Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
3 1970. május 2T. Sikondai kérdőjelek Döntések, mielőbb! Évente 2000—2500 bányász szív- és tüdőrendszeri teljesítőképességét ellenőrizhetnék — Országosan is egyedülálló műszerek állnak kihasználatlanul Sikonda a nyugalom otthona, látszatra legalábbis, a strandon, a folyosóikon és a kellemes szobákban pihenő betegek ugyanis vajmi keveset tudnak a mélyben hullámzó indulatokról. A közkedvelt és mindenki által nagytudásúnak elismert orvosok a viziteken épp. oly mosolygósak, mint eddig, a zsebükben azonban ott lapulnak azok a levelek, melyekben állást keresnek, illetve amelyek arról tanúskodnak, hogy több helyen is örömmel fogadnák őket... A krízis okai A Sikondai Éjjeli Szanatórium kríziáe lassan már égy éve tart. A korábban sem gondtalan, de a felszínen mindig derűs kiegyensúlyozottságot mutató intézmény körüli viták egy megyei felmérés nyomán robbantak ki. Kiderült: a férőhely-, illetve műszerkapacitás csak részben van leterhelve, s a különböző reklámkiadványokban oly sokszor szereplő, de a vezetőiszervek által mégis csak felszinesen ismert erdei kastélyban már régóta nem azt — pontosabban: nem csak azt — csinálják, amit annak idején, ezerkilencszázötven- valahányban, elkezdtek. A kondíciójavító szanatórium — (ki van ma arra rászorulva, hogy a jó koszt reményében ágyba feküdjön?) —, szép lassan munkaélettahi kutató központtá alakult, hírnevet szerezve országszerte, sőt a határokon is túl. Néhány éven át — sikondai bányaegészségügyi napok néven —nemzetközi orvostalálkozót is tartottak az idilli környezetben, Horvai Ádám, a Miskolci Műszaki Egyetem bányamérnöki karának neves profesz- szpra „Bányászati ergonómia” tankönyvében mint úttörő kezdeményezést említi a dr. Várady és dr. Nagy főorvosok által elért rádiótelemetriás eredményeket, a NIM budapesti munkaegészségügyi kiállításán sztár volt a sikondai terhelésmérő műszer család — mindez azonban C6ak bonyolította a helyzetet, s szította az indulatokat. A sikondai éjjeli , szanatórium alapítólevelében ugyanis nem szerepel ez a két szó: tudományos kutatás... Az intézetet a Bánya és Energiaipari Minisztérium hívta életre, s mint ilyen ma a nehézipari tárcához tartozik. Közvetlen irányítószerve a NIM közgazdasági főosztálya, de munkaügyi kérdésekben a személyzeti, fejlesztési ügyekben pedig a műszaki főosztály az illetékes. A szakmai ellenőrzést az Egészségügyi Minisztérium, illetve annak megyei szervei végzik. De — ha közvetve is —, felügyeletet gyakorol Sikonda felett a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, sőt a Mecseki Szénbányák vezetése is. S ahogy az ennyi „gazda” esetén lenni szokott, a nézet- és érdekkülönbségek ez alkalommal is felszínre törtek és kötélhúzáshoz vezettek. Kié legyen? A profil-vita birtok-vitává lett, s ma ez a kérdés hangzik el a legtöbbször: kié legyen? A NIM-felügyelet garantálná a bányász-jelleg megőrzését, az egészségügyi tárcához való csatlakozás pedig lehetővé tenné a férőhelyek és műszerek teljes kihasználását. Az intézmény jövője szempontjából még sem ez a legfontosabb kérdés, hanem az, amit az orvosok, s az eredményeiket jól ismerő szakmabeliek tesznek fel. Hogyan tovább? A munkaélettan napjaink egyik leggyorsabban fejlődő résztudománya. Hazánkban e téren az egyetemek, a Munkaélettani Kutató Intézet és Sikonda tette a legtöbbet. — A mindennapi hasznosítás j szempontjából különösen ez utóbbi eredményei figyelemreméltóak. Rádióbiotelemet- riás terhelésmérő műszercsoportjukkal munkaközben, tehát „éles” viszonyok között lehet mérni a nehéz testi munkát végző emberek szívműködésének frekvenciáját, a szív összehúzódásainak számát, a légzésszám gyakoriságát, illetve a bőrellenállás nagyságát. A nemrégiben munkábaállított .elektronikus számítógép az értékelés idő- szükségletét minimálisra zsugorította, s így évente akár 2000—2500 bányász kontroli- vizsgálatát is el tudnák végezni. Ez azonban — bármily üdvös is lenne —, még rrfesz- sze van. Előbb véget kell érnie annak a huzavonának, mely a számítógép és más műszerek beszerzése körül indult, a NIM közgazdasági főosztálya ugyanis kifogásolta: az intézet orvosai nem rendeltetésszerűen használták fel a rájuk bízott összegeket. Az elszámolások rendben vannak, igaz, de hát ha egyszer nem műszerre kapták azt a pénzt... Mit tudna Sikonda ? Az intézet orvosainak határozott álláspontja: a régi profilhoz — pihentetés, utókezelés —, bűn, lenne makacsul ragaszkodni. Az élet ma már mást kíván. A kérdésre: mit tudna Sikonda, ha egyszerre elcsitulnának körülötte a harci zajok, a következő volt a válasz. 1. Évente 2000 —2500 bányászt ellenőrizhetnének, a legkorszerűbb eszközökkel regisztrálva a szívás tüdőrendszerek teljesítő- képességét, illetve teherbírását. Ezek a vizsgálatok a bányavidék egészére kiterjeszthetők lennének, lehetővé téve, hogy bizonyos időközönként mindenkiről friss adatokat kapjanak az üzemszervezők. A kontroll eredményei alapján aztán meg lehetne határozni azokat a munkahelyeket, ahol a leggazdaságosabban, illetve a legbiztonságosabb- feltételek mellett alkalmazható egy-egy ember. 2. Évente mintegy 400 rehabilitált felülvizsgálatát is el tudnák látni, pontosan meghatározva: melyik az a munkahely, illetve munkikör, melyben veszélyek nélkül dolgoztathatók. 3. Üzemek, vállalatok felkérése alapján komplex ergonómiai tervek készítésére is mód nyílna, a műszerek ugyanis lehetővé teszik, hogy az üzemben, a tényleges, termelő, munkahelyeken mérjék az emberek igénybevételét. Ahol a munka túl nehéz, azaz a terhelés meghaladja az orvosilag engedélyezhető szintet, időben könnyíteni lehetne. Ez százak, sőt ezrek megbetegedésének vethetne gátat. És végül: 4. hatvan-hetven ággyal tovább folytathatnák azt a tevékenységet, melyet az alapítólevél is megjelöl; nevezetesen : a bányamunkások kondíciójavítását. Az intézet száz ággyal rendelkezik. Harminc-negyven ágy tehát a megye és a város gondjainak enyhítését segíthetné. Kivezető út? A „gazdacsere” elkerülhetetlennek látszik. Az Egészségügyi Minisztérium nemcsak a megyei felhasználás lehetőségeit biztosíthatná, de garantálhatná a megbízható szakmai ellenőrzést is. Ugyanakkor — akár szerződésileg is —, biztosítani lehetne az intézmény bányász jellegét is, a hatáskör kibővítése (azaz a kapacitás jobb kihasználása) tehát nem jelentené a mecseki bányászok egyik jelentős vívmányának elvonását. Munkaélettani kutatásokra és vizsgálatokra Baranyában is szükség van, s ha egyszer — néhány lelkes ember „vakmerő kalandja” révén — létrejött ennek anyagi-szellemi bázisa, semmiképpen sem lehet azt feladni. Tulajdonképpen minden egyszerű, nehéz is megérteni, miért tart a válaszadás ily soká. Mint ahogy azt se könnyű megmagyarázni:' miért engedik az illetékes megyei és országos vezetőszervek, hogy egy intézet sorsát néhány osztály, s néhány ember kötélhúzásának eredménye döntse el? Békés Sándor Pécsi kőműves — Uljanovszkban Uljanovszkban, Lenin szülőhelyén emlékhelyet építenél? a szocialista országok fiataljai. Február,- végén hazánkból is útra kelt egy 21 tagú, fiatal kiszesékből álló csoport, hogy a magyar fiatalok képviseletében kivegyék a részüket az emlékhely építkezésből. A munka közel két hónapig tartott, s a csoport most érkezett haza. Megyénket egy fiatal pécsi kőműves, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat panelszerelő csoportvezetője, Hajnal Pál képviselte. A választás egyhangúlag esett rá: tagja a vállalati* KISZ-bizottságnak, évek óta aktívája az ifíúsági szervezetnek, ezen felül példamutatóan dolgozik munkahelyén, a Szigeti úti IH/2-es építésvezetőségen. Napirenden a nyereségelosztás Céltudatosabb ösztönzést sürget az SZMT Hogyan alakult az elmúlt évben a baranyai vállalat j.t nyeresége? Milyen arányban részesedtek ebből a dolgozók? Érvényesül-e a munka szerinti elosztás elve? A kategória-rendszer megszüntetése megoldotta-e a dolgozók korábbi sérelmeit? — Ezekről .a kérdésekről tárgyalt tegnap az SZlVlT elnöksége a közgazdasági bizottság által előterjesztett jelentés alapján. A vizsgálat kiterjedt a megye 84 vállalatira. Ezek nyeresége 1969-ben 1004 millió forint, 15 százalékkal több az előző évben képződött ösz- szegnél. ötvenhét vállalat Két év alatt 250000 új hízói érőhely Tíz és fél milliót ér a Jóbarát Tsz oldi szakosított tehenészeti telepe Szupermodern sertéstelepek Baranyából Egyházasharaszti pályázik Tíz év eredményei a garancia Országos felhívás jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő május 9-i számában, amely arra szólítja fel a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy a Gazdasági Bizottság álfal biztosított új lehetőséget kihasználva, a serétshústerme- lés fokozása érdekében létesítsenek terven felül szakosított sertéshizlaló „telepeket. A felhívásra Baranyában elsőként az egyházasharaszti Jóbarát Termelőszövetkezet jelentkezett. A TSZ MEGFELEL A FELTÉTELEKNEK A reagálás valóban igen friss volt, hisz a pályázati felhívás megjelenését követő napon már készen is állott egy gyors kalkuláció. A döntést nagymértékben meg- ,kör*nyítette, hogy a felhívásban megszabott feltételek az üzemben adottak. Ilyen jó adottság mindenekelőtt a nagy üzemi méret, hisz a Jóbarát Tsz Baranya megye egyik legnagyobb közös gazdasága. területe több mint hétezer hold, ebből öt és félezer hold a szántó. Pillanatnyilag is mintegy 1500 holdon termelnek kukoricát csak a közös részére. Tekintettel arra, hogy az üzem a Dráva menti síkságon fekszik, a klíma- és talajadottságok kiváló kukoricatermesztést tesznek itt lehetővé, ■ két év leforgása alatt holdanként öt mázsával növelték a kukorica terméshozamát. Ez tény. Nemcsak a takarmányháttér, de a megfelelő szakgárda is adva van. valamint a. tsz saját építőszervezete, amely elvégezheti a kivitelezést. A szakvéleményezést végző megyei illetékesek szerint is képes ez a szövetkezet arra, hogy a vállalt többlettermelést határidőre megvalósítsa a jelenlegi évi 2500—3000 darabos hizlalási szint megtartása mellett. A GB által biztosított új lehetőség valóban izgalmas, arról van ugyanis szó, hogy jórészt import építőanyagokból és technológiákból országosan 40—50 korszerű nagyüzemi szakosított telep épülhet terven felül 1970—1972. években úgynevezett zárt- konstrukcióban, ami 250 000 új hizóférőhelyet biztosít. Az alacsonyabb beruházási ártámogatás — ennél mindössze, 30 százaléka a magas bekerülési költségnek — és egyéb szigorú feltételek ellenére az ajánlat vonzó. . . HÚSZMILLIÓS ÉPÍTKEZÉS NYOLC ÉV ALATT A 40—50 telep egyikét pályázta meg az egyházasha- raszfi Jóbarát Tsz. A felhívás megjelenését követő napokban Horváth László tsz- elnök elutazott megtekinteni az egyik ajánlott modellt Borsod megyében, a Hejő- menti Állami Gazdaságban, s a Muhipusztán látottak nyomán az úgynevezett ME- ZÖPANEL teleprendszert választották, amely olasz szabadalom alapján készül, s évi hizókibocsátása 9200 darab, átlag 117 kilós végsúlyú sertés. A vállalkozás tiszteletre méltó, _ hisz árfeltételek igen szigorúak, a’ tsz-nek vállalnia kell saját anyagi forrásainak mozgósítását. , Nos,- ebben csak jó hagyományait folytatná ez a szövetkezet, amely az utóbbi nyolc évben 20 millió forintot fektetett építési beruházásokba, csak az oldi komplex szarvasmarhatelep 10,5 milliót ér. Tízezer hizó takarmányát önerőből képesek megtermelni a vetésszerkezet némi módosításával olymódon, hogy a kukorica' vetésterületét 1900 holdra növelik, emellett 700 holdon termelnek árpát, illetve" takarmánybúzát és 800 holdon pillangóst. Saját takarmánykeverővel rendelkeznek. Az évek során kiváló szakembergárdájuk alakult ki, csupán az állattenyésztés- ,ben két mérnök, két felsőfokú állattenyésztési technikumot végzett szakember és három technikus dolgozik. GARANTÁLJÁK A SIKERT A verseny nyílt, s hogy ki lesz a negyven vagy ötven nyertes, majd csak júliusban dől el, amikor a benyújtott kérelmeket elbírálják. A bankhitel, mely ez esetben a szükséghez mérten hosszabb lejáratú is lehet, dönt majd el sok mindent. Tény, hogy Baranyából kevés nagyüzem indulhatna kedvezőbb feltételekkel, az egyházasharaszti- nál. A termelőszövetkezetek közül Nagyiiyárád már visz- szalépett. s a tízezer holdas mohácsi-szigeti Dunavölgye Tsz érdeklődik még a pályázat iránt. Nagy kár volna, ha a kedvező takarmányozás si és egyéb feltételekkel rendelkező Baranya megyébe az ötven zárt konstrukcióban megépülő, szakosított, nagyon modern sertéstelepből egyetlen . egy sem jutna. Hisz a cél mégiscsak az, minél rö- videbb időn belül minél több olcsón előállított sertéshúst termelni belső ellátásra, hogy az ország ne szoruljon sertéshús-importra akkor, amikor akadnak vállalkozó üzemek, amelyék garantálni tudják a megadott szigorú feltételek mellett is ennek megtermelését. 58 millió forintot használt fei az évközben végrehajtott, a nyereség terhére történt bér- fejlesztésre az 1968. évi 9,1 millióval szemben. Ez megyei átlagoan a részesedés 27 százalékát tette ki — az előző évben mindössze 6 százalék került évközben kifizetésre. Ez helyes törekvés, Szokola Ferenc, Pécsbánva üzemvezetője elmondotta, a dolgozókat sokkal jobban lehet ösztönözni a kőnkrét feladatok elvégzésére kitűzött azonnali bérezéssel, mint egy távolabbi jö- -őben várható, akár nagyobb összeggel is. Az év végi elosztásnál meglepően kevés vállalat differenciált a munka nehézsége, az átlagosnál kedvezotlenebu munkakörülmények alpján Általában érvényesültek a központi elképzelések, de óriási a szóródás. Bérarányosán fizették, ki a vállalatok az évvégi nveresé'1 79, a vállalatnál eltöltött idő arányában 9,5, törzsgárda tagság alapján 3,6, kiemelkedő munka arányában 7,9 r ázalékát. Erősödött a gyáregységek közötti differenciálás. Több vállalatnál a bérarányok mellett jelentős mértékben figyelembe vetiek az eredményekre gyakorolt hatást is. Így például a pécsi Kesztvűgyárban 60 és 40, a Mecseki Szénbányáknál 80 és 20, a Szigetvári Cipőgyárban 50 és 50 veit a bér és eredmény szé ■ rinti elosztás aránva. Igv történt, hogy a Bolyi Állami Gazdaság egy dolgozóra eső átlagos évvégi részesedése 50(42 forint volt, de a sziberti kerület dolgozói 5854, a ba- barciak pedig 3842 forintot kaptak. Nagy különbségek mutatkoznak az egy főre jutó nyereségjutalmak tekintetében. Ezer forint alatt fizetett hat. 1000 és 3000 között 28j,három és ötezer között 20, ötezer; <flelett pedig 8 vá’lalat. Ez lényegesen kevesebo az elmúlt évben Il-es kategóriában kifizetett nyereségnél, még akkor is, ha az egész évben és év végén kapott összegeket összeadjuk. A vezető állásúak ugyanakkor az elmúlt évinél magasabb összeget kaptak. Kevesebb a tízezer forint alatti és lényegesen nagyobb a 20 ezer forint feletti nyereségben részesültek aránya. Ugyanakkor az is megállapítható: nagyobb évvégi részesedést, nyereség jutalmat a nagyobb vállalatok vezetői kapták. Az évvégi nyereségrészesedés kifizetése után több panasz érkezett a munkaügyi döntőbizottságokhoz: a dolgozók sérelmezik, hogy akkor sem' kapnak nyereséget, ha az egész évet kidolgozták, a nyereség képzésében közreműködtek, de a kifizetés időpontjában másutt dolgoztak. A kérdés vitatott, mint ahogy az is: a fiatal dolgozók menynyi idő eltöltése után kaphatnak nyereséget. A vélemé- ~nyek szerint szakmánként, beosztásonként különböző. Egy kubikos például azonnal résztvesz a nyereség képzésében, egy fiatal technikus esetében egy év is, mérnöknél esetleg két év is szükséges, mire eredményes munkát tud végezni. Mindent összevetve megállapítható, hogy az anyagi ösztönzésre tett intézkedések nem eléggé céltudatosak, sok helyen nem határozták meg előre a kollektív szerződésben az évközben ^erfejlesz- tésre, nyéreségjutalomra, jutalomra és évvégi részesedésre felhasználható anyagi iesz- közök arányát. Ennek ellenére a dolgozók hangulata lé- j nyegesen nvugodtabb volt, az idén sokkal kedvezőbben fogadták az évvégi kifizetéseket, mint a kategória-rendszer idején. Lombosi Jenő Ne felejtse el! • A gyermekcipők árából 10 százalék engedményt adunk — Délszláv nemzetiségi kiállítást rendez június 5-én a Leöwey Klára Gimnázium a pécsi délszláv általános iskolával közösen. Ugyanekkor avatják fel a Leöwey Klára Gimnázium újjáalakított dísztermét is. I
