Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

N70. április It u un ont au napio Világszerte keresett cikk a farostlemez Eredmények, lehetőségek, feladatok a Mohácsi Farostlemezgyárban Befejeződött Baranyában a műszaki propagandahónap Pénteken befejeződött az idén már ötödik alkalommal megrendezett pécs—baranyai műszaki propaganda hónap. Százötven rendezvényét — előadásokat, vitadélutánokat, kiállításokat, vetélkedőket, szakmai bemutatókat — mintegy 30 ezren látogatták, jóval többen, mint bármelyik korábbi esztendőben. Külö­nösen nagy érdeklődés kísér­te a vezető közéleti szemé­lyiségek, köztük miniszterek, miniszterhelyettesek egy-egy teljes népgazdasági ágazat helyzetéről, fejlesztéséről szó­ló tájékoztatóit. A legna­gyobb sikert a Pécsi Bőrgyár sok újdonságot bemutató ki­állítása aratta. tanácskozás az állattartás kooperációs lehetőségeiről Modernizáljuk a háztájit! Körzetesítsék a könyvtárakat A Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága — egye­bek között — az olvasómoz­galomról tárgyalt tegnap dél­előtti ülésén. Megállapítot­ták: a megye könyvtárainak legnagyobb gondja a szétap­rózottság. Pedig a felszaba­dulás óta hazánk a könyv­tárak fejlesztésében nagy eredményeket ért el. Euró­pában az ötödik helyen ál­lunk a könyvtári ellátottság tekintetében, a száz lakosra jutó kölcsönzött kötetet vo­natkozásában pedig a máso­dik helyen. E biztató adatok miell©tt is hátrányt okoz a fal­vak olvasói számára a szét­aprózottság. Ezért elhatároz­ták: körzetesíteni kell a könyvtárakat. E kérdésről egyébként a jövő héten or­szágos tapasztalatcserét ren­deznek Pécsett. A végrehajtó bizottság egyébként elfogad­ta a Megyei Könyvtár épüle­tének távlati felújítási ter­vét. Ennek első lépéseként 700 ezer forintért kezdik meg az átalakítást és a szabad- polcos rendszer létrehozását. „Fekete“ bérle!... Itt hordom a zakóm felső zsebében. Tízszeri belépésre jogosít. Az első szelvény szá­ma: 178 021. Ha felmutatom, bírság helyett.., kedvez­ményt kapok. Ke tessék azt hinni, vala­mi titkos szektához szegül­tem, ahol felmutatom a „fe­kete”-bérletem, mire méz rsepek a kátrányos hordó­ból. Ott még nem tartok. A „fekete” bérletet a Cse­mege Kereskedelmi Vállalat vezette be, könnyítve ezzel az össznépi fogyasztás... a fekforszürcs ... pénztártól- presszógépig tartó hosszú menetelésben. Ami nemcsak helyzeti előnyt jelent tér­ben és időben, hanem öt forint spórolást is tíz dup­lánál. A „fekete” bérlet azaz a loávébérlet, nem világrenge­tő találmány, de hogy a vá­sárló érdekeit szolgáló, tehát az én fogygasztásomat köny- nyítő, gyorsító megoldás, az biztos. Veszek egy 10 duplás szel­vényből álló kávébérletet, fi­zetek érte 20 forintot, s szel­vényenként 1—1 duplát szol­gálnak ki Pécsett a Kossuth utcai Csemegében. Ha dara­bonként vásárolom a duplát, 2,50 forintot hagyok a kasz- szánál. Mint bérlettulajdo­t.os, tíz dupla helyett, tizen­két kávét ihatok, tessék utá­na számolni. Tehát a kávébérlet gazda­ságos, kényelmet biztosít és tulajdonosának időt takarít meg. Jó lenne ilyet mondani né­hány vendéglőről is. — nist —t Világszerte erősen keresett cikk a farostlemez. Emiatt mind a szocialista, mind pe­dig a tőkés országok export- lehetőségei korlátozottak. Így például Ausztria — ahonnan korábban nagyobb tételeket vásároltunk — ez évre egy­általán nem tudott ajánlatot tenni. Az idén a kereslet nö­vekedése miatt a világpiacon 3,5 százalékos áremelkedéssel lehet számolni. Milyen a hazai farostlemez­gyártás helyzete? Hogyan gazdálkodott a Mohácsi Fa­rostlemezgyár az elmúlt év­ben? Melyek a gyár ez évi legfontosabb feladatai? Eze­ket a kérdéseket tárgyalták meg pénteken délelőtt Mohá­cson a Farostlemezgyárban. A tanácskozáson résztvett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának titkára, dr. Sáli Emil, a MÉM erdő­rendezési főosztályvezetője, Csepregi István, a MÉM munkaügyi főosztályvezetője. Dr. Fáy Mihály, a gyár igazgatója számolt be a Fa­rostlemezgyár elmúlt évi gazdálkodásáról. Elmondta, hogy az elmúlt gazdasági évet eredményesen zárták, több mint 84 millió forint nyereséget értek el. A válla­lat termelése mind mennyi­ségben, mind minőségben az előző éveknél kedvezőbben alakult s ezért jobban kielé­gítették a keresletet. A Farostlemezgyár a ha­zai és a külföldi szállítókkal igen szoros kapcsolatot épí­tett ki: elérték, hogy üteme­sebbek a szállítások, kedve­zőbbek a fizetési feltételek és néha kedvezőbbek az árak is. Sikerült biztosítani, a korábban importból beszer­zett lakkok hazai helyette­sítését. Negatív jelenségként ta­pasztalható, hogy a gyárban a bérszínvonal megyei vi­szonylatban is feltűnően ala­csony. Egyrészt ez az oka a nagymérvű munkaerő ván­dorlásnak, s ugyancsak ennek tudható be az is, hogy vi­szonylag gyorsan csökkent a gyárban a szak- és betaní­tott munkások aránya. A gyár igazgatója ismertet­te az idei év feladatait is. Elmondta, hogy javítani kell a készletgazdálkodást, külö­nös tekintettel a segédanya­gokra és a tartalékalkatré­szekre. Biztosítani kell a még hiányzó alapanyagokat, különösen a farostfát. A je­lenleg megindult beruházáson túl elsődlegesen a szinttartó beruházásokat, valamint a munkavédelmi jellegű fej­lesztéseket szorgalmazzák. Pécsiek mindenütt vannak Lengyelországi, dániai, svédországi vendégszereplésről érkezett haza Marczis Demeter Egy hang a göteborgi ut- | cán: — Nézd csak, itt a Marczis Döme Pécsről! A dán világban kissé fur­csának tűnt ez a mondot. Marczis Demeter azonban nem lepőlött már meg rajta. Varsóban, Stockholmban, Malmőben, Göteborgban, Poznanban vagy magyarok­kal volt tele a nézőtér, vagy pedig néhány magyar volt csak ott, — de legalább né- hányan mindig voltak. És pécsiek is. Aki a dán han­gulatban a fenti magyar mondattal kiáltott fel, né­hány évvel ezelőtt Mephistó- ként látta őt idehaza. És pé­csiek is mindenütt vannak. Marczis Demeter pedig teg­nap érkezett vissza külföldi vendégszerepléséről. — Előbb Lengyelországban voltam — mondta —, ahol a felszabadulás jubileuma al­kalmából Varsóban félezer diplomata előtt énekeltem, majd Poznanban koncerten léptem fel. Varsóban termé­szetesen kizárólag magyar szerzőket énekeltem, Poz­nanban Verdi, Muszorgszkij, Erkel és Kodály műveiből álló műsort adtunk. — És Svédországban? — A Magyarok Világszö­vetségének szervezésében Gobi Hildával, Horváth Ti­vadarral, Lehoczky Zsuzsá­val és Németh Sándorral Svédországban és Dániában vendégszerepeltünk. Az ilyen vendégműsoroknak az a cél­juk, hogy a kint élő magya­rokban fenntartsák a haza­szeretetei, segítsék megtarta­ni őket magyarnak. Stock­holmban a nézők 85 száza­léka magyar volt, a többi az ő hozzátartozójuk. A Bánk Bán bordalát, operaáriákat, majd operettdalokat énekel­tem. Nem kell azt külön el­mondani, hogy mit jelentett az ottani magyaroknak a „Rákóczi megtérése”, a „Hej cigány” vagy a „Mond el, hogy imádom a pesti nő­ket”, nem szólva a népda­lokról ! Stockholmban még egy fellépésünk volt svéd kö­zönség előtt, ahol Mozartot, Verdit és Muszorgszkijt éne­keltem, majd Göteborgban és Malmőben, valamint Kop­penhágában ugyancsak ma­gyaroknak az első stockhol­mi műsort. Földessy Dénes Napirenden van: hogyan fejlesszük élelmiszer-gazdasá­gunkat. Ne csak az állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek, hanem a háztáji gazdaságok termelés“! is nö­veljük, modernizáljuk. Ezeknek a vezérgondola­toknak a jegyében rendezett tegnap délelőtt Pécsett, a Technika Házában taná"s- kozást és tapasztalatcserét a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya, az Agrártudományi Egyesület, a TIT mezőgazda- sági és élelmezésügvi szak­osztálya. a Duna- és Ká^a- sijca menti, valamint a Me­csek- és Dráva menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége. A tanácskozáson részt vettek a megye tsz el­nökei és szakemberei, több­ségükben azok, akik még nem sokat tettek le az asz­talra a közös és a háztáji gazdaságok gyümölcsöző kap­csolatát illetően. Azoknak a tsz-eknek a ve­zetőit kérték fel előadásra, amelyek már az új gazdasági mechanizmus bevezetése előtt szerves egységként ke­zelték a közöst és a háztá­jit, tehát akik e mozgalom kibontakozásában úttörő sze­repet játszottak. Nemcsak a megyében, hanem az ország­ban. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya veze­tőjének megnyitója után Pék János, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója, Bak- sai Antal, a baksai Ezüstka­lász Tsz elnöke és Kerner Ádám, a szalántai Hunyadi Tsz elnöke tartott előadást. A résztvevők, délután, a tanácskozás után meglátogat­ták a háztáji mintagazdasá­gokat, hosszú kocsisor láto­gatott Pogányba, Szalántára és Baksára. A pogány! mintaháztáji Befejeződött az egészségügyi dolgozók bérrendezése Újabb segítség: ösztöndíj — Visszavárják az ápolókat Pécsett és a megyében 1400 helyett 1700 Ft az átlagfizetésük Befejeződött az ápolók és az egészségügyi középvezetők bérrendezése Pécsett és Ba­ranyában. A nagyszabású és az egészségügyben dolgozók­nak mintegy felét érintő bér- intézkedésnek, mint ismere­tes, a kórházak, klinikák és egyéb hasonló intézmények munkaerőhelyzetének megja­vítása volt a fő célja, ezen belül elsősorban a három műszakban és betegágy mel­lett dolgozó nővérek munká­jának jobb fizetése. Tokaji Sándorné. a Baranya megyei Tüdőgyógyintézet vezető­ápolónője. aki egyben az Or­I.ebontják a míg Uránváros őskorában épített barakképületeket, az építők munkásszállója előtt. — Ez a terület részben az új 6-os út nyomvonalába kerül, ezért Itt mist nem létesítenek, parkosítják a területet Akkor tört meg a jég, amikor elhangzott a „Leru- gatom véle a csillagokat'’ sor, A jugoszláv Kamerni Hor Beöej, azaz a becsei kó­rus magyarul adta elő a csütörtöki kórushangverse­nyen Bárdos: Huszárdalát. Az országos kamarakórus fesztivál egyik legfiatalabb együttese a becsei. Kar­nagyuk, Milenko Sustran Becsén kezdte, majd Újvi­déken és Belgrádban foly­tatta zenei tanulmányait, s végül visszatért városába. — 1965-ben alakította meg a vajdasági kisváros kórusát, s már 1966-ban meghívták az együttest NiSbe, a Jugo­szláv ICórüsünnepségekre, az egyik legrangosabb szemlére. — Megtiszteltetés szá­munkra ez a szereplés. Ez az első komoly külföldi fel­lépésünk. Sokat hallottunk arról, hogy önöknél milyen jelentős a kamarakórus kul­túra, s így alkalmunk van összehasonlítani a mi mun­kánkat a külföldi kórusok Közös nyelvük az éneklés A becsei kamarakórus sikere az országos fesztiválon teljesítményével — mondotta a Hotel Turist érttermében Milenko Sustran. Aztán enyhe akcentussal hozzátette még, magyarul: — Ha keveset alszok, nem tudom enni. Tegnap este ün­nepel a fellépés. Iván Piroska, a becsei ze­neiskola igazgatója segített a társalgásban. Ö egyébként a kórus egyik korrepetitora is. — A 39 tagú kórus foglal­kozásra és korra nézve a leg­színesebb összetételű. Ezen nem is kell csodálkozni, hi­szen karnagyunk szó szerint az utcáról, kávéházból gyűj­tötte össze a kórus tagjait. Az étteremben magyar és szerb mondatok röpködnek vegyesen. A lakosság két­nyelvűsége az énekkar mű­sorpolitikájában is tükröző­dik: egyaránt szívesen ének­lik a klasszikus kórusműve­ket, a jugoszláv népek zené­jét s a magyar szerzők kó­rusműveit. A vendéglátók nem tudtak angolul. Annyi biztos volt, hogy a vendégek nem tud­nak magyarul. így aztán, amikor befutott a pécsi ál­lomásra a budapesti gyors, felcsendült a régi diákdal, a „Gaudeamus igitur”. A tol­mács illedelmesen félreállt. Pedig ő tudott angolul. A New London Singers tagjai, kezükben a bőröndökkel, megilletődve nézték a ven­déglátókat, aztán ők is be­kapcsolódtak, „tolmácskísé­ret” nélkül. Muzsika szeretők között ez már így szokás. Aztán, amíg a piros kü- lönbusz féléviekéit velünk a Széchenyi térig, sikerült megtudnunk valamit a „ti­tokzatos” angol kórusról, amelynek a műsorprogram­ja nem érkezett meg a fesz­tivál idejéig. A 24 tagú, többnyire fiatal értelmiségiekből álló együt­tes hat évvel ezelőtt alakult, vezetőjük Donald James, a London melletti Exeter vá­ros egyetemének oktatója. — Szakmai körökben már jól ismerik a kamarakórust — eddig Nyugat-Németország- ban, Olaszországban szere­peltek sikerrel. Egyébként 25 év óta ők az első angol kórus, amely Pécsett fellép. Szombati hangversenyükön XVI—XVII. századi angol szerzők madrigáljait adják elő, majd Benjamin Britten és Vaughan Williams egy- egy művét. Ugyanezen az estén az Óbudai Leány-ka- marakórus, a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa és a bu­dapesti Liszt Ferenc kamara­kórus szerepel. Marafkó László vos Egészségügyi Szakszer­vezet megyei szakcsoportjá­nak illetékes vezetője, tájé­koztatta lapunkat: — Az illetékesek a bérren­dezést három forrásból való­sították meg. Először is az úgynevezett „ágy melletti pótlék” bevezetésével. Ezt a kórházi, klinikai, szanatóriu­mi, szociális otthoni ápolók, gyermekápolók és takarítók kapták. összege átlagosan 300 forint, legkevesebb 200, legmagasabb 400 forint. De a szakképzettlen, illetőleg tan­folyami hallgató ápolók i* megkapták 150—250 forintos keret között. Ezzel a pécsi és baranyai ápolók alapbére az eddigi havi 1400 forintról 1700 forintra emelkedett. E pótlékot azonban önműködő­en elveszíti az az ápoló, aki más. olyan egészségügyi munkakörbe kerül ahol nem ágyban fekvő beteget kell ápolnia. Ugyanakkor a pót­lékot nem korlátozza a fize­tési kategória felső határa sem, tehát aki már elérte ezt a határt, az is kaphatott akár 400 forintos pótlékot is. — A másik két módszer: a többi, kisebb beosztásban működő egészségügyi dolgo­zó béremelése és az évi bér- fejlesztési alap felhasználása volt. Béremelésben például a segédasszisztensek, konyhai dolgozók részesültek. A bér- fejlesztés jelentősége abban áll. hogy az eddigi legmaga­sabb összeget, 2 és fél szá­zalékot kaptunk erre a célra. Ebből az orvosokat és az egészségügy más. a két meg­előző forrásból nem része­sülő tagjainak bérét növel­tük bizonyos összeggel. — Megjelent a bentlakásos ápolónők ösztöndijrendelete is. Ez újabb segítség az egészségügynek, hiszen az ösztöndíj 50—500 forint, ille­tőleg érettségivel rendelke­zők számára 120—600 forint között lesz. Továbbá a nehéz takarítóhelyzetet igyekeznek megoldani azzal, hogy a nyugdíjas takarítónők teljes régi fizetésüket kapják nyug­díjuk mellett, ha továbbra is dolgoznak. Végül megkérdeztük: — Megmutatkozott-e már eddig a bérrendezésnek valamilyen eredménye? ^— Eddig úgy látszik, hogy főleg a gyermekgondozási se­gélyt felhasználó ápolók áll­nak majd ismét munkába. A tüdőgvógyintézetben már két nővér visszajött. Aztán lehetséges, hogy néhány ápo­ló. aki más, nem egészség- ügyi munkakörbe ment a nagyobb fizetésért, most eset­leg visszajön. De arra nem sok remény van, hogy az asszisztensi munkakörök he­lyett a most már sok helyen magasabb ápolói munkakör­be törekednek.

Next

/
Thumbnails
Contents