Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

1970. április 25. Dtmantuit napio> A KISZ legmagasabb kitüntetése a Pécsi Balettnek Megkezdődött a jubileumi előadássorozat Látogatás a balett műhelyében — Mozgás 70 — Harangozó-est Tegnap délelőtt megkezdő­dött a Pécsi Balett fennállá­sának 10. évfordulója alkal­mából rendezett jubileumi előadássorozat. A vendégek — jobbára a szakma képvi­selői — délelőtt látogatást tettek a Pécsi Balett műhe­lyében és megnézték az együttes gyakorlatait, illetve az egyes repertoár-darabok részleteinek próbáit. Délután 2 órakor Németh a művészettörténeti tu­dományok doktora nyitotta meg, igen nagyszámú közön­ség előtt a Mozgás 70 című képzőművészeti kiállítást, amelyet a Janus Pannonius Múzeum rendezett a Pécsi tealett jubileuma alkalmából. A kiállító művészek közül megjelent többek között Kör­íti« Dezső, Haraszti István, Élüzem az Anyagellátó Az idén, Komlón a május 1-i felvonuláson Kossuth- bányát az Anyagellátó Üzem követi. Ugyanis két egymást követő esztendőben elérték az „Élüzem” címet, ezzel ki­érdemelték. hogy az ifjú vá­ros legnagyobb termelő egy­sége után ők következzenek az ünnepi demonstráción. A tegnapi „Élüzem” avató ünnepségen betekintést nyer­tünk az üzem óriási fejlődé­séről, a legutolsó évek ki­váló eredményeiről. A Me­cseki Szénbányák négy esz­tendeje 25 millió forintban határozta meg azt az össze­get, amelyért az üzem ki kell, hogy szolgálja a vállalat valamennyi egységének anyagigényét. Természetesen ez a szám az anyag értékét nem tartalmazza. Az üzem eredményes működésének eredményeként, az 1970-es tervben 18 millió forintra csökkentették ezt az összeget. .Elsősorban a létszámgazdál­kodás. műszaki fejlesztés és a melléktevékenységben foly­tatott fafeldolgozásnak kö­vetkeztében sikerült a válla­lat anyagellátási költségeit csökkentenie. Az Anyagellátó üzem a legnehezebb fizikai munkát 80 százalékban gépesítette. A fatéri rakodást, raktári szállítást az óriás híddaru, több kisebb daru, emelővil­lás targoncák teljes egészé­ben megoldják. Az egy főre eső évi termelési érték meg­haladja a 292 ezer forintot, amely a vállalat termelő üzemelt beleszámítva is ki­váló eredmény. Az ünnepségen megjelen­tek Komló város állami, párt és tömegszervezeti ve­zetői. A zászlót, oklevelet és 20 ezer forint jutalmat Bachman Mátyás, a Mecseki Szénbányák gazdasági igaz­gatója adta át Az „Élüzem” cím elnyerésével együtt az üzem vezetői, a párt, szak- szervezet és KISZ titkára, valamint 18 dolgozó „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapott. Csiky Tibor és Pauer Gyula. Németh Lajos a társművé­szetek rokonságaira, az útke­reső korszerűség egyes közös vonásaira utalva adta át a közönségnek a két hétig nyit­va tartó kiállítást, amelyet a Modern Magyar Képtárban láthatnak az érdeklődők. Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója nyitotta meg a délutáni saj­tótájékoztatót, amelyen Eck Imre és Tóth Sándor tájé­koztatták az újságírókat a Pécsi Balett tízéves munká­járól, terveiről. A sajtótájé­koztatóra megérkezett Kár­páti Sándor, a KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára is, aki itt mondotta el, hogy a KISZ legmagasabb kitünteté­sét ítélték oda a Pécsi Balett­nak, illetve tagjainak. — Figyelembe véve a tíz­éves jubileumot, az utat, amit az együttes ez idő alatt meg­tett, honorálva a hazai és külföldi sikereket, elismerve azt a ragyogó művészi kitel­jesedést, amely egy évtized alatt bekövetkezett: a Pécsi Balettet a legmagasabb K1SZ- kitüntetéssel jutalmaztuk. Ez a kitüntetés a művészi rang­nak is szól, de annak a tény­nek is, hogy a Pécsi Balett hírnevet szerzett a világban a magyar ifjúságnak is, két alkalommal képviseltek ben­nünket a Világifjúsági Talál­kozón, évről évre ott voltak a pécsi Forradalmi Ifjúsági Napokon, ét egyáltalán: az együttes gondolkodásában, újra való törekvésében, lel­kesedésében is a fiatalokat képviseli. A Pécsi Balett, mint kol­lektíva megkapta a KISZ Ér­demérmet, ugyancsak KISZ Érdemérmet kapott Eck Imre és Tóth Sándor, aranykoszo­rús KISZ-jelvényt Stimácz Gabriella, Csifó Ferenc és Debreczeni István, a KISZ KB dicsérő oklevelét pedig Uhrik Dóra, Bretus Mária ét Hetényl János. Este 8 órakor került sor a jubileumi napok első előadá­Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöiki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Törvényerejű rendeleté­ben újból szabályozta a tu­dományos fokozatokról és a tudományos minősítésről szó­ló korábbi rendelkezéseket. Az új törvényerejű rende­let intézkedései a kialakult és alapjában bevált rendszer korszerűsítését,' a népgazda­sági igényekkel való szoro­sabb összehangolását célozzák, fenntartva a doktori és a kandidátusi tudományos fo­kozatokat, valamint az aspi- rantúrát. A tudományos minősítés központi irányító szerve a Tudományos Minősítő Bizott­ság marad, szakbizottságai­nak hatásköre bővül. A mi­nősítési eljárás egyszerű­södik. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt, köz­tük egyéni kegyelmi kéré­sekben döntött. Tájértekezlet Harkányban Tolna. Somogy, Fejér és Baranya megyék, valamint Pécs megyei jogú város ta­nácsainak ipari elnökhelyet­tesei és építési ösztályveze- tői tanácskoztak két napon át Harkányban. Tegnap, a tájértekezlet zárásakor. Bán­helyi Ferenc főmérnök, a Baranya megyei Tanács építési- és közlekedési osztá­lyának helyettes vezetője, a tanácskozás céljairól és ered­ményeiről a következő tele­fonnyilatkozatot adta: — A tanácskozás annak a rendezvénysorozatnak volt része, mely — az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére —, az épí­téssel kapcsolatos rendeletek reformját hivatott előkészí­teni. Az óvek során számos rendelet avult el, s számos olyan probléma is jelentke­zett, mely nincs megfelelő­képpen szabályozva. A ta­nácskozás nagyszerű környe­zetben — a Harkányi Fürdő Vállalat reprezentatív tanács­termében zajlott, s igen ered­ményesnek mondható. Konk­rét megállapodásokról nem beszélhetek; mi csak észre- vételeztünk javasoltunk. Ha­sonló tájértekezleteket tar­tanak egyébként az ország más vidékein is. s e tanács­kozások főbb tapasztalait a kormány összegezi majd. A tanácskozás résztvevői a koradélutáni órákban Mo­hácsra látogattak. sára. Az előadás előtt Papp Imre, a Városi Tanács vb- elnökhelyettese köszöntötte a fennállásának 10. évét ünneplő együttest. Harangozó Gyula koreográfiájában a Csárda­jelenet és a Poloveci táncok című baletteket mutatta be az együttes. A közönséget a színházban jelmez- és dísz­lettervekből, valamint tánc- fotokból összeállított kiállí­tás fogadta. A bemutató után adta át Kárpáti Sándor a KISZ kitüntetéseit a Pécsi Balett tagjainak. A mai, második napon dél­előtt 11 órakor a Doktor Sán­dor Művelődési Ház báb­színpadán ad műsort a Bó­bita együttes a jubileumi na­pok vendégeinek. Este" a szín­házban A veronai szerelme­sek mártiriuma című balettet adja elő az együttes Alberto Alonso koreográfiájában. Dfszktvttágftisbaa a Pécsi Nemzeti Színház Erb János {elvétele Hatezer év története Elkészült a régészeti kiállítás Az új régészeti kiállítás be­vezető folyosójának elején tabló fogad: vörössel áthú­zott emberke ácsorog elve­szetten Takács Imre grafikus- művész rajzos falán, és mel­lette a felirat: „A társada­lomtudomány nem egy-egy ember életével foglalkozik.” S mindjárt mellette a folyta­tás, amely ennek a most el­készült régészeti kiállításnak a mottója lehet: „A történet- tudomány célja a múltban élt, tudatos, munkát végző, társadalmat alkotó emberi közösségek életének megis­merése és ezen keresztül a társadalmi fejlődés törvény- szerűségeinek kutatása.” A Janus Pannonius Mú­zeum új régészeti kiállítása, amely 700 ezer forintos össz­költséggel az elmúlt két esz­tendőben készült, ennek a korszerű, friss szemléletnek a külsőre is nagyon esztéti­kus, elegáns megjelenése. A tegnap délelőtt megtartott sajtótájékoztatón dr. Kiss At­tila és dr. Bándi Gábor ré­gészek, a bevezető metodikai fal tervezői, és Fiilep Fe­renccel, Burger Alizzal együtt a kiállítás szakmai tervezői is — ezt hangsúlyozták min­denekelőtt: a régészet is tör­ténettudomány, a régészetnek is az a feladata, hogy újabb és újabb történelmi ismere­teket nyújtson az emberek­nek. Következésképp a kiál­lítás sem szép régi tárgyak egyszerű tárháza, hanem olyan didaktikailag is meg­alapozott, tudományosan is teljességre törő eligazító, amelynek láttán a közönség valóban a régmúlt egy szaka­szának világosabb képével távozhat a kiállításról. Az új pécsi régészeti kiállítás egyéb­ként — mint azt nemrégiben a szakma rangos képviselői­ből álló átvevő bizottság megállapította — elsősorban ezzel a következetes történeti szemléletével, az ehhez új­szerű ötletként járuló, beve­zetőnek szánt metodikai fo­lyosóval emelkedik a külföl­di és a hazai régészeti kiál­lítások túlnyomó része fölé. Természetesen azonban a ki­vitelével is, mert szemre is nagyszerű élmény a kiállítás, amelyet Boreczky László ter­vezett és a Központi Múzeu­mi Igazgatóság kiállításren- dező csoportja kivitelezett, Bánkuti Albin vezetésével. Rengeteg üveg, nemes fa­anyag, alumínium, tágas tér, szellemes megoldások a tár­gyak elhelyezésében, kevés, de célratörő felirat, az eliga­zodásban remek segítséget nyújtó térképek, tabló, a szó- banforgó korszakokra utaló „idő-hőmérők”, az eredeti tárgyak szépségét kiemelő fo­tók — nagyjából így foglal­ható össze a vasárnap dél­előtt megnyíló kiállítás vonzó erényei. A kiállítás „Baranya törté­nete az őskortól az Árpádo­kig” címei viseli, vagyis nagyjából hatezer év történe­tét eleveníti meg a tárgyak egész seregén keresztül. A korábbi régészeti kiállításon is szereplő legszebb tárgyak mellé az elmúlt 20 év nagy­szabású baranyai ásatásaiból származó, sok tekintetben hé­zagpótló, sok tekintetben pe­dig tudományos szenzációnak számító leletei társulnak. Vasárnap, április 26-án dél­előtt 11 órakor Gönyei Antal, a Művelődésügyi Miniszté­rium múzeumi főosztályának vezetője nyitja meg a kiállí­tást, a régészeti osztály Szé­chenyi tér 12. számú épüle­tében. Ma este: Jandó Jenő zongoraestje A Magyar Rádió országos Beethoven-zongoraversenyén elért szép sikere után ma ön­álló hangversenyt ad Jandó Jenő a Liszt-teremben. Ezút­tal nem a Beethoven-verseny anyagából játszik, mai hang­versenye főpróbának számít az újabb erőpróba, a Ver­sailles! Cziffra-verseny előtt. Alig pár nap múlva Jandó Jenő Párizsba utazik, hogy két másik fiatal zongoristával hazánkat képviselje. — Mai hangversenyét a franciaor­szági verseny anyagából ál­lította össze, Bach, Chopin, Prokofjev, Bartók, Ravel és Brahms műveiből hallhatunk Jandó Jenő előadásában. Szolidaritás a gyarmati sorban élőkkel: Kiállítás, díszünnepség Pécsudyardon Április 24-e a gyarmati if­júság napja. Ez mindenkit az ázsiai és afrikai független or­szágok 1955 áprilisában tar­tott bandungi értekezletére emlékeztet, melyen az egyko­ri Holland Klub termében 29 független ország képviselői megállapodtak, hogy erőfeszí­téseket tesznek a gyarmati uralom megszüntetésére. 1958 óta a DÍVSZ felhívására a világ haladó ifjúsága ezen a napon tiltakozik a gyarmato­sítás, imperializmus és neo- kolonializmus ellen. Tegnap ebből az alkalom­ból a KISZ megyei és pécsi járási bizottsága közös ren­dezésében díszünnepséget és nagygyűlést tartottak Pécs- udvardon. Este hét órakor a Művelődési Házban kiállítás nyílt, amely bemutatja a gyarmati sorban élő népek életét, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak tör­ténetét. A program ifjúsági nagygyűléssel folytatódott. Az ünnepi beszédet Varga László, a KISZ Baranya megyei Bi­zottsága munkatársa mondot­ta. Egyenruhás úttörők kö­szöntötték a megjelent ven­dégeket — Mohamed Nesher Seif arab, és Mohamed El Mekki szudáni fiatalokat — majd kisfilmet vetítettek a gyarmati népek harcáról. A díszünnepség nagyszabású if­júsági találkozóval és bállal fejeződött be. A meghívottak között ott volt Trubics Ba­lázs is. az MSZMP Pécsi já­rási Bizottságának osztályve­zetője. FILM Vlagyimir lljics Lenin Van egy felejthetetlen arc ebben a dokumentumfilmben. A Lenin ravatalánál felvett eredeti filmkockákon néhány másodpercre feltűnik a vá­szon jobb oldalán egy őrt- álló katona arca. Ártatlan gyerekember arc. Hajadonfőtt áll, szőke, sápadt fiú. Csodál­kozás és nagy döbbenet u szemében. Szavaknál és alá­festő zenénél többet mond ez az egyetlen arc, akinek nevét soha nem fogja megtudni a néző. De nem is kell — min­den benne van a vonásaiban, a kifejezésében. A póztalan őszinteség, s az őszinte póz- talanság. Az egyedüli, amely Leninhez méltó. A film szigorúan ragaszko­dik az időrendi sorrend be­tartásához: gyermekkorától kíséri végig Lenin életét, de a film elkészítésének idejé­ből is vannak benne képso­rok, hogy bemutassák, mi valósult meg Lenin terveiből. Talán ez a következetes idő­rendiség a szabadabb időke­zelést, cselekmény-alakítást megszokott néző számára né­mileg monotonnak tűnik, de valóban nehéz lenne más módszert alkalmazni annak az embernek a bemutatására, aki elválaszthatatlanul ösz- szeforrott a történelmi ese­ményekkel s azok formálásá­val, alakításával. Tudjuk, hogy a film alko­tói nagyon nehéz helyzetben voltak, hiszen alig néhány perces filmanyag állt rendel­kezésre Leninről, az állóké­pek sokasága pedig óhatatla­nul „elálmosít” egy dokumen­tumfilmet. Mégis ezeknek az eredeti felvételeknek és film­részleteknek van igazi hite­lük. A Leninről készült mű­vészi alkotások ugyanis több­nyire már eszményítő-lelkesí- tő szándékkal készültek, a filmfelvevők és fényképező­gépek objektivitása viszont a fekete-fehér hűségével örö­kítette meg azt a Lenint, aki egyébként nem szerette, ha filmezik. I. Kriger, V. Belajev és M. Romm, a film írói alapos munkát végeztek. Az alkotók őszinte és becsületes szándé­ka ma, húsz évvel a film első változatának elkészülte után is tisztán érződik, A délutáni előadáson, ahol nagyon kevesen ültünk a né­zőtéren, eszembe jutott, hogy nem volt éppen szerencsés a centenárium ünnepségekben bővelkedő napjaira időzíteni ennek a filmnek a bemuta­tását. Mert igaz, hogy a dél­előtti előadásokon szép szám­mal vettek részt iskolások, de néhány héttel korábban vagy később levetítve, biztosan na­gyobb közönséget vonzott volna a film. Mert igaz, hogy a film műsorra tűzése egy- gyel növelte az ünnepi ren­dezvények sorát, de — Le­ninnel élve — .inkább keve­sebbet, de jobban”. MÓL« Ötmillióért r • uj szerelőcsarnok Tegnap volt a Mohácsi Vegyes­ipari Vállalat budapesti ország­úti telephelyén felépült szerelő­csarnok műszaki átadása. A vállalat két éve gyárt kap­csolótáblákat. A Jó eredmények arra Indították a vállalatot, hogy bővítse és korszerűsítse az üzem­részt. A szerelőcsarnokot a Tanácsi Tervező Vállalat tervei alapján a Mohács Járási TOVAlX tavaly novemberben kezdte el építeni. A technológiai berendezéseket a vállalat sajitmaga hozta létre. Az ezer négyzetméter hasznos termelőtérrel rendelkező csar­nokban a kapcsolótáblákat gyárt­ják majd.

Next

/
Thumbnails
Contents