Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

If70. fiprffls 28. DYmanttnt nttuiii’ 3 Nyitnak a zöldvendéglők Uj kerthelyiség Szigetváron— Május else/én nyit a pécsi Rózsakért Már csak az igazi tavasz hiányzik A vasárnapi ragyogó nap­sütés óriási tömeget csalt ki a közeli kirándulóhelyekre, főleg Harkányba, Orfűre, Abaligetre, nagyon sokan ke­resték fel a Mecsek szórako­zóhelyeit is. A Baranya jne- gyei Vendéglátó Vállalat a lehető legnagyobb igyekezet­tel készülődik a nyári idény­re. Nem könnyű vállalkozás, mert a hosszú tél és a jelen­legi változó időjárás elég sok gondot okoz a szakemberek­nek. A 247 egységük ‘közül 33 szezonális jellegű, vagyis kerthelyiséggel rendelkezik, illetve csak nyáron tartanak nyitva. Ezeket minden esz­tendő tavaszán felújítják és e munkálatok költsége az idén is meghaladja az öt­százezer forintot. A probléma azonban ott van, hogy — pél­dául az idén is — a felújítási munkálatokhoz tulajdonkép­pen a tavasz közepén fog­hattak hozzá, a korábbi kez­dést az időjárás hátráltatta. Mindenesetre 10 nyári egy­ség már megnyitotta kapuit, többek között a Susogó, az állatkerti vendéglő, a vidám­parki büfé, Sikondán a tó­büfé, Abaligeten a kemping­étterem, Harkányban pedig az összes büfé. Harkányban e hónap 24-től — egyelőre kisebb kapacitással — a Lep­ke már a fürdőzők rendelke­zésére állt. Ha a fürdőválla­lat eltávolítja a medence kö­rüli szélfogókat, akkor a Lepke egész kiszolgáló sorát nyitják. E két régi medence között most építenek meg egy közel 20 méteres pavi­lont, ahol majd szintén ételt- italt árusítanak s ezzel eny­hítik a strandon belüli ellátás — eddig tapasztalható — zsúfoltságát. A fürdőterület Baranya szálló felőli végén szintén pavilont létesítenek, ahol főleg a reggeliztetést kívánják megoldani. Sajnos a kivitelező, a drávaszabolcsi termelőszövetkezet építőbri­gádja kissé késik a munká­val. Két év után ismét meg­Kié lesz a főnyeremény? Április 27-én megkezdőd­tek a május 30-ig tartó vas- és alumíniufngyűjtő hetek. — Ennek során 20 ezer tonna ócskavasat vár a lakosságtól az ipar. A népgazdaságilag oly fontos feladat megvalósí­tásában ezúttal is számít a MÉH az úttörőcsapatokra és KISZ-szervezetekre. A buda­pesti IV. kerületi Viola ut­cai általános iskola úttörő- csapata gyűjtési versenyre hívta ki az ország valameny- nyi úttörőcsapatát. A felhí­váshoz elsőként csatlakozott Pécsett a gyárvárosi általános iskola úttörőcsapata, majd sorra a többi pécsi iskola. Tegnap a délutáni órákban gyerekek lepték el a pécsi pincéket és padlásokat, lyu­kas edények, törött varrógép, régi vaskályha után kutatva. Fokozza a gyűjtési tervet, hogy a Melléktermék és Hul­ladékhasznosítási Tröszt ez­úttal is bőkezűen jutalmazza a legjobbakat. Minden 10 kiló vas, egy kiló alumínium után sorsjegyet adnak, ame­lyek részt-' vesznek a július 5-i nyilvános sorsoláson. — Több mint 1500 ajándéktárgy talál majd gazdára, köztük külföldi társasutazások, 10 ezer forintos vásárlási utal­ványok és a főnyeremény az idén is egy Skoda személy- gépkocsi. A Baranya—Tolna megyei Melléktermék és Hul- ladékgyűtjő Vállalat a gyűj­tésben legjobb eredményt el­ért úttörőket és pedagóguso­kat balatoni, illetve külföldi üdülésre küldi jutalmul. nyitják a harkányi Zöldkert vendéglőt, de csak körülbelül a nyár közepén, ugyanis je­lentős — mintegy 100—150 ezer forint értékű — átala­kítási munkálatokat leéli előbb realizálni. A Fasor­vendéglő- — az időjárástól függően — június elején nyí­lik és valószínű, sikerül le­szerződtetni ismét a közked­velt mohácsi tamburazene- kart. Harkányban a nyári idényben gyakran van olyan nap, amikor 10—15 ezer em­bert kell frissítőkkel, itallal, étellel ellátni. Ebben komoly szerep jut az idei nyáron már a Napsugár szálló étter­mének, gyönyörű kerthelyisé­gének, ugyanis naponta 1000 —1500 embert tudnak fogad­ni. A pécsi kerthelyiségek kö­zül a Kioszk, a Tettye és a Balokány május elsején nyit, úgyszintén a Rózsakért is. Azonban a Rózsakért — szintén az időjárástól függő­en — egyelőre csak szomba­tonként, illetve vasárnap tart nyitva. A Tettye vendéglő május 1-től áttér a két mű­szakra és nem tart szünnapot. A siklósi vár-terasz nyitá­sa szintén az időjárás függ­vénye. Mohácson a Béke-ét­terem kerthelyisége hosszú évekig kihasználatlanul állt. Most jelentős költséggel fel­újítják és megnyitják. Szi­getváron eddig nem volt kert­helyiséggel rendelkező ven­déglő. A vállalat átvette a — hajdanában Kátai nevet vi­selő vendéglő — épületét, fel­újíttatják és szintén- meg­nyitják. A komlóiak legked­veltebb kirándulóhelye Si- konda. A szép önkiszolgáló vendéglő az elkövetkezendő napokban már várja a ki­rándulókat Zene is lesz, ze­nei felár nélkül. Az étterem mellé nyílt szalonnasütőt épí­tettek, a másik újdonság: szabad-tűzön főzött bogrács- gulyás szerepel az étlapon. Végezetül: a vállalat — a felkészülés jegyében — 300 ezer forint értékben vásárolt új fogyóeszközt. Ami pedig az ital és étel ellátást álta­lában illeti: korlátlan meny- nyiségről beszélhetünk, a sör kivételével persze... Falragasztás helyett Modern vonalú, úgyne­vezett delta-típusú hirdető berendezéseket helyeztek el Pécs utcáin. Ezekkel a Magyar Hirdető felszámol­ja a falon-hirdetést. — Egyelőre Pécsett hat he­lyen állítottak ilyet. — A Széchenyi téren a Tünde szaküzlettel szembeni ré­szen lévőt most a Mozi­üzemi Vállalat bérli. A Hunyadi utca és a Megye utca sarkán elhelyezett be­rendezés — a villanybesze­relés után — az OFOTÉRT áruit kínálja. A Bajcsy- Zsilinszky utcában az Au­tókereskedelmi Vállalat üzlete előtt lévőn a BARA- NYAKER kínálja porté-’ káját. Űjmecsekalján a Mecsek Áruházzal szem­ben lévő szintén a Mozi­üzemi Vállalaté. Az új vá­rosrész ABC áruháza és a 27-es autóbusz végállomás közötti részen elhelyezett kivilágítható oszlopon a VIDEOTON hívja fel a fi­gyelmet márkás készülé­keire. A fő feladat a mésztermelés fokozása 3000 tonna égetett meszet termel az új magyarbolyi üzem Az első negyedév gazda­sági eredményeiről, a csök­kentett munkaidőre való át­térés tapasztalatairól és a so­ron következő termelési fel­adatokról tárgyaltak a Ba­ranya megyei Építőanyagipari Vállalat üzemvezetői a teg­napi műszaki konferencián. A vállalat ez év januárjában tért át a csökkentett munka­időre és az első hónapok eredményei azt mutatják, hogy a dolgozók a termelé­kenység megfelelő növelésé­vel segítették az átállás sike­rét. Az első negyedév egyéb­ként a kedvezőtlen időjárás ellenére is a vártnál jobb termelési eredményeket ho­zott. Különösen a betonüze­mekben és a mésztermelés- ben volt jobb a tervteljesítés aránya, mint a tavalyi év ha­sonló időszakában. A követ­kező hónapok legfontosabb feladata: minden erőt a mész- termelés fokozására összpon­tosítani. A megyében fiem kielégítő a mészellátás és ebben része van annak is, hogy a vállalat évi 7000 tonna kapacitású szamárkúti mészüzeme tavaly január óta nem termel. Mint ismeretes, a pécsi parkerdő bővítése miatt a természet- védelem érdekeinek szem előtt tartásával leállították a bányászkodást. A kieső meny- nyiség pótlására helyezték üzembe idén márciusban a magyarbolyi mészüzemet, amelynek ebben az esztendő­ben 3000 tonna égetett me- szet kell adnia. Ez természe­tesen még nem elegendő, te­hát további rejtett tartaléko­kat kell feltárni és a konfe­rencia ezt szabta meg a vál­lalat műszaki irányító gár­dája legfőbb teendőjeként. Más vállalatokhoz hason­lóan az Építőanyagipari Vál­lalat is munkaerő-gondokkal küzd, e^ért jelentős fejlesz­tési lépesként könyvelhető el, hogy — és ezt is a konferen­cián jelentették be — május 3-tól a bükkösdi kőbányában megkezdi munkáját az új, nagyteljesítményű mozgó tö- rő-zúzó berendezés, amely az útépítésekhez szükséges kő- zuzalék termelését hivatott növelni. A berendezés érde­kessége, hogy nem helyhez kötött, tehát a termelés ér­dekeinek megfelelően hasz­nálhatják a vállalat különbö­ző üzemeiben. Tiszaszederkény — Leninváros — Ez a város az utóbbi tíz évben többet változott, mint azt megelőzően ezer év alatt — így mondják mai lakói, így a krónika. Amikor 1955-ben az első barakkokat felállították, hogy erőművet építsenek nem messze a Tisza partjától és sereglettek ide az építők — csodálkozással, vegyes kétke­déssel — kérdezgették a faiu lakói — ugyan — iesz-e eb­ből valami jó nekünk? A városnak akkor még nyoma se volt. Állt a falu, Tiszaszederkény, hosszú ut­cájával, egyforma fehérre meszelt nádfedeles házaival. Állt a falu, több mint 700 éve — halászok, földműve­sek lakták, amióta 1268-ból az első írásos feljegyzések megemlítik. Szántóföld volt a terület, amelyet az erőmű helyszíné­nek kijelöltek és megvették egy amerikás magyartól a tanyáját. Az építők, a szere­lők nyolc barakkban meg száz palkonyai paraszt csa­ládnál laktak. Az új város­lakóknak szánt első lakáso­kat 1957-ben emelték a mai város területén, vagy négy kilométernyire az erőműtől. Aztán felhúzták a többi házat is. A faluban meg ki­gyulladt a villany, megszó­lalt a rádió. És itt, ahol év­századok, évezredek óta a föld adta a szűkös kenyeret, az ipari fejlődés szédületes méreteket öltött. A dél-bor­sodi vidék a hazai vegyipar egyik fellegvára lett. A két­száz megawattos hőerőmű, a lakk-festék és műgyantagyár, a műtrágyagyár, a műanyag­feldolgozó üzem — egy-egy állomása az ipari fejlődés­nek. A falu mellé felépült a város. Iskolákkal, üzletsor­ral, kultúr központtal, kehely- alakú víztoronnyal, modern­ségükben már némileg han­gulatos lakóházakkal. Ame­lyeknek természetes tartozé­ka a távfűtés, a hideg, me­leg víz, a gáz és a beépített bútor. S a városhoz hozzá fiatalodik lassan a falu is — a régi zsupfedeles vályoghá­zakat sorra lebontják és he­lyébe háram-négyszobás, tá­gas családi házakat építenek. A Tiszai Vegyi Kombinát, a Tiszai Erőmű Vállalat dolgo­zói jól keresnek. Sok a ma­gasan . képzett szakember, a mérnök, a technikus. A leg­többen szakmunkások.— alig van képesítés nélküli segéd­vagy betanított munkás. A tizenegyezer lakosú Ti­szaszederkény most Leninvá­ros lett. Hogyan, miért, mitől? — erre kérem, keresem a vá­laszt, a feleletet. A Tiszaszederkényi városi Tanács vb-ülésének jegyző­könyvéből „Tiszaszederkény ifjú szocialista város hazánk felszabadulása óta létesült és vált virágzó ipari bázissá. Mint a szocializmus szülötte méltó reprezentánsa hazánk­nak a Szovjetunióhoz fűző­dő mély és megbonthatatlan barátságának. Vegyiparunk létesítményei nagyrészt a Szovjetunió barát* segítségé­vel és szovjet berendezések­kel épültek fel”. És az Elnöki Tanács Le­nin születésének 100. évfor­dulójára, a szovjet és a ma­gyar nép örök barátsága je­léül; a felszabadulás óta épült új, szocialista város, Tiszaszederkény elnevezését április 22-i hatállyal Lenin- városra változtatta. — Mély és igen szép szim­bólum ez a névváltozás — mondja az erőmű egyik dol­gozója. — A lenini eszmék diadalát hirdeti, és példázza városunk léte is. Hiszen hol lennénk mi, volt cselédek, summások, ha nincs mellet­tünk a Lenin alapította szov­jet állam, ha nincs felszaba­dulás? Fehér parasztházban feke­te parasztasszóny. A ház 150 éves, az asszony 65. — Szeretjük mi Lenint. Az unokám tanulja az egye­temen. Itt vannak a köny­vei. Néha, ha kész vagyok a munkámmal, belelapozok. Olvastam már Lenintől is. Nem értettem mindent. De azt tudom, hogy a fiam nem lehetett volna vegyész, a lá­nyom orvos, ha 5 nem har­col értünk is. Pedagógusnő a zeneiskolá­ból: — Váratlanul ért a hír, Leninváros leszünk, örülök, hiszen nem akármilyen vá­ros kapja a nagy forradal­már, államférfi nevét! Sokat is várunk ettől. Én például személy szerint új zeneisko­lát. — Mi dolgozók tudjuk, hogy mit kell tennünk —vé­lekedik a TVK egyik szocia­lista brigádja. — Még több helytállásra, társadalmi ál­dozatvállalásra kötelez ben­nünket a név viselése. Az egyik gépkocsivezető így szól: — Szép nevet kap a város, de most aztán itt az ideje, hogy megcsinálják a városba vezető utat is. — Lenin nevét azért kap­ta a város, mert eddig is bi­zonyított. Dinamikus fejlődé­sével, lakóinak szocialista közösségével — ez egy fiatal szakmunkás véleménye. — Tiszaszederkény még a KGST szerepét is példázza — mondja a közgazdásznő. — Az erőmű csehszlovák szerelőkkel, a TVK szovjet gépekkel és szakemberek közreműködésével épült. Itt ível a Barátság olajvezeték. És az új gyárakat újból szov­jet segítséggel tervezik. Leninváros óriási távlato­kat sejtet. Jövőre 800 új la­kást adnak át. Maketten már látható a 25 ezer lakosúra tervezett város. Dísztóval, toronyházakkal, üvegfalú középületekkel, bölcsődékkel, óvodákkal, iskolákkal, öre­gek házával. (Pillanatnyilag csak 3 (!) nyugdíjas él a vá­rosban, s az átlag életkor alig éri el a 26 évet.) Iparte­lepítésre, bővítésre az elkö­vetkező 10 évben 30 milliárd forintot fordítanak. Kétezer megawattos hőerőmű, kő­olaj finomító és a TVK bőví­téseként polietilén-gyár épül. Az iskola előtt elsőosztá­lyos gyerekekkel beszélge­tek: — Gyűjtjük a Lenin-képe- ket. — Nekem már tizenöt van. — Nekem nyolc. — Nekem egy, de az a legnagyobb — kiabálják egy­mást túlharsogva. — Én meg verset tudok Leninről — szalad utánam egy szőke kislány— elmond­jam? — Mondd! — kérem. Leteszi a táskáját. Hátra­simítja a haját és kedves, csengő gyerekhangján sza­valja: „Bejárja bolygónkat Lenin, a bolygónk fölött az éjben, pirosló csillag kering, vöröslő fénye ég fenn.” A város közigazgatási ha­tárában áll már az útjelző­tábla, az új, a messzire lát­szó, a távlatokat jelző: Le­ninváros. És amikor az építők felvo­nulnak, hogy új erőművet, olajfinomítók vagy polieti­lén-gyárat építsenek, senki nem csodálkozik, .kételkedik, tudják — ebből nekik min­denképpen csak javuk szár­mazik. Kádár Márta „Mit tennél, ha... 7” Felszabadulási vetélkedő Vasárnap délelőtt a KISZÖV művelődési házában zajlott le a KISZ Baranya megyei bizottsága által hazánk fel-, szabadulásának negyedszáza­dos évfordulója tiszteletére rendezett felszabadulási ve­télkedő megyei döntője. A Az elődöntőben írásbeli fel­adatokat kaptak a verseny­zők, akik közül öten kerül­tek be a döntőbe. Itt öt kér­déscsoportban kellett megáll­niuk a helyüket: történelmi és aktuális társadalmi, gaz­dasági, kulturális és külpoli­tikai ismeretekből kellett vizsgázniuk. A zsűri ún. „szi­tuáció feladatokat” is adott a résztvevőknek. „Mit tennél, ha sajtótudósító lennél a most folyó tárgyalások során Bécsben?” — hangzott az egyik feladat. Másoknak ar­ról kellett beszélniük, mit tennének az ifjúság kulturá­lis igényeinek kielégítésére, ha járási vagy városi tanács­tagok lennének. A döntő első két helyezett­je Steinhöfer Károly, a Me­cseki Ércbánya Vállalat Érc­dúsító üzemének dolgozója és Hali János, a Villány— Siklósi Állami Gazdaság be­ruházási előadója, ők ketten képviselik megyénket a tele­vízió elődöntőjében, május 4—5-én Budapesten. Vállalatok, ke zű letek9 figyelem! SZÖVETKEZETÜNK VILLANYSZERELŐI SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZIK Vállalunk: Belső és külső villanyszerelési munkát, háztartási gé­pek javítását, villanymotorok tekercselését, autódinamók és önindítók tekercselését, minden típusú gépjármű villamos berendezésének javítását. PÉCSI ÁFÉSZ VILLANYSZERELŐ RÉSZLEGE PÉCS, NAGY L. U. 5. Telefon: 28-81.

Next

/
Thumbnails
Contents