Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek» Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 116. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. május 20., szerda Árvíz, haza, szolidaritás Mintha a háború kegyetlen emlékei éledtek volna újjá. Az utakat ellepik a menekülők; autók, lovaskocsik, kézi targoncák szívbemarkoló ösz- szevisszasága. Egv asszony tyúkokat szorongat a mellén, egy másik ijedt szemű gyereket. Helikopterek, úszógépkocsik, önjáró pontonok, idegesen berregő rocsók. Tu- nyogmatolcs. Egy hete legtöbben még azt sem tudtuk, hol van. Most ez az ország közepe. Aggódva várjuk a lapok, a televízió, a rádió híradásait. Harmincnégyezer ember menekül. Harminc község áll víz alatt, negyvenkettőt fenyeget az ár. Hazánk e távoli pontja ma olyan, mint a nyitott seb: fáj mindenkinek. Tizenötezer ember dolgozik a gátakon, menti az életet, a vagyont. Vízügyi munkások, katonák, munkásőrök, parasztok. Az egyik lap helyszíni tudósítója írja: Sza- mostatárfalva vb-titkára már öt napja nem aludt. Egy másik szemtanúja a katonák áldozatkészségéről szól. Az út- talan utakon kétéltűek, terepjárók vonszolják magukat. Egy kislányt katonai helikopter ragadott ki a szennyes árból, s most a fél ország a szüleit keresi. Béke van, s mégis háború. A megvadult víz évek, életek munkája eredményét fenyegeti. Házak állnak vízben, házak buknak térdre — szegény emberek, munkásemberek, a mi embereink házai. Hallgatom a külföldi adókat. Egy kommentátor azt mondja: hihetetlen erőket összpontosított a kormány a veszélyeztetett körzetben. Számok, számok, számok. Kétezer autó, százötven földmunka- gép, sokszáz katonai jármű. Helikopterek, repülők, pontonok, csónakok, kilométernyi hosszú pátria-fal. A PVC-fó- liát mázsaszám használják f-1. A kommentátor mintha csodálkozna. Honnan ez az erő?... A mosoly ösztönös: mit tudnak ezek az emberek rólunk? Mit tudják ezek, mit jelent a mi számunkra egy darabka föld, mit jelent egy parasztház, mit egy korszerű istálló, s mit egy gyerek...? Bőgnek a harckocsi motorok. Kiskatonák százai töltik már a harmadik éjszakát munkával: ők akarják így, nem kell parancs. Van aki itt született, van aki úgy véli, az ő falujuk is ilyen.. Egy ló rémülten prüszköl a sáros vízben. Kimentik. Egy házban bent maradt egy szekrény. Űj. Modern. Tavaly vették. Kimentik. Eg'r öregasszony azt mondja: én nem megyek, én nem hagyom el ezt a házat — egy munkásőr, s egy honvédtiszt minden eshetőségre készen csónakostul mellette marad. Senki sincs egvedül. i ömlik, árad, fákat sodor a víz, s miközben ott, messze északkeleten, férfiak ezrei dacolnak minden veszéllyel, bennem, bennünk, mind erőteljesebb lesz az érzés: szép ez a föld, jó ez a haza, s*mi, akik itt élünk, valamennyien felelünk érte. Hogy történt, muszáj volt-e megtörténnie? — ez most másodlagos. A rádió azt mondja, Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, Csanády György, posta- és közlekedésügyi miniszter is helyszínen van, s ez is jó. Sajtóviták, kávéházi beszélgetések jutnak eszembe. „A m i ember önző, mai embert legfeljebb a saját baja érdekli ...” Hát nem igaz! Aki ezt mondja, aki így érzi, annak látnia kellene azt a sofőrt, aki már 48 órája nem aludt, azt a katonát, aki beteg öregembert vitt derékig vízben a karjaiban, mint- ahogy már eddig is sok mindent látnia kellett volna. Mindenki eszembe jut. akiket megcsodáltam, s akiket szeretek. Bányamentők, vasutasok, autóbuszsofőrök, orvosok, postások, villanyszerelők — mindenki, aki úgy él közöttünk szürkén, észrevétlenül, mint fán a kéreg, s aztán egyszer — ha eljön az ideje, ha kell —, hőssé lesz, önmagát nem féltő, erejét nem kímélő közösségi emberré. Hazaszeretet? De sok gúnyos fintort láttam már e szó hallatán! Jó lenne most mindenkinek a szemébe vágni: látod?! Csörögnek a telefonok: bányászok, gyári munkások, falusi emberek, tanítók kérdik: hogy is van az a cím, az a szolidaritási csekk- szám? Nem tudom mit, kiket takar ez a név szulimáni asszonyok, — de most jó lenne közöttük lenni, jó lenne a szemükbe mondani: szeretlek benneteket... S jó lenne Zo- bákon, Bétán, Kossuth-bá- nyán is ott lenni, ahol már szervezik a szolidaritási munkaakciót. Tegnap tizenhatezer takarót küldött a Vöröskereszt a rászorult otthontalanoknak. s holnap megint ennyit küldhet. S küldhet mást is. Pénzt, élelmet, orvosságot — mert ebben az országban senki, de senki sincs egyedül... Nagy baj, ami történt. Könnyen lehet, hogy hiányosság, mulasztás is van mögötte, de erről majd később. Most csalt az a fontos: múljon el a veszély, meneküljön meg minden élet. Valaki azt kérdezte délelőtt tőlem: Mibe kerül ez? — Sokba, mi...? Sokba! Nagyon sokba! Milliókba kerül. De mondhatná-e ez az ország, hogy a nép országa, hihetné-e ez a nép szentül, hogy ez a föld az ő hazája, ha valaki is számolná most a pénzt? Sok baj ért már bennünket, köztük olyanok is, melyekből — bár sok kárt okoztak —, megerősödve kerültünk ki. Ez a mostani árvíz is ilyen. A házak majd újjáépülnek. A földet majd újra bevetik. Az iskolákat majd tatarozzák. A károkat majd megfizetik, mert ezt mind könnyű lesz megtenni. Igazán nehéz dolog csak egy van: hitet adni az embereknek. S mi ezt is megtettük ... Békés Sándor Megkezdődtek a magyar—román építésügyi együttműködési tárgyalások Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kedden délelőtt megkezdődtek a magyar—román építésügyi tárgyalások. Magyarország Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériuma és Románia építőanyagipari minisztériuma, ipari, építkezések minisztériuma és helyi gazdálkodási és igazgatási állami bizottsága között 1970-ben és az 1971 —75. évi időszakban megvalósítandó közvetlen gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésről. A tárgyalásokat magyar részről Bon- dor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, román részről Traian Ispas építőanyag-ipari miniszter vezeti. A megbeszéléseken részt vesz Dumitru Turcus, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. A tárgyalások jegyzőkönyvét előreláthatóan csütörtökön j írják alá. Tizennyolcezer ember véül a gátakat Dombrádnál 20 centiméterrel maradt el a maximumtól a tetőzd tiszai árhullám — Dr. Csanádi György bzabolcs-Szatmár megyébe utazott A megáradt Tisza és mellékfolyói mentén kedden délelőtt mintegy 18 000 ember védte a gátakat. A Tisza árhulláma délelőtt Dombrádnál tetőzött 818—820 centiméter körüli vízszinttel, s így mintegy 20 cenfiméterrel maradt el az 1888. évi maximumtól. Az árhullám tetőzésével fokozódó víznyomás' hatására a keddre virradó éjszaka Dombrád térségében többszáz méteres szakaszon gátszivárgás keletkezett, s a feltámadó szél hullámveréssel nehezítette a védekezést. A szivárgás és a hullámverés ellen több kilométer hosszú műanyagfóliát terítettek a gát oldalára. A Zemp- lénagárd és Tokaj közötti gátszakaszon is fakadó vizet és gátszivárgást észleltek. A fakadó vizet homokzsákokból épített szorítógátakkal és nyulgátakkal lokalizálták. Ezen a szakaszon eddig 28 ezer homokzsákot használtak fel a töltések erősítésére, és a keddre virradó éjszaka mintegy két kilométe: h' wz- szú műanyagfóliával takarták be a gát oldalát. A hullámverés elhárításra Lenin- város, Poroszló és Ároktő térségében csaknem három és fél kilométer hosszú rozsé védőművet építettek. víz levezetését is gyorsítják. Olcsvaapátinál kedden délután már 200 méter szélességben folyik vissza a Szamos kiöntött vize a Tiszába. Az árvízsújtotta területen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egész sorában megsemmisült az ígéretes termés, szertefoszlottak az idei tervek és bizonytalanná vált a tagság kenyere. Ebben a helyzetben országszerte számos termelőszövetkezet juttatta kifejezésre segítő szándékát. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége ezért a tsz-ek kezdeményezésére úgy határozott, hogy országos jellegű akcióprogram szervezésével segíti a termelőszövetkezeteknek az árvízsújtotta közös í és háztáji gazdaságok megse- \ gítésére indított mozgalmát. ; Az elnökség felhívja az ! ország valamennyi mezőgaz- 1 A működő szivattyútelepeken és a megnyitott zsilipeken kívül rövidesen további szivattyúberendezéseket helyeznek üzembe. I dasági és halászati termelő- | szövetkezetét, valamint a j szakszövetkezeteket, hogy a I kölcsönös segítés és íámoga- | tás szövetkezeti elvének megfelelően nélkülözhető anyagi eszközeik önkéntes felajánlásával nyújtsanak segítséget a károsult gazdaságok termelő munkájának újrakezdéséhez és a k,árok helyreállításához. Az elnökség felkéri a termelőszövetkezeteket, bízzák meg területi szövetségeiket, hogy a TOT elnökségének akcióprogramjához csatlakozva és annak irányelvei szerint vegyenek részt a segély- nyújtás szervezésében és lebonyolításában. Áladták 'a Minisztertanács elismerő oklevele t rr a üppói Béke Őre Tsz-nek Az 1969. évi gazdálkodási versenyben kimagasló eredményeket ért el a liopói Beké őre Termelőszövetkezet és a 3000 holdnál nagyobb földterületen gazdálkodj közös gazdasagok sorában az ötödik helyre került, a megye termelőszövetkezeteinek versenyében pedig első lett. Tegnap délután a községi művelődési házban megtartott ünnepi küldöttgyűlésen Sziveri Kálmán, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének tagja, a mágocsi Béke Tsz Kossuth- díjas elnöke adta át a Minisztertanács elismerő oklevelét a termelőszövetkezet dolgozóinak. Dr. Nagy -József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára a Baranya megyei Tanács oklevelét adta át a vele járó 15 ezer forint pénzjutalommal együtt. Az ünnepség keretében a szövetkezet régi dolgozói közül öten kitüntetéseket kaptak. Schneidenberger István növénytermesztési brigádvezető és Friedl Jánosné értékkönyvelő a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést, Gilben Ádám traktoros. Hir- mann Jánosné növénytermelő és Hoffmann András állattenyésztő a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dicsérő oklevelét kapta meg. A T eme lösze vetkezetek Országos Tanácsa elnökségének leihívása az árvízsújtotta tsz-ek megsegítésére Mit láthatunk a Pécsi Ipari Vásáron? Jelentkezők Győrből, Budapestről, Hódmezővásárhelyről A Maros magyar szakaszán fokozódott az áradás. A romániai szakaszon, Aradnál a folyó hétfői tetőzése mintegy fél méterrel maradt el az előrejelzett szinttől, s így még a maximumot sem érte el. Az történt ugyanis, hogy a folyó legfelső szakaszán — ahol nincsenek töltések és az árhullám 3,7 méterrel haladta meg a maximumot — sok víz kiáradt az ártérre, az alsó szakaszokra tehát már kevesebb víz vonult tovább. Ennek megfelelően Makónál a keddre várt tetőzés előreláthatólag ugyancsak nem éri el az 1932. évi maximum szintjét. A Marosnak azonban kétszer akkora a vízgyűjtő területe, mint a Szamosé. Áradása nem olyan heves, tehát nem duzzad és apad olyan gyorsan, de a jóval nagyobb vízgyűjtő terület miatt hosszú idejű, tartós áradásra kell felkészülni. Ezért máris jelentős erők, 60 nagy földmunkagép és 350 különböző gépjármű segítségével magasítják, s helyen - kint, ahol szükséges, szélesítik a Maros töltéseit A tartós áradás ugyanis fáraszfja a gátakat, s miután a Tisza is árad, nehezebben fogadja be a Maros vizét, lassítja e folyó árhullámának levonulását. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter kedden reggel Szabolcs- Szatmár megyébe utazott. A nyíregyházi vasútállomáson kállai Sándor, a Megyei Pártbizottság titkára, az ár- vízvédelmi bizottság képviselője. valamint az AKÖV és a MÁV helyi vezetői tájékoztatták a minisztert az árvízi helyzetről és az eddigi károkról. Dr. Csanádi György kedden délelőtt ellátogatott Mátészalkára is. A Szamos mentén elöntött terület kiürítése befejeződött. Keddig összesen 35 516 lakost szállítottak biztonságos helyre. Az elöntött területekről a A Pécsi Ipari Vásár húsz nap múlva nyitja kapuit. Baranya több kiállítóját bemutattuk már, most egy budapesti, győri és hódmezővásárhelyi vállalatról adunk képet. Első ízben a vásáron A Hódmezővásárhelyi Me-1 zőgazdasági Gépjavító Vállalat, hazánk legnagyobb von- tatott-szállítóeszköz gyártó vállalata. A Pécsi Ipari Vásáron kiállítják a 3,5 tonna hasznos teherbírású mezőgazdasági billenőszekrényes pótkocsit, a HÓDGÉP-HAko univerzális kerti traktorok Rette és Com- binette típusait különböző munkaeszközökkel. Bemutatják a HÓDGÉP-STEYR Hamster rendfelszedő önrakódó pótkocsit, az OTA-RI- CHARD egytengelyes mező- gazdasági billenőszekrényes pótkocsit, valamint a járműhűtő és pótalkatrész választékaikat. Bemutatkozik a CARDÓ 69 A Győri Cardó Bútorgyár évente 130 millió forint értékben gyárt bútorokat. Legismertebb termékeik a íjába I-es, a Rába Il-es és a Firenze elnevezésű lakószobák. Példának említhető, hogy a Firenze garnitúrából évente mintegy négyezret gyártanak. A gyár tatai üzemébén készül a Varia 1—2—3 ajtós szekrény. Itt gyártják a népszerű emeletes gyerekágyakat, valamint a tv- és könyvszek- j rényeket — bő választékban. A Cardó az 1969-es eredményei alapján elnyerte a Kiváló vállalat kitüntető címet. A Pécsi Ipari Vásáron szintén elsőízben vesznek részt. Céljuk a „Cardó 69” elnevezésű kishálószoba garnitúra bemutatása, amelynek gyártását idén, az év második felében kezdik meg. Fényképek és prospektusok segítségével szeretnék bemutatni a gyár egyéb termékeit is, szeretnék felmérni és megismerni a baranyaiak igényeit. ' A terliszter népszerűsítői Az elmúlt esztendőben a vásár közönségdíját a Hazai Fésiisfonó és Szövőgyár nyerte el. A budapesti vállalatot évtizedes jó kapcsolat fűzi Baranyához, részben a Dél- I dunántúli Textilnagykereskedelmi Vállalaton, részben a Centrum Áruház pécsi áruházán keresztül. Két éve mintaboltot létesítettek Pécsen. Szövettermelésének ma már 70—75 százalékát teszik ki a magas-szintetikus tartalmú szövetek. A Jester, a Chester, a Pester és Brillter fantázia- nevű szövetek nemcsak a belföldi lakosság előtt, hanem az exportpiacon is közismertek és kedveltek. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a tisztagyapjú fésűsszövetek előállítására is. Ismertebbek a Gyárfás, Győző és Sabu — a Charlotte női szövet és az angolos típusú Granivel férfi öltönyszövet, valamint a rendkívül divatos Michigan nevű fésűs flanell. A vásáron e termékeik széles skálájának bemutatását tervezik. A közönségdíj elnyerése kötelez: a pavilonuk reprezentatív kiállítású lesz — örömmel jönnek Pécsre. A HODGÉP univerzális kerti traktora. 4 i
