Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-23 / 94. szám
1970. április 21 »unantAit rtctt»T«i* 3 Kórház és szanatórium épül Szigetvárott Szállodaszerű elhelyezés az elmebetegek számára A szigetvári kórház és munkaterápiás szanatórium képe. ötszázágyas egészségügyi komplexumot akarnak építeni Szigetvárott: egy 200 ágyas kórházat, valamint egy 300 ágyas munkaterápiás szanatóriumot az elmebetegek számára. A két létesítményt alkotó épületcsoportokat mindössze egy kerítés fogja elválasztani egymástól. A két beruházásból különösen az utóbbi vonja magára a közvélemény figyelmét. Köztudott ugyanis, hogy az elmebetegek nagyobb része rendszeres orvosi felügyelet esetén hasznos munkát tud végezni a társadalom számára. Vannak elmebetegek, akik csak időnként szorulnak orvosi kezelésre, s az említett időszakok kivételével csaknem teljes értékű tagjai a társadalomnak. A betegek igénylik is. hogy dolgozhassanak, a tétlenség ront az állapotukon. Az ilyen betegek foglalkoztatása a világ legtöbb országában. köztük nálunk sincs jól megoldva. Többnyire csak - mezőgazdasági jellegű 12 éve szocialista munkaversenyben Aranykoszorús brigádtagok István-aknán A műszak befejezése után bensőséges ünnepséget rendeztek tegnap dálután fél 3- kor Pécsszabolcson, az Ist- ván-akna tanácstermében. A feltáró körletek szocialista munkaversenyében elért eredményeket Kiskuti Ádám, a Mecseki Szénbányák Szak- szervezeti Bizottságának termelési vezetője értékelte, majd négy bányásznak nyújtotta át a tizenkét éves szocialista brigádtagságért járó arany koszorús jelvényt. A kitüntetett bányászok: Fábián Béla, Juhász István, Moór Ferenc és Kovács Péter. otthonok vannak az országban, melyek korlátozott számú beteg foglalkoztatására alkalmasak. Ezért nagyjelentőségű a szigetvári terv, mert a 300 ágyas létesítményből 250 ágyat szállodaszerűen akarnak berendezni az elmebetegek számára. (Egy 50 ágyas elkülönített részt a súlyosabb betegeknek kívánnak fenntartani.) A 250 ágyas részlegben lakályosan berendezett szobák, klub, társalgók, könyvtár állnak majd a betegek rendelkezésére, tehát minden olyasmi, ami a modern munkásszállásokon már megszokottá vált. Az emeletes épületek mellé világos. tágas műhelyek kerülnek, ahol a munkaterápiás szanatórium betegei a Szigetvári Cipőgyár bőrhulladékaiból különböző használati tárgyakat fognak késziteni. A betegek étkeztetését az épülethez csatlakozó önkiszolgáló étteremben kívánják lebonyolítani. A 200 ágyas kórházat 80 ágyas belgyógyászati, 70 ágyas sebészeti és 50 ágyas nő- gyógyászati—szülészeti részlegre akarják tagolni. Általában 5 beteg fekszik egy kórteremben. minden kórterem mellé küiön vizes blokkot — mosdót. WC-t — kívánnak építeni. A kórházhoz 17 munkahelyes rendelő is csatlakozik. A két egyészségügyi létesítmény szomszédságában 50 orvoslakást és 50 ágyas nővérszállást terveznek. — A munkaterápiás szanatórium és kórház összberuházási költsége — az orvoslakásokat és nővérszállást is beleértve — várhatóan 145 millió forint. Az egészségügyi komplexum tanulmánytervét — az Egészségügyi Minisztérium illetve a Megyei Tanács megrendelésére — Szigetvári János, a Pécsi Tervező Vállalat tervezőmérnöke készítette el. Tervezés közben elmeszakorvosokkal. valamint a szigetvári kórház igazgató főorvosával is konzultált. A tanulmánytervet a napokban bírálják felül az Egészségügyi Minisztériumban. Arról van ugyanis szó, hogy amennyiben a terv beválik, az ország más pontjain is hasonló intézményeket építenek. A két, kapcsolt létesítményt a szigetvári vár közelében kívánják felépíteni, 1972—1975 között. Az ügyben már tárgyalást folytattak a Baranya megyei ■ Építőipari Vállalattal Is. Éj tantárgy: a méhészet A Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán új tantárgy, a méhészet oktatását kezdték meg a harmadik évfolyamon. Az eddig még egyedülálló kezdeményezés a növényvédelmi tanszék érdeme. Az oktatás elsődleges feladata nem a méztermelés, hanem a beporzó hadsereg védelme. A rendkívül hasznos állatkák a vegyszeres növényvédelem során rengeteg veszélynek vannak kitéve, s többhe- lyütt — kellő szakértelem hiányában — teljesen ki- j irtották. Ez a pusztítás ' azonban megbosszulta ma- J gát, elsősorban a gyümölcsösökben nagymértékű ! terméscsökkenést okozott. ] A hallgatók az elméleti ] és a • gyakorlati oktatáson ' megtanulják, hogyan kell < kímélni a méheket a ke-1 mizálás korában. Terme-! szetesen a méztermelés j alapszabályaival is meg- ] ismerkednek olyan szín-! ten. hogy szakmunkás-! bizonyítványt is kapnak. ] Lakat az autómosó ajtaján Autószerviz — mosás nélkül Vízhiány a XIV. Autójavítónál A XIV. Autójavító Vállalat Munkácsy Mihály utcai telepén a kocsimosón lakat van, hogy még véletlenül se jusson eszébe senkinek megszegni a minap kiadott igazgatói utasítást, amely többek között ezt mondja: „A Munkácsy Mihály utcai telepen ivóvíz-felhasználást gépkocsi mosásra nem engedélyezek. A szerviz üzemnek csak a zsírzó és olajozó szektora üzemeltethető ...” Tulajdonképpen egy több éve tartó huza-vona i csúcsosodott ki az intézkedésben. Akkor kezdődött, amikor a két vállalatot — az AKÖV-öt és az Autójavítót — úgy költöztették be az új, komplex telepnek nevezett központba, hogy valamennyi közmű oszthatatlan, azaz egyben van a víz, a villany, a fűtés, a szennyvíz. Azt ma már nehéz megállapítani, tervezési hiba történt-e, vagy valami más, de tény, hogy az új telepen az Autójavító eddig egyetlen évben sem kapta meg a szükséges vízmennyiségre szóló engedélyt. 64-ben — számlákkal igazoltan — 11 ezer köbméter vizet fogyasztott a vállalat, 68-ra 18 ezret engeNegyedmilliárd az egyszámlán (1.) Pénzintézetek falun KÖZÜLETEK, TSZ-EK, FIGYELEM! Szentlőri nci vas-szakiizletben kapható: Különböző méretű lapos acélok, Patkó-acél, keréksín-acél, T-acél 30 és 40 mm-es és egyenlőszárú L acélok 20—50 mm-es méretben Érdeklődni : Vas-szaküzlet Szentlőrinc, 163, Modem székházaikkal azonnal magukra vonják a figyelmet a falusi bankok — a takarékszövetkezetek. Egy- 1 számlájukon több mint ne- gyedmilliárd forintot őriznek. Hogyan jöttek létre ezek a falusi pénzintézetek? Történetük elvezet a szövetkezeti gondolat megszületésének magyar hőskorába, egyszóval hagyományuk van. Felidézésére Simon Emilt, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét kértük meg. A zászlóbontás: 1956 — A magyar szövetkezeti mozgalom 1846-tól számítódik. Ekkor kezdi meg működését a Kolozsvári Gondoskodó Társaság. Árvákat gondozott. Alakultak vízgazdálkodási, földhasználati társulások, tejszövetkezetek. • A két világháború között közismert volt a Hangya szövetkezet. A legnagyobb népszerűségre azonban a hitelszövetkezetek tettek szert. Többnyire a nagyobb bankoktól kaptak pénzt, ezt kikölcsönözték és a kamatrésből éltek. 1945 és 1950 között a hitelszövetkezeteket fokozatosan felszámolták. Funkciójukat a Magyar Nemzeti Bank és az OTP vette át. Ezt követően űr keletkezett, senki sem foglalkozott a falusi lakosság takarék- és hitelügyleteivel, bár ennek az ötvenes évek elején nem is igen volt értelme. Hitelt nem nagyon kínáltak, aki akart, kaphatott magánostól, természetesen uzsorakamatra. A szövetkezés gondolatát ismét az élet vetette fel. 1956- ban látott napvilágot a pénzügyminisztériumi rendelet: a falusi lakosság megtakarításait saját pénzintézetében is elhelyezheti. Még ebben az évben Bátaszéken megalakul az ország első takarékszövetkezete, nem sokkal utána Du- naszekcsőn is zászlót bontanak. sincs...” — mondogatták.) A takarékszövetkezetek, amikor elérték az egymillió forintot, dísztáviratot kaptak. A bolyi takarékszövetkezet az idén túlhaladta a 30 millió forintos betétet, de ezért senki sem küldött dísztáviratot. Az összehasonlító statisztika óriási fejlődésről tanúskodik. Baranyában 1960-ban 16 takarékszövetkezet működött, 5500 taggal, 11,5 millió forintos betétállománnyal, 5,5 milliós kölcsönállománnyal. A mozgalom, a hatvanas évek elején, a tsz-átszervezéskor kapott nagy lendületet, a jelenlegi szervezet magja akkor jött létre. A takarékszövetkezetek száma most 19, ezek mindegyike 1—2 kirendeltséggel rendelkezik. A ki- rendeltségek száma 37, a ki- fizetőhelyeké 8. A betétállomány meghaladja a negyed- milliárd forintot, a kölcsön-, állomány tavaly 85 millió forint volt. Még néhány beszédes szám. A baranyai takarékszövetkezetek átlagban 15—20 millió forintos betéttel rendelkeznek. A sor elején Boly áll, 33 millió forinttal, a legkisebbek betétállománya 6 millió forint — például Lippó, Magyarszék. Működési területükön közel 200 ezer lakos él (280 község), a takarékszövetkezeti tagok 6záma 46 ezer. Tehát úgyszólván minden család érdekelt. Huszon- kétezer betétest tartanak nyilván, egy betétesre több mint 10 ezer, egy takarékszövetkezeti tagra körülbelül 5 ezer forint megtakarítás esik. 1971: évi 300 milliós betét A modern székházak látványával kezdtük. A modem székházak építése 1964 után kezdődött. A székházak és a kirendeltségek építésére, korszerűsítésére eddig 7 millió forintot költöttek. Hogy miből? Az évek óta összegyűjtött nyereségből, a részjegyalapból és a kölcsönös támogatási alapból. Az anyaszövetkezetek székházainak építését ezzel befejezték. Az elkövetkezendő két évben még 15—20 kirendeltség modernizálására kerül sor. A következő kirendeltségek már építés alatt állnak, vagy hamarosan megkezdődik építésük: Szederkény, Szabadszentkirály, Somberek, Kaposszek- cső, Kémes, Himesháza, Hidas, Hosszúhetény stb. A baranyai takarékszövetkezetek virágkorukat élik. Ennek egy következő állomása az évi 300 millió forintos betétállomány lesz. Ezt 1971 közepére szeretnék elérni. Miklősvári Zoltán Nem kaptak dísztáviratot Kezdetben, amikor még úgy állt a dolog, hogy a takarék- szövetkezet mindössze az OTP kihelyezett betétgyűjtő helye, a bűvös egymillió forintos betét álomnak tűnt. („Annyi pénze még a miniszternek Univerzál autószerelőt minimum 5 éves gyakorlattal felveszünk. Jelentkezés: BARANYA MEGYEI GABONAFELVASARLO ES FELDOLGOZÓ. VALLALAT PÉCS, HUNYADI JANOS CT 3. SZ. Műszaki Osztály. délyeztek! 1969-ben már 50 ezer volt a kontingens. Ennek nagy részét a komplextelepen használják fel úgy, hogy mérni nem is lehet, s ha a Vízmű túlfogyasztást állapít meg, egyik vállalat sem tudhatja megnyugtatóan, hogy ő volt-e a „hibás”. Az Autójavító — amióta az új telepen van — szüntelenül fejlődik. Idén is száznál több új munkást vesznek fel. Növekszik a gépkocsi-állomány, ezeket is el kell látni. A létszámnövekedés figyelembevételével állapították meg 90 ezer köbméterben az 1970-re szükséges vizet. Ezt az igényt tavaly júliusban megküldték az Országos Vízügyi Hivatalnak. Az engedélyezést — 53 ezer köbméterről — április 17-én kapták kézhez! És Akkor már háromhavi vízfogyasztás szám Iáinak birtokában tudták: a túllépés biztos, tehát azonnali intézkedésre van szükség. így született meg napokon belül az említett igazgatói utasítás, amely minden munkaterületen korlátozza a vízfogyasztást és ezt így indokolja meg: „a többlet fogyasztás miatt kiszabásra kerülő büntető vízdíj olyan magas — éves viszonylatban több millió forintot tenne ki —, hogy veszélyeztetné a vállalat gazdaságos működését”. A megállapítás nem légből kapott. Tavaly hasonló cipőben járt a vállalat, s a január—februári túllépés miatt kiszabott 625 ezer forintos bírság jogossága felett a Döntőbizottság előtt folyik a vita. A bírság idén is kinéz, mivel a vállalat — jóhiszeműen, hiszen ellenkezőjéről senki nem értesítette idejében — a 90 ezres igény jóváhagyásában bízva használta a vizet. Látható, hogy a huzavona a kért és az engedélyezett víz mennyisége körül van, s hogy most a vállalat erre a kényszerű lépésre szánta el magát, annak a következménye, hogy ott akar takarékoskodni a vízzel, ahol lehet. Tehát a kocsimosást kell leállítani. És itt következik a kérdés: kinek jó ez? Sem a vállalatnak, sem a megrendelőnek, i Akkor talán az engedélyező szervnek, amely nem veszi figyelembe, hogy évről évre több gépkocsit kell ellátnia a vállalatnak? Hársfai István Nyitás előtt a Rózsakért bútorait társadalmi munkával újítják fel, illetve átfestik a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat irodai, adminisztratív dolgozói. A vállalás a szocialista brigádok kezdeményezésére született.
