Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
1)70. május 20. ' 3 Bimontttit ntiutov A közművelődés — új utakon Az országos népművelési konferencia után Ki megy, ki jön? Személyi változások a Pécsi Nemzeti Színháznál Három napon át többszáz küldött tanácskozott a Magyar Tudományos Akadémián, a népművelés hivatásos munkásai, gazdasági, párt- és társadalmi vezetők, a kulturális közélet számos képviselője. A téma a népművelés volt, azaz mostantól az új kiíejezéssel: a közművelődés. Az új szóhasználat nem tisztán formai kérdés, hanem egy új korszak jele, a „közművelődés” szóban rejlő aktív cselekvő tartalom az egész társadalom 'által végzett, önmagára visszaható folyamatot fejezi ki. A mai korban tehát már nem egyes, arra hivatott emberek, vagy akár egy intézményhálózat „neveli a népet”, hanem a „köz művelődik” a legkülönfélébb formákban és módokon. Ilyenformán tehát a kulturális forradalom első nagy szakaszának lezárásához érkeztünk el. De az új szakasz nem jelent teljesen új feladatokat, hanem minden eddig elért eredmény és megkezdett küzdelem folytatását, s ezek mellett az élettel jelentkező újabb tennivalók felmérését és elvégzését. Fontos gondolat ez: nem valamiféle új „vonalról” van szó, hanem a kulturális fejlődésnek a kor követelményeihez igazodó, a társadalom mai fejlettségi szintjét figyelembevevő kiterjesztéséről. Kultúra nélkül nincs szocialista ember A konferencia vitaanyaga is kimondja következtetéseiben, hogy „a közművelődés a szocialista ember — a szocialista társadalmi tudat, er- Kölcsiség, az új szocialista életmód — kialakításának egyik legfontosabb eszköze” és hogy „társadalmi szerepét csak a politikai élettel, a társadalmi-gazdasági alappal szoros kapcsolatban tudja betölteni.” A közművelődés tár- sadalmasodásának ez a már megkezdődött folyamata fejeződött ki frappánsan abban a tényben is, hogy a konferencia meghívottai és felszólalói között szép számban voltak tsz-elnökök, tanácselnökök, vállalati igazgatók, partfunkcionáriusok, akik nagyon érdekesen fejtegették a közművelődés „másik oldalát”, vagyis , azokat az igényeket, amelyek az emberek körében egyre világosabban fellelhetők, továbbá azokat a vonatkozásokat, amelyek mutatják, hogy a kulturáltabb, műveltebb, a tudást igénylő ember munkája, közösségi viszonyai, életformája mind-mind fejlettebb és gazdagabb. Nyilvánvaló, hogy a kultúra öncélúsága helyett ezt a felfogást lehet helyeselni és ezt kell minél szélesebb körben elterjeszteni. Mint Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára elmondta nagy figyelemmel kísért felszólalásában: a szocialista ember kritériumában együtt jelentkezik a politika, kultúra és erkölcsi magatartás. Hangsúlyozta, hogy most már következetesen harcolni kell a termelés vezetői körében fellelhető prakticista felfogás ellen, ami a kulturális alapok rossz felhasználásában éppúgy jelentkezik, mint a dolgozók tanulási kedvének' szegésében. vagyis a kultúra teljes lebecsülésében. Az ilyen ember hiába veri a mellét és állítja, hogy jó ve— Bányászok betegsége. Nemcsak a szilikózis a bányászok foglalkozási betegsége, hanem az idült hörghurut is. Erről tartott érdekes előadást tegnap a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Gyermekklinikáján rendezett tudományos ülésen dr. Háber József, a Mecseki Tüdőgyógyintézet igazgató-főorvosa. zető, szocialista ember, mondta Aczél György, mai társadalmunkban nagyon káros szerepet tölt be, mert az elmaradó ., műveletlen ember nem lehet „jó elvtárs”. A közművelődés: közügy Mindazok a gazdasági vezetők, akik a konferencián szóltak, éppen ennek az igazságnak ékes példáit szolgáltatták. Amikor a Pamutnyomó Vállalat vezérigazgatója elmondta például, hogy a húszezres dolgozólétszám egy- harmada továbbtanul (főleg alapfokon, nem szolgálva tehát ezzel közvetlenül az üzem szakmai érdekeit), hogy a kulturális ellátás legkuionbö- zőbb formáit alkalmazzák a vállalatnál, hozzátette, hogy az emberekben ennek nyomán kialakult az a nézet, hogy nemcsak az a fontos, amit a borítékban hazavisznek, hanem az is, amivel lélekben, tudásban, szórakozásban gazdagodnak. És mivel az ilyen emberek egész gondolkodásmódja, a munkához, a közösséghez, a társadalomhoz való valamennyi viszonya jó irányban változik — végső soron az adott üzemnek sem közömbös ez, még «azdasagi szempontból sem. Vagy ahogy egy másik, tanácsi vezető kifejezte: községében a „tsz szellemi beruházásai” magasan megtérültek a község egész szellemiségének, hangulatának, adottságainak, igényeinek megváltozásában. S ha ezek egyeseknek nem elég kifejező mutatószámok, a dolgozók műveltségi szintje és a termelés számai közötti összefüggést mindig ki lehet mutatni; hogy a művelt munkás jobban dolgozik és többre képes, azt ma már abszolút, vitathatatlan számok igazolják. Vagyis: a közművelődés a korszerűség követelményeinek is eleget kell hogy tegyen, s az eddiginél több feladata lesz a szocialista demokrácia és a termelési kultúra növelésében, fejlesztésében. És éppen ennek a gondolatnak a jegyében' kell erősíteni azt a már meglévő tendenciát, hogy az egyes területek termelési egységei egyben kulturális egységek is legyenek, a vállalatok, termelő- szövetkezetek stb. egyben a kultúra gazdái is legyenek. Konkrét tennivalók, várható intézkedések Mint Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese leszögezte zárszavában: a konferencia azért volt sikerült, mert munkaértekezlet volt, s azon túl, hogy a közművelődés korszerű felfogását, a kialakult koncepciót és a nagy vonalakban kidolgozott irányelveket megerősítette, számos részletkérdésben segített a konkrét feladatok tisztázásában. Milyen közeli következményei lesznek a közművelődés reformjáról szóló konferenciának? A most átszervezendő, új Országos Közművelődési Tanács első dolga egy részletes munkaterv kidolgozása lesz, s ez útmutatást ad majd a legfontosabb tennivalókról, a teendők sorrendjéről. A továbbiakban készül egy népművelési törvény, s mint az egyik felszólaló országgyűlési képviselő elmondta, már meg is kezdődtek ennek előkészítő munkái. Ez a törvény naivon fontos dokumentum lesz, hiszen a köz- művelődés egyes területei jogilag is tisztázatlanok, s különösen a népművelési hálózat munkásainak helyzete, valamint a népművelésre fordítható anyagi eszközoK eredete. felhasználása szempontjából lenne már szükség a törvényre. Bizonyos szervezeti változtatások elengedhetetlenek a továbbiakban, s ez most a vezetőkre, a központi szervekre vár. Nagyon fontos tanulsága volt azonban a konferenciának az is, hogy a : ...gyományos népművelés — beleértve a hálózatot, a hivatásos népművelőket, az eddig kialakult népművelési formákat — egyáltalán nem szorulhat háttérbe a jövőben sem, csupán , kizárólagossága szűnik meg. A kérdés természetéből eredően nagyon sok szó esett a népművelő., anyagi és erkölcsi megbecsül<_o_nek fokozásáról. Intézkedések, döntések mellett természetesen magukra a népművelőmre is sok feladat hárul, hiszen a megbecsülés sokszor attól is függ, amilyen munkát egy intézmény vagy egy népművelő végez. Egyfelől tehát nő — növekednie kell — a társadalom megbecsülésének a népművelők irányában, másfelől a népművelőknek mind többet kell vállalniuk a népművelés korszerűbb formájának terjesztése, elfogadtatása érdekében. Mert — és mégegy- szer: ez a kérdés lényege — amilyen arányban megnőtt a közművelődés társadalmi szerepe, jelentősége, ugyanolyan arányban nő a társadalom igénye is a közművelődés valamennyi hivatásos, félhivatásos vagy társadalmi munkásával szemben. A folyamat kölcsönös, többoldalú, de egy irányú: egy művelt, a kor szintjén álló, szocialista társadalom felé halad. Az elmúlt években komoly kapcsolatot épített ki a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya a bolgár Jambol megyeszékhellyel. Közreműködésük következtében a szigetvári Ti-* nódi Vegyeskár méghivást kapott a kétévenként Jam- bolban megrendezésre kerülő „Arany Diana Kamarakórus Fesztiválra”. Ez a rendezvény a Pécsi Kamarakórus Fesztiválhoz shasonló jelentőségű a bolgár zenei életben. A kórus kilenc felejthetetlen napot töltött Bulgáriában. A jamboliak vendégeként megismerkedett Szófia nevezetességeivel. — A Bolgár Nemzeti Operában az Anyegin előadását nézték meg. Május elsején a kórus vezetősége számára Nikoláj Gágánov. a Megyei Tanács elnöke adott fogadást, ahol Kiril Krisztov, a Városi Tanács elnöke is megjelent. A fogadás befejeztével a felvonulás díszemelvényére invitálták az énekkar minden tagját Délután a Jamboltól 20 km-re fekvő, 2000 lakosú Botevóban vendégszerepeit az énekkar. Az utcán üldögélő egyszerű emberek meleg kézfogással üdvözölték magyar vendégeiket. A kórus tagjai itt érezték igazán a magyar és a bolgár nép közötti barátság őszinteségét, eleven hatását. A magyarok műsorát meleg tapssal ünnepelte a közönség. A hangverseny befej ése után a Művelődési Ház előtti térségen folytatódott a barátkozás. Együtt kólózott a nemzeti viseletbe öltözött bolgár gyermektáncos a megyei művelődésügyi osztály vezetőjével, a község párttitkárával, néhány idősebb, piros nemezövet viselő paraszt bácsival és a falu pedagógusaival. A bátrabb magyar lányok is „kólóra” perdültek. Tinusz János, a küldöttség vezetője ajándék átadásával pecsételte meg a két nép barátságát. Az Arany Diana Fesztiválon Bulgária legjobb hét kamarakórusa vett részt. Ebben az erős mezőnyben kellett helytállnia a Tinódi Kórusnak. A magyarokon kívül más külföldi kórus nem kapott meghívást. A fesztiválon a kórusokat nem rangsorolták. A hangversenysorozat befejezése ▲ A Sopiana Gépgyár felkérésére a gyár kultúrtermének díszítésére ébenfa domborművet készít Bocz Gyula pécsi szobrászművész. A 320 centiméterszer kétméteres relief az élet különböző fázisait mutatja be. A művész kitűnőnek ígérkező munkáját a jövő hónap elején ünnepélyesen avatják fel. Erb János felvétele után a zsűri konferenciát tartott, a szakemberek és a kórusvezetők számára, melyen személyesen közölték minden kórusvezetővel a pozitív és negatív tapasztalataikat. A szigetvári Tinódi Kórus teljesítményéről a zsűri és a szakemberek nagy elismeréssel nyilatkoztak. — Közvetlenül a kórus fellépése utón Georgi Dimitrov professzor — a zsűri elnöke személyesen gratulált Hergenrőder József karveze- tónek. Kiemelte a Tinódi Kórus igényes és szép műsorválasztását. mely a reneszánsz madrigáloktól a romantikus mestereken át, a ma élő magyar zeneszerzőkig minden jelentős zenei korból hozott egy-egy kis remekművet, s ezeket stílus- szerűen szólaltatta meg. — Megdicsérték a kórus egységes szép hangszínét is. A bolgár karvezetők, amikor megtudták, hogy az egysér ges hangszin a rendszeres Nagy Ferenc, a színház eddigi zenei igazgatója a Magyar Állami Operaházhoz szerződött karigazgatónak. Helyét Breitner Tamás tölti be, akit a Fővárosi Operetthangképzés eredménye — elmondták, hogy a tapasztaltakat a jövőben ók is alkalmazni kívánják. Legnagyobb sikere Kodály: Ének Szt. István királyhoz; Bárdos: Himnusz a békéről és Tillai: Elmégy rózsám? — című művének volt. Az utóbbi partitúráját el is kérték a karvezetőtől. Georgi Dimitrov külön kiemelte Hergen- rőder József karvezető dinamikus és a stílusokhoz alkalmazkodó vezénylését, Horváthné. Farkas Éva zongorista bravúros és ugyanakkor alkalmazkodó kíséretét és Hergenrőder Józsefné én^vszólista egyéni hangszínét és jó orgánumát. Jambol megye tanácselnöke — a fesztivál befejezése után — a 12 emeletes, modern Tundzsa Szálló különtermében fogadást adott a karvezetők, zsűri tagok, és a teljes magyar kórus számára. Bóra Ferenc színház adott ki egyelőre egy évre. Szabadi József és Horváth Eszter a Szegedi Nemzeti 'Színházhoz megy. Horváth Eszter helyére az Országos Filharmónia tehetséges fiatal magánénekesnőjét, Németh Alizt szerződtették Pécsre. Szabadi József státusát nem töltik be, hanem egyes szerepekre szerződtetnek majd neves tenoristáikat. Krémer József egy éves szerződést írt alá az innsbrucki operaházzal. A prózai társulat változásai: sajnos Budapestre megy Haumann Péter,, s Gyurkó László új társulatának, a Huszonötödik Színháznak lesz a tagja. Ronyecz Mária^,Magyar Nemzeti Színházzal irt alá szerződést. Örbáii Tibor rendező-színész a Kecskeméti Katona József Színház, Antal Anetta a Miskolci Nemzeti Színház tagja lesz. Elmegy Karikás Péter is, aki azonban egy színházzal sem írt alá szerződést, úgynevezett „szabad úszó” művészként dolgozik majd tovább. S az újak? Sokan jönnek Kaposvárról, ígV Tímár Éva, Kis István, Koltai Róbert. Kis István a Vígszínházba» vendégszerepei most, Koltait a televízió képernyőjéről ismerheti a pécsi közönség. Az Állami Déryné Színháztól ide jön Somody Kálmán, valamint két most végzett főiskolás: Bus Kati, aki Pesten a „Tetovált rózsában” aratott sikert, továbbá Sipeki Tibor. Árpád-kori falu maradványai Nagybaracskánál A bajai múzeum régészei leletmentő ásatásokat "folytattak Nagvbaracska térségében. A község mellett, az új hídnál egy temető leleteit, a régi Duna-ág partján pedig egy falucska maradványait mentették. Mindkét lelőhely 11. századbeli, a temetőben kiásott 14 sírból egyélű vaskés, két tekert bronz fülbevaló, ezüst gyűrű, egy kislány hantjából fél pénz, egy kisfiú sírjából pedig negyed pénzérme került elő. A kettétört pénz egyik felét az édesanya őrizhette meg emlékként, viszont a negyed pénz „miért”-jérc nincs megfelelő magyarázat Különlegességek jellemzik a 900 éves- falut is. például templomot közvetlenül a régi Duna-ág partjára építettek. s azt nem veszi körül temető, mint más korabeli településeken. A kiásott, égett nádszálakból arra következtetnek a régészek, hogy az Árpád-kori falu házai, nád- fedelesek voltak, s azok leégtek valamikor. Hallatna Erzsébet Szigetvári siker Bulgáriában I t A Tinódi vegyeskar