Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
1970. április 30. SunAntmt nctnio* 3 Amnesztia után w Érkeznek a rehabilitálási kérelmek Csökkent az ügyforgalom — Meggyorsult a polgári peres ügyek intézése — Beszélgetés dr. Tamásfy Józseffel, a Pécsi Járásbíróság elnökével Közel egy hónap telt el azóta, hogy a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 25 éves évfordulója alkalmából közkegyelmi törvényerejű rendeletet hozott. Mit jelentett az amnesztia a pécsi, megyénk legnagyobb járás- bírósága ügyforgalma szempontjából, lényegesen csökkent-e a büntetőügy-érkezés? — volt első kérdésünk Tamásfy Józsefhez, a járásbíróság elnökéhez. — A járásbíróság büntető ügyforgalmában a közkegyelmi rendelkezés folytán csökkenés következett be, mert bizonyos ügyek az eljárási kegyelem alkalmazásával megszüntetéssel végződtek — kezdte válaszát az elnök. — Ezekben az ügyekben nem kellett és nem kell tárgyalást tartani, csak abban az esetben majd. ha 1970. március 25-től számított 3 éven belül az ügyben szereplő terheltek újabb szándékos bűntettet követnek el és ezért szabadságvesztésre ítéli őket a bíróság — A közkegyelmi rendelet eléggé szélet körben terjedt ki az egyes bűncselekmény kategóriákra és elkövetőkre. A Pécsi Járásbíróság ügyforgalmában milyen ügyeidet érintett legjobban az amnesztia? — Legnagyobb számban a magánvádas ügyeket, mint például rágalmazás, becsület- sértés. könnyű testi sértés. A közvádas ügyek közül legnagyobb mértékben a gondatlan cselekmények miatt indult ügyeket, például a gondatlan veszélyeztetés és a kisebb jelentőségű — a kizáró rendelkezések ■ által -' nem érintett — szándékosan elkövetett bűncselekményeket, kivéve ha az elkövetők nem visszaesők. — Voltak, akik aggályoskodtak: sok bűnöző szabadul, nem teremt-e ez a helyzet bizonyos veszélyt a társadalomra? — A kérdés feltétele jogos, de úgy érzem megnyugtató választ tudok adni. Az amnesztia nem terjed ki a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőire és azokra a visszaesőkre, akiket szándékos bűntett miatt korábban szabadságvesztésre ítéltek, de a büntetésük kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűntett elkövetéséig az 5 év még nem telt el. — Melyek azok a bűncselekmények, amelyekre a közkegyelmi rendelet nem alkalmazható? — A háborús bűntettek, a legsúlyosabb államellenes bűntettek, a szándékosan, valamint erős felindulásban elkövetett emberölés, a szándékos súlyos testi sértés, annak minősített esetei, garázdaság, hivatalos személy elleni erőszak, szándékos közveszély- okozás, a közlekedés biztonsága ellen szándékosan elkövetett bűntettek, erőszakos nemi közösülés, vagy szemérem elleni erőszak és a rablás. — Azoktól hallani, akik büntető eljárás alatt álltak, hogy majd a bíróságon kívánják ártatlanságukat bebizonyítani. Nem jelent az eljárás megszüntetése hátrányt az említett személyekre nézve? Mert nem mindegy az, hogy valakit a bíróság esetleg bűncselekmény hiányában felment, vagy pedig az amnesztia alá esett eljárás folytatásának lehetősége 3 évig vagy még tovább is nyugtalanítja. — Válaszként talán egy példa. Élet. vagy testi épség gondatlan veszélyeztetése miatt egy terhelt ellen büntető eljárást indítottak, mert foglalkozási szabályait megszegve közúti karambolt okozott. Az eljárást a bíróság megszüntette, mert az iratok megvizsgálása után úgy látta: 1 évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabására nem kerülne sas. A megszüntető határozat kézhezvételétől számított 8 nap alatt a terhelt a tárgyalás megtartását kérte, hivatkozva: bizonyítani kívánja, hogy a foglalkozás szabályait nem szegte meg, a karambol kizárólag a sértett hibájából történt. A közkegyelmi rendelet tehát biztosította azt a jogot a terhelteknek, hogy a bírósági eljárás során ártatlanságukat bizonyíthassák. — A közkegyelmi rendelet bizonyos feltételek mellett a büntetésüket már kitöltött személyek rehabilitálására is ad lehetőséget. Hogyan jár el ilyen esetekben a bíróság? — A közkegyelem alá eső, jogerősen kiszabott javító- nevelő munka, vagy pénz főbüntetés, illetve az ilyen büntetéseket helyettesítő szabadságvesztés esetén a bíróság állapítja meg határozatában, hogy e büntetések nem hajthatók végre, de egyben azt is. hogy az elítéltek mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Egyéb eseteikben ha a kegyelmi mentesítés esetei fennállnak, a bíróság kizárólag az elítéltek kérelmére hoz határozatot. — Érkeznek már ilyen kérelmek? — Igen. az amnesztiáról szóló rendelet végrehajtása folyamatosan tart. — Beszélgetésünk elején elnök elvtárs említette, hogy a közkegyelem folytán ügyforgalmukban bizonyos csökkenés jelentkezett. Mennyiben jelent ez könnyebbséget a Pécsi Járásbíróság munkájában? A büntetőügy-érkezésben az amnesztia után bekövetkezett csökkenés lehetővé teszi, hogy nagyobb intenzitással tárgyaljuk az igen magas számban érkező polgári peres ügyeket, a legtöbbször előforduló és sürgős elintézést igénylő tartási, lakásügyi, munkaügyi, kártérítési és egyéb pereket — fejezte be válaszát az elnök. G.P. Pécsett első Ízben: Építészeti fotókiállítás Ezerháromszáz felvétel közül választották ki azt a százhuszonkettőt, amelyet a tegnap megnyílt kiállításon mutattak be az Országos Építészeti Fényképpályázat anyagából. A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának kiállítótermében közel harminc fotóművész adott számot az építők és tervezők kiemelkedő alkotásairól. Városképek, középületek, lakóházak és ipari objektumok — többek között Budapest, Salgótarján. Sopron, Szeged, Kazincbarcika, Százhalombatta új létesítményeinek seregszemléjén két pécsi fotóművész is szerepel képeivel. Lantos Miklós és dr. Szász János felvételeiken a Nagykanizsai Malátagyárat, a Jókai utcai iskolát, a József Attila utcai betonházat és panelházakat — Erdélyi Zoltán és Tillai Ernő pécsi tervezők alkotásait — mutatják be. A kiállítás május 5-ig tekinthető meg. Panaszok ég panaszkodik Ötven mérges ember Minden ügyet kivizsgálnak Borban az igazság? — Pajzán panaszok A panaszkönyv minden szórakozóhelyen a vendégek rendelkezésére áll, általában jól látható, könnyen hozzáférhető helyen, hogy ha valakit sérelem ér, azt Írásban is rögzíthesse. Néhány jobb hírű kocsmában tábla hívja fel a vendégek figyelmét: „panaszkönyv az üzletvezetőnél”. Erre az óvintézkedésre azért volt szükség, mert gyakorta előfordult, hogy a kedves vendégek közül többen írói vénát fedeztek fel magukban — természetesen néhány liter elfogyasztása után. A hányatott sors, az örömtelen gyermekkor pedig nem tartozik a vendéglátó vállalat ellenőreire. Ügy látszik az ital érzékennyé teszi az embereket, legalábbis erre enged következtetni az a jónéhány panaszkönyvi bejegyzés, amelyeknél már az írás is árulkodik: olvashatatlan kusza betűk, magyarra még távolról sem emlékeztető helyesírás. Az ellenőrök — minden panaszkönyvi bejegyzés a vendéglátó vállalat ellenőrzési osztályához kerül Siklós vára Turistaparadicsom az évszázados falak kozott Romantika és jövedelmezőség Engem soha nem hagy nyugton. Néztem már a nagy- harsányi hegy derekáról is, késő nyári délután, amikor a vár mögött — talán Pécs felől — sötétlila viharfelhő nyújtott szépséges hátteret — Egyszer meg késő este, a gyűd—harkányi útelágazásnál álltam meg és úgy tűnt, hogy a vár kénsárga lángtengerben fürdik, mintha a falak tövében elhelyezett fényvetők fényében lebegne ég és föld között Ámuldoztunk volna még egy ideig, de aztán jött egy motoros rendőr: — Kapcsolják le; mert fizetnek ... — Hja igen..; persze... az autó reflektora... Egyszóval, mindig tartogat valami újat, meglepőt, amelynek szépségével betelni nem lehet, pedig „ismerőse” vagyok a várnak, már vagy jó tizenöt esztendeje. Fazekas István „várkapitány” jóvoltából még egy teljes páncélöltözetet is magamra erőltettem. Most, hogy a napokban kintjártam, forróságot árasztottak a falak, a levegő is megszorult az udvaron. Jó idő volt. A várkert bejáratánál személykocsik, aztán néhány autóbusz, országjáró fiúkkal-lányokkal, mindjárt felvágtatnak a hídon, be a várudvarra. Feszes blúzös lányok kiáltanak fel: — Micsoda frankó bilincsek. .. !' „ ... Ezen éjjel reggelig készen van számotokra a legmagasabb kegyelem, ha javatokat akarjátok, fogadjátok él, különben kegyelem nincs többé számotokra...” Ezt viszont Szulejmán üzente a várat védő Vas Mihály deákvárkapitánynak, 1543. június 26-án. Papírfecnire jegyzem fel a négyévszázados üzénet sorait, aztán leballagok a hűs, márványlapos, fehérre festett boltíves étterembe. A régi étterem — kitűnő ötlet szüleményeként — konferencia- teremmé avanzsált, tolmácsfülkékkel, vetítőkamrával, előadói dobogóval. Most is valami nemzetközi megbeszélés volt itt, a résztvevők színes zászlókkal tarkított, zöldgallyas asztaloknál készülődnek az ebédhez, az alanti étteremben. Évekkel ezelőtt lovakat abrakoltattak itt Tenkes kapitány és emberei, vagy talán a császári katonák? Már nem is tudom biztosan, mert nagy felfordulás volt itt, amikor (kai Fereac tévéfilmjét forgatták. A filmet aztán rég befejezték, bemutatták országhatáron tűi is, de a környék gyerekei folytatták a legendát. örsi meg is sejtette ezt, mért később így írt a vendégkönyvbe: „... Ha az elkövetkezendő nyarakon hangos gyermekzsivaj veri fel' a siklósi vár csendjét, akkor megérte tán a fáradozás, amellyel a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal segítette, hogy megszülessék a Tenkes Kapitánya .... Köszönöm a gyermekek nevében...” Egy alkalommal a jegyszedő keresi fel Fazekas István jelenkori várkapitányt: — Magával akarnak beszélni a gyerekek! Fazekas lemegy az udvaron várakozó „küldöttség” elé. Mosolygott volna, de látta, hogy komoly a dolog. A siklósi hat-hét esztendős grundsrácok íjakkal, fakardokkal, papírcsákóval, kenyérszakajtóból eszkábált pajzsokkal felszerelve, bejelentették: — Tenkest jöttünk kiszabadítani ... . — Már kiszabadították — közölte velük, de a gyerekek nem tágítanak. Levitte őket a kínzókamrába és megmutatta a falrészen lévő friss lyukat: — Itt mászott ki Látjátok... Valóban ott mászott ki, de a fel vétel után elfelejtették a nyílást befedni. A gyerekek megnyugodtak és elvonultak Siklós vára alól, a szomszédos betonmedencés strandra. Volt ennek a várnak egy szenvedélyes patrónusa, Palkó Sándor megyei tanácselnök. Azért mondom, hogy „volt”, mert a mű lassan befejeződik, ha az építőipar is úgy akarja, jövő év második felében. Hiszen hosszú évek óta itt mindig bontottak és építettek. Azt mondta egyszer a Megyei Tanács elnöke: — Rövidesen turistaparadicsom lesz a vár és környéke. Olyan szobákat építünk, amelyeknek modem berendezése, felszerelése összhangban lesz az ódon falak szép romantikájával. A vár „újkori" építése 1953-ban kezdődött meg, mintegy 30 ezer forinttal. A következő években aztán valami v\á nagyobb óatreg csórdogált, de a nagyberuházások tulajdonképpen 1963-ban és azután realizálódtak. Keserű Sándor — a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője mondja, hogy az egész rekonstrukció összege már meghaladta a 16—18 millió forintot. Két budapesti építészmérnök, Dragonics Tamás (VÁTI) és Ferenczi Károly (OMF) nevéhez fűződik a belső és külső tervezés. A vár külső és belső megvilágítását Unk Jánosné elektro- mémöknő tervezte. Szép és igen nagy feladatot vállaltak, hiszen számolniuk kellett minduntalan rejtett, nem várt építészeti problémákkal. Cso- da-e? A vár jó hat-hétszáz esztendős, valamikor a rómaiak rakták le az alapjait a castrumnak .itt a Várhegyen, Serena néven, de hogy pontosan mikor, azt eddig kideríteni nem lehetett. És a tervezőnek alkalmazkodnia kell a régi — azt hiszem eléggé vegyes — stílushoz, boltívekhez, a többméter vastagságú falak vonulatához, öles pillérekhez, homlokzatokhoz. De mert a vár nemcsak látványosság célját szolgálja, e történelmi miliőbe bele kellett csempészniük korunk emberének „kellékeit”: fürdőszobát, vízcsapot, villanyt, központifűtést, éttermi hűtőberendezést, modem bútorzatot, autóparkolót, energiaközpontot, reflektorok torit, kandelábereket. Keserű Sándor mondja: — Nemcsak a vár értékét kellett megmenteni, hanem megteremteni a lehetőségét annak is, hogy üzemszerűen működjék. Az állam nagyon sok pénzt beleölt, a továbbiakban ettől a tehertől kívánjuk mentesíteni... Kevés olyan várunk van az országban, amely mint a siklósi is rövidesen — önellátó lesz. Vagyis, mint művelődési intézmény — mellesleg — gazdaságilag is hoz valamit Amit megálmodtak, végül is befejezés előtt áll: a villányi borvidék — a harkányi meleg víz — a gyűdi borozó és a siklósi vár, egységes idegenforgalmi komplexum. Ez a szép vidék vonzott ide a múlt esztendőben 200 ezer látogatót Éjszakára elcsendesednek a folyosók, termek, átjárók. — Nincsenek szellemek, csak emlékek. Ezek közül is talán — aki közelebb áll a környék népéhez, — a harkányi Járó Péter jobbágy emléke, aki felkelést szervezett, de a 200 jobbágy itt lelte halálát a vár tövében 1676-ban. A hajdani iskolamester, Spola- rics Zsigmond énekelte meg eképpen sorsukat az utókornak szánva: „Ezer hatszáz hetven hatban — Esett paraszt nagy romlásban — Siklós mezzé Városában — Ismit amot ax utczában.. likPtnai kivizsgálásra — egy kicsit grafológusok is, annyiféle írást szesz-mámorban közölt sérelmet kell kibetűzniök. Könnyít a dolgon az, hogy az iddogálók többnyire egy dolgot sérelmeznek: nem szolgálták ki ókét. Bizonyára megkímélnék magukat ettől a szellemi erőfeszítéstől, ha tudnák, hogy a vállalat ellenőrei nagyon örülnek az ilyen panasznak, ugyanis azt jelzi, hogy a dolgozók betartják az előírást, s nem szolgálják ki a részeg embert. Volt már arra is példa, hogy a panaszkönyvi bejegyzést egy levél követte: a mámoros társaság egy józanabb tagja kért elnézést a beírásért, s egyben közölte, hogy nem volt igazuk ... Az elmúlt esztendőben ösz- szesen 420 panasz érkezett a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat ellenőrzési osztályára, az idén az ötvenkettedik- nél tartanak. Proksch Iván osztályvezető tapasztalatai szerint egyre kevesebb lesz a panasz, a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkent azoknak a vendégeknek a száma, akik elégedetlenek voltak a vállalat dolgozóinak munkájával. Hozzávetőleges statisztika szerint a beérkezett panaszok egy harmada jogos — természetesen minden panaszt kivizsgálnak, kivéve az olvashatatlan, vagy ob6z- cén hangú feljegyzéseket A meszesi eszpresszó pa- naszkonyvéből: a vendégnek várni kellett nem szolgálták ki, mert a felszolgálónő egy másik vendéggel szórakozott Hasonló jellegű panasz már érkezett ugyanebből a presz- szóból, a vizsgálat szerint igaza volt a vendégeknek.. Mindkét alkalmazottat ala-_ csonyabb beosztásba helyezték. A kiszolgálás kulturálat- lanságát kifogásolta egy társaság. A komlói Béke étterem presszó részébe tértek be egy kávéra. Amint kiderült ók is teljes joggal mérgelődtek, az üzletvezető is, a felszolgáló is figyelmeztetést kapott Ugyancsak panaszkönyvi bejegyzést követő vizsgálat után helyezték el a szigetvári Tinódi eszpresszó egyik felszolgálónőjét, aki nem éppen udvarias modorban tárgyalt a vendégekkel. Előfordul olyan eset is, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az ellenőrök. Az Olimpia harmadosztályú részlegének egyik vendége arról panaszkodott, hogy ő csak három korsó sört ivott, a felszolgáló viszont hatot fizettetett ki vele. Most mit lehet csinálni? Mindenki állítja a magáét, közben eltelt néhány nap, szinte lehetetlen kideríteni az igazságot. Vannak bot-, akarom mondani, szeszcsinálta rímfaragók is, akik kifogásaikat rigmusokban közük, vagy pajzán versikével szórakoztatják az ellenőröket. Az igazság bajnokai között akadnak olyanok is, akik naturális részletességgel, igencsak magyarul közük mondanivalójukat. Az ilyen jellegű irományokat természetesen a papírkosárba „iktatják”. Az ellenőrzés eredményéről minden esetben értesítik a panasztevőt, ha olvasható nevet és címet írt. Ügy látszik nem mindenki kíváncsi arra, hogy „megtorolták-e” sérelmét, mert jó néhány levél a „címzett ismeretlen” megjegyzéssel jön vissza — pedig a panaszkönyvbe jól olvasható nevet és címet írt... Izgalmas olvasmány egy- egy jól teleírt panaszkönyv. Nemcsak arra lehet következtetni belőle, milyen az adott üzlet munkája — arra is, hogy milyenek a vendégei ... Dl Kónya József
