Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

Dunantmt nauio 1970. május 20. Jogi tanácsadó 3. P. olvasónk kérdezi: a jog­szabályok mennyi felmondási időt írnak elő, és a munkavégzés alól mikor kell felmenteni a dol­gozót? A felmondási idő a Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint több tényezőtől függ, valamint attól is, hogy a fel­mondani szándékozó munka­helyén a kollektív szerződés ezzel kapcsolatban mit ír elő. Tájékoztatásul közöljük a legfontosabb rendelkezéseket Az 1967. évi II. törvény 27, §-a a következőket ren­deli : „A felmondási idő tizenöt nap­tól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töl­tött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kol­lektív szerződés határozza meg.” ... „A vállalat és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat 'hóna­pot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak.” Abban az esetben, ha a vállalati kollektív szerződés a felmondási idővel kapcso­latban nem tartalmaz külön rendelkezéseket és a felek másként nem állapodnak meg, akkor a tizenöt napos felmondási idő a munkavi­szonyban töltött időtől füg­gően meghosszabbodik az alábbiak szerint: ej ha a dolgozó tíz évet töltött munkaviszonyban, akkor négy, t»j ha a dolgozó húsz évet töltött munkaviszonyban, akkor öt, ej ha a dolgozó harminc évet töltött munkavi­szonyban, akkor hát hétre. (Mt. V. 29. §) A munkavégzés alóli fel­mentéssel kapcsolatban a kö­vetkezőket írják elő a jog­szabályok: „A vállalat a felmondási Idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munka­végzés alól felmentheti. A felmentés tartamára a dolgozót átlagkeresete megilleti. Ha azon­ban a vállalat mond fel, új mun­kahely keresése végett a dolgozó részére a munkaviszonyra vo­natkozó szabályban meghatáro­zott szabadidőt feltétlenül bizto­sítani kell.” (Mt 27. | 13]) A felmentési idővel kap­csolatban a rendelet még a következőket tartalmazza: A munkaviszonynak a vállalat részéről történő felmondása ese­tén a kötelező felmentés idő­tartama tizenöttől harminc napi? terjedhet, attól függően, hogy a vállalati kollektív szerződés a felmentési időt konkréten meny­nyiben határozza meg. A mun­ka alól a dolgozót kívánságának megfelelő időpontban, összefüg­gően vagv részletekben kell felmenteni. (Mt. V. 30 [1]) Amint az eddigi ismerteté­sünkből is kitűnik, jaz érvé­nyes jogszabályi rendelkezé­sek lehetőséget biztosítanak arra a dolgozónak és a mun­káltatónak, hogy a felmondás mikéntjében, a felmondási időtartamban stb. kölcsönö­sen megállapodjanak. Abban az esetben, ha nem kölcsönös megállapodás alapján törté­nik a felmondás, akkor a vállalati kollektív szerződés­ben foglaltak az irányadók, a jogszábályban rögzített ke­retek között. Az idevonatkozó legfontosabb rendelkezéseket már ismertettük. Külön szabályozták azt az esetet, amikor a vállalat mond fel a dolgozó részére. Ebben az esetben a felmon­dási idő nem lehet 15 nap­nál kevesebb és legalább ugyanennyi időre a dolgozót fel is kell menteni a munka­végzés alól. A jogszabályi rendelkezések csak az alsó és a felső határt jelölték meg. Szén belül a vállalati kollek­tív szerződés rendelkezései az irányadók. A jogszabály tehát csak an­nak a dolgozónak biztosítja kötelező erővel a munkavég­zés alóli felmentést, akinek a munkaviszonyát a vállalat szünteti meg. Ennek a célja ; z, hogy a dolgozó részére biztosítsák az új munkahely felkutatásának a lehetőségét. Tekintettel arra, hogy ol­vasónk levelében nem derült ki, hogy a vállalata mon­dott-e fel, va.gy a levélíró, így pontosan nem tudjuk tá­jékoztatni arról, hogy a Mun­ka Törvénykönyvnek mélyik rendelkezését kell alkalmaz­ni. A SZERKESZTOSEG A pécsi csurgatórium Ha idegen Pécsre jön, ak­kor ha többet nem, de ket­tőt biztosan megnéz, a szé­kesegyházat és a Mecseket. Ha . valaki, a székesegyházat nézi,' könnyen lekerül az al­só Sétatérre és megnézi, hogy mi az a csoda a pezs­gőgyár előtt. A pécsiek ál­tal „csorgatóriumnak” csú­folt vízesésrendszer ez. Ha valaki ezt meglátja, akkor megvan a véleménye Pécs tisztaságáról. Ugyanez a helyzet, ha valaki a Me­csekre akar felmenni. A Hunyadi úton az első kis tér. ahol a János kút van, még rendben van tartva, de a következő sarkon van há­rom kis parkosítható terü­let. Ezek közül egyikben semmi nincs, a másik ket­tőben építési törmelék. A Hunyadi út két oldalán a Pálos templomig a járdák közt hagyott zöld sáv min­den, csak nem zöld. Tele van végig a legkülönbözőbb hulladékkal, építési törme­lékkel stb. Kérem az illetékeseket, figyeljenek fel ezekre a je­lenségekre. Dr. Szily Imre Népvándorlást, de korlátok kozott! Az elmúlt vasárnap afelet­ti örömömben, hogy a hosz- szú tél után végre napos időre ébredtem, elhatároztam, hogy nagyobb sétát teszek a Mecseken. Ebéd után négy­tagú családommal a Kossuth téri autóbuszmegállóhoz men­tem azzal, hogy a Dömör- kapuig busszal utazunk. — Megdöbbentő volt a kép, amit ott láttam. Az egész Kossuth téri forgalmat egy személy irányította, méghozzá nő. Az egymást tipró-taposó emberek irányítása még fér­finak is kemény munkát adott volna, igy a kartársnő félreállt, de igaza is volt, nem tehetett semmit;. Nem kapunk parkettát Körzeti általános iskolánk ebben az évben három új tanteremmel bővül Ezt az ör­vendetes eseményt csupán az zavarja meg, hogy a tan­termeket nem tudjuk befe­jezni. mivel nem kapunk a padozat burkolásihoz par­kettát. A megye jónéhány TÜZÉP-telepét felkerestük kérésünkkel, azonban min­denütt nemleges választ kaptunk. Ezért kérjük a Szerkesztő­ség segítségét a mintegy 200 négyzetméter parketta beszerzéséhez. Szabó Jenő áll. lsk. lg. h. Drávaszabolcs Amilyen dicséretre méltó­an megoldja hosszú éveken keresztül a vállalat a halot­tak napi temetői „népván­dorlást” azzal, hogy terelő­korlátokat épített, úgy azt hi­szem a mecseki járatokhoz is megépíthetné ezeket a korlátokat. Dr. Hegedűs Sándor Szerkesztői üzenetek Jankovics-telepi ált. iskola és óvoda nevelőinek üzen­jük, hogy a Zagytó gátépíté­si munkálatai miatt a Hő­erőmű Vállalat csökkentette a víztükör szintjét. Mivel a legkisebb szélnél is túl nagy volt a por, visszaállítják ere­deti állapotába. Addig, amíg a víz szintje el nem éri a kellő magasságot, locsolással portalanítanak. * Kovács J-né Beremend: Mi­vel annak idején a földjét térítésmentesen adta az ál­lamnak, abból most nem kö­vetelhet vissza semmit. * Simon 1. Mohács: Az álla­mosított téglagyáruk után nem kaphatnak kártalanítás­ként életjáradékot. * Tóth Árpád Siklós: Levele alapján nyereségrészesedés csak abban az esetben jár, ha áthelyezéssel változtat munkahelyet. •St Ifj. Kiss L. Szigetvár: Csak abban az esetben tarthat ku­tyát, ha a lakók beleegyez­nek. f ÍV Oi V[/j iAJJ \J ű A gödröt végre betemették Az Endresz utcának deli sora mind újonnan épült házakból áll és az épületek előtt elkészült az aszfaltos járda is, egyedül a 9-es szá­mú ház előtt nem. A 9-es és 11-es számú házak kö­zött gáz fővezetéknek ástak gödröt, amit sokáig nem te­mettek be. A házban sok a kisgyerek és sokat még csak gyerekkocsiban lehet vinni. Ez a sáros út miatt borzal­mas nehézséggel jár. El­múlt a tél és sok utánjárás­sal elértük, hogy a gödröt betemették, de még mindig nem kezdték el a járda épí­tését. Kérjük az illetékese­ket, hogy a kért járdát sür­gősen építtessék meg. A ház lakói nevében: Pataki Kálmán 40 teherkocsi naponta Négy évvel ezelőtt a sik­lósi Magyar—Bolgár Testvé­riség MG Tsz az utcánktól nem messze homokbányát nyitott. Azóta minden év­ben tavasztól őszig — az esős időket kivéve — szinte lehetetlen a lakásokat szel­lőztetni. Naponta ugyanis 30 —40 teherkocsi, vontató stb. hajt el az utcában oda- vissza, s ezek a jármüvek akkora port vernek fel. hogy nemcsak szellőztetni nem le­het, hanem még kint tar­tózkodni is lehetetlen. Kérésünk, hogy nyissanak a homokbányához egy la­kott területen kívüli utat, vagy hozzák rendbe a kü­lönben nagyon rossz álla­potban lévő, mindössze 300 méter hosszú utcánkat. Weldi József és 7 aláírás Harkány, Zója utca Az illetékesek vÄtfrvzolnok „Víz nélkül” Uj gerincvezetéket építünk A városi vízfogyasztás kü- j lönösen az új lakásépítések ■ következtében a város nyu- , gáti területein rendkívül nagymértékben megnőtt. A 1 fogyasztások vízhiányt álta­lában a negyedik szint felet­ti lakásokban okoznak nyo­máselégtelenség miatt. Váro­sunk kelet-nyugati irányból kapja a vizet, és a keleti, valamint a nyugati területe­ket összekötő vízvezeték- rendszer keresztmetszet okoz­ta nyomásvésztesége olyan nagy, hogy amennyiben a ke­leti területen vízfeleslegünk is van. a nagy nyomásvesz­teség miatt a nyugati terü­leten csak korlátozott nyo­másviszonyok alakulhatnak ki. Ez történt ez év tavaszán is, amikor a keleti területe-/ „Szereplés a nézőtéren” ken minden esetben. megfe­lelő, kielégítő volt a vízellá­tás, és ugyanakkor a nyu­gati részeken hálózati nyo­máshiány volt tapasztalható. A hiba elhárítása kétféle­képpen történhet: általáb-n csökkenti a két terület kö­zötti súrlódási nyomásveszte­séget. melyet egy kelet-nyu­gati irányú 500-as gerincve­zeték építésével kívánunk megoldani a IV. ötéves terv első éveiben. — A másik megoldás, hogy középmagas és magas épületekben, ahjl általában a nyomás nem ele­gendő, szükséges a helyi, épü­leten belüli nyomásfokozó berendezések beépítése. Szilágyi Elemér, a Pécsi Víz- és Csatornaművek főmérnöke. Segítsenek a látogatók A cikk írója olyan jelen­ségre hívja fel a figyelmet, amelynek felszámolására a vállalat már több intézkedést tett, de időközönként meg­jelennek a mozikban olyan csoportok, amelynek tagjai nemcsak az előadás élvezetét zavarják hangos, idétlen be­mondásokkal, a film jelene­téhez nem illő megnyilvánu­lásaikkal, hanem komoly ká­rokat is okoznak elsősorban a bútorzat megrongálásával. A Petőfi és Kossuth film­színházakban rövid idő alatt 11 szék műbőrét hasították fel, de erről tanúskodnak — a harmadik hely padsoraiban — a lefejtett háttámlájú szé­kek is. Ezeket a károkat csak a közönség kibocsátása után tudják dolgozóink felfedez­ni, amikor már nem állapít­ható meg, ki ült azon a he­lyen. Legalább a járda készülne el! Az elmúlt év folyamán napvilágot látott egy cikk — mely az utca lakosságá­nak szívét erősen megdo­bogtatta — s melyet később a Pécsi Rádió is megerősí­tett, hogy végre a városhoz tartozónak érezhetik majd magukat a kovácstelepiek is, ugyanis megcsinálják az Ürögi fasort. Sajnos, az 1969- es év elmúlt és az utca nem lett sem szebb, sem jobb, mert nem csináltak azon semmit, ellenben erősen kezd*'hasortlitani a hullám­vasúihoz. A telep mellékut­cáit két kivétellel megcsi­nálták. Most elkezdték két mellékutcában a járda készí­tését is, de azon az Ürögi fasoron, melyen a lakosság kétharmad részének forgal­ma lebonyolódik, semmi út­burkolás nem történik. Saj­nos. ősztől tavaszig sárten­gerben járunk. Megoldás lenne az is, ha legalább a járda elkészülne, ha már az úttestre nincs ke­ret, vagy egyéb akadály áll fenn. S végül szeretném megemlíteni, hogy a lakos­ság szívesen vállalna társa­dalmi munkát fák elülteté­sére, hogy az utcánk való­ban Ürögi fasor lenne. Kovács Istvánná Ürögi fasor 33. Több kertvárosi olvasónk panaszának Jogosságát Igazoljuk képünk­kel. Az italbolt kerthelyisége mellett húzódó árok teljesen lefolyás­talan, nines tisztítva és Így minduntalan megáll benne a csapadékvíz, kellemetlen, poshadt bűzt árasztva. Mind az ittlakók, mind a kert­helyiséget látogatók kérik az Illetékeseket, hogjy változtassanak kellemetlen helyzetükön. A kérdéses előadáson a földszinten á filmszínház gondnoka teljesített szolgála­tot, aki többször előrement, hogy a rendzavarok szemé­lyét megállapítsa, de ilyen­kor mindig elhallgattak, sót egyes nézők szóltak rá a gondnokra: „Üljön már le, ne mászkáljon.” A nézőtéri ügyeleteseknek utasításuk van a rendzavarók megféke­zésére, szükség esetén eltávo­lításukra még azon az áron is, ha a nézők nyugodt rhű- élvezete érdekében ez az elő­adás rövid időre történő meg­szakításával járna is. Kérjük a közelben ülő látogatóinkat, nyújtsanak segítséget a mo­zik dolgozóinak a kártévők és a jóérzésü közönség film­élvezetét zavaró személyek megállapításában és * megfé­kezésében. Lehetetlen, hogy a heti 28—30 ezer pécsi mo­zinéző összefogva dolgozóink­kal ne tudjon megfékezni néhány rendzavarót. Rejtő János, a Baranya megyei Moziüzemi V. igazgatója. „Ki fizessen” A lakásszövetkezet I A nevezett közmű vállalat ! helyesen járt el, mikor a fű- j tési díj összegét követelte. Ugyanis a nevezett épület ré­szére október 15-től az ener­gia szolgáltatást meg kellett kezdenie. Arra módja nincs 1 a vállalatnak, hogy egy épü­leten belül egyes lakásokat a hőszolgáltatásból akár vég­legesen, akár ideiglenesen ki­iktasson. Amennyiben a la­kásszövetkezet mint jogi sze­mély az energiaszolgáltatás megkezdését igényelte — és azt meg is kapta — úgy vál­lalnia kell az ezzel járó gaz­dasági következményeket is, akár mint szövetkezet, akár mint a lakás későbbi jogos tulajdonosa. Hirdi Ferenc, a Városi Tanács VB építési és közlekedési osztályának vezetője. A fenti címmel két hete meg­jelent cikkünkben, Éva Józsefné szabadszentkirályi la­kos helyi víztársulással kapcso­latos súlyos problémájával fog­lalkoztunk, melyre az ügyében helyszínen vizsgálatot tartó ille­tékesektől az alábbi választ kap­tuk: A Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság Társulati Csoportja ré­széről dr. Bodnár József és Mor- vay Kálmán folyó hó 6-án Éva Józsefné (Szabadszentkirály 137. sz. alatti lakos) panaszának ki­vizsgálása és orvoslása céljából kiutaztak Szabadszentkirályra, ahol meghallgatták a panaszost, majd ezt követően felkeresték a helyi törpe vízmű elhökét, Ful­mer Józsefet és pénzügyi veze­tőjét, Unferdorfer Józsefet. A kivizsgálás során megállapítot­tuk, hogy a panaszos időközben már belépett a vízműtársulatba és ez év januárjában írásbeli kifogást terjesztett elő a társu­latnál, melyben kérte a terhére kivetett érdekeltségi hozzájáru­lás törlését. Megállapítást nyert, hogy Éva Józsefné valóban olyan anyagi, szociális körülmények között él, hogy nem várható e! tőle a 3000 forint érdekeltségi hozzájárulás Cikkünk nyomán! „Nincs rá paragrafus...” megfizetése. Erre való tekintet­tel a társulati csoportunk in­dítványozására a vízműtársulat Intéző bizottsága ülést tartott, melyen megtárgyalta Éva József­né panaszát. Határozatában — a társulati csoport javaslatának megfelelően a 25/1965. (XI. 2«.) Korm. sz. rendelet 8. | (1) bek. alapján a panaszost terhelő ér­dekeltségi hozzájárulás felét át­hárította az ingatlan tulajdono­sára (Jónás Gyula szabadszent­királyi lakosra), és a további érdekeltségi hozzájárulás fizetése alól a panaszost méltányossági okokból felmentette. Tartozását törölte, a hiányt pedig költség- vetés tartalék alapjából fedez­ték. A fenti ügy kapcsán Is fel sze­retnénk hívni a helyi tanácsok vezetőit az alábbi szempontokra: A vízmű társulatok működésé­vel as 1365. évi 21, tvr. és * végrehajtása tárgyában kiadott 25/1965. (XI. 28.) Korm. sz. ren­delet foglalkozik, mely szerint a társulat feladata elsősorban magának a vízszolgáltató műnek megépítése, illetve anyagi alap­jának biztosítása. A társulat által megépítendő mű költségfedezeteit az alábbi források biztosítják: 1. Lakosság érdekeltségi hozzájárulása. 2. Jogi személyek érdekeltségi hoz­zájárulása. 3. Tanácsi támogatá­sok (megyei, járási, községi). 4. Vízügyi alap. 5. Egyéb forrá­sok 'Területi Intézőbizottságok pl. BIB stb.). A fenti forrásokból először az állam által adható támogatáso­kat veszik figyelembe, és az érí- tési költségből fennmaradó részt a lakosság, illetve a jogi szemé­lyek érdekeltségi hozzájárulásá­ból fedezik. A lakosságot terhelő érdekeltségi hozzájárulást ingat­lanonként az ingatlan használó­jára vetik ki, mely összegnek a felét a használó, ha nem tu­lajdonos, az ingatlan tulajdono­sára átháríthatja. Előfordulnak olyan esetek, ami­kor a társulat működésében ér­dekelt állampolgár a társulat megalakulásakor, vagy ezt kö­vetően fizetésképtelenné válik, illetve anyagi-szociális körülmé­nyei alapján tőle az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése nem várható el. Ebben az esetben mód van arra, hogy a társulat érdekeltje (tagja) a terhére kive­tett érdekeltségi hozzájárulást kifogásolja és kérje annak mér­séklését, illetve elengedését a társulat taggyűlésétől, amely kü­lönös méltánylást érdemlő okból a hozzájárulást el is engedheti. A társulatba tagként belépett állampolgár pedig a társulati alapszabály SS. fi (6) bek. alap­ján halasztó hatályú kifogással élhet az érdekeltségi hozzájáru­lás kivetése ellen a társulat intézőbizottságához, mely pana­sza ügyében határoz és a pana­szos anyagi-szociális körülmé­nyeire való tekintettel a hozzá­járulás összegét mérsékelheti, vagy el is engedheti. E határo­zat ellen a panaszos 15 napon belül a társulati közgyűléshez fellebbezhet, melynek e tárgy­ban hozott határozata jogerős. A jövőben a társulatok szer­vezése során fokozott figyelem­mel leszünk arra. hogy ne hagy­ják figyelmen kívül a fizetés- képtelen, vagy rossz anyagi kö­rülmények között élő lakókat. Ezért amikor felhívjuk a köz­ségi tanácsok és a vízmütársu- lati vezetők figyelmét erre a problémára, ezzel elejét akarjuk venni annak, hogy olyan állam­polgárt kötelezzenek érdekeltségi hozzájárulás fizetésére, aki an­nak megfizetésére anyagi körül­ményei miatt képtelen. Csizmadia Elek, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság társulati csoportjának vezetője. -------­» ( f

Next

/
Thumbnails
Contents