Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-26 / 97. szám
1 ??í. éprFIís ÍJ. Dunantmt nemi» 3 Olaszország tói a Kanári-szigetekig Export Baranyából Az 1970-es esztendő fellendülést hoz a külkereskedelem terén — egyre több országba szállítanak a baranyai termelők. Sl-KESZTYÜ ANGLIÁBA Termékeit főleg exportra készíti a Kesztyű és Bőrkonfekció Ktsz. Az elmúlt esztendőben közel ötszázezer pár kesztyűt állítottak elő — a bőrkonfekció részleg ötvenkétezer divattáskát gyártott. Idén kesztyűt csak exportra i ermelnek, míg a divattáskák hatvan százalékát szállítják külföldi megrendelőknek. Az évi előirányzott 540 ezer pár kesztyűből 72 ezer párat szocialista országok — Szovjetunió és Lengyelország — kapnak, a többi nyugati reláció. Új cikk a sí-kesztyű, Svédország. Svájc, Anglia és az NSZK a főbb megrendelők. A ktsz egész évi kapacitása le van kötve. A bőrkonfekció részleg is többet tervez a tavalyinál. Idén hétezerrel több divattáska készül majd — a teljes készlet 00 százalékát zömében a szocialista országokba szállítják. márványt LENGYELORSZÁGNAK Az elmúlt esztendőben a kitermelt márványmennyiség mintegy 50—60 százalékát szállították csehszlovák, NDK és olasz megrendelőknek. Idén a tervezett exportmeny- nyiség megegyezik a tavalyival. Jelenleg mint új megrendelőnek, Lengyelországba szállítanak sárgamárványt. Az előzetesen lekötött hatvan köbméter márvány kétharmad részét már leszállították. Idén a további export- kötések csak a második negyedév elején realizálódnak, bár már jelezte érkezését az olasz megrendelő. Zöld márványt igényeltek, amiből az elmúlt évben már harminc vagonnal szállított a bánya. Különösen keresett cikk a szürke, rózsaszín és a sárga márvány, amit a Rózsa-bányában termelnek. A kitermelt mennyiség 60—80 százaléka exportra megy, főleg cseh és NDK megrendelők kérésére. KONFEKCIÓ ZAMBIÁBA A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat termelésének húsz százaléka a tervezett exportmennyiség, hasonló az elmúlt évihez. Nagyobb mértékben Angliába, Hollandiába, Svájcba és Líbiába szállítottak és szállítanak jelenleg is konfekció és egyéb termékeket. A szocialista országok között Szovjetunió és Csehszlovákia a legnagyobb megrendelő. Férfi nadrágokat, műbőrkabátokat és orkándzsekiket készítenek nagyobb tételekben — termékeikkel meg vannak elégedve a vevők. A megrendelők száma az idén Zambiával, NDK-val, Kuwaittal és a Kanári-szigetekkel gyarapodott. Hetedszer is a bolyiaké a zászló V ilágszín vonalon A Minisztertanács csütörtöki ülésén — a SZOT elnökségének egyetértésével — a Tanácsköztársaság 50. évfordulója tiszteletére folytatott szocialista munka- versenyben élért kiváló eredményéért vörös vándorzászlót adományozott a Boly! Állami Gazdaságnak. Ezzel a magyar állami gazdaságok történetében egyedülállóan hetedszer került Bolyba a legmagasabb kitüntetés, amit termelő üzem elérhet. Nemrég egy élenjáró baranyai nagyüzem vezetője jelentette ki egy plénum előtt: „Nekünk viszonylag magas szinten beállt mezőgazdasági üzemeknek az országos termelési versenyekben már nem juthat sok babér, hacsak a versenyfelvételeket sürgősen át nem dolgozzák, mert a mostani verseny-szabályok kizárólag a termelési 6zint egyik évről a másikra történő emelését vizsgálják. Egy magas színvonalon beállt üzem már nem tud akkorát lépni, mint egy gyenge.” Erre a tulajdonképpen helytálló megállapításra cáfol rá évről évre a termelési színvonalban valamennyi baranyai üzemet maga mögött hagyó Bolyi Állami Gazdaság. S nem a külföldi szakemberek csodálkozását is kiváltó bolyi rekordok, hanem ez az imponálóan magasbaszökő töretlen ív, ez a csúcsokról is továbblépni tudás váltja ki elismerésüket, amikor a magas kitüntetés kapcsán ismét Bolyról kell szólnunk. S szinte önkéntelenül merül fel a kérdés, mire képes még ez az üzem, vannak-e még mindig kiaknázatlan tartalékai. 42,5 mázsa kukorica holdanként A válasz egyértelmű igen. Ezt az üzemet hozzáértő kezek mozgatják. Boly még nem beállt üzem. Amit 1969- ben produkált, az 6ok tekintetben egyszerűen rendkívüli, mégis a gazdaság vezetői 1970-re újra beadták pályázatukat, részt kívánnak venni a jubileumi év szocialista munkaversenyében a „Szocialista munkavállalat” cím elnyeréséért. S itt már olyan csúcsokat céloztak meg, amelyek elérésében kevés mező- gazdasági üzem követheti őket. Decemberben Bolyban járt dr. Németh Boldizsár, világ- karriert befutott magyar tudós, az amerikai Dekalb cég európai vezérképviseletének igazgatója. Útjára elkísérte őt az amerikai tulajdonos is, akinek baromfi- és kukoricahibridjeit öt világrészben — s többek közt Bolyban is — termelik. Mikor a gazdaság tavaly hektáronként közel 80 mázsás májusi morzsolt kukorica átlagtermését meghallotta, meglepődve jelentette ki, hogy ez olyan eredmény, aminél ő sem tud többet ígérni az eladásra kínált új hibridjeiből. A bolyiak szerényen a kedvező időjárásra hárítják az érdemeket, holott ahol nem teremtik meg a nagy termés feltételeit, ott több ezer hold átlagban nem képes a kukorica egyik évről a másikra holdanként 13 mázsával többet adni. Már 1968-ban is magas volt a termés, 29,4 mázsa holdanként. 1969-ben ez 42,5 mázsa lett, ami országos rekord ekkora területen. A búza hatezer hold átlagban 26,3 mázsát produkált, két mázsával többet, mint az előző évben, s ez a többlet mintegy 30 millió forint plusz bevételt eredményezett. Kenyérgabonából 1466 vagonnal adtak el az állami kereskedelemnek. 300 vagonnal többet, mint az előző évben. Kukoricából — szokvány és vetőmag együttesen — közel 1500 vagonnal termeltek, ez 571 vagonnal több a tavalyelőttinél. A plusz bevétel itt 22,6 millió forint. A harmadik fő profilt jelentő baromfiágazatból 25 millióval termeltek többet, mint korábban. Közel hárommillió naposcsibét és 6,6 millió tojást állítanak elő, s mintegy 1 millió naposcsibét, illetve tenyésztojást exportáltak Ausztriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába és a Német Demokratikus Köztársaságba. A felsoroltakon kívül 44 vagon vágómarhát exportáltak Olaszországba, 165 vagon hibridkukorica vetőmagot az NSZK-ba és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. Exportból származó bevételeiket az 1968. évi 27 millió forintról 1969-ben 61 millióra növelték. Százmilliós nyereség Pénzügyi eredményeiknél külön figyelmet érdemel, hogy a 61,2 millió forintos termelési értéknövekedést nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, hanem a mezőgazda- sági alaptevékenységből érték el. Éves termelési értékük 341 millió forint volt s ebből a nettó nyereség, hihetetlenül hangzik, pedig így van, 101,3 millió forint. Tiszta nyereségük közel 55 millió forinttal több, mint az előző évben, s ez többet mond mindennél. A napi munkaidőt egy év alatt 1,6 órával csökkentették a dolgozók átlag keresetének egyidejű növelésével: 23 964 forintról 27 432 forintra emelkedett a dolgozók éves keresete. A szokásos évi 10 millióval szemben tavaly 17,3 millió forintot fordítottak gépberuházásokra, műszaki fejlesztésre. Eredményeik alapján az összes felhasznált bér 28,7 százalékát fordíthatták volna részesedési alap képzésére, de mivel a megengedett maximum itt 25 százalék, ennek különbözetét — 2 millió forintot — tartalékolták s ebből dolgozói részére a Balatonnál üdülőt kíván építeni a gazdaság. A nyereségrészesedés így is igen magas volt: az 1968. évi átlag 3300 forinttal szemben 6000 forint. A 26 százalékos fejlesztési hányadból mintegy 40 millió forintot fordítottak a sertés- ágazat fejlesztésére. A 80 millió forintos beruházással épülő 6ertéskombinátot az országban szinte egyedülálló módon, hitel felvétel nélkül építik fel. Idei fejlesztési terveikben 30 milliós beruházással szerepel a hibridüzem bővítése, korszerűsítése. Ha ezek a beruházások befejeződnek, az nagymértékben | javítja majd a gazdaság vi- I szonylag alacsony állóeszközellátottságát, s lehetővé teszi, hogy 1971-ben már évi fél milliárdos termelési értéket produkálhassanak. Rónaszéki Ferencné Befejezték az elektronikus számi- fa tógéphez tartozó lyukkártya készítőgépek szerelését. Tíz BULL gyártmányú lyukasztógépet és nyolc kártyaellenőrzó- gépet szereltek be a DEDASZ villamos (izemében, hétfőn kezdődik a kezelőszemélyzet részére a tanfolyam. A torony■ építők * I A legnehezebbek azok a napok, amikor felhős az ég, s ráadásul a város felé fúj a szél. Ilyenkor úgy érzi az ember: eldől a torony. De most szélcsend van; vakító fényesség. Néhány fehér bárányfelhő néha feltűnik ugyan a Jakab-hegy csúcsa felett, de ez is csak arra jó, hogy teljesebb legyen az illúzió. — Mintha egy léghajó gondolájában ülnénk. Észak felől a lágyan hullámzó hegykoszorú, délről a végtelen hosszú város játékházai látszanak... ÓRAMŰ PONTOSSÁGGAL Még tíz emelés és kész. A gépész két ujjal elfordítja a szivattyúmotoron a szelepet, s miközben azt mondja, hogy ilyen szerkentyű pillanatnyilag csak ez az egy van az országban, a 75 tonnás óriás zsalu tíz centivel megint feljebb kúszik a torony oldalán. Két héttel ezelőtt érkeztek. Korábban ők is csak a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat központi lakatosműhelyében látták a Svédországtól vásárolt hidraulikus géprendszert. Huszonnégy hidraulika, három I tápszivattyú, s közel három kilométernyi vasrudazat - ebből áll a gép. Most hat emelőhenger van üzemben. A 75 tonna súlyt hat acélrúd tartja. A hengerek 180 at- moszférás nyomással dolgoznak, s ha úgy hozná a sors, három gép és három rúd is eltartaná a hatalmas szerkezetet. Az első emelésre április 14-én reggel került sor. A torony tövében összeszerelt acélzsalu néhányat pattant, s aztán, a legkisebb rándulás nélkül, kúszni kezdett felfelé. Másnap, 15-én, már a tizennegyedik méternél álltak. Tizenhatodikén és tizenhetedikén azt a két hiányzó körszeletet is beépítették a zsaluba, melyet azért kellett nyitva hagyni, hogy a szerkezet áthaladhasson a torony 10. métere felett kiálló betoncsonkon. Tizennyolcadikén négy órakor kapták meg újra az emelési engedélyt. Húszadikán áramszünet volt, a következő három nap azonban menetrend szerinti pontossággal zajlott. A teljes emelési magasság 82 méter. S most alig egy méter van vissza... EGYRE FELJEBB A brigád — öttagú. Valamennyien lakatosok. Vaskó János, a rangidős, leteríti a járópadra a pufajkáját: most már le lehet ülni. — Miskolcon, a sajószent- péteri kapunál építettünk egy huszonkét emeletes házat — ott volt mindig ilyen hideg... Hejőcsabán 52 méter magasan dolgoztak: ők szerelték a cementsilót. Miskolc legmagasabb épülete 72 méteres volt, s most itt állnak a 172 méter magas torony „vállán” 85 méter magasan. Rendkívüli tél — rendkívüli károk Ti zen kilencezer holdon tönkrement a vetés Az idei rendkívül hosszan tartó tél, az őszi vetésekre kedvezőtlen időjárás nagyon nagy károkat okozott a mezőgazdaságban. A szakemberek véleménye szerint ilyen nagy mérvű kifagyásra, belvízkárra évekre visszamenően nem volt példa. Az elmúlt években megközelítőleg kétmillió forintot fizetett ki ilyen jellegű károkra az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága, az idén több mint 28 millió forint kártérítés kerül kifizetésre. Pontos számot még nem tudnak mondani, a károk felmérése még folyamatban van. A megye mezőgazdaságában összesen 18 712 holdat ért károsodás az eddigi felmérések szerint. Legnagyobb bajt a fagy okozta, ebből származott a károk túlnyomó része, kisebb jelentőségű a belvízkár. A helyzet a mohácsi járásban a legrosszabb. 3100 hold- nyi területen érte kár a vetést, amire több mint ötmillió forint kártérítést fizet a biztosító. A siklósi járás termelőszövetkezetei összesen hárommillió-hétszázezer főj rint kártérítést kapnak. A megye állami gazdaságai közül a legjobban a Bolyi Állami Gazdaság vetései sínylették meg a telet: 3191 holdon keletkezett fagy- és vízkár. Bontják a misinai kilátót Erb János felvétele — A napokban olyan szél volt, hogy kikapta a torony falából a kavicsokat. Hol itt koppant egy, hol ott. Először még kerestük, ki dobál... A gyalult lécből ácsolt korláttól egész a Dráva vonaláig látni. A zsalu hét-nyolc méterre lehet alattunk. Acél- rudakból összeszerelt óriás vastányér, melyet most borítanak be deszkával. Erre kerül majd a beton. Ma megköt, a zsalu egyet visszalép: nyolc erkély lesz, s felülről lefelé haladnak az építők. Az idő drága, így aztán emelés közben is dolgoznak az ácsok. Hetvenegynéhány méter magasan, néhány korlát nélküli deszkalapon... BANYÁBA? SOHA! Az egyik ács: Braun János. Amikor kiszáll a liftből, első mozdulata a nyújtózkodás: odafent nem lehetnek az embernek felesleges mozdulatai. — Szédülés? Aki egyszer megszédült odafent, az többé sose menjen fel a munkapadra. A magasság egyébként csak akkor ijesztő, ha egyik percről a másikra találkozik vele az ember. Mi, akik itt voltunk az alapozásnál, észre se vettük, hogy százhetven méter magasan vagyunk ... — Bányában volt már? — Bányában? Hát, látja, oda egy zsák pénzért se mennék le... A torony tövében a nap minden percében áll néhány | bámészkodó. Különösen az- | óta, hogy bontják a turistaházat. Váradi János, a művezető meséli: egy idősebb ember még meg is siratta... A tulajdonképpeni turistaház már nincs is, csak a torony áll. Összetöpörödve, porosán. A korlátokat már leszedték, s a hét végére talán már végleg el is> tűnik az egész építmény, mely egyébként szomorú, magányos és kiábrándítóan jelentéktelen. — Pedig néhány évvel ezelőtt még milyen monumentális volt! KORSZERŰSÉG ES ROMANTIKA A lift előterében szállításra várnak a hidraulikák: a betonozás megkezdése előtt huszonnégyre növelik az emelőgépek számát. Az ég és föld felett függő súly ekkor már több mint 400 tonna lesz. Ekkora súly ilyen magasságban való megtartása a világ bármely országában komoly teljesítménynek számít. A szupermodem technika azonban összefér a romantikával. A Kiss József kilátót bontó brigád napok óta fokozott figyelemmel dolgozik: úgy hírlik, valami érték lapul a kövek alatt. Valamiféle doboz, vagy ládika. 1908-ban, a Me- csek-rajongó Kiss József, a Pécsi Figyelő szerkesztője, a bőkezű mecénás rejtette oda — állítólag... Békés Sándor
