Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
t»7Ö. április 24 BwnanTtttt ndutö* A tét: a pécsi szőlőhegy jövője Tavaly nem egészen egy év leforgása alatt több, mint négyszáz szőlősgazda, pécsi kerttulajdonos vált ki a Pécsi Szőlő és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet tagjainak sorából. A tömeges kilépés oka, hogy a vezetőség, illetve a közgyűlés az elmúlt év tavaszán egyik napról a másikra háromszorosára emelte a tagdíjakat, másszóval fejlesztési hozzájárulást. Annakidején, mikor a szövetkezet létrejött, nem kisebb misszióra vállalkozott, minthogy a mezőgazdaság kollektivizálásából érthető okokból kimaradt és több, mint 2400 katasztrális holdat kitevő, de mintegy négyezer kistulajdo- ' nos kezén lévő pécsi szőlőhegy sorsát kézbe vegye. — Hogy ez a történelmi borvidék he Vesszen el a jövő számára, hogy a gyakran gazdát cserélő kisüzemi szőlő- és gyümölcsterületek a mai követelményeknek megfelelő, jó minőségű, piacképes árut adjanak Pécsnek, s az országnak. Hogy a szakszerűség és a célszerűség szabja meg a pécsi szőlőhegyen termesztett szőlő- és gyümölcsfajták arányát, s a nagyüzemi környezet konkurrenciája mellett se sorvadjon el a híres szőlőkultúra a Mecsek oldalában. Mindezt előre kellett bocsátani annak érzékeltetéséül, hogy nem tizedrangú ügyről, egy alacsony típusú kis társulás belügyéről, hanem városi problémáról van szó. A szövetkezet közvetlen felügyeletét ellátó szervek egybehangzó véleménye és a számok tanúsága szerint a szövetkezet jól működik. — 1968-ban 2,9 millió, 1969-ben már 5,6 millió forint volt a bruttó forgalom, s ebből a nettó nyereség 427 ezer forint Közel kétezer hektó bort vásárolt fel tagjaitól és for- galmazott részben az Állami Pincegazdaságon, részben saját üzlethálózatán keresztül. Egyébként igen jövedelme- zőek ezek az egységek, a Munkácsy Mihály utcai borozó, a Szabadság úti bisztró, a Vak Bottyán utcai zöldségbolt, a piaci lángossütő. Gyümölcsöt közel 10 vagonnal vásároltak fel a tagoktól. Évente 40 ezer darab gyümölcsfa szaporítóanyagot és 47 000 szőlőoltványt forgalmaznak tagjaiknak. Csődről tehát szó sincs. Akkor mégis mi indokolta a tagsági hozzájárulás mértékének emelését? A vezetőség véleménye szerint az, hogy a korábban megállapított hozzájárulás minimális, négyszögölenként 10 fillér volt egy évben. Vagyis a szövetkezet tagjai kivételesen kedvez# helyzetben voltak, befizetett tagdíjuk több mint négyszeresét kapták vissza különféle kedvezményekben. Az elmúlt évi 427 ezer forintot kitevő tiszta nyereség 83 százalékát a tagoknak osztották ki és közös fejlesztési célokra mindössze 17 százalék — »75 ezer forint maradt, amiből komolyabb fejlesztésre, korszerűsítésre gondolni sem lehetett. A háromszorosára felemelt tagdíj még mindig csak 30 fillér négyszögölenként, azoknál a nagyobb termelőknél, akik már árut is produkálnak. A 100— 200 négyszögöles, csak önellátásra termelő szövetkezeti tagok évi hozzájárulása egységesen 50 forint lett. — Ez okozta a palotaforradalmat annak dacára, hogy a kedvezmények továbbra is megmaradtak. Ma sajnos, már csak 600 tagja van a szövetkezetnek és a tagok tulajdonában 261 hold szőlő- *és gyümölcsterület, mindössze egytized része a pécsi szőlőknek. Nem olyan régen még a terület mintegy fele hozzájuk tartozott. Felmerül a kérdés — mivel ezt rendelet végül is nem szabályozza — helyes volt-e ilyen árat fizetni azért, hogy bizonyos fejlesztési elképzelések megvalósuljanak? A szövetkezet vezetőségének, személy szerint Gyimesi Gyula elnöknek határozott véleménye az, hogy igen. Mivel az új földtörvény végrehajtása során a pécsi szőlőhegy amúgy is kis parcellái még jobban felaprózódnak, egyre több lesz az új tulajdonos, előtérbe lépnek a hétvégi jellegű beépített kertek, ahol az emberek pár négyszögölön csak szórakozási, pihenési, egészségügyi szempontból szőlész- kednek, s árut egyáltalán nem, vagy pusztán az önellátásuk mértékéig termelnek. Ilyen körülmények között, hogy valamikor híres és hagyományos, de ma már kipusztulóban lévő pécsi szőlő- és gyümölcsfajtákat megmentsék — tavaly már csak 27 hektó pécsi Cirfandlit tudtak felvásárolni — a szövetkezet közös ültetvényt kíván telepíteni nagyüzemi módszerekkel termelni, és minden vonatkozásban a közös jelleget erősíteni. A fejlesztéshez szükséges tőkét nem pusztán a felemelt tagdíjakból — ez a kisebb rész —, de a tevékenységi kör bővítéséből kívánják biztosítani. A jövőben újabb boltokat terveznek megnyitni, egy olcsó étkezdét Pécs centrumában, ahol 10 forintos jegyre házikosztot adnak majd, s beállítanak egy diétás részleget is. Üj borkóstolót, falatozót, zöldség- és gyümölcsboltokat szándékoznak nyitni a megye üdülőhelyein: Harkányban, Sikondán, Abalige- ten és a Pécsi tónál. A mezőgazdasági tevékenységet sertéshizlalással és kisállattenyésztéssel bővítik, ipari tevékenységükkel — munkaruhagyártás, újfajta szőlő támberendezések és fóliás hajtatóházak gyártásával — is a mezőgazdaságot kívánják szolgálni. Amellett, hogy továbbra is fő feladatuknak tekintik a tagok háztáji tevékenységének a támogatását. Új nyár, új divat! Import nylon függönyök, nagy választékban Modern falvédők 236 Ft-tói Szintetikus takarók 186 Ft-tól Ágynemű garnitúrák Szivacs ágybetét Frottírtörölközők 326 Ft-tól 500 Ft-tól 30—66 Ft-ig Modern függönykísérők 42 Ft-tól Belvárosi r Aruház PÉCS, Kossuth L. n. 23. Mindehhez, mint arról a vezetőség nevében Gyimesi Gyula nyilatkozott, új szervezeti formát választottak „Mecsek” néven általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetté alakulnak át. — A rész-közgyűlések most vannak folyamatban. Az ÁFÉSZ nagyobb anyagi lehetőségekkel mindenesetre nagyobb feladatok megvalósítására képes, s talán újra vonzást tud majd gyakorolni a kistermelőkre. Mindenesetre kíváncsian várjuk a fejleményeket, s figyelemmel fogjuk kísérni minden tevékenységüket, amelyet a pécsi szőlő- és kertkultúra megmentése és Pécs város jobb ellátása érdekében kifejtenek, függetlenül attól, milyen néven teszik azt. — R-né — Megkezdték a rillány—mároki bekötőút építését A Pécsi Közúti Építő Vállalat villányi építésvezetősége kivitelezésében megkezdték a Villány—mároki bekötőút építését. A földmunkát megelőző műtárgyak, átereszek építése már április eleje óta folyik és a földgyaluló dózerek is munkába álltak. A bekötőút 3918 méter hosszú lesz és 4 méter széleségben, két oldalán szabvány árokkal halad át a két településből álló községen. Az útépítés betervezett költsége: 4 millió 641 ezer 880 forint. Az útépítéssel párhuzamosan halad az úttest alá nyúló régi földpincék betemetése, illetve betömése. A terv szerint 1970. szeptember 30-ig kell az utat átadni a forgalomnak. T. B. A mezőgazdasági üzemegészségügyi hónap rendezvényei a nagykozári tsz-hen Tegnap: országos tapasztalatcsere, egészségügyi vetélkedő Ma: tudományos előadások A II. ipari, mezőgazdasági üzemegészségügyi hónap legkiemelkedőbb, s immár hagyományos eseményei kezdődtek meg április 23-án a Nagykozári Bogádi Virágzó Termelőszövetkezetben. A Magyar Vöröskereszt Baranya megyei és pécsi járási vezetőségének meghívására az ország minden részéből eljöttek az egészségügy képviselői, hogy két napon ét tanácskozzanak, kicseréljék tapasztalataikat ’ a mezőgazdasági üzemegészségügy, és Negyedmilliárd az egyszámlán (2.) Pénzintézetek falun Tíz évvel ezelőtt csupán 11 és fél millió forint volt a baranyai takarékszövetkezetek betétállománya, jelenleg a negyedmilliárdnál tartanak. Ez nemcsak annak a következménye, hogy a falusi embereknek manapság van pénzük. A takarékszövetkezetek végül is versenyben állanak az OTP-veL Csak a tagoknak kölcsönöznek Kik lehetnek tagjai a takarékszövetkezetnek? — Tag csak az lehet, akinek munkahelye vagy lakhelye a takarékszövetkezet működési körzetében van. A részjegy a megyében egységesen 1.00 forint. Egy tag több részjegyet is válthat, a feleség is beléphet. Ebben az évben — a ki- rendeltségek modernizálásának fedezésére — újabb 2 millió forint értékű célrészjegyet kívánnak gyűjteni a takarékszövetkezetek. Ezek után a 100 forintok után évi 7 százalékos visszatérítést fizetnek. A részjegyek — kívánságra — természetesen bármikor pénzre válthatók, ennek megvan a megfelelő lebonyolítási formája. Betétet bárki elhelyezhet, de kölcsönt csak a tagoknak folyósítanak. A takarékszövetkezet tagjának jogában áll többféle hitelt is felvenni. Ilyenkor a szokásos biztosítékokat kérik A takarékszövetkezetek fennállásuk óta sok száz millió forintot kölcsönöztek ki. de arra még nem volt példa hogy az adós ne törlesztett volna. Egy esetet emlegetnek — 2400 forintról van szó — amikor adósuk, egy nyugdíjas, meghalt és nem maradt utána semmi. Versenyben az OlP-vel Vegyük sorra a takarékszövetkezetek kölcsönfolyósításait. Adnak személyi kölcsönt 5 ezer forintig. 18 hónapra. 8—10 százalékos kamat mellett. A kamat attól függ, mire költik a kölcsönt. Ha például házjavításra, tatarozásra. akkor a kamatláb 8, ha áruvásárlásra, akkor 10 százalék. Folyósíthatnak építési kölcsönt. 30 ezer forintig. A tagok 15 ezer forintig termelési kölcsönt vehetnek fel, 5 évre. 8 százalékos kamat mellett. A kisiparosok. kiskereskedők. — amennyiben műhelyt vagy üzletet akarnak nyitni, induló tőkének 30—45 ezer forint kölcsönt vehetnek fel a takarékszövetkezettől. Ezt 10 százalékos kamatra adják, általában 5 évre, indokolt esetben 10 évre. Meg kell mondani — s ez érthető is. a kisiparosok nemigen élnek meg falun — nem nagv az érdeklődés. A takarékszövetkezetek természetesen bekapcsolódtak a különböző áru- vásárlási hitelakciókba, és hitellevelet adnak ki, akárcsak az OTP. Mindezeken túl foglalkoznak még totó—lottó árusítással, a biztosító megbízásából biztosítási ügyletek szervezésével. A falusi igények kielégítésére, továbbá a szövetkezeti tagok tanulmány- útjainak megszervezésére alakult meg nemrég a szövetkezeti utazási iroda, a Co- opturist. ez is hozzájuk tartozik. Említettük, a takarékszövetkezetek versenyben állnak az OTP-vei. Nem ellenfelek, hiszen az OTP sok segítséget nyújtott a szövetkezeteknek, de mégiscsak kan- kurrensek. A helyzet azonban az. hogy a felügyeletet mégsem a Pénzügyminisztérium, hanem az OTP gyakorolja a szövetkezet felett. Az OTP adja ki a működési engedélyt. Ennek az a következménye. hogy még most is fennáll a területi elhatárolás. A városokban, járási székhelyeken, ott ahol OTP-fiók van, nem lehet takarékszövetkezetet szervezni. Például Pécsváradon tsz- tag lehet valaki, de takarékszövetkezeti tag nem. Nehéz ezt megmagyarázni az embereknek. Mindez ellenkezik a szövetkezeti önállósággal, a verseny eszméjével. Elvekben már megszületett az elhatározás, s a felügyelet kérdése a későbbiekben rendeződik. Társulni szeretnének Egy másik kérdőjel: a takarékszövetkezetek miért csak 30 ezer forint építési kölcsönt folyósíthatnak, és miért nem többet? Szeretnének bekapcsolódni a társasház építési akcióba falun. Erre van igény, hiszen például a tsz-ek szeretnék letelepíteni szakembereiket A lakásépítés érdekében jobban kiaknázhatnák a lakosság pénztartalékait. Megkérdeztük Simon Emilt, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét, hogyan ösztönzik a falusi pénzintézetek a háztáji gazdálkodást. — Mi csak adunk, de nem szervezzük a termelési kölcsönöket. A háztáji gazdálkodást az lendítené fel, ha i kisebb, mondjuk 3 százalékos kamattal folyósíthatnának kölcsönt és a különbözeiét az állam megtérítené a takarékszövetkezeteknek. A takarékszövetkezetek, két év óta, amennyiben teljes egészében nem helyezik ki kölcsönalapjukat (a betét- állomány 40 százaléka kölcsönözhető ki), a felesleget átadhatják más takarékszövetkezeteknek, ahol viszont a hiteligény meghaladja a kölcsönalapokat. Sőt. átutalhatják az országos alapba is, tehát más megyék is kaphatnak a Baranyában igénybe nem vett összegekből. Erre tavaly is volt példa, közel 10 millió forintot adtak így át. De miért ne lehetne ezeket a milliókat a megyében felhasználni? Mondjuk úgy, hogy a takarékszövetkezet betársulna valamelyik tsz vagy fogyasztási szövetkezet beruházásába. Erre, és például arra a kérdésre is, hogy az ország szövetkezetei létrehozhatják-e saját bankjukat. a jövő ad választ. Miklósvári Zoltán Ifjúsági Camping Akció Baranya — természetjáró megye Baranya és Borsod megye fiataljai szeretik legjobban a természetet... Egy statisztikai adat mondja ki ezt az ítéletet, mely szerint minden más megyében megcsappant a természet- és országjárók száma. Az érdeklődés megyénkben a természetjárás iránt — mind a fiatalok, mind az idősek részéről — igen nagy, ezt mindazok az illetékesek egybehangzóan állították, akik tegnap a KISZ megyei végrehajtó bizottsági ülésen jelen voltak. A Természetbarátok Szövetsége a meglevő jelvény- szerző túrákon kívül — melyek között igen népszerű a „Baranyai Várak", a „Mecsek Ifjú Turistája” és a „Felszabadulási Emléktúra” — új túrát is szervezett. Az országos méretű „Kék Túra” baranyai részét is kidolgozták és az idén először „Déldunántúli Kék Túra” néven indítják. Útvonala: Szekszárdiéi a Mecsek hegység legszebb pontjain át. a Zselicségen keresztül egészen Balatonszentgyörgyig terjed, csatlakozva az országos útvonalhoz. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda számtalan belföldi úttal áll az ifjú országjárók rendelkezésére. — Népszerű a észak-magyarországi körút, melynek programjában Aggtelek. Lillafüred. Kékestető meglátogatása is szerepel. Újdonság az ICA. az Ifjúsági Camping Akció, mely a harkányi nemzetközi kemping területén szerveződik, s amelyre máris rengeteg a jelentkezés. munkavédelem legaktuálisabb kérdéseiben. Csütörtökön délelőtt a íer- melőszövetkezet központjában megrendezett tanácskozáson részt vétfek Czégény József, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője, dr. Kóbor József megyei főorvos. Részt vett és felszólalt dr. Szűcs Endre, a Vöröskereszt országos vpzefőségnéek tagja, a megyei KÖJÁL igazgatója, alá az üzemegészségügyi hetek másfél évtizedes múltját méltatva hangsúlyozta, hogy az üzemi viszonyok kialakulásával a termelőszövetkezetekben is mind sürgetőbb követelmény az iparhoz hasonló egészségügyi viszonyok, szociális ellátottság megteremtése, a termelőszövetkezeti tagok helyes szemléletének kialakítása. A baranyai tsz-ek kéf éve kapcsolódtak be a mozgalombaj s mint azt a nagykozári tanácskozás is igazolja, egyre nagyobb gondot fordítanak az egészségügyi és szociális ellátás javítására. A nagykozári tsz évente közel félmillió forintot' használ fel a kultúrált, higiénikus munkahelyi körülmények megteremtésére. Zerényi Béla, a fez elnöke hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezet termelési profilja, parancsoló követelményként írja elő náluk az üzemegészségügyi, higiéniai követelmények maradéktalan betartását. A szörpüzem rövidesen sorrakerülő bővítésénél és korszerűsítésénél ezeket a szempontokat fokozottan figyelembe veszik majd. Dr. Brenner Antal, körzeti orvos, a nagykozári tsz üzemi orvosa szerint, az évről évre megrendezett tanácskozások nagy segítséget adnak a helyi szerveknek. A tanácskozást követő délutáni egészségügyi és munkavédelmi vetélkedőn a termelőszövetkezet hatvan dolgozója vett részt. A győztes üzemrész a Pécsi járási Tanács vándorserlegét kapta meg, a második és harmadik díj egy-egy egészségügyi állomás — mentőláda, hordágy — volt. A legjobb versenyzőket a Megyei Vörös- kereszt vezetősége tárgyjutalmakkal, oklevéllel jutalmazta. Pénteken a nagykozári művelődési házban tudományos előadásokkal folytatódik a rendezvény. Elsőként dr. Páter János professzor, egyetemi tanár tartja meg előadását „A klímatényezők hatása a mezőgazdasági dolgozók egészségére” címmel. Dr. Meláfh Ferenc a mező- gazdasági üzemek egészség- ügyi helyzetéről, és dr. Kőhegyi Imre, a növényvédőszer okozta egészségügyi problémákról tart előadást. KÖZÜLETEK, TSZ-EK, FIGYELMÉBE! Fontos okmányok, iratok megőrzésénél nélkülözhetetlen TŰZBIZTOS, FÉM 1 és 2 ajtós iratszekrények TÖBB MÉRETBEN Bútorbolt, Pécs. a villanyrendőrnél Telefon: 51-78.
