Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-09 / 82. szám
1970. épeiül t. utmantmt nett»Tt»* 3 Háztömb-felügyelőségek alakulnak Pécsett Sikerrel biztat a meszesi kísérlet — Kaputelefont kap mintegy ezer lakás A házfelügyelők munkája — közügy. Pedig nincsenek sokan, hiszen alig hatszáz házmester dolgozik az állami házakban Pécsett. Ez a hatszáz ember azonban 18 ezer családdal, a város 65—70 ezer lakójával érintkezik, tart kapcsolatot. Ha a házfelügyelő hanyag, azt sokan megérzik. Takarítás heti 48 órában A pécsi házmesterek többsége lelkiismeretesen végzi a munkáját, nincs rájuk különösebb panasz. Sok a gond viszont azoknál, akik csak másodállásban látják el ezt a munkakört, ahol a férj meg a feleség is dolgozik. Külön gondot jelentenek a kiöregedett házfelügyelők is, akik képtelenek arra, hogy ugyanúgy takarítsanak, gondozzák a házakat, mint a fiatalabbak. Ilyen gondok jelentkeztek Meszesen, a Szeptember 6 tér 1—7 és a Frankel Leó utca 1—17 között, ahol tíz házmester tevékenykedett. Ezek közül is csak 5 volt a főállású, több bejelentés, panasz érkezett emiatt a Pécsi Ingatlankezelő Vállalathoz. Ez is közrejátszott abban, hogy itt szervezték meg Pécs első háztömb felügyelőségét, még a múlt év őszén. A meszesi modell a következő: A korábbi 10 házfelügyelő közül 5 továbbra is a PIK dolgozója maradt, s egy külön brigádot alkotva rendszeresen gondozza, takarítja a hozzájuk tartozó 12 házat. Az ő feladatuk még a házakat övező 1800 négyzetméteres, ún. szolgálati járda, valamint 4 ezer négyzetméter egyéb járda tisztántartása is. Az utóbbi járdák a parksáv és az úttest között helyezkednek el. Az öt ember heti 48 órát dolgozik, ugyanazok a jogok illetik meg őket, mint más vállalatok dolgozóit Egy gondnok irányítja, ellenőrzi a munkájukat. A gondnok vezeti a lakónyilvántartó könyvet, beszedi a lakbért, s továbbítja a lakók panaszait Ha csőrepedés, vagy csődugulás támad valamelyik lakásban. szerelőt hív ki. Más városokban is tombosítenek A PIK vezetői elégedettek az első félév tapasztalataival. Mint mondják, azóta tisztábbak a lépcsőházak és járdák, mint korábban. ítéletüket tényekkel tudják alátámasztani: a háztömbfelügyelőség megszervezése előtt, voltak panaszok, azóta nincsenek. A meglévő modell sémája alapján újabb háztömbfelügyelőséget szerveznek a meszesi Korvin Ottó utcában 25 házzal és 209 lakással, majd a Tolbuhin úton, illetve a Fekete Gyémánt téren. Ha a háztömbfelügyelői rendszer e két helyen is jól vizsgázik. az egész városra kiterjesztik a hálózatot, s még 1975-ig befejezik az áttérést. Megjegyezzük, nem Pécs az egyedüli, ahol háztömbfelügyelőségek jönnek létre. Szegeden, Miskolcon, Kaposvárott és természetesen a fővárosban is tömbösítenek. Nem gazdaságossági okok miatt, hanem azért, hogy több és főként jobb minőségű szolgáltatást nyújthassanak a lakosságnak. A meszesi háztömbfelügyelőség megszervezése egyébként nem eredményezett pénzmegtakarítást a vállalat számára. Amint a PIK vezetői elmondották, senkit sem szeretnének megsérteni az átszervezés folyamán, mindenkinek alkalmat nyújtanak arra, hogy átlépjen. Aki a háztömbfelügyelőségnél vállal munkát, annak havi 1300— 1400 forintra emelkedik a fizetése, továbbra is szolgálati jellegű marad a lakása, tehát megtarthatja jelenlegi kedvezményeit. Aki nem lép át, azoknak természetesen nem tudják biztosítani e kedvezményeket. Magától értetődik, hogy ők is a lakásban maradnak, de épp olyan bérlőkké válnak, mint bárki má3. Az átszervezés technikai korszerűsítéseket is szükségessé tesz, eaért a PIK vezetői járdaseprőgépeket akarnak vásárolni, s — az elkövetkező két évben — mintegy ezer lakásba kaputelefont kívánnak beszerelni. Valószínű, hogy az utóbbi nagyon népszerű lesz. A kaputelefonnal ellátott házban ugyanis nagyon könnyű lesz a keresett lakóval kapuzárás után kapcsolatot teremteni. A külső kapubejárat mellett ugyanis egy tábla lesz elhelyezve, annyi nyomógombbal, mint amennyi a házban van. Ha például a hívó fél Kovács Péter lakót keresi, megnyomja a megfelelő gombot, mire Kovács Péter lakásában megszólal egy berregő készülék. A példánkban emlegetett Kovács Péter a készülékhez megy, s beszól a mikrofonba: „Ki az?” Mivel ugyanilyen mikrofon — pontosabban mikrofonnal egybeépített hangszóró — van elhelyezve a kapubejárat mellett is, a hívó fél tehát meghallhatja a kérdést, közölheti kilétét, s a példánkban említett Kovács Péter beengedheti őt a házba. A kaputelefon fejlettebb változatát egyébként automatikus ajtónyitó és csukókészülékkel is egybe lehet kapcsolni. Abban a házban, ahol ilyet szerelnek fel, a hívott félnek nem is kell lemennie. Megnyom egy gombot a lakásban és beengedi a vendégét. Nem álom ez? A PIK vezetői szerint az egyszerű kaputelefon semmiképpen. A kaputelefonokra szánt pénzt félretették, s nem rajtuk múlik, mikor érkezik meg a szállítmány. Arról, hogy hol lesz kaputelefon, még nem döntöttek, bár megjegyezték: elsősorban ott, ahol háztömbfelügyelőségek jönnek létre. Magyar László óriás sakktábla és homokozó épül A tettyei park a város egyik legkedveltebb sétahelye. Sok iskolai napközis osztály és óvodai csoport számít a játszótéren törzsvendégnek. Főként nekik szerez örömet a Kertészeti és Parképítő Vállalat a Tettye megszépítésével. A park felújításán túl, újdonságokkal lepik meg a gyerekeket. A Tettye alsó része, korábban magántulajdonban lévő területtel bővült. Ide épít a vállalat egy kis házat, ahol igazolvány ellenében különféle játékokat kölcsönöznek. Elérhető lesz itt a kugli, ugrókötél csakúgy, mint a sokféle labda. Legnagyobb sikere biztosan a szabadtéri óriás sakktáblának lesz majd. Hozzá 60 centis fabábuk kaphatók a kölcsönzőben. Űj ivókutat is létesítenek és nem feledkeznek meg a kicsinyekről sem. A tavasszal elkészülő óriás homokozóban akár egy egész óvoda elfér majd. A kölcsönzőt május elsején vehetik birtokba a gyerekek. 50 százalékkal nőtt a közúti balesetek száma Az okok között első: a gyorshajtás Megyénkben ez év első negyedében 327 közúti baleset történt Ez mintegy 50 százalékkal több, mint amennyit az elmúlt év hasonló időszakában a statisztika feljegyzett. A balesetekről, okairól és a tavasz beköszöntővel ismét várható nagyarányú gépjárműforgalomról beszélgettünk Kovács Jenő alezredessel, a Megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőjével. — Az első negyedévben még sok autó, motorkerékpár „aludta téli álmát” a garázsokban, ennek ellenére mi okozta ezt a nagyarányú felfutást? — Sokan versenypályának gondolják az országutat, szinte már virtussá vált: az egyik gépjármű mindenáron le akarja előzni az előtte haladót, a másik pedig csak- azértsem hagyja magát — kezdte válaszát az alezredes. — így aztán a balesetek okai közül elsőnek a gyorshajtás szerepel ismét De mint ok, a figyelmetlen, gondatlan vezetés is előkelő helyen áll a statisztikában. És még egy, amit nem győzünk elégszer hangsúlyozni: „ha vezet nem iszik, ha iszik, nem vezet” mondhatni alapelvet amelynek megszegése ugyancsak 50 százalékkal több baleset okozója volt ez év első negyedében az elmúlt év hasonló időszakához képest — Hogyan alakult a balesetek következtében a sérülések száma? — Mind 1969 első negyedében, mind ez év első negyedében 6 halálos áldozatot követeltek a balesetek. A súlyos sérüléssel végződök is hasonló arányt mutatnak: 35, illetve 36. Nagyon megnőtt a könnyű sérüléssel végződött karambolok száma. Míg 1969 első negyedében ez a szám 37 volt, ebben az évben 60-ra ugrott. A csak „koccanással” végződött baleset a múlt év* első negyedben 149 volt — most 225. Az emberéletben, az emberek testi épségében keletkezett károkon kívül jelentős az okozott anyagi kár értéke is: míg a múlt év első negyedében ez az összeg 695 ezer forint volt, most meghaladta az t millió 100 ezer forintot is. Ebben az időszakban legtöbb balesetet — 131-et — a személygépkocsik, illetve 102-öt, a tehergépkocsik okozták. — Jön a tavasz, a kirándulásra alkalmas idő, benépesülnek az országutak. A meglévő gépjármüvek száma az új vásárlásokkal nő. Hetente például átlag 132 új motorkerékpár vizsgázik, ennyi új tulajdonos rajzik ki az országutakra. A hosszú évek tavaszi tapasztalatai alapján mire hívná fel a figyelmet? — A motorkerékpárokról volt szó, hadd említsek meg mindjárt egy adatot: míg 1969 első negyedében 17 motorkerékpár okozott közúti balesetet, addig a második negyedévben 141. A számok is bizonyítják: a tavaszi hónapokban még fokozottabb figyelemmel kell gépjárművet vezetni, nagy a forgalom, nagyobb a baleseti lehetőség. — Ami pedig a tanácsot illeti: sok gépjármű telelt garázsokban, műszakilag nem voltak ellenőrizve. Első teendő: alaposan, ha kell szakemberrel megnézetni: alkalmas-e minden vonatkozásban a gépjármű a forgalomra? A biztonsági felszereléseket kipróbálni, — kormányt, féket, világítást, irányjelzőket... Ha minden rendben, csak akkor induljunk. — Budapesten a napokban már a gyakorlatban is alkalmazzák a „tompított fény" mozgalmat. Mi erről a véleménye pécsi, illetve baranyai vonatkozásban? — A mozgalom helyes, egyet értek vele, mert a biztonságosabb közlekedést szolgálja. Sajnos, itt Pécsett sem kielégítő az utak világítása, alig van kellően megvilágított úttest. A gépjárművezetők használják bátran a tompított fényt a városban is mindenütt, ahol véleményük szerint ez szükséges. Jelentősen megnövekedett forgalomra számíthatunk a tavasszal, a nyáron. Mindenkinek kötelessége saját és mások testi épségére vigyázft ni. A rendőrség, a TIT sokat tesz a biztonságos közlekedés érdekében. Ez év első negyedévében közel II ezer hallgatót vonzottak a közlekedést tárgyaló előadások, » ankétok. KRESZ-oktatások. A megelőzés azonban korántsem csak „rendőrségi ügy”. Szükség van a társadalmi szervezetek — mint például a közúti Balesetelhárítási Tanács — fokozottabb aktivizálódására is. Garay Ferenc Majd a miniszter! TV/Tit tehet egy minisz- tér egy pécsi kerítés ügyében? Nem a tréfa beszél belőlünk: az egyik pécsi háztulajdonosnak átdőlt a szomszédba a kerítése, s nem volt kedve megjavítani, hiába kérte, majd tett panaszt a szomszéd. A kerítéstulajdonos erre anélkül, hogy az illetékes kerületi tanácsot felkereste volna, levelet írt Pestre. A miniszter persze nem tudott segíteni, visszaküldte a levelet a Városi Tanácsra. Pedig egy miniszternek nagy hatalma van: a gyárak alapításáról szóló okmányokat ir alá, vezérigazgatókat nevez ki és válthat le, külföldi kormányférfiakkal tárgyal stb. de egy pécsi kerítésügyben nem illetékes. Nem dönthet, nem intézkedhet róla, azt csak a kerületi — és másodfokon — a Városi Tanács teheti meg. Visszaérkezik a Városi Tanácshoz az a 400—500 levél is, amelyet a pécsiek a Minisztertanácshoz, Igazságügyi Minisztériumhoz, Egészség- ügyi Minisztériumhoz és más országos fórumokhoz intéznek évente lakásügyekben. E levelek legtöbbje több-kevesebb fájdalmas igazságot tartalmaz, amit nem is lehet összehasonlítani holmi kerítésügyekkel. Mégis visszaérkeznek a levelek, hiszen a fenti fórumok a legjobb akaratuk ellenére sem tudnak segíteni. Egyetlenegy pécsi lakást sem utaltak ki számukra, a pécsi lakások elosztásáról az itt működő társadalmi bizottságok és kerületi tanácsok döntenek. Ne írjanak hát a pécsiek Pestre? Nyilván, senki sem mond ilyet, hiszen állampolgári joguk, hogy ahhoz a testülethez, intézményhez forduljanak, akiben megbíznak. A társadalmi érdek is amellett szól, hogy foglalkozni kell a levelekkel hiszen nem mind egyéni panasz, s még az egyéni panaszok között is lehetnek olyanok melyek egyben közérdekűek. Közismert. hogy a — különösen közérdekű — levelekben sok kisebb-nagyobb visszásságot tártak már fel, s azok, akik a különböző visszaélésekre, a lakosságot bosszantó hibákra, jelenségekre ráirányítják a figyelmet, az egész társadalomnak tesznek hasznos szolgálatokat. Nem az ilyen levelekről. hanem azokról van tehát szó. amelyeken sem segíteni, sem pedig dönteni nem lehet Pesten! Egyébként még e levelek megírásától, elküldésétől sem lehet eltiltani senkit, s a különböző minisztériumoknak meg más fórumok — hivatali és erkölcsi kötelességüknek eleget téve — mindig kivizsgáltatják az ügyeket és válaszolnak rájuk. De — ismételjük — nem tudnak lakást adni, mint ahogy holmi kerítésügyekben sem dönthetnek. ^ rdemes ezen eltöprengeni kissé, mint ahogy azon is, hogy vannak olyanok, akik több példányban, indigóval gépelik a levelüket, s elárasztják velük a különböző intézményeket. Hasznos és ésszerű ez? Nem kételkedünk abban: a társadalom nagy többsége egyértelmű nemmel felel. — Magyar — Megkezdték az útjelzőtáblák, a szélességjelzők és korlátok festését. A Közúti Igazgatóság dolgozói végzik ezeket a munkákat rendszeresen. Kaposnyák Márton és Scboltt Péter a Pécs—mohácsi út jelzéseit festik. Szokolai felv. Kenyér jegy, B-Iista, gépkocsi márkák... Beszélgetés kommentár nélkül Partnereim: Abel József, Maza Gizella, Bálint Endre, Hegedűs Erzsébet, Kemény Magdolna nyolcadikos, Gyöngyösi Mihály, Pogányi Gyula, Bocz László hetedikes diákok, a kaposszekcsői általános iskola tanulói — Gyerekek, mit jelent ez a szó: feketézés? — A nagymamámtól hallottam, hogy a háború alatt voltak, akik innen vittek olcsó árut, és a városban drágábban adták el. — Amikor a háborúban papírtalpú bakancsokat adtak a katonáknak az feketézés volt — Ha a termelőszövetkezetből egy traktoros elmegy valakinek magán fuvarba. — Az élelmiszert eldugdos- ták és aztán drágábban adták eL — Tudjátok-e mi a melasz? — A cukorgyártáshoz kell. — Szerintem is a cukorgyártásnál használják. — Valamilyen takarmány, a szarvasmarháknak szokták adni. — A cukorgyártás mellék- terméke. — Mit tudtok a kenyér- jegyről? — Filmben láttam, hogy kenyérjegyet adtak az embereknek azért, hogy élelmet kapjanak rajta, — Édesapám mesélte, hogy amikor már nagyon dühösek voltak betörték a boltot, de akkor meg másoknak nem jutott semmi. — A nagymamától hallottam, hogy a szegény népnek adták, hogy mindenki kapjon kenyeret. — A munkahelyen adták, fizetés helyett — Az én apám most is kap, a kenyérgyárban dolgozik. — Mi az infláció?-r- Gazdasági válság. Több pénzt adnak ki, az áruknak nagyon magas lesz az ára. — A pénz elértéktelenedése. — A sógoromék eladtak egy lovat, de mire megkapták a pénzt, már egy tojást sem tudtak venni rajta. — Édasapámnak is volt egy láda Pengője. Semmit sem ért a pénz. * — Ki hallott a B-listáról? Egymásra néznek, végül hosszas csend után egy fiú ki böki: — Olvastam egy szemelvényt, azt hiszem Bogár volt a címe. Abban volt egy munkás, aki B-listás lett. vagyis nem lett neki munkája. * — Mondjatok gépkocsi márkákat. — Trabant Moszkvics, Skoda, Simca, Super Merci, Diesel Merci, Taunus, Opel, Triumph Wartburg... (A legügyesebb 13, — a lányok is legalább nyolc márkát soroltak fel.) — Kinek mi a kedvenc étele? — Pörkölt. — Francia saláta. — Rántott hal. — Rakott krumpli. — Palacsinta. — Töltött káposzta — Mit szeretnétek — mit kértek a szüléitektől? — Riga mopedet. — Magnót. — Kerékpárt. — Lemezeket. — Könyveket. — Horgász felszerelést. — Ruhát senki sem kér? — Á. azt a legkönnyebb megkapni . .. Beszélgetőpartnereim szüleinek foglalkozása: könyvelő. mezőőr, lakatos, rendőr, postatisztviselő vasutas, mozdonyvezető kenyérgyári szakmunkás alkalmazott. D. Kónya József
