment végbe 1947 végén, 1948 elején A szociáldemokrata baloldal nyílt elvi harcot Kezdett a munkásegység ellenségei ellen, s ez a harc balra vitte a párt nagy tömegeit. Országosan és Baranyában is nyílt harc indult meg a jobboldal ellen. A pécsi Dohánygyárban, a Zsol- nay gyárban, a Türr-malom- ban. Mohácson, Hosszúhe- tényben és másutt már februárban követelték a haladó szociáldemokraták a jobboldali elemek eltávolítását. A munkásegység megvalósításának jegyében zajlott le a két munkáspárt első pécsi közÖ6 aktívaülése 1948. január 17-én. A Doktor Sándor Kultúrház nagytermében egyértelműen körvonalazták az egyesülés fő elveit „Az egyesülésnek úgy kell megtörténnie, hogy ebből a munkás- osztály gyarapodjék és a demokrácia erősödjék. A peye- rizmus szellemét ki kell űzni a politikából.” Az egyesülés kérdéseivel sokat foglalkoztak az MKP III. Baranya megyei konferenciáján is. A konferenciát 1948. február 7-én tartották, és a Szociáldemokrata Párt nevében Hámori Imre üdvözölte megyénk kommunista küldötteit „A két munkáspárt számára egyetlen út van: a népi demokrácián át a szocializmushoz. Ez az út göröngyös. Hogy megjárhassuk, előfeltétele: a két párt zökkenőmentes, zavartalan együttműködése. Ebből a szociáldemokraták a rájuk háruló feladatot magukra vál- l^lták ” Az SZDP XXXVI. kongresszusán, 1948. március 5-én az alábbi jelentős határozat született: A kongresszus felhatalmazza a pártvezetőséget: haladéktalanul kezdjen tárgyalást az MKP vezetőségével az egységes munkáspárt megalakítása érdekében; a pártvezetőség gondoskodjék arról, hogy a munkás- osztály egységes pártjának megalakítására mielőbb rendkívüli kongresszus hívassák egybe! Március elején megalakult a két munkáspárt pécs-bara- nyai egységbizottsága, majd néhány nap múlva az egyesülést előkészítő bizottság. Az események szoros összefüggése folytán meg kell említenünk, hogy az éppen zajló államosítások is kedveztek az egyesülésnek. A frissen államosított üzemek dolgozói kézzelfoghatóan érezték az egységben rejlő erőt. Május 9-én megalakult Pécsett az egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja. Majd Szentlőrincen, Csányoszrón, Sellyén, Vajsz- lón„ Nagyharsányban, Sás- don, Mágocson. néhány nap alatt 175 Baranya megyei községben jött létre MDP szervezet A két munkáspárt egyesülési kongresszusa 1948. június 12-én és 13-án volt, ahol kimondották, hogy „hazánkban létrejött a munkásosztály politikai, ideológiai és szervezeti egysége”. A Magyar Dolgozók Pártja megalakulása a forradalmi munkásosztály nagy fegyverténye volt. Az MDP megalakulása idején marxista párt volt, amely egyesítette magában a baloldali szociáldemokrata és a kommunista mozgalom hősi hagyományait. Az MDP-ben megvolt minden feltétel ahhoz, hogy vezesse, irányítsa forradalmunkat a szocialista építés útján. Mi lett a többi párt sorsa? A jobboldali elemektől megtisztított Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt haladó tagjai elfogadták a szocialista fejlődés programját, elismerték a munkásosztály egységes pártjának, az MDP- nek vezetőszerepét. Más pártok szembefordultak a magyar nép igazi érdekeivel és ennek alapján elszigetelődtek a széles dolgozó tömegektől. így egy párt-rendszer alakult ki hazánkban. Az egy- párt-rendszer nem elengedhetetlen feltétele a szocializmus építésének. Köztudott, hogy néhány szocializmust építő államban még ma is többpárt-rendszer van. A szocialista építés ellentmondásai nem az egypárt-rendszer- ből következnek. A Magyar Dolgozók Pártjának programja alapvetően helyes volt, mint a neve is mutatja, valóban az egész dolgozó nép -érdekeit képviselte. Ezt a helyes programot a Rákosi csoport és Nagy Imréék klikkje torzította el. Dr. Fehér István ft 4
