Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

1970. május 19. Dunantaxt ntipiö< Hetvenéves a Vörös Csillag Traktorgyár Feltámad az óriás Rosszak a magyar trakto­rok. Abból is kevés van. Aka­dozik a pótalkatrészek szállí­tása — hallottunk az utóbbi időben néhány véleményt, a Vörös Csillag Traktorgyár gépeivel kapcsolatban. Szép számmal akadnak azonban, akik dicsérik az UE—50, D4K —B és Steyr—Dutra trakto­rokat — többek között Sala­mon Gyula, az AGROKER igazgatója is. Inkább az a baj, hogy az első félévre ren­delt 10 darabból mindössze 3-at szállítottak le — mondja — a 10 darabos pótrendelést pedig nem igazolták vissza. Ilyen információkkal indul­tam látogatásra a most 70 éves kispesti gyárba. A gyár Tulajdonképpen Becsben kezdte meg működését. A Hofherr-Schrantz cég mező- gazdasági gépeket gyártott, majd 1900-ban, 10 holdnyi területen felépítette a kispes­ti üzem első részét, ahol el­sősorban gőzlokomobilokat és cséplőgépeket gyártott. Ma az óriásgyár 40 holdas területén 5 ezer munkás dolgozik. Az 1950-es években 29 500, a II. 5 éves tervben 14 000 traktor és 6900 dömper került ki a gyárból, a mostani tervidő­szakban pedig 13 800 traktort és 9600 dömpert gyártanak. A traktorfejlesztésben for­radalmi változást az 1957-es esztendő jelentett, amikor el­készítették az első összke- rék meghajtású gépet. Kiala­kult: az UE—28-as, UE—50, a D4K—B típus. Az utóbbira egy norvég céggel kooperál­va, különböző hidraulikus berendezéseket lehet szerel­ni. így árokásásra, rönkfel­rakásra, hóeltakarításra, osz- lopgödör ásásra, tuskófelté- pésre egyaránt alkalmas. A kék és vörös fényben úszó öntödében, a két-három futballpálya nagyságú szere­lőcsarnokban, ahol 424 óra alatt készül el egy traktor, 734 alatt pedig a FRAK—B1 rakodó, alig hiszem, hogy a gyár most épült fel csaknem halálos betegségéből. A traktorgyár szerelőcsarnoka számot, az azonos teljesítmé­nyű traktorok árára vonatko­zóan. A magyar UE—28-as 76 400, a cseh Super-Zetor 82 500 forint. A nyugatnémet Fend-Favorit pedig 28 590 márka az 1968-as árak alap­ján. A minőségben rohamos ja­vulás várható, jól tudják, ha a nehezen megszerzett szov­jet, francia, lengyel és angol piacokat meg akarják tarta­ni, az évi 2000 gépegység ex­port lehetőségét nem akarják elszalasztani, nem lesz elég az olcsóság. A hitelek, mi­nőségi színvonal javítása, hosszabb garancia idő csábí­tó lehetőségeit kell a vevők­nek látniuk. A IV. 5 éves tervben 14 600 traktor, 7500 dömper és 2300 különféle földmunkagép gyártását ter­vezik, ehhez pedig felvevő piac is kell. Beszélgetésünk során szó esett a pótalkatrészek szállí­tásáról is. Már ebben az esz­tendőben teljesítik az összes keret megrendeléseket. A na­gyobb terjedelmű alkatrésze­ket pedig nem kell a javí­tóknak előre megvenniük, 72 óra alatt a gyár szállítani tudja. Tovább bővítik a szer­viz hálózatot. Cél: minden 25 kilométeres körzetben szer­viz-állomás létesítése. Ugyan­csak elsőrendűen fontos terv: a géptipizálás. Eddig 70 ter­melőszövetkezet szakosodott Dutra gépre, de még ebben az esztendőben 100-ra kí­vánják növelni a szerződések számát. Baranyából a sásdi tsz és a Zengőaljai ÁG kötött szerződést — az én ismere­teim szerint a pogányi tez is. Ügy tűnik a Vörös Csillag Traktorgyár feltámadásának legékesebb bizonyítéka: nem kell már minden erejüket saját gondjaik orvoslására fordítani. Jut erő arra is. hogy segítséget adjanak a gé­pek javításához is. Az elmúlt félévben 600 traktorost és 200 szerelőt képeztek ki. Lombos! Jenő Műszerüzem épül Veszprémben Üzemet épít Veszprém­ben a Magyar Optikai Mű­vek. Az új létesítmény a hazai műszergyártásban egyedülálló feladatot tölt majd be: a vegyipari ku­tatás központjában a tu­dományos munka „mellék- termékeit” hasznosítják. A Veszprémi Vegyipari Egye­tem, a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet, a Magyar Ás­ványolaj- és Földgáz Kí­sérleti Intézet, valamint a Műszaki Kémiai Kutató Intézet nagyszabású kísér­letei közben ugyanis — azok gyorsítása, eredmé­nyessége érdekében — kü­lönböző műszereket szer­kesztenek, amelyek a tu­dományos folyamat kiegé­szítői. Az új műszerek között azonban számos olyan található, amely ki­válóan hasznosítható len­ne a vegyipar egyéb ágai­ban. A Vegyipari Egyetem két tanszékén kifejezetten műszerkutatásokkal is foglalkoznak. A tudomá­nyos munka ezen „mellék- termékeinek” terveit és prototípusait készíti majd el a Magyar Optikai Mű­vek üzeme szoros koope­rációban a Kémiai Ana­litikai Tanszékkel. Így az ötletek már megfelelő ki­vitelezésben közvetlenül a tudományos bázisból in­dulhatnak az országos és világhírnév felé. A tervek szerint az új üzem szep­temberben kezdi meg a termelést. A betegség... „Köszönjük az egész falunak...44 Almáskeresztúr izgalmas éjszakája A nyomozókutya irányt mutat — Megtalálták az eltűnt gyerekeket Széky Ferenc, a VCST ke­reskedelmi igazgatója és Sze­relmi Tibor a propaganda osztály vezetője már derű­látóan beszél az elmúlt évek nehézségeiről. Az előzményekhez tartozik, hogy a mezőgazdasági üze­mek a gépjavításra 50, az új gépek vásárlására pedig csak 40 százalék dotációt kaptak. Az állattartás beruházásait pedig 70 százalékos dotáció­val segítették. Természetesen így az új gépek beszerzésére alig gondoltak. Az 1966—67 —68-as években a gyár ter­melése nem érte el az évi 5 ezer gépegységet. Az import gépek behozatala nem szü­netelt, így óriási készletek halmozódtak fel. Az 1968-as év végén például csak az UE —28-as típusból 1039 maradt raktáron. Közben az amúgyis kevés számú — Magyaror­szágon egy traktorra több mint 100 hold megművelésre váró föld esik (Dániában pél­dául csak 70) — többségében 6—8 éves gép teljesen lerom­lott. Így már az év közben érkezett egy 200 milliós ren­delés, de már nem tudtak sem anyagot, sem kooperá­ciót biztosítani. Nehezítette a helyzetet a rendkívülien ma­gas munkáselvándorlás. Az elmúlt évben a mező- gazdasági üzemek már szor­galmazták az új gépek be­szerzését, a traktorgyár azon­ban képtelen volt kielégíteni a tömeges igényeket. Talán az 1970-es évben tudnak elő­ször egy kissé egyensúlyt te­remteni. így Baranya is megkapja a pótrendelésben igényelt trak­torokat éppúgy mint a II. és III. negyedévre ígért 10 da­rab D4K—B-t. A jövő A magyar traktorok a vi­lág egyik legolcsóbb gyárt­mányai. összehasonlításul erdemes feljegyezni néhány A szigetvári járásban lévő Almáskeresztúr lakói szép példát mutattak az összefo­gásból. Mindazok, akikkel be­széltem — izgatott hangon mondták el a történteket, de végül is örömmel szóltak a sikeres kutatásról. Mi is történt? A 4 éves Andalits Endre és a 3 éves Steiger Mária min­den nap együtt játszadoztak az udvarban. Mint mondják, a két kisgyerek nagyon sze­reti egymást. Még a falatot is megosztják. A kis Endrét a nagymama, Boldizsár Béláné neveli, Marika pedig mint a szomszédék kislánya állandó „vendég” a Fő utca 24. sz házban. — Az udvarban játszott a két kisgyerek, az idő lehetett úgy este fél hét, amikor át­szaladtam a boltba kenyé­rért — mondja a nagymama. — Tíz perc alatt megfordul­tam. Visszaértem, de a két gyereket nem találtam sehol. Átfutottam az egyik szom­szédhoz, a másikhoz is, kér­deztem: nem látták-e őket? Mindenki csak azt válaszol­ta, hogy nem. Te szent isten, most hol keressem? Jött Stei­gernd is. Mentünk a kertbe, a kert végébe, néztünk min­denfelé, de sehol egy lélek... A község mindössze 63 ház­ból áll — gyorsan híre ment: nem találják sehol sem a kis Endrét és Marikát. Esteledett, — Négyszázötven új lakás épült a harmadik ötéves terv időszakában Komlón, túlnyo­mó többségében állami beru­házásból. Jelenleg több mint kétszáz lakás építésén dol­goznak — a tervek szerint a negyedik ötéves tervben nyolcszáz család költözhet új otthonba Komlón. hűvös, májusi szél borzolta a fák leveleit, sötét esőfelhők gyülekeztek. Már húsz, har­minc ember járta a ház kö­rüli kerteket, benéztek a ku- takba is ... A két gyerek sehol Mind többen jöttek — „menjünk emberek, az egyik csoport ezen a dombon fel­felé, a másik a falu széli er­dőt kutassa meg...” Amikor a kocsmáros meghallotta, hogy a két gyerek elveszett — azonnal bezárta a boltot: menjünk mi is — mondta. De az emberek felhívás nél­kül is elhagyták a kocsmát, igyekeztek a különböző cso­portokhoz. Már teljesen besötétedett, de a két gyereknek még min­dig nem sikerült nyomára bukkanni, pedig már több mint félszázan keresték. Va­laki betelefonált a közeli Mozsgóra, kérte a körzeti megbízott segítségét is. Mun­kásőrök, önkéntes rendőrök — férfiak, nők, de még a tíz éven felüli gyerekek is be­kapcsolódtak a keresésbe. — Éjfél körül járt az idő, • amikor jelentést kaptam az esetről — mondja Osztopányi Ferenc őrnagy, a Szigetvári Rendőrkapitányság vezetője. — Nyomozókutyát kértem Pécsről, aztán riadóztattam a rendőröket és Almáskeresz- túrra mentünk. De akkor már szinte az egész falu talpon volt. Zseb­lámpák, viharlámpák fényei imbolyogtak a falu határá­ban. — A horhóban friss, gye­rekcipőtől eredő nyomokat találtak — hozták a hírt. A nyomozókutyát azonnal oda­vitték. A kutya a cinőn™.. mokról elindult és Ibafa irá­nyába húzta vezetőjét. Az emberek követték • kutyát, elhagyott bozótos területeken át Ibafa irányába mentek... Éjjel 3 órakor megtalálták Már éjfél után 3 óra felé járt, amikor az egyik lámpa fénye a bokor tövében ku­porgó, alvó Marikára világí­tott. Pokrócok kerültek elő, volt aki kabátját vetette le, hogy a kislányt betakarja vele. Néhány perc múlva vagy 100 méterre rátaláltak a kis Endrére is. Sírva állt egy fa mellett... ölbe kapták, pokrócba csavarták... A háztól több mint 5 kilo­méterre leltek rájuk. A két gyerek most is együtt játszik az udvaron. — Mit kerestetek az erdő­ben? — kérdem a kis Endrét. — Jókát — válaszolja kissé megszeppenve. — Kisjókát... — Szereted a rókát? — Idén ... Marika mint egy kis baba, szőke hajú, kék szemű. — Te is szereted a rókát? — Igen. — Nem fáztál és nem fél­tél az erdőben éjjel? — Hideg volt... féltem ... — Máskor is elmész? — Nem. Rossz vége is lehetett vol­na a két gyerek kalandjának. Ahol megtalálták őket, az er­dőben sok a vaddisznó, más vadállat... — Nagyon köszönjük az egész falunak amit értünk és a gyerekekért tettek — mond­ja Boldizsárné és Steigemé is. — Hálásak vagyunk min­denkinek, mindenkinek, rend­őröknek, a falu aprajának, nagyjának... A két gyerek az udvarban labdázik. Kicsik még, fogalmuk sincs milyen izgalmat okoztak. Garay Ferenc Jövőnk iránti felelősséggel A párt Központi Bizott- sága megtárgyalta az ifjúság nevelésével összefüg­gő kérdéseket. Ez az állás- foglalás következetesen végig viszi azt a gondolatot, hogy az ifjúság nevelése össztársa­dalmi ügy és ebben konkrét követelményeket kell támasz­tani a szocializmus minden állami és társadalmi intéz­ményével szemben. A párt Központi Bizottsá­ga igen kritikus, de reális állásfoglalása alapvető kér­désnek tartotta azt, hogy az ifjúság helyzetének es meg­ítélésének sokféle tényezőt kell figyelembe venni. Meg­állapította, hogy ifjúságunk őszintén vonzódik a szocia­lizmushoz, mert a szocializ­mus az az eszme, amely ki­fejezi a haladó és forradal­mi ifjúság ezményeit, és ha e társadalom fogyatékossá­gait bírálja, az a szocializ­must nem rendíti meg, ellen­kezőleg, erősíti azt; ha az if­júságnak vannak problémái — mert vannak — azok egész társadalmunk fejlődé­sével függnek össze. A mai magyar ifjúság már oly korban nő fel, amikor eldőlt a hatalomért folytatott harc, kijavította pártunk a személyi kultusz okozta tor­zulásokat és többségüknek már az ellenforradalom is csak történelem. A fiatalok saját szemükkel — és kriti­kusan — nézik az épülő szo­cializmus múltját és jelenét. A fiatalokat is a társa- dalomban elfoglalt he­lyük és a társadalomhoz fű­ződő kapcsolataik alapján helyes vizsgálni és figyelem­be kell venni, hogy vala­mely társadalmi osztályhoz, réteghez, helyi csoporthoz, nemhez való tartozásuk alap­ján különböző életfeltételek­kel, normarendszerekkel talál­ják magukat szemben és ezért eltérő jellemzőik is vannak. E korosztály tagjai­nak tevékenységét a társada­lomba történő beilleszkedés és az erre való felkészülés határozza meg. Az ifjú nemzedék törekvé­seinek megítélésénél figye­lembe veendő marxista—leni­nista ifjúságpolitika néhány alapvető tétele, amely elis­meri az ifjúság specifiku­mait és ezekre nagy figye­lemmel van az ifjúságpoli­tika kialakításánál. Elutasít minden olyan nézetet, amely az ifjúságot, mint önálló tár­sadalmi osztályt fogja fel, harcol az olyan burzsoá né­zet ellen, amely az osztály­harcot a nemzedékek közötti harccal akarja felcserélni. Az ifjúság társadalmi törekvé­seinek vizsgálatánál abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy minden ifjú nemzedék más körülmények között ta­lálkozik a szocializmus esz­méivel, mint apái, s más úton-módon jut el a haladó eszmékig. Az ifjúság is a társadalom elválaszthatatlan része, ezért megítélésében az az alapvető: hogyan él, tanul, és dolgozik, miként teljesíti kötelességeit, hogyan készül a jövőre. A párt megerősítette azt az álláspontot, hogy a KISZ a magyar ifjúság egyetlen politikai tömegszervezete. — Egyúttal leszögezte azt is, hogy támogat minden olyan kezdeményezést, amely szé­lesíti az ifjúság szocialista nevelésének bázisát. A hatá­rozat kimondja: hasznosnak tekint minden olyan érdeklő­dési területre épülő ifjúsági egyesületet, klubot, tevékeny­ségi formát és ezek fejlesz­tését — főként sport, szak­köri, kulturális, honvédelmi, turisztikai tekintetben — amely a KISZ politikai be­folyásával speciális tevékeny­séget folytat részben a KISZ- tagok. de főként a KISZ-en kívüli ifjúsági tömegek kö­zött. Szükségesnek tartja to­vábbá az ifjúság lakóterületi foglalkoztatásának széleskörű és korszerű megszervezését. A városi és falusi fiatalok­nak egyaránt legyen lehető­ségük. hogy lakóterületi klu­bokban, szakkörökben, bar- kácsműhelyekben, hobby kö­rökben, zenekarokban és kul­turális csoportokban tevé­kenykedjenek és hasznosan töltsék el szabad idejüket. A fiatalok korszerű lakóterületi foglalkoztatásának megszer­vezéséhez tartozik az állami művelődési házak „ifjúsági és művelődési házakká” alakí­tása és a körzeti pártszerve­zetek helyiségeinek e célra történő felhasználása is. A KISZ a párt ifjúsági szervezete, ezért hivatása, hogy saját körében hirdesse a párt politikáját és tevéke­nyen működjön közre hatá­rozatainak végrehajtásában. Egyúttal feladata, hogy köz­vetítse a párthoz a fiatalok véleményét, képviselje és védje az ifjúság érdekeit, tör­vényekben biztosított jogait. Jelenleg ifjúsági szövetsé­günk legfőbb feladata poli­tikai, kommunista jellegének erősítése. Ehhez növelni kell a tagjainkkal szemben tá­masztott erkölcsi-politikai követelményeket. Minden if­jú számára világossá kell tenni, hogy egy kommunista ifjúsági szervezetnek lesz a tagja. Olyan szervezetnek, amely jogokat biztosít tag­jai számára, de politikai kö­vetelményekkel is lép fel irá­nyukban. Érvényes továbbra is az az elv, hogy a fiatalo­kat a KISZ-en belül kell kommunistává nevelni. Törekednünk kell arra, hogy a KISZ-tagok cseleke­deteinek indítéka mind tuda­tosabban a kommunista esz­meiség legyen, neveljük őket arra, hogy bátrabban képvi­seljék a párt eszméit.és, po­litikáját, határozottabban lépjenek fel az ellenséges vagy téves nézetekkel szem­ben. Ifjúsági szövetségünk ered­ményes munkájának alapja, hogy tevékenységét fokozot­tabban differenciálja az if­júság különböző rétegei és korosztályai sajátos helyze­tének megfelelően. Ez bizonyos változásokat igényel munkánk tartalmá­ban és módszereiben, de tükröződni kell e követel­ményeknek a KISZ vezető szervei összetételében és a különböző társadalmi szer­vezetekben betöltött képvi­seletekben is. TTgy véljük, nem mellé­^ kés az sem, hogy az ifjúság között végzett haté­konyabb munkának meg kell teremteni az anyagi­technikai feltételeit is. A párt ifjúságpolitikájáról szó­ló határozat végrehajtása nem egyszerű kampányjelle­gű feladat. Hosszú időre megszabja ez a határokat, a fiatal nemzedék körében végzendő teendőket. Nem kétséges, hogy a KB állás- foglalása sokat fog segíteni az ifjúság szocialista neve­lésében, életkörülményeinek és helyzetének alakításában, a KISZ munkájának fej­lesztésében. A határozat megvalósítása során számítunk és kérjük minden állami, társadalmi szervezet, a szülők és fia­talok segítségét jövőnket je­lentő ifjúságunk tudatának, jellemének formálásában, testkultúrájának fejlesztésé­ben. Petőházi Szilveszter KISZ megyei első titkár Zsigmondy-szobor Harkányban Harkányban — szobrot ál­lítanak Zßigmondy Vilmos geológusnak és bányamér­nöknek, aki 1866-ban feltár­ta a gyógyító erejű termál­vizet. A Tenkesalja népe ak­koriban valósággal varázsló­ként tisztelte a tudós mérnö­köt. Harkány tulajdonképpen ettől az időponttól számít fürdőhelynek. A szobrot jö­vőre, a „harkányi varázsló” születésének 150. évfordulója alkalmából avatják feL l 1

Next

/
Thumbnails
Contents