Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-03 / 102. szám
tS73. május 4. »'UlTfc.ílncfMM.l tld-IllO' Az egyéni kezdeményezés nem válhat haszonleséssé. Az új mechanizmus és a társadalmi tulajdon elleni bűntettek Csábító lehetőségek a tsz-melléküzemágakban Az anyagi rászorultság nem játszik jelentős szerepet A Baranya megyei Főügyészség a közelmúltban értékelte a kiemelkedő jelentőségű társadalmi tulajdon elleni bűntettek, az életszínvonal alakulását közvetlenül sértő gazdasági visszaélések, Valamint a korrupciós bűn- cselekmények tapasztalatait. Az értékeléssel kapcsolatban elvégzett vizsgálatok egyik fő célja annak megállapítása volt, hogy a gazdaságirányítás új módszereinek végrehajtását szolgáló jogi rendelkezéseket, a kötetlenebb gazdálkodási módozatokat, az állami ellenőrzés csökkentését, a közép- és alsóbb szintű szervek megnövekedett döntési jogát nem használják-e ki felelőtlen emberek a maguk javára. A vizsgálat egyértelműen arra a következtetésre jutott. hogy az új jogi rendelkezések — ha azokat maradéktalanul és a központi elképzeléseknek megfelelően alkalmazzák — . semmivel sem nyújtanak több lehetőséget a gazdasági jellegű visszaélések elkövetésére, mint a mechanizmus reformja előtt. Sőt, az új jogi rendelkezések felelősségteljesebb, körültekintőbb és előrelátóbb gazdálkodást, ellenőrzést követelnek, amely bi- -zonyos fokig gátat szab a jelentős kárt okozó visszá- óléseknek. Szólni kell egy bizonyos téves szemléletről, amely az utóbbi években lábra kapott és amelyet nem egy esetben a büntető eljáráis alá vont elkövetők védekezésük során is hangoztatnak. Hz pedig az. hogy az új gazdaságirányítás 'előtérbe helyezi .áz egyéni kezdeményezést: a gazdaságosság érdekében kisebb-nagyobb szabálytalanságok megengedhe- tőek, ha az egy nagyobb közösség érdekét szolgálja is az sem baj, ha közben az egyén is megtalálja a számítását. Afféle „a cél szentesíti az eszközt” szemlélet ez, amely mögött az esetek obbségében rosszhiszeműség, • íz egyéni érdekek előtérbe helyezése húzódik. Vajon a vállalati érdekeket önzetlenül kiszolgáló anyagbeszerzőnek tekinthető-e az. aki az egyik fogyasztási és értékesítő szövetkezet kereskedelmi üzemágvezetőjével történt megállapodás után a régebbi gyakorlattól eltérően az anyag szükségletét a kiskereskedelemtől szerzi be és ezért a szövetkezettől a bruttó forgalom után jutalékot kap. Lehet-e azon csodálkozni, hogy ezek után ez az anyagbeszerző a kilátásban evő jutalék keményében 20116 forintért drágábban vásárolt a kiskereskedelemtől, mintha a beszerzésedet a nagykereskedelemnél eszközölte volnq. A gazdaságirányítás új rendszerében is maradéktalanul érvényes az az elv, amely szerint a vállalatok, gazdálkodó szervek ügyletkötő alkalmazottai, a vállalati vagyon kezelése körében járnak el és kötelességük az adott feltételek mellett a vállalat számára legelőnyösebb ügyletet kötni, 'fa valamely vállalat ügyletkötő alkalmazottja azért köt az egyébként elérhető legalacsonyabb árnál magasabb 'áron vételi ügyletet, mert a kifizetendő magasabb vételárból a másik féltől részesedést kap. a társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés bűntettét követi el. Részesként lehet felelősségre vonni azokat, akik rosszul értelmezett vállalati haszon reményében ilyen üzletkötésre ösztönöznek. Nem új keletű a termelő- szövetkezetek melléküzem- ági tevékenysége. Mégis, mintha az utóbbi időben Május 14—15—16: Népművelési konferencia Az Országos Népművelési Tanács május 14—15—16-ra összehívta az országos népművelési konferenciát. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében sor- rakerülő tanácskozáson 400 küldött képviseli a társadalmi, gazdasági és politikai szervezeteket, vállalatokat, termelőszövetkezeteket, valamint a közművelődés különböző intézményeit és szervezeteit. A vita alapja „A közművelődés helyzete és fejlesztésének feladatai” című tanulmány. megélénkült volna az érdeklődés és nem egy esetben egészségtelen áramlás indult meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek irányába. A mezőgazdasági tevékenységet csak hírből jsmerő. más vállalatoknál kiszolgált riem egyszer büntetett előéletű személyek „környékezik” meg a termelőszövetkezetek vezetőit. tesznek csábító ajánlatokat az új gazdasági mechanizmusban rejlő lehetőségek 'kihasználásának ürügyén. A termelőszövetkezetek vezetőinek többsége ma már helyesen differenciál, mesz- szemenően figyelembe veszi az objektív lehetőségeket, néha azonban engedve a szépen hangzó érveknek megindul a melléküzemági tevékenység a befőzőpapír kiszerelésétől kezdve, a kútfúráson át, a világítás technikáig. Ez önmagában még nem volna baj. az azonban már feltétlenül figyelmet érdemel, hogy 1963-ben a legjelentősebb kárt okozó vagyon elleni visszaélések éppen a termelőszövetkezetek melléküzemeinél kerültek felszínre. Ezeknek a visszaéléseknek semmi közük a gazdaságirányítás új rendszeréhez, sőt nagy részük még az 1968. január hó 1. napja előtti időszakra nyúlik vissza. A több évig tartó elkövetések azonban fi^elmeztetnek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek egy részénél a belső «ellenőrzés, a melléküzemágak tevékenységének figyelemmel kísérése javításra szorul. Nem véletlen, hogy a jelentős kárt okozó, a gazdálkodás körében elkövetett visz- szaélések nagy résziében nem feljelentés., hanem a rendőri szervek kezdemény ezése alapján indult eljárás. ségtelen ilyen is előfordul, de szinte kivétel nélkül a csekély kárt okozó, alkalmi jellegű visszaéléseknél. A szervezett, vagy jelentős kárt okozó bűnözés keretén belül az anyagi rászorultság úgyszólván nem játszik szerepet. Példaként említem azt a komlói ügyet, amelynek elkövetője családi háza körülkerítése céljából havi 3990 Ft jövedelem mellett a Víz- és Csatornaművek tulajdonát képező drótfonatot tulajdonította el több mint 5000 forint értékben. Védekezése az volt. hogy a családi ház építésére felvett kölcsönt vissza kellett fizetnie, ezenkívül két szobát be kellett bútorozni, ezért az egész telek körülkerítésére a pénzből nem futotta, így csupán az utcafrontot kerítette be a vasboltból vásárolt fonattal. — tgv néz ki a rászorultság? Ilyen példa — sajnos — a jelentős visszaélések körében számtalan akad. Ez azonban már tudati kérdéseket vet fel és külön téma alapját képezheti. Dr. Tamás János csop. vez. ügyész Norvég vendég látogatása Bábolnán Bernt Ingvaldsen, a norvég parlament hazánkban tartózkodó elnöke vasárnap a Bábolnai Állami Gazdaságba látogatott. A vendégeket elkísérte Tancred Ibsen, a norvég királyság budapesti nagykövete és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alel- nöke. A gazdaságban dr. Burgert Róbert igazgató fogadta a vendégeket, akik ezután megtekintették a lovasbemutatót, a csikótelepet, a ménest, a baromfikeltető üzemet, valamint a sertés- tenyésztő telepet. Jövőre: távfűtés Villamos erőműből — Komló kemencéje Csak másodállásban termel villamosenergiát a Komlói Erőmű. Fő feladata a jövőben a hőszolgáltatás: a város üzemeit, középületeit és a most épülő- lakóházakat fűteni.' Az 1912-ben 500 kW kapacitású villamos erőmű 1932- re már eredeti kapacitásánál 6-szorta nagyobb villamosenergiát szolgáltatott Komló és környékének ellátására. A felszabadulás után volt időszak, amikor 22.3 MW teljesítményű csúcsszolgáltatást ért el. Az eredeti épület már nem áll, a kazánok. gépek pedig alaposan megszaporodtak, amikor a a bánva és város hatalmas fejlődése szinte magával húzta az erőművet. Később az országos villamosenergia hálózat megépítésekor megpecsételődött a komlói és más hasonló kis teljesítményű erőművek sorsa. Már 1953-ban megkezdték a hőszolgáltatást — 1968- ban pedig a fő feladat: fűtőerőmű, amely a hőszolgáltatás körében villamos energiát is termel, mintegy 4 MW nagyságrendben. Az elmúlt években megvalósított, mintegy 33 milliós beruházás már az új feladatot szolgálja. Kicserélték a turbinákat modern, ellenÉvi 6 millió kilogramm disznóhús Egy nagy húsgyár terve Az elmúlt két év tapasztalatai felvetik a társadalmi tulajdon felügyeletével megbízott személyek fokozott felelősségének problémáját is. A gazdálkodás rendszerében bekövetkezett változások a belső ellenőrzéssel megbízott, azt kötelességszerűen ellátó személyek felelősségteljesebb munkáját igénylik. Az ellenőrzés nem jelent feltétlen bizalmatlanságot, adott esetben segítő jellegű is lehet, de joggal várja el a társadalom, hogy azok, akik munkakörüknél fogva ellenőrzésre kötelezettek, valóban efeget tegyenek ennek a kötelezettségnek. mégpedig minden formalitástól mentesen. Nem lett volna lehetősége a Vajszlé és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet felvásárlójának sem 2—3 éven keresztül mintegy 150 ezer forint kárt okozó visszaélés elkövetésére. ha a szövetkezet volt felvásárlási osztályának vezetője a leltárellenőrzések során a tényleges készletet is felmérte volna és nem csak a raktárkönyv adataira támaszkodik. Az már más kérdést vet fel, hogv az érintett felvásárló minden esetben kellő időben tudomást szerzett a „váratlan” ellenőrzésekről. Ebben az ügyben nem maradt el a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt a büntetőjogi felelősségrevo- nás, következetesebb eljárás mellett azonban más ügyekben is nagyobb számban lett volna lehetőség az elkövetést lehetővé tevő, azt elősegítő mulasztások miatt fa- lelősségrevonás kezdeményezésé re. Mi magyarok, ha húsról beszélünk, természetesen a disznóhúsra gondolunk. Az éhséget eddig csak csillapítani tudtuk, teljesen kielégíteni nem,« ha friss hús van, a boltok előtt sorok kígyóznak. A megoldást az egyre-másra épülő húsgyárak jelentik majd. A Baranyában épülő sertéstelepek többségének évi kibocsátása 5—10, esetleg 15— 20 ezer darab hízó, de beszélünk már évi 60 ezer sertést meghizlaló telepekről is. — Ilyen még nincs Baranyában, ellenben készült egy előkészítő elemzés — az Iparszerű Sertéátartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása készítette — és a Villány—Siklósi Állami Gazdaság vezetői komolyan foglalkoznak a megvalósítás gondolatával. A takarmánnyal hizlalni kell Még nem tudni, mikor kezdenek hozzá e monstre húsgyár építéséhez. Ehhez óriási hitel kell, -nem kis összegről, ’200 millió forintról van szó. A bekerülési költség ennél is több, 250 millió. A döntés joga a Gazdasági Bizottságé. A kérdés az, most vagy később vehettk-e igénybe a hitelt. Tehát a rangsor. Mert a hatalmas húsgyár létrehozását mindenképpen elhatározta a Villány-Siklósi Állami Gazdaság vezetősége, hiszen mindez beleillik úgy az országos húsprogramba, mint a gazdaság 15 éves fejlesztési elképzeléseibe. Mondhatni, ez a húsgyár a magva fejlesztési koncepciójuknak. A gazdaság nem folytathat sokirányú termelést, a szakosodásé a jövő. A jelenleg — hogy csak a fontosabb .művelési ágakat említsük — 9 és félezer hold szántón és 1900 hold szőlőn gazdálkodó állami gazdaságban a termelés iránya: a szőlő és a bor, a takarmány és a sertés. Ehhez az ideális termelési szerkezet kialakításához kellene — a meglévő és éfipen rekonstrukción áteső sertéstelepen kívül — az említett monstre, évi 60 ezer hízó kibocsátású húsgyár. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság adottságai kitűnőek. Jelenleg csak mintegy 2000 holdon termesztenek kukoricát, ha a húsgyár felépülne, ez a szám felmehetne 5—6 ezerre, vagy még többre is. Húsgyár — világszínvonalon Az persze, hogy hány húsgyárat hozhatunk évente tető alá, függ a gazdaságok, az ország teherbíró képességétől, a rendelkezésre álló kapacitásoktól. írásunk célja éppen az — amellett érvelünk —, hogy a Villány—Siklósi Állami Gazdaság a rangsorban előbbre léphessen és minél előbb kapja meg a hitelt. A 250 milliót számításaik szerint 10 év alatt visszafizetnék, természetesen úgy, hogy a törlesztési idő az építkezés megkezdésének évétől számít. A húsgyár kivitelezéséhez egyébként 34 hónap szükséges. Hogy mit adna' 3 év múltán a gazdaság az- országnak? Évente 60 ezer hízót, ami azt jelenti, hogy éjjelnappal folyamatosan kevesebb, mint tíz percenként küldhetné vágóhídra egy-egy sertést. Ez élősúlyban évi több mint 6 millió kilogramm hús, néhány napra jól lakna vele az egész ország. Nos, ismerkedjünk meg a már említett tanulmány alapján a húsgyárral, amely igazán világszínvonalat képvisel, azt is mondhatnánk, ez az objektum az eljövendő modern magyar mezőgazdaság szimbóluma. Érdekessége — és ez nagyon lényeges —, hogy nemcsak hizlalnának a telepen, de tenyésztenének, malacokat nevelnének, tehát maguk állítanák elő a hízó alapanyagot. A húsgyárat Siklós és Nagyhársány között tervezik felépíteni, mégpedig harminc holclnyi területen. Mindössze 80 dolgozó Néhány érdekes adat A tenyésztési, hizlalási és nevelőépületeket, ’ magtár- raktárt, a takarmánykeverőt, a szárítót a legmodernebb technológiával szerelik fel. — Minden művelet gépesített. A tenyésztő és nevelő telepen 3000 darab tenyészkocát és 40 kant tartanak, a megtermékenyítés mesterséges. A tervek szerint naponta 180 malac születik. A telep abrakszükséglete a tápon kívül többtízezer hektoliter fölözött tej. A tejet részben a gazdaság meglévő tehenészeti telepe biztosítaná. A malacnevelő telep — ennek technológiája egyébként szabadalmazott — 30 kilogramm súlyban adná át a süldőket a hizlaló telepnek, ahol 116 nap alatt hizlalnák fel a sertéseket 105 kilós végsúlyra. A hizlaló telepen a férőhely 21 ezer, az évi kibocsátás — mint már többször említettük — évi 58—60 ezer darab. A húsgyár üzemeltetéséhez mindössze 82 fő szükséges, negyvennyolc a tenyésztő és malacnevelő, harmincnégy , ember a hizlaló telenhez. Az I egy évben előállított értékből egy-egy dolgozóra több mint másfélmillió forint jutna. A húsgyár évi termelési értéke 145—150 millió forint, ezzel az állami gazdaság megduplázná cvi halmozott termelési értékét. így fest tehát a jövő a Villány-Siklósi Állami Gazdaságban, és végezetül mit is kívánhatnánk: Kezdhessenek hozzá — minél előbb — a monstre húsgyár felépítéséhez. Miklósvári Zoltán nyomású fűtőturbinákra. Fel- . építették a fűtőközpontot, távvezetékeket. Még az idén befejeződik a tereprendezés: utak. csatornák kiépítése. Közel 9 millió forintot fordítanak a villamos berendezések felújítására. Megkezdődött az egyik feleslegessé vált hűtőtorony bontása. Az eddigi vegyes tüzeléssel működő kazánokat pakura tüzelésre építik át. Most. a fűtési idény befejezésekor megtörténik a berendezések időszerű karbantartása is. A komlóiak nagy megelégedésére kiválóan működik az elektrostatikus pernyeleválasztó. amelyet az elmúlt év végén szerejtek fel. A város lakói most már csak ákkór látják, hogy évéken keresztül milyen korom óceánban éltek, amikor a tartalék kazán üzemel. Erre ugyanis még nem szerelték fel a berendezést, a- pakura tüzelésű kazánoknál erre nem is lesz szükség. A komlói ..nagy kemence” három-húron) gőz és melegvíz rendszerrel a munkás- szállót, óvodát, vájár- és általános iskolát, bányai irdőt, szénosztályozót, tanbányát, a zobáki. szilvási. kenderföldi lakótelepet, a város kommunális épületeit ésf a belváros új épületeit látja el hővel. Az elmondottak nem tartalmazzák Komló távfűtéssel ellátott létesítményeinek teljes névsorát. Az erőmű azonban a mostani hálózatnál jóval nagyobb területet is el tudna látni, hiszen kapacitásának mindössze 55—60 százaléka kihasznált. A Komlói Erőmű mint villamos energia szolgáltató a múlté — mint hőszolgáltató azonban egy kissé a jövő erőműve is. Végezetül egy lényeges körülmény. amelyről feltétlen beszélni kell. A vulgáris szemlélő hajlamos' olyan következtetések levonására, hogy a vagyoni visszaélések döntő indítéka a szorult anyagi helyzet, a kellő, anyagi megbecsülés hiánya. KétLovas versenyei5 Halkan,ban A már hagyományossá vált lovasversenyek idei első fordulóját május 10-én Harkányban rendezi meg a Baranya—Somogy megyei Lovas Szövetség. Megyénkből a Mecseki Lovasklub. a békáspusztai csikótelep és a siklósi tsz. Somogyoól a kaposvári és a kutasi állami gazdaság, valamint a Kaposvári Felsőfokú Technikum lovasai vesznek részt a csikósbemutatókkal. lovasmérkőzésekkel tarkított versenyen. A második fordulóra júliusban, a harmadikra, pedig a bányász nap alkalmából kerül sor, de ezeket május 25-én megelőzi még egy nemzetközi jellegű öttusa verseny is, amelyen a sportág teljes magvar ifjúsági élgárdája veszi fel a küzdelmet a Ivovi öttusázókkal. TA VA5ZI AVÁRI DIVATBEMUTATÓ J tövároii DIVAITEKVEZÖ VÁLLALAT rendrahétan 1970. május ho 5-én 19 órakor A NÁDOR SZÁLLÓ ÉTTERMÉBEN Bemutatásra kerül a vidéki városok közül először Pécsett a margitszigeti Grand Hotelben bemutatott 170 darabos reprezentatív ruha, kötött és cipő kollekció. Konferál: NÁDOR VERA tervezőművész. Zene: BALASSA TAMÁS Asztalfoglalás: 30,— Ft-os vacsorafogyasztással a szálloda üzletvezetőjénél vagy portáján. I t r
