Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Btmíitittm írmtíi ö 1970. április 22. • « Ünnepi centenáriumi ülésszak a Kreml kongresszusi palotájában Tc&ytat&i az 1. oldalról)-A leninizmus — mint az SZKP Központi Bizottságá­nak a centenáriumra kiadott tézisei megállapítják — az imperializmus és a proletár- forradalmak korszakának marxizmusa, a gyarmatosító rendszer megdöntése és a nemzeti felszabadító mozgal­mak győzelme korszakának marxizmusa a kapitalizmus- j bői a szocializmusra való át­térés és a kommunista tár­sadalom építése korszakának marxizmusa.” Brezsnyev megállapította, hogy „nem volt és nincs olyan ember a világon, aki­nek művei annyira elterjed­tek volna, mint Leniné. Le­nin műveit 117 nyelven adták ki. Példányszámuk eléri a sokszáz milliót Minden or­szág, minden világrész lako­sai olvassák a műveket, a bennük foglaltak alapján ta­nulnak élni és harcolni”. Brezsnyev hangsúlyozta, hogy „Lenin az alkotó tevé­kenységet tekintette a győz­tes proletariátus fő feladatá­nak”. Á lenini eszmék legyőzhetetlenek j*A szocializmus építésének lenini terve — mintája an­nak, hogy miként kell tudo­mányosan, komplex módon, ét realisztikusan megközelí­teni egy világméretű, törté­nelmi jelentőségű feladat megoldását Ez a terv magá­ban foglalta a szocializmus épületének minden szintjét — a termelőerők fejlesztését éppúgy, mint a társadalmi viszonyok átalakítását és az emberek belső világának át­formálását”. JNem mindenki értette meg és fogadta el Lenin esz­méjét a szocializmus felépí­tésének. lehetőségéről egy gazdaságilag elmaradt .dön­tően paraszti országban, amely kapitalista környezet­ben él. A jobboldali és „bal­oldali” ellenzék megpróbált kierőszakolni kapituláns vagy kalandor célokat, megkísérel­te letéríteni az országot a lenini útróL A politikai harc, amely különösen Lenin halá­la után vált élessé, hosszan­tartó, feszültséggel terhes volt. de a lenini eszmék győzedelmeskedtek” — jelen­tette ki Brezsnyev. „Hamarosan megünnepel­jük a fasiszta Németország felett aratott győzelem 25. évfordulóját. Ennek a neve­zetes dátumnak az előesté­jén. újból tisztelgünk a szov­jet nép és fegyveres erői nagyszerű hőstette előtt. „A lenini tanítást követve, továbbra is erősíteni fogjuk * haza védelmét, a hadse­reget a legtökéletesebb fegy­verzettel látjuk el. Hadsere­günk a béke hadserege, min­den nép biztonságának meg­bízható támasza volt, az is, és továbbra is az marad” — mondotta az SZKP KB fő­titkára. »Ha visszatekintünk a meg­tett útra, elmondhatjuk: igen, népünknek, pártunknak van mivel büszkélkednie. A szov­jet népnek sok nehézség és viszontagság jutott osztályré­szül. Hatalmas történelmi fe­lelősség nyugodott a vállain. Am férfiasán és állhatato­san leküzdött minden meg­próbáltatást, méltóképpen teljesítette magasrendű kül­detését. Mindig és mindenütt, az élet nehéz megpróbálta­tásainak és a kegyetlen csa­táknak az óráiban, az öröm­teli győzelmek és a szomo- morű vereségek óráiban né­pünk hű maradt a lenini lo­bogóhoz, hű maradt pártjá­hoz. a forradalom ügyéhez. Elvtársak, van miről számot adjunk Lenin emléke előtt ezen a nevezetes napon. A civilizáció történelmében el­sőként győzött a szocializmus teljesen é» végérvényesen; felépült egy fejlett szocia­lista társadalom, és ’megte­remtődtek a kommunizmus sikeres építésének feltételei”. — jelentette ki Brezsnyev. Manapság a szovjet társa­dalom egyenlő a hatalmas szocialista iparral és a fejlett mezőgazdasággal. Iparunk ma öt nap alatt állít elő ugyanannyi terméket, mint a cári Oroszországban egy év alatt. A Szovjetunió nem­zeti vagyona hatalmas mére­teket ért el\— tizenötszöröse a forradalom előttinek. Érté­ke több mint egy trillió ru­bel. , Manapság a szovjet társa­dalom egyenlő minden osz­tály és társadalmi csoport, minden nemzet és nemzeti­ség, minden korosztály, ba­rátságával és együttműködé­sével —, mondotta Brezsnyev. Manapság a szovjet társa­dalom egyenlő a proletár­szocialista humanizmus esz­méinek valóságos megteste­sülésével. „Társadalmunk egész tör­ténete igazolja a munkás­osztályról. mint vezető forra­dalmi és alkotó erőről szőlő marxi—lenini tanítás érvé­nyességét”. „A legnagyobb számú és legszervezettebb osztály a munkásosztály, amely ma társadalmunkban vezető szerepet tölt be” — hangoztatta a szónok. Megbízható szövetségese a munkásosztálynak mind a harcban, mind a munkában a kolhozparasztság. A mun­kásosztály és a parasztság szövetsége „rendszerűnk meg­ingathatatlan alapja, a kom­munizmushoz vezető út új győzelmeinek záloga volt és marad is”. „Egész pártunk, mx egész szovjet nép egy ügynek éL Ez az ügy — a kommunista társadalom felépítése” hang­súlyozta Brezsnyev beszédé­ben. Leonyid Brezsnyev ezután hangoztatta, hogy a „szovjet gazdasági élet új, fontos sza­kaszába lép. Elengedhetet­len volt egy olyan gazdasági politikának a kidolgozása, a gazdálkodás olyan módsze­reinek. a szervezés és irá­nyítás olyan formáinak lét­rehozása, amelyek megfelel­nek az ország fejlődése je­lenlegi szakaszának”. „Ha visszatekintünk, elmondhat­juk, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa, a Központi Bizottság plénumái, kezdve az 1965 évi márciusi és szep­temberi plénumtól az ez évi decemberi plénumig. lehető­vé tették, hogy komolyan előre Jussunk ebben az irány­ban”. rületén fel kell vennünk a harcot, nem egy a tervezés ilyen vagy olyan hiányossá­gaiban a tervek tökéletlensé­gében, és nem elég követke­zetes végrehajtásában gyöke­redzik. Éppen ezért a legfontosabb feladatok egyike abban áll, hogy szakadatlanul tökélete­sítsük a tervezés módszereit, szélesítsük a tervek tudomá­nyos-műszaki és gazdasági megalapozottságát, a folya­matban lévőket éppúgy, mint a távlatiakét” — mondotta az SZKP KB főtitkára. „A dolgozó ember számára a munka, a tanulás és a pi­henés, valamint képességei fejlesztésének és legjobb al­kalmazásának legkedvezőbb feltételeit megteremteni —, íme ez a fő célja és fő értelme annak a politikának, amelyet pártunk következetesen meg­valósít. Az utóbbi évek so­rán sokmindent értünk el ezen a téren, hatalmas tár­sadalmi problémák egész so­rát oldottuk meg. Különös figyelmet szenteltünk ebben az időszakban a dolgozók kis- és közepes fizetésű ka­tegóriái életszínvonalának emelésére, mind a városban, mind a falun” —, jelentette ki Brezsnyev. „A feladat ma nemcsak a munkabér további emelése, hanem a lakosság számára szükséges áruk termelésének növelése, a szolgáltatások mi­nőségének megjavítása, lakó­épületek további széleskörű építése, olyan új intézkedé­sek hozatala, amelyek a dol­gozók egészségének védelmét célozzák. Érthető, hogy mind­ezek a feladatok egyetlen lé­péssel akár a legjobb határo­zat elfogadásával sem oldha­tók meg. Az egész párt, az egész nép kitartó erőfeszíté­seire van szükség”. Az a célunk, hogy fokoza­tosan leküzdjük a különbsé­geket az osztályok és a tár­sadalmi csoportok között, ■ ehhez, mint Lenin hangsú­lyozta, fel kell számolni mind a város és a falu közötti kü­lönbséget, mind pedig a fizi­kai dolgozók és a szellemi munkások közötti különbsé­get, — mondotta a szónok. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: óriási érdeme Le­ninnek, hogy kidolgozta a nemzetiségi kérdés szocialis­ta megoldásának programját Ez a program megvalósult. — A kommunizmus építé­sének alapvető eszköze ná­lunk a szovjet szocialista össznépi állam. Ezért kell szüntelen szilárdítani ezt az i államot, tökéletesíteni a tár­sadalom igazgatósának egész rendszerét. — Demokráciánk azt je­lenti — folytatta —, hogy minden állampolgárnak, min­den kollektívának, minden köztársaságnak joga van részt venni a társadalmi élet kér­déseinek eldöntésében, har­colni a szocialista együttélés szabályaitól és elveitől való eltérés ellen — mondotta az SZKP KB Központi Bizott­ságának főtitkára. — A szocialista demokrá­cia széleskörű jogokat bizto­sít a dolgozóknak a társadal­mi élet különböző szféráiban, s ez szervesen kapcsolódik a polgári kötelességekhez. — Sohasem leszünk haj­landók úgy fejleszteni a de­mokráciát, ahogyan azt a polgári Ideológusok és jobb­oldali opportunista kiszolgá­lóik javasolják, akik a szocia­lizmust a maguk burzsoá rendszere szerint akarnák át­alakítani. Nekünk megvan­nak a saját és hatékony de­mokratikus hagyományaink, amelyek kiállták az idők pró­báját. Leonyid Brezsnyev aláhúz­ta: az SZKP, mint születésé­nél fogva proletár párt, a szocializmus győzelmével és azzal, hogy továbbra is első­sorban a munkásosztályra tá­maszkodik, az egész szovjet nép élcsapata lett. Ma körül­belül minden 11-ik 18 éves­nél idősebb szovjet polgár a párt tagja. A 14 millió párt­tagnak több mint fele mun­kás és kolhozparaszt. A párt soraiban van majdnem hat­millió mérnök, technikus, ag- ronómus, pedagógus, orvos és más szakember, akik aktívan részt vesznek a kommunista építésben. A pórt lelkesíti a tömegeket A párt tevékenységében a legfőbb: a társadalom poé­tikai irányítása —, hangsú­lyozta az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. — A szocializmus győzel­me természetesen nem jelen­ti valamennyi társadalmi probléma teljes és végleges megoldását. A szocialista tár­sadalomban, mint minden fejlődő szervezetben, külön­böző jellegű nehézségek ke­letkezhetnek. Ezek azonban tökéletesen megoldhatóak. — Csak az kell, hogy ne huny­janak szemet felettük, hanem találják meg leküzdésük meg­felelő módszereit. A párt és az állami vezetés művészete, hogy kellő időben észreve­gyék a felmerülő problémá­kat, reálisan értékeljék azo­kat és felvázolják leküzdé­sük útját Mélyen és alapo­san tanulmányozva a hely­zetet, a fejlődés tendenciáit, bátran feltárva a nehézsége­ket és ellentmondásokat, megmutatva azok leküzdésé­nek útjait, a párt a kommu­nizmus építésének útját ala­pozza, felveti a nép előtt a megoldásra váró feladatokat, alkotó és munkahőstettekre lelkesíti a tömegeket A lenini pártban a sza­vaknak összhangban kell áll­mok a tettekkel —, hangsú­lyozta Brezsnyev. — Pártunkra jellemző, hogy nagy felelősséget érez a néppel szemben, mélysége­sen elvhű. A párt, Lenin Ide­jében és Lenin után is, bát­ran és őszintén bírálta és most is bírálja a hibákat és a fogyatékosságokat Szigorúan elítélte a személyi kultuszt amely az állami és a pártélet lenini normáinak, a szocia­lista törvényesség és demok­rácia megsértéséhez vezetett. Határozottan visszautasította a szubjektivizmust amely a társadalmi élet jelenségeinek tudományos szemléletét in­dokolatlan rögtönzéssel he­lyettesítette. A párt meg­mondja a népnek az igazat legyen az bármilyen nyers is, — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. — Lenin nagy jelentőséget tulajdonított a tömegek ön­tudata fejlesztésének. A tö- megnevelő munka jelentő­sége különösen nagy most amikor heves ideológiai harc folyik a szocializmus és a kapitalizmus között Leonyid Brezsnyev megjegyezte: megengedhetetlen a burzsoá Ideológia és revizionizmus veszélyének lebecsülése. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen fajta lebecsülés ta­lajából kelhetnek ld az esz­mei ingadozás, az a politikus magatartás és az elvtel enség mérgező csírái. — A rendkívül gyors fej­lődés századában élünk. Nö­vekszenek az ütemek, nö­vekszenek a kommunista építés méretei, növekszik a tudomány, a marxista—le­ninista elmélet szerepe. Nö­vekszik a szovjet állam nem­zetközi szerepe és interna­cionalista felelőssége. Mind­ez azt eredményezi, hegy a kommunista pártnak —, a szovjet társadalom vezető erejének jelentősége növek­szik. Tények bizonyítják, hogy a kommun isták ott győznek, ahol a párt következetesen betölti a munkásosztály, a dolgozó tömegek élcsapata szerepét, ahol szigorúan be­tartják a pártélet lenini nor­máit, ahol a párt megőrzi és szüntelenül szilárdítja po­litikai, szervezeti és eszmei egységét És megfordítva: a párt szerepének minden ki­sebbítése, a pártépítés leni­ni elveitől való eltérés, komoly Sikertelenséghez vezet és ve­szélybe sodorhatja a népek szocialista vívmányait —, mondotta az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára. Az októberi forradalom utáni világtörténelmi sza­kaszt Lenin úgy jellemezte, mint áttérést a kapitaliz­musról a szocializmusra — hangsúlyozta Brezsnyev. Bármilyen ellentmondásos is a mai világ képe, főbb vonásai, a fejlődés döntő ten­denciái pontosan olyanok, amilyeneknek Lenin előre látta. Bármennyire is kü­lönböznek egymástól a mo­dern világ összetevői, azok mindegyike a kommuniz­mus felé halad és végsőso­ron feltétlenül el is jut oda! A szánok a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szo­cialista világrendszer az em­beriség társadalmi fejlődésé­nek élcsapata. Már negyed- százada annak, hogy a szo­cializmus kilépett egy or­szág kereteiből és interna­cionalista erővé lett. Szo­cialista forradalom ment végbe egy sor európai, ázsiai államban, majd át­terjedt a nyugati féltekére, győzelmet aratva Kubában. A szocialista világrend­szer — a munkásosztálynak e nagyszabású vívmánya az októberi forradalom után — még egészen ifjú. Ugyanak­kor a szocializmus tartós gyökereket eresztett a vi­lágban — mondotta Brezs­nyev. A Szovjetunió külpoliti­kája immár fél évszázada Lenin eszméin és tételei« alapszik —, mondotta Leo­nyid Brezsnyev. — A Szovjetunió, a nagy Lenin végakaratához híven, továbbra is mindent elkö­vet, hegy a szocialista or­szágok népei nyugalomban, békés feltételek között való­síthassák meg az új társa­dalom építésének nagy ügyét, hogy szüntelenül erő­sítsék a világszoci allzmua pozícióit, a szocialista álla­mok szoros együttműködé­sét és hard összeforrottsá- gát Harcolunk a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért — Az an ti imperialista po­litikát folytató, a szabad­ságért, az imperialista ag- resszor ellen harcoló álla­mok mindig megbízható, hű barátra és szövetségesre szá­míthatnak a Szovjetunióban. — Mi a jövőben is aktí­van síkraszállunk a népeket elnyomorító fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a le­szerelésért, síkraszállunk amellett, hogy az államok közötti vitás kérdéseket az ésszerűség alapján, tárgya­lásos módon oldják meg. „A szocialista külpolitika Lenin által kidolgozott elvei a szocialista világrendszer­hez tartozó államok külpo­litikájának alapjává váltak” — mondotta Brezsnyev. — A szocialista országok egyesült ereje és a béke megvédésére irányuló aktív politikája megbénítja az im­perialisták agresszív törek­véseit, döntő gátat emel az elé, hogy az agrpsszorok nukleáris rakéta-világhábo­rút robbantsanak ki. A szo­cialista országok politikájá­nak ez az eredménye az egész emberiség hasznára válik. — „Ott pedig, ahol az im­perialisták mégis a háborús kalandok útjára lépnek; va­lamely szocialista ország el­len, vagy az úgynevezett „csendes” ellenforradalom hz folyamodnak, saját bőrükön kénytelenek érezni, hogy mit jelent a szocialista államok ereje és szolidaritása” — je­lentette ki Leonyid Brezs­nyev. „A szocialista társadalmi renden kívül semmiféle más társadalmi rendszer nem ad­hatott volna a vietnami nép felszabadító harcának olyan lendületet, olyan szervezett­séget, olyan kitartást és áll­hatatosságot”. „Nem kevésbé tanulságos a csehszlovákiai szocialista­ellenes összeesküvés kudar­ca. A volt kizsákmányoló osztályok maradványai a jobboldali opportunisták- ikal szövetkezve és a Világ- imperializmus támogatásával mélyen átgondolt, demagó­giával leplezett kísérletet tettek, hogy megsemmisítsék Csehszlovákiában a szocia­lista rendszer alapjait, el­szigeteljék Csehszlovákiát a testvérországoktól, és ily módon komoly csapást mér­jenek a szocializmus euró­pai pozícióira. Csakhogy a Csehszlovák Kommunista Párt marxista—leninista magvónak állhatatossága, a szocializmus ügye iránt hű csehek és szlovákok, vala­mint a proletárinternaciona- lizmus eszméihez hű szö­vetséges államok határozott akciói meghiúsították az el­lenség veszedelmes terveit, amelyek a szocializmus kö­zös érdekei és végered­ményben az európai konti­nens békéje ellen irányul­tak. Űjabb bizonyíték ez a szocialista országok interna­cionalista szolidaritásának nagy jelentőségére. E szoli­daritás erejében és haté­konyságában ma sem bará­taink, sem ellenségeink nem kételkednek, és ez igen jó dolog.” Á beszámoló rámutatott arra; hogy megvan a sajá­tossága minden állam átté­résének a kapitalizmusból a szocializmusba „Az adott történeten hely­zet sajátossága, a helyi kö­rülmények különbözősége, a szocialista építés egyes kér­déseinek különböző — néha sikerültebb, néha kevésbé si­került — megoldási módo­zatai egyaránt egész sor sa­játosságot eredményezett ez egyes szocialista országok fejlődésében. Mindamellett esek a sa­játosságok egy egységes, ál­talános, ugyanazon törvé­nyek alapján ki bontakozó folyamat keretei között mu­tatkoznak. A helyi körülmé­nyeket a szocializmus épí­tése során nem az általános forradalmi front megbontá­sa érdekében veszik számí­tásba, hanem éppen annak érdekében, hogy biztosab­ban, hatékonyabban .érjék el a közös célt, gyorsabban jus­sanak el az új rendszer győ­zelméhez, a különböző or­szágok szocialista erőinek összefogásához. így értel­mezte ezt a kérdést Lenin, a meggyőződéséé internacio­nalista. Így értelmezik ezt a szocialista országok kommu­nistái, Lenin ügyének foly­tatói.” A szocializmus fő vonásai „Mint a tapasztalatok bizo­nyítják, a különböző orszá­gok útját a szocializmusba olyan, mindannyiuk számára nagyfontosságú közös határ­kövek jelzik, mint a szocia­lista forradalom ebben vagy abban a formában — bele­értve a kizsákmányolok álla­mi gépezetének szétzúzását, leváltását, a proletárdiktatú­ra ilyen vagy olyan formá­jának bevezetését oly módon, hogy az szövetségre lép a dolgozók más rétegeivel — a kizsákmányoló osztályok fel­számolása; a termelési eszkö­zök társadalmasítása, a szo­cialista termelési és egyéb társadalmi viszonyok megszi­lárdítása városban és falun; a kultúra értékeinek megnyi­tása a dolgozók széles töme­gei számára, vagyis kulturá­lis forradalom e szavak leni­ni értelmében.” „Ha pedig a már felépített szocializmus fő vonásairól van szó, ez a kérdés szintén világos a kommunisták szá­mára. Világos előttünk ma már nemcsak a marxista ta­nítás elméleti tételeiből, ha­nem a szocialista országok fejlődésének tapasztalataiból is. Melyek ezek a fő voná­sok? A dolgozók hatalma a munkásosztály élcsapat sze­repe mellett, a társadalmi fejlődésnek a marxista—leni­nista párt által történő irá­nyítása. A termelési eszkö­zök társadalmi tulajdona, és ennek alapján az egész nép­gazdaság tervszerű fejlesztése a legmagasabb technikai szín­vonalon az egész nép jóléte érdekében. Annak az elvnek megvalósítása, hogy „minden­ki képességei szerint, min­denkinek munkája szerint”. Az egész nép nevelése a tu­dományos kommunizmus esz­mevilágának szellemében, a szocialista testvérországok né­peivel és az egész világ dol­gozóival való barátság szel­lemében. Végül: a proletár, szocialista nemzetköziség él­vein alapuló külpolitika. A szocializmusnak ezek az általános alapvető jellemvo­násai mind döntő jelentősé­gűek” — mondotta Brez»- nyev. „A szocialista világrend- szer kifejlődése és megszilár­{Polytatás a J. oldalon) Készülünk a kongresszusra „Most már a párt XXIV. kongreszusához közeledünk. Befejeződik a következő öt­éves terv előkészítése. Más szóval: olyan új és nagy horderejű határozatokat kell elfogadnunk, amelyek egy jelentékeny időszakra meg­határozzák a szovjet gazda­sági élet fejlődésének útját”. Brezsnyev beszédében ezt követően hangsúlyozta, hogy a gazdasági feladatok lán­colatában alapvető láncszem a társadalmi termelés haté­konyságának növelése. a munka termelékenységének jelentékeny és mindenütt való emelése. „Kivételesen fontos szerep jut manapság a tervezés he­lyes alapjainak. Vitathatatlan elvtársak, hogy ama nehéz­ségek közül, amelyekkel ma­napság a gazdasági élet te-

Next

/
Thumbnails
Contents