Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-12 / 85. szám

Amt í forint Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló «8—— II'“ —— ■————— 11 ——■—n—— *— ——— —— —— —■* -itit-i i-mi i kwh.évfolyam,85.síén# Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _____!»?&öpriiiii2.«i»ór«H» ö nállóan, felelősséggel H a a kollektív szerződések módosításáról beszélünk — márpedig az elmúlt hónapokban nagyon sok geo esett erről —, úgy tűnik, hogy annak legfontosabb fel­adata az éwégi részesedés elosztásának újbóli szabályo­zása volt. Bár ebben lehet is valami, hiszen az elmúlt két évben aligha volt dolog, ami körül ilyen hosszantartó, szenvedélyes vita alakult volna ld. Különböző fórumo­kon támadták és védték a kategória-rendszert, amelyet az 1968-ban megkötött kol­lektív szerződések is rögzí­tettek. A vita végül is eldőlt: kormányhatározat törölte el a kategóriákat és kimondta, hogy a részesedés felosztásá­ssak alapja minden dolgozó­nál egységesen az év közben kifizetett munkabér. S hogy ezen felül még ki milyen mér. tékben részesül a nyereség­ből, azt a vállalatokra bíz­ták. Talán ezért is volt ép­pen ez a kollektív szerződé­sek módosításával kapcsolat­ban a központi beszédtéma. Pedig ezen kívül számos olyan probléma merült még fel az elmúlt két évben, ame­lyek ugyancsak indokolták a módosítást, de mivel azok nem érintették annyira köz­vetlenül az emberek zsebét, nem is vitatkoztak fölöttük olyan sokat Legalábbis akkora nyilvánosságot nem kaptak, mint a sokat emle­getett kategória-rendszer. Baranya megye vállalatai­nak többségében megtörtént a kollektív szerződések mó­dosítása, az 1069-es nyereség- részesedést is ennek értelmé­ben fizették már ki, s a kö­vetkező napokban a még hát­ralévőkben is megtárgyalják a szakszervezeti tanácsülések a módosításokat. Korai lenne azonban végleges tanulságo­kat leszűrni arra vonatko­zóan, hogy a mostani módo­sításoknál figyelembe vet­ték-e mindenütt a kollektív szerződések jogszabály-jelle­gét, azaz hogy a kollektív szerződés nem egyéb, mint a Munka Törvénykönyvének vállalati végrehajtási szabá­lya, amely magában foglalja a vállalat és a dolgozók jo­gaira és kötelezettségeire vo­natkozó rendelkezéseket Annyit mindenesetre meg­állapíthatunk, hogy minde­nütt gondos előkészítő mun­ka előzte meg a módosításo­kat és igyekeztek feltárni az eredeti kollektív szerződés gyenge pontjait”. De szük­ség is volt erre, mivel hama­rosan hozzá kell kezdeni az új, öt évre szóló kollektív szerződés előkészítéséhez, annál pedig mindenütt nagy segítséget jelentenek majd a mostani tapasztalatok. A Munkaügyi Minisztérium kissé megkésve — február 9-én — bőséges tájékoztatót adott ki a kollektív szerző­dések módosításához, ez azonban mégis meglehetősen szabad kezet adott a vállala­toknak, hogy a helyi sajátos­ságoknak megfelelően dönt­senek és egyes esetekben ma­guk ítéljék meg, mit meny­nyire tartanak fontosnak. Érdekesen tükröződik ez ab­ban, hogy egyes vállalatok hogyan érvényesítették mun­kaerőgazdálkodási elgondolá­saikat a nyereségrészesedés elosztásánál A Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál pél­dául úgy döntöttek: kapjon nyereségrészesedést az is, aki június 31-e előtt már alkal­mazásban állt. (Korábban ja­nuár 1 volt a fordulónap.) A Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnál az egész le­dolgozott évet vették alapuL Másutt a kifizetés előfeltéte­leként szabták meg, hogy a dolgozó a kifizetés napján Is a vállalat állományában le­gyen. Látható tehát egyik ol­dalról a munkaerővándorlás leküzdésére irányuló törek­vés, másik oldalról pedig az égető munkaerőhiány meg­szüntetésének gondolata a ré­szesedési feltétel alsó határá­nak leszállításával. Ugyanak­kor mindenütt egyformán tö­rekedtek a törzsgárda foko­zottabb megbecsülésére Az anyagi elismerés változó mér­tékű, ugyanakkor előfordul, hogy — ismét MÉV-példára kell hivatkozni — munkaerő­politikai meggondolásból már hároméves vállalati munka-: viszonyt törzsgárdaként érté­kelnek a nyereségrészesedés kifizetésénéL Hasonlóan változatos képet kapunk, ha a nyereségpré­miumban, illetve nyereség­jutalomban részesíthetők kö­rét tanulmányozzuk. Az előb­bire vonatkozóan világos az előírás: olyanok számára he­lyes kitűzni, akiknek a fel­adata és tevékenysége a vál­lalat egészére úgy terjed ki, hogy munkájukon keresztül a vállalat eredményeit jelen­tősen befolyásolhatják. Mégis sok helyen találkozhatunk olyan törekvéssel, hogy álta­lában a volt II. kategóriá­júnkat „kárpótolják” ilyen­formán. A Dohánygyárban ügy döntöttek, hogy vala­mennyi osztályvezető nyere­ségprémiumban részesítendő. Ugyanakkor főművezetők és egyéb fontos beosztású dol­gozók, akiknek az eredmény képzésében jelentős szerepük van, nyereség jutalomban ré­szesíthetők utólagos elbírálás alapján, de ez a jutalom nem haladhatja meg az osz­tályvezetők részére kifizetett prémium 50 százalékát! Más­irányú elgondolást tükröz az, amivel sok helyen lehet ta­lálkozni: olyanok részére is biztosítanak nyereségprémiu­mot, akiknek tevékenysége szűk területre korlátozódik, ennélfogva a vállalat egészé­nek eredményességére sem gyakorolhatnak döntő befo­lyást. E tekintetben is job­ban kell differenciálni és ha már annakidején a kategó- riábasorolásoknál el is kö­vették a hibát, azt most ki kellett volna javítani. De ha ez most el is maradt, az új kollektív szerződés elkészíté­sénél feltétlenül figyelemmel kell lenni erre Nagyon sok vállalat most rögzítette kollektív szerződé­sében első ízben az új mun­karendet, amelyet a csökken­tett munkaidő bevezetése folytán alakítottak ki. Ez is sok vitára adott alkalmat ko­rábban. Nem maga a csök­kentett munkaidő bevezetése, hiszen azzal mindenki egyet­értett, Inkább az a tanács­talanság, amely a fizetett szabadság és a szabadszom­batok elszámolása miatt me­rült fel. Ezt eddig nem sza­bályozták egységesen és a vállalatok maguk próbálták ezt megoldani nem egyszer úgy, hogy a dolgozók káro­sítva érezték magukat A már említett tájékoztató az első hivatalos állásfoglalás ebben a kérdésben és a vál­lalatok ennek szellemében rögzítették a kollektív szer­ződésekben a fizetett szabad­ság és a szabadszombatok viszonyát Egyes vélemények szerint még ez sem meg­nyugtató, méltánylandó azon­ban, hogy végre egységes el­gondolás érvényesült A kollektív szerződések mó­dosításának eddigi ta­pasztalatai alapján meg­állapíthatjuk, hogy a vál­lalatok a kapott önállóság alapján nagy felelősségérzet­tel, a dolgozók aktív támoga­tásával hajtották végre a módosításokat és ez jó előjel az 1971-től életbelépő új. öt évre szóló kollektív szerző­dés előkészítéséhez. Hársfai Istvánt A tartalomból* Fellőtték az Apolló 13-at (2. oldal) Tizennégyen a „felhőkarcolón** (3. oldal) Újra meghódította a várost (4. oldal) Miért nem adja bányásznak a fiát? (4. oldal) Költészet és hétköznapok ÍR oldal) Kommunista szombat Marikában a BCM egyik ifjúsági brigádja. Fotó: Beidéi Rekonstrukció Vasas-bányán Harmincmillió tonna jó minőségű szén Petőfi-aknán Á 102 éves bánya jövője —* Újabb 100 év...? Űjabb 100 évig is működ­het a vasasi Petőfi-akna — olvastuk a Bányászati La- pok-ban Szonlag József bá­nyamérnök cikkét, amely a bánya rekonstrukciója adta lehetőségeik kiaknázásával foglalkozik. A centenárium idején megjelent írást kötet­nyi tanulmány-, előterv, terv és végül programok követte. Az eddigi kutatások sze­rint 30 millió tonna, tényle­gesen kibányászható szénva- gyónnal rendelkezik Vasas, amelynek 80.3 százaléka kok­szolható, további 3.5 száza­léka pedig keverve alkal­mazható kokszolásra. A szén hamutartalma 30—33 száza­lék, kalóriatartalma pedig 5200—5500 között várható. Érdemes feljegyezni egv szá­mot: a vasasi bányából 100 éves működése során össze­sen IS millió tonna szenet bányásztak kL Jelenleg a bánya, a kon­centrációs törekvések ellené­re is eléggé széttagolt. A külfejtésben bányásszák a szén 23 százalékát — ez elő­reláthatólag 1974-ig üzemeL A II. szintről most a terme­lés 55, a VIII. szintről pe­dig a kibányászott szén 23 százalékát nyerik. Ezek a szintek valószínűleg 1972-re kimerülnek. Tehát legkésőbb 1971-ig sor kerül a IV. szin­ten a szén lefejtésére. Itt valószínűleg egy helyen mód nyílik a mostanihoz hasonló mennyiségű szén termelésére. A bányatermelés maximuma jelenleg 1500 tonna, ugyanis az aknaszállítás és szellőz­tetés ennél nagyobb mennyi­séget már nem győzne. A rekonstrukciós terv két változatban készült el. Az egyik minimális program, amely a jelenlegi termelés és biztonság által megköve­telt intézkedéseket foglalja magába. Ez a szállítógépek cseréjét, az aknák rekonst­rukcióját és a szellőztetés átépítését tartalmazza. Mint­egy 50 millió forintos, a Me­cseki Szénbányák által biz­tosított összeget emésztene feL A másik program szerint új aknatornyok, szállítógé­pek, szellőztetés, a külszíni épületek ■rekonstrukciója^ m szén közúti szállítása az új­hegyi mosóba, az eddigi 3 helyett 6 kilovoltos-energia ellátás, teljes föld alatti és külszíni vasút felújítás, a IV. és ■VI.. szinti rakodók és szállítás elektrohidraulikus berendezésekkel történő fej­lesztése, azonkívül a fürdő és szociális épületek felújí­tása szerepel. Amennyiben az utóbbi ke­rül megvalósításra 232.5 mil­lió forint anyagi erőforrást kell igénybevenni — a ter­vek szerint az EMSZ-et 115.8, a Mecseki Szénbányákat 49.2 a vasast üzem önköltségét pedig 67.5 millió forint ter­helné. A programok már az EMSZ Igazgató Tanácsa előtt vannak. A tervezés a hálődiagra- mos módszerrel történt. A termelés csökkentése nélkül kell a programot vég­rehajtani, négy esztendő alatt. Amennyiben az EMSZ a terveket elfogadja, 1975. január I-től napi 2000 ton­na szén biztonságos kiterme­lésére nyílik lehetőség. Beremenden nyolcsiázötvenen.> a kesztyűgyárban kétszázan dolgoztak A KISZ Központi Bizottsá­ga felhívására a kommunista vasárnap megtartására or­szágszerte sokan mozdullak meg. Az elsők között azok az üzemek, melyek szabad szombatosok. Pécsett és Ba­ranyában szép számmal van­nak ilyen üzemek gyárak. Közülük tegnap tartottak kommunista műszakot a Be- remendi Cementmű építői, az Állam Építőipari Válla­lat és a Pécsi Kesztyűgyár fiataljai. Munkatársunk a Kesztyűgyárat kereste fel. A KISZ bizottság titkára, Zákányi István éppúgy „csa­tasorba” állt a munkaasztal mellett, mint Királu Ferenc, a kesztyűgyár központi mű­szaki vezetője. — E hét keddjén hívtuk össze a rendkívüli KISZ vb­ülést, melyre meghívtuk az üzem párt- és gazdasági ve­zetőit is — mondotta Záká- nyi István. — Az együttes munka eredményeként mc hétszáz ember dolgozik a központban és az egyes üzemben, a Hőerőmű mellett, részben munkaidő után. rész­ben szabad szombaton,. Ss nemcsak a fiatalok. Király Ferenc: — Amikor meghirdettük áz akciót, sorbán jöttek a művezetők: hogyan lesz hely? Hiszen náluk is mindenki je­lentkezett! Minden műhely, minden szocialista brigád, majdnem az egész gyár. Sokan dolgoztak délelőtt, de délután is munkába állt egy komplett műszak. Mun­kájuk értéke a szolidaritási alapot gyarapítja. Péter János külügyminisz­ter svédországi hivatalos lá­togatásáról pénteken éjszaka visszaérezett Budapestre. Megérkezés után az MTI munkatársának elmondotta: A látogatás fő jellegzetessé­gét az adta meg, hogy a ma­gyar—svéd kapcsolatok mind Békedokumenfumolc Terényi István nyilatkozata a Béke-VOágtanács elnökségi üléséről A Béke-Világtanács elnökségének moszkvai üléséről hazatért magyar delegáció nevében Terényi István, az Or­szágos Béketanács alelnöke az alábbi nyilatkozatot adta az MTI tudósítójának. — öt fontos dokumentumot fogadtunk el Moszkvában. Két olyan dokumentum van ezek között, amely a vietnami háború, az amerikai imperialisták által elkövetett gaztett- sorozat azonnali beszüntetése végett szólítja „csatasorba” a világ jóakaratú embereit. Nemzetközi aláírásgyűjtési moz­galom van kibontakozóban, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok elnökéhez az emberek millióinak és millióinak békeakaratát — levelek, táviratok formájában — juttassa el, a vietnami háború elleni tiltakozás megsokszorozott hangja­ként. Egy másik dokumentum a leszerelés, megint másik Európa biztonságának megteremtése érdekében mozgósítja a békeerőket, s az előzőekhez hasonlóan ugyancsak egyhan­gúlag fogadta el a moszkvai tanácskozás a közel-keleti hely­zet rendezését szorgalmazó dokumentumot. — A plenáris ülésen és az ezt követő bizottsági tanács­kozásokon megerősítették a részvevők a stockholmi nemzet­közi Vietnam-konferencia által kiadott újkeletű jelszót: „out noívT’ (ki — azonnal!), mellyel az amerikai agresszoroknak és csatlósaiknak az indokínai térségből való azonnali ki­vonulását sürgeti a. világközvélemény. a kétoldalú együttműködés mind a nemzetközti élet te­rén való közös tevékenység tekintetében az utóbbi idő­ben nagy lendülettel, kedve­zően fejlődnek. Megbeszéléseink a nemzet­közi élet területén azzal az eredménnyel járnak, hogy fokozzuk a két ország együtt­működését az európai biz­tonság megszilárdítása érde­kében. Kétoldalú kapcsola­taink tekintetében a legje­lentősebb az, hogy meghív­tuk magyarországi látogatás­ra Olof Palme miniszterelnö­köt és Torsten Nilsson kül­ügyminisztert. A meghívást elfogadták, a látogatás idő­pontját később állapítjuk meg. A közeli időben számos jelentős találkozó lesz a két ország kormányainak képvi­selői között A jövő héten érkezik Magyarországra a svéd építésügyi és munkaügyi miniszter Bondor József mi­niszter elvtárs meghívására Lapzártakor érkezett: Ha%ainduU a Mecsek együttes A Mecsek együttes, amely két hetet töltött a VDK- ban, szombaton hazautazott Az amerikai agresszió kez­dete óta ez volt az első eset, hogy Vietnamban európai művészegyüttes szerepelt Péter János hazaérkezett Svédországbéi

Next

/
Thumbnails
Contents