Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
Vffág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn.évfolyam,79.szár* Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja wo.óprm«4.,«»>».*« Az országgyulés ünnepi ülése hazánk felszabadulásának 25, évfordulója alkalmából Hazánk (elszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az országgyűlés. A parlament folyosói és az ülésterem körüli társalgók már jóval az ünnepi esemény kezdete előtt benépesültek; megjelentek az országgyűlés tagjai és a meghívott vendégek, köztük a munkásmozgalom sok régi harcosa, a negyedszázad előtti képviselők és közéleti személyek, továbbá élenjáró fizikai dolgozók, szellemi munkások, a társadalmi es tömegszervezetek vezetői. Ünnepi fényárban úszott a parlament ülésterme, amelynek páholyait és, karzatait délután 3 órára zsúfolásig megtöltötték az ünneplőbe öltözött vendégek, akik — csakúgy, mint az országgyűlés tagjai — a kivételes alkalomra feltűzték kitüntetéseiket. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Focic Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Gáspár Sándor. Kállai Gyula, Komócsin Zoltán. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A földszinti páholyokban helyet foglaltak a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkezett küldöttségek: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vezetésével a szovjet, Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke es Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, az NDK miniszterelnöke vezetésével az NDK. dr. Gustav Hn- sák. a CSKP Központi Bizottságának első titkára vezetésével a csehszlovák. Józef Cyrankiewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezetésével a lengyel, Ivan Mihajlov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, had- seregtábomok vezetésével a bolgár párt- és kormányküldöttség, Fadilj Hoázsa. a Szövetség Tanácsának, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tagja vezetésével a jugoszláv küldöttség, Emil Bodnaras, a Román KP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja vezetésével a román párt- és kormányküldöttség, Franz Mithri, az Osztrák Kommunista Párt elnökének vezetésével az osztrák pártküldöttség. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az ünnepi ülést — a Himnusz hangjai után — Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, és felkérte Kádár János elvtársat, a “Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, tartsa meg ünnepi beszédét. ÉLNI TUDTUNK I SZABADSÁGGAL Kádár János beszéde az országgyűlés ünnepi ülésén Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Kivételes alkalomból, ünnepi ülésre jöttünk ma össze. Mindenekelőtt, engedjék meg, ; hogy ebben az ünnepi órában ; én is köszöntsem legfelső tör- ' vényhozó testületünk, az or- ‘ szággyűlés tagjait, kedves j külföldi vendégeinket, az í ülés minden részvevőjét. Innen. az ország házából köszöntőm népünk minden fiát és leányát; minden honfitársunkat. Külön köszöntőm, túl határainkon, a nagy szovjet népet, a szocializmust építő népeket, a nemzetközi munkásosztályt a testvérpártokat, a népi Magyarország minden barátját. Elvtársak! Barátaink! A létéért küzdő emberiség, a világ és Európa népei számára a második világháború véres napjainak sorából nem emelkedett ki különösebben az 1945-ös év áprilisának negyedik napja. A magyar nép számára azonban az a nap különleges jelentőségűvé, újkori történelme nagy, sorsdöntő fordulatának kezdetévé vált. Azon a napon űzte ki hazánk területéről a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg az utolsó hitlerfasiszta megszálló csapatot, s adta tudtul a világnak: Magyarország felszabadult! Huszonöt évvel ezelőtt, a felszabadulás napján, 1945. április 4-én új lap nyílt a magyar nép történelmében; népünk visszanyerte nemzeti függetlenségét és megnyílt előtte a fejlődés, a társadalmi felszabadulás lehetősége. A felszabadulás népünk számára felér egy új, második KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO szálló fasiszta erőket Sok szovjet harcos öntözte vérével a magyar földet s adta életét népünk szabadságáért. Mély és el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt a hallatlan áldozatokért. Soha nem feledjük: felszabadítónk a Szovjetunió! Köszönő szavakkal fordulunk az élőkhöz és kegyelettel emlékezünk azokra a szovjet harcosokra, akik a legdrágábbat, életüket áldozták felszabadításunkért. Emléküket népünk nemzedékről nemzedékre őrizni fogja A szovjet hadsereg oldalán küzdöttek már felszabadult más népek fiai is. Kegyelettel gondolunk azokra a bolgár. jugoszláv, román harcosokra, akik vérüket ontották, életüket áldozták Magyarország felszabadításáért Kegyelettel emlékezünk azokra az angol, amerikai és más nemzetiségű katonákra, akik ugyancsak harcoltak és elestek Magyarország területén a fasizmus ellen vívott hősi küzdelemben. Ügy tartjuk, a hősi harcban elesettek emléke az élőktől mindig és mindenek előtt annak bizonyságát kívánja, hogy az áldozat nem volt hiábavaló. A magyar népben erős az elhatározás, hogy a szabadságot, amelyet az értünk harcolók elhoztak nekünk,-mindig megőrizzük, s (elorozni nem hagyjuk, soha, és senkitől. Kedves elvtársak! A magyar nép a hátráló hitlerfasiszták vereségeinek idején, a fasizmus feletti végső győzelem közeledtével, egy viszonylag kedvező világhelyzet érlelődésének időszakában szabadult fel. De a magyar kommunistákra és más haladó erőkre, a népre hatalmas feladatok vártak, mert a helyzet hazánkban elképzelhetetlenül súlyos volt. A letűnt uralkodó osztályok és fasiszta rendszerük a végső pusztulás szélére sodorta az országot, nemzetünket A háborúban az ország amúgyis fejletlen iparának harmada megsemmisült, ösz- szes hídjait módszeresen elpusztították, lakóházai súlyosan megrongálódtak, a föld nagy része műveletlen maradt, az állatállomány nagy részét elhajtották. Az emberek éheztek, ellátatlanok voltak. Az MKP hirdette: lesz magyar újjászületés A sivár, vigasztalannak tűnő kép láttán, amit az összeomlott állam, az atomjaira hullott társadalom anarchikus helyzete, s a romokban heverő ország mutatott, sokan hitüket vesztették, s nem láttak kiutat maguk előtt A kishitűség leküzdésére, a tömegek mozgósításához világos utat mutató vezető erőre volt szükség. Ezt a politikai erőt társadalmunkban a fasizmus negyedszázada alatt betiltott és üldözött, de mindvégig elszántan harcoló kommunista párt képviselte, amely az összes hazafias erő tömörülését, a társadalom demokratikus átalakításának szükségességét hirdette. Arra hívott fel. hogy a nép össze(Foly tatás a 3. Oldalon) Dolgozzunk tovább szocialista hazánk felvirágoztatásán * honfoglalással, s április 4 méltán lett népünk legnagyobb nemzeti ünnepe. Amit azon a napon visszanyert, azt birtokolja; ami akkor még csak lehetőség volt számára, azóta megvalósult; leigázott- ból és jogfosztottból a hatalom birtokosa, sorsának ura lett a magyar nép, s ma független, szabad hazájában a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. Április 4-e a mi számunkra nagy évforduló, naptárainkban minden évben piros betűs ünnep, a Magyar Nép- köztársaság hivatalos, állami ünnepe. Ez a nap a magyar nép számára a felszabadulás napja volt s az marad örökre. El nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt baddá tegyük? majd így folytatta: Negyedszázaddal ezelőtt a népek szabadságának legkövetkezetesebb harcosai, Lenin fiai, a Szovjetunió vörös hadseregének katonái jöttek el hozzánk, s áldozatos harcokban űzték ki hazánk földjéről népünk leigázóit, a megKádár elvtárs ezután méltatta azokat a küzdelmeket, amelyeket elődeink folytattak a nemzet fennmaradásáért, majd a nép szabadságáért, századunkban pedig a munkásosztály hatalmának kivívásáért. De a saját erőnk kevésnek bizonyult ahhoz, hogy hazánkat és népünket sza-
