Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

mmAmmi napin 1970. április 12. Elektronikus újság az oszakai világkiállításon Hírek, tudósítások, riportok gombnyomásra A2 z oszakai világkiállítás számos meg­lepetéssel szolgál a látogatóknak. Ezek közül éppen az újságolvasóra tekin­tettel érdemes megemlíteni, hogy a hírköz­lés f01 vadalma milyen meglepetéseké tar­togat számunkra. Hogy a tárgyra térjünk, valószínű a jövő újságja az elektronikus újság lesz, amely egyenesen lakásunkba jön. Elég lesz csak egy gombnyomás egy televízióhoz hasonló készüléken és kifut belőle egy széles papírszalagon az elekt­ronikus újság nyomtatott oldala. Választ­hatunk is majd kedvünk szerint, ha más­más gombokat nyomunk meg s ezzel ked­vünkre kiválaszthatjuk a belföldi, külföl­di, sport, művészeti, divat, színházi ese­ményekről és az időjárásról szóló híreket. Ilyen újság már létezik, az Asahi Shim- bum, a naponta 9 millió példányban meg­jelenő japán újság tulajdona. Az adás pe­dig az oszakai szerkesztőség és az Expo 70 amerikai pavilonja között működik. Házi használatú újság fakszimile-teleújság OLVASTUK KÁRTYÁN NYERT MANDÁTUM A Colorado államban le­vő Georgetown tanácsában nemrég megüresedett egy hely. A választások során a két jelölt, David Kinsell és Richard Bennett pontosan egyenlő számú szavazatot kapott. Elhatározták tehát, hogy a sorsra bízzák a döntést. Megkevertek egy csomag kártyát, azután mindketten húztak egy lapot. Kinsell né­gyest húzott, Bennett királyt — ő lett a tanácstag. EZ IS AMERIKA... Mrs. Desmond Herbert, az amerikai Michigan állambeli Jacksonból a Time című hetilapnak a következő le­velet írta: „Az erőszak korá­ban élünk és erre a legmeg­győzőbb bizonyítékkal szol­gált hatéves kislányunk, aki így szólt hozzám, amikor a televízióban Eisenhower te­metését néztük végig: „Ma­ma, ki lőtte agyon?” A HÍRNÉV ÁRA Az Americana New York-i luxus-szállóból a vendégek 10 hónap alatt 18 600 szalvé­tát, 38 200 ezüstkanalat, 533 ezüstözött kávéskészletet, 6070 ezüst-villát és kést, és sok­ezer különféle egyéb „em­léktárgyat” vittek el. A hí­res New York-i Waldorff- Astoria-szállóban meg min­den nagy banketten vagy 700 ezüstkanál tűnik el. Az igazgatóság, nehogy a szálló hírnevén csorba essék, soha­sem tpsz panaszt. SZÓRAKOZOTTSÁG ÉS MEGSZOKÁS Bernard Shaw egyszer egy estélyen volt. Amikor meg­kérdezték tőle. hogy mi a szórakozottság és mi a megszokás, rövid gondolko­zás után ezt a meghatározást adta: — Szórakozottság, ha a férj a nászéjszaka után egy fontot ad a feleségének. Megszokás, hogy az asszony elfogadja. Az elektronikus újságot két készüléken állítják elő. Az egyik a közvetítő ké­szülék, amely a nyomtatott újságot átváltoztatja rádió impulzusokra és közvetíti azokat. A másik a vevő ké­szülék, amely ma még csak maximálisan 10 km-es tá- távolságban kibocsátja az újságlapot. Ezen a televízió­hoz hasonlatos készüléken kell majd megnyomnunk egy gombot és az újság megjelenik otthonunkban. Az elektronikus újság sza­badalmát „házi használatú újság fakszimile” címen he­lyezték letétbe. Azonban ez túlságosan hosszú, így hát telenewspapernek, telenews­nek, magyarul teleújságnak nevezik. Melyek hát azok a tech­nikai elvek, amelyek alap­ján a teleújság működik? Mindenekelőtt induljunk ki a közvetítőkészülékből. Ez rádiójelek sorozatát közli, nyomtatott újságnak, és egy antenna segtíségével ezeket az impulzusokat fogja fel a vevőkészülék. A vevőkészü­lék előfizetője a készülék felsőrészén elhelyezett nyí­láson keresztül kézhez kapja a 46,5 cm hosszú és 32 cm széles újságoldalt. Az új­ság vételé*- szolgáló elektro­nikus gép elektrostatikus felvételi szisztémára és egy elektródra épül, amelyet a japánok „multistile”-nak, Naponta több kiadás A vevőkészülék szignója AT 2, az Asahi Shimbum c. újság és a Tokyo Shibaura Electric Társaság közös jel­zése. A 2-es szám pedig azt jelenti, hogy a második kísérletnél tartanak. Az új­ság első kiadását majdan reggel 8 óra és 9 óra között készítik. Az előfizetők szá­mára ezt követően óránként közvetítik az elektronikus újságot reggel 10 órától es­te 6-ig. Az egyes kiadások különbözőek lesznek. Ha a már említett közvetítési időn túl kívánnak majd va­lami igen fontos hírt közöl­ni, úgy a különkiadás meg­szerkesztésére is felkészül­nek. A különkiadás elkészül­tének pillanatában a vevő- készüléken megszólal a csengő, így az előfizető rög­tön értesül arról, hogy va­lami rendkívüli dolog van, amiért érdemes bekapcsolni a készüléket. Régen az olvasó volt az, aki kiválasztotta a neki tetsző híreket és nem a hír választotta ki az olvasót Az olvasónak le kellett mennie az utcára, meg kellett hal­lania a rikkancsot, zsebéből kihalásznia a pénztárcáját és meg kellett vennie az új­ságot. Ms már tulajdonkép­pen ilyen nincs, vagy leg­alábbis ritka az utcán tör­ténő vásárlás, hiszen az új­ságolvasók túlnyomó több­sége előfizető. Amikor azon­ban a csengő majd megszó­lal, az előfizető ha akarja, Tenyésztik az éjszakai ragadozókat Eleinte szkeptikusan Ítélték rre-r az NSZK-ban azt az akciót, ami az uhukat akarta megvédeni a teljes kipusztulástól. A kísér­tet azonban süt -ü t. Bajorország ci Selben ismét 50 pár él • Kö­zép Európának ebbSI a legnagyobb bagolyíajtájából. legtöbbjük az állatkeríekben látta meg először a na pvilágot és csak azután eresztették őket szabadon, amikor már kitanulták a patkány és egérfogás mesterségét. A tollas éjszaka: ragadozók foltoz i" OS kitelepítését most az NSZK északi részén is elkezdték. Az ak- limatizálódás a tapasztalat szerint akkor megy a legkönnyeb­ben, ha a néhány hetes állatokat a szabadban élő uhucsaládok hasonló korú fiókáival hozzák össze. ha nem, kénytelen lesz tu­domásul venni az informá­ciót. Természetesen még na­gyon messze van az idő, amikor az elektronikus új­ság elföldeli a körforgó­gépen nyomtatott újságot. Ha jól meggondoljuk, hogy a délutáni lapot, egy több­milliós világvárosban az el­készültétől számítva csúcs­forgalmi időben eljuttassa­nak rendeltetési helyére, nem kevesebb mint két óra szükséges. Magyarán szólva ennek híranyaga már nem friss. Ezzel szemben az elekt­ronikus újság nagyobb ter­jedelmű délutáni kiadását az adás előtt 5 perccel állít­ják össze, s az így tényle­gesen a legfrissebb híranya­got közölheti. S az újság ára? Kétségtelen, hogy egyelő­re az elektronikus újság nem juthat el azonnal a nagyközönséghez, bizonyára csak szűk körében terjed el, a kormányhivatalok, a nagyvállalatok, a rádió és televízió társaságok között. Azonban talán már egy év­tized múlva a vállalkozás tö­megméretűvé válhat s a ve­vőkészülék ára többé-kevés- bé azonos lesz egy fekete­fehér. normál televízió árá­val. Az elektronikus újság ha­tósugara jelenleg mindössze 10 km. Azonban az első ke­reskedelmi próbaévben már Tokyo és Oszaka között, azaz 500 km-es távolságba is tudnak közvetíteni. Úgy tervezik, hogy a második év­ben már Japán egész terü­letét fel tudják ölelni és nincs túl mesze az idő, ami­kor más kontinensekre is közvetíthetnek és fordítva. Nem cél, hogy a teleújság helyettesítse a nyomdában készülő újságot. Bár bizo­nyos, hogy a tradicionális és a tökéletesített teleújság között nagy lesz a versen­gés. A közeli jövőben kibo­csátják az AT 3-at, amely már olyan vevőkészülék, amely a papír mindkét ol­dalán nyomtatott újság. Ugyanis az eddigi típus csak a íap egyik oldalára nyom­hatott. Ezeket a típusokat mindaddig fejlesztik, amed­dig el nem érik. hogy 16— 20 oldalas, az újságárusok­nál kapható újsághoz hason­ló lapot tudjanak a készü­lékből kibocsátani. A ké­pek nyomását is tökélete­sítik és hozzákészültek a színes elektronikus újság tervezéséhez, s az elkövet­kező évtizedben meg is va­lósítják. Boros Béla soktűjűnek neveznek. A ké­szülékhez nem normál elekt­roncsöveket használnak, ha­nem nagyszámú, rendkívül kicsi méretű tűelektródá­kat. amelyeket mint lánc­szemeket kapcsolnak össze és ezek szolgálnak nyomta­tói ej ként. Az ötlet tulajdonképpen nem új, mert az amerikai Miami Herald c. újság már 1947-ben feltalálta az elekt­ronikus újság szisztémáját. Tekintve, hogy rendkívül költségesnek találták, meg­szüntették. A gyapottermelés hazája Tudósok gyakorlati tevékenysége Üzbegisztánban az Októbe­ri forradalom előtt nem volt felsőfokú tanintézmény és tudományos kutató intézet A tudomány gyorsütemű fej­lődését a szovjet hatalom alapozta meg. Ma a köztár-1 saságban 50 felsőfokú iskola, 140 tudományos kutatóinté­zet működik. Ezekben mint­egy 22 ezer tudományos munkatárs és tanár, 400 tu­dományos doktor és több mint 5400 kandidátus tevé­kenykedik. Az analfabéta is­kolától az atomreaktorig és a kibernetikáig — ez az ország tudományának útja. Szovjet-Üzbegisztán — a Szovjetunió legfontosabb gyapottermelő vidéke. A gyapottermelés növelésében nagy segítséget nyújtanak a földműveseknek az üzbég tudósok, javítják a mipősé- get, egyre tökéletesebb gya­potszedő gépeket alkotnak. Az üzbég tudósok szám­talan munkája kapcsolódik a műszaki haladáshoz. A magfizikai intézetben pL kidolgozták az arany, a réz, a higany és egyéb fémek geológiai próbáinak azokat a módszereit, , amelyek lehető­vé teszik, hogy jelentősen csökkentsék az elemzések idejét, és a technológiai fo­lyamatok operatív vezérlé­sét. Képünkön: A gyapotkutató intézet tenyésztelepén. MINDENFÉLE — mindenfelől GYERMEKHALANDÓSÁG. Afrikában minden 100 új­szülött közül 15—30 már az első napon, 30—40 pedig az ötödik napon meghal. Már a sztriptíztáncosnők is Buenos Aires-ben nemrég sztrájkba kezdtek az éjszakai mulatók sztriptíztáncosnői. Vet­kőző számaikkal csupán bér­követeléseik teljesítése után haj­landók fellépni. ANATOLE FRANCE: Ana- tole France egyszer felvett egy fiatal gyorsírónőt, akit egyik barátja ajánlott. Az író igy szólt a fiatal lány­hoz: — Hallom, hogy nagyon jó gyorsíró. — Igen, 130 szót írok egy perc alatt — Százharminc szót egy perc alatt?! De kicsikém, honnan veszek én ennyit? MEGGYŐZŐ ÉRV. A ka­nadai Sheerbrooke adóhiva­talának egyik pénztártermé­ben ez a felirat olvasható: „Kérem csukja be az ajtót! A helyiséget az ön pénzéből fűtjük!” ALBERTO SORDI: Alber­to Sordi ismert olasz film­sztárt igen szellemes ember­nek tartják. Egyszer egyik barátja megkérdezte tőle: — Mit gondolsz, mekkora keresete legyen annak az embernek, aki meg akar nő­sülni? — Háromszor annyit — hangzott a válasz. HÍRMAGYARÁZAT. Egon Ervin Kischt, a „száguldó riportert” egyszer megkér­dezték, rni a véleménye az amerikai lapok politikai hír- magyarázóiról. A válasz így hangzott: — Két csoportra osztha­tók: egyesek többet írnak mint amennyit tudnak, má­sok többet tudnak mint amennyit írnak. A CÍMZETT ISMERET­LEN. A Bydgoszcz vajda­ságban fekvő Bagdad nevű lengyel faluba küldött leve­let három hónap múlva visz- szakapta a feladó, ázzál a megjegyzéssel, hogy az iraki fővárosban a címzett isme­retlen. Már a harmincéveseknél megkezdődik... A New York-i Life című 1»P az infarktus témájáról a követ­kezőket irta: A férfiaknál a 30. életév és az 50. életév között az Infark­tus valószínűsége 1:10-hez. Ha az Illető kövér, s magas a vér­nyomása, akkor az Infarktus veszélye l:2-re emelkedik. Ha ráadásul erősen dohányzik Is, akkor még kevesebb esélye van arra. hogy elkerüli az infark­tust, A nőknél megközelítőleg ugyanez a helyzet, csakhogy náluk az infarktus akut veszé­ly» mintegy húsz évvel ké­sőbb lép fel. Egy eddig még nem teljesen bizonyított elmé­let szerint ez: a késést a nöl hormonok okozzák. (Mladá Fronta) BERNARD SHAW ÉS A SZERELEM. Bemard Shaw: — Asszonyt szeretni sokfé­leképpen lehet. Udvarlással kezdődik, azután következ­nek a csókok. Van még egy harmadik módszer is, de ar­ra már nem emlékszem. A New York-i ablaktisztítók élete New York ablaktisztítói gyak­ran sztrájkolnak. S miért is ne sztrájkolnának? Veszélyes mun­kát végeznek, télen fagyoskod­nak. nyáron majd megfőnek a hőségben. Háromezer hivatásos ablaktisztító dolgozik New York­ban és ezeknek számolniuk kell azzal, hogy négyen közü- lü c évente egész életükre nyo­morékká válnak vagy meghal­nak. __ Tény azonban, hogy bár ne­héz munka ablakot tisztítani a nagy New York-i felhőkar­colókon ez a munka könnyen elsajátítható és nem követel iskolai végzettséget. Mindeneset­re a nagy magasságból való le­zuhanás veszélyének, és kel­lemetlen időjárási feltételeknek — amelyek gyakran okoznak reumát — tulajdonítható, hogy csak nagyon kevés fiatal vál­lalja napjainkban a nagy ve­szélyekkel járó és rosszul fize­tett munkát. Kiderült, hogy az ablaktisztító szakszervezetbe tö­mörült 3 ezer ablaktisztító át­lagos életkora 40 év, és so­kan 50—60 évesek. Alig akad egy is közülük, aki 65 éves kora előtt nyugdíjba menne. Az Épületkarbantartó Szövet­séggel kötött munkavállalói szerződés értelmében az ablak- tisztítók heti 132,50 dollár bért kapnak. Az ablaktisztítók heti 167.50 dollárt követelnek, továbbá jobb biztosítási körülményeket és rendezeti nyugdijat. Miután azonban a New York-i ablaktisztítók nem képeznek sem politikai, sem gazdasági hatalmat, az Épületkarbantartó Szövetség egvelőre nem is gon­dol arra, hogy teljesíti kö­vetelésüket. Ez a helyzet kü­lönösen tavasszal s az ablak-- tisztítók most is abban remény- J kednek, hogy a tavaszi hóna- I pok beálltával New York vá- ! rosának magánlakásaiban, Íródéiban egyaránt tiszta ab­laktáblák után vágyakoznak majd — és ez elősegíti köve­teléseik teljesítését. A „vörösharisnyák'’ Kudarccal végződött a női egyenjogúság dániai élhar­cosainak a férfinem színe- virága ellen indított büntető hadjárata. A harcos újfeminizmus képviselői, akiket mostaná­ban „vörösharisnyáknak” neveznek, elhatározták, hogy megtámadják a király daliás testőreit, akiket a férfitársa­dalom szimbólumának tekin­tenek, és látványos botrány­ba fullasztják az őrségváltás ceremóniáját. A derék medvebőrös test­őrök azonban, hogy hogy nem, megneszelték a tekin­télyük megtépázására ki­eszelt tervet, és a szolgála­ton kívül lévők teljes harci felszereléssel jelentek meg társaik védelmére az őrség­váltáskor. A túlerő láttán a „vörös­harisnyák” alig egy tucat­nyira rugó serege bölcsebb- nek találta a megfutamo- dást. A televízió bűnözésre csábító eszköz Az USA-ban a bűncselekmé­nyek okait kivizsgáló nem­zeti bizottság a közelmúltban közzétette jelentését a televí­zió adásokból származó pszi­chológiai károk első felméré­séről. Eszerint: — a televízió minden 14. per­cében valamilyen erőszakos cselekményt, minden 45. percé­ben gyilkosságot mutat be; — egy átlagos életkorú ame­rikai 3000 napot vagyis 9 évet tölt a televízió előtti — az iskola előtti korban levő gyermekek annyi ideig nézik a televíziót, mint ameddig az elemi »^kólában a foglalkozások tartanak. Csak pénzkérdés Akinek van 100 ezer fe­lesleges font sterlingje, meg­vásárolhatja a délnyugati angol tengerparttól mintegy 17 kilométernyire fekvő kis szigetet, amely valóságos ki­rályság, méghozzá adó, rend­őrség, sőt telefon, autó és civilizáció egyéb jegyei nél­kül, A kis Lundy szigetről van szó, amely már évszáza­dok óta független és amely­nek tulajdonosa — Albion Harman kormányzó, aki nem olyan régen meghalt. Nővé­rei, Ruth Harman — Jones és Diana Keast, most elha­tározták, hogy a szigetet minden lakosával együtt (összesen 10 személyről van szó) eladják. Lundy sziget saját bélyegeket ad ki és még saját pénzt is vertek. A szigeten van szálloda, ven­déglő, templom, üzlet, mint­egy fél tucat ház és két vilá­gítótorony. a

Next

/
Thumbnails
Contents