Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
8 punanttm napra t978. április t». Izlandban élnek legtovább a nők Az ENSZ becslése szerint a világ népessége 39 éven belül megduplázódik, ha a mostani növekedési ráta (évi 1,9 százalék) azaz napi 180 ezer főre rágó szaporodás változatlanul marad. Az ENSZ most megjelent új demográfiai kézikönyve szerint a világ lakossága 1968 közepén a 3483 milliárdos gigászi számot érte el. Ebből Ázsiára 1943, Európára 455, Afrikára 336, Da- tin-Amerikára 267, a Szovjetunióra 238. Észak-Ameri- kára 222 és Óceániára több mint 18,5 millió jut. A népességben leggazdagabb ország Kína marad, becslés szerint 730 millió lakosával. Kínát India követi 524 millióval, majd a Szovjetunió 238 millióval és az Egyesült Államok 201 millióval. New York és Tokió tovább vetélkedik a világ legnagyobb városainak ranglistáján betöltendő első helyért. Tokiónak a tulajdonképpeni városterületen belül több lakosa van (11 172 000,) viszont New York „városi gócterüle- tein" 11 555 900 lakót tartanak nyilván. Az „élettartam” táblázat a következő tanulsággal szolgák A nők élettartama Izlandban a leghosszabb — 76,2 év, a férfiak élettartama Svédországban a leghosszabb — 71,6 év. Míg a világon az átlagos növekedési ráta évente 1,9 százalék, Közép-Amerikában 3,5 százalékos, Dél-Ameriká- ban 2,9 százalékos, Afrikában pedig 2,4 százalékos a szaporodás. Európa 0,8 százalékos szaporodásával jóval Észak-Amerika (1,3 százalék) mögött kullog. A lakosságszaporulat terén a csendes- óceáni Guam sziget vezet évi 7,9 százalékkal. Utazás a Holdba 1638-ban A londoni Albion Press kiadóvállalat kis példányszámban megjelentette Francis Godwin (egykori püspök) könyvét: Ember a Holdon. A mű nyilvánvalóan a világ első tudományos fantasztikus alkotása: 1638-ban adták ki először. A XVII. századtól csak három példányban maradt fenn napjainkig. A könyv hősei: Domingo Gonzales spanyol utazó, aki valamilyen hibridszerű haty- tyúkon jut el a Holdra. Gonzales pontosan 11 nap alatt éri el a Holdat. Utazás közben olyan jelenségeket figyel meg, amelyek a könyv első olvasóinak nyilván fantasztikusak voltak: a Föld saját tengelye körül forog, az utazó súlytalanságot érez, a napfény visszaverődik a Hold felszínétől (Godwin idejében úgy vélték, hogy a holdfény nem más, mint a holdóceánok csillogása). A könyv természetesen a Földhöz hasonlónak festi le a Holdat, ezt a bolygót „holdlakók" népesítik be. A Holdon zavartalan béke és virágzás uralkodik, nincs bűnözés, bőségesen van élelem, s a „holdlakók” nagyon udvariasak egymással. Ilyen kedvező környezetben a „holdlakók” nyolc méter hosszúra is megnőnek, s ezer' évig elélnek. Gonzales végül is megunja a Holdat, ugyanazokon a hattyúkon két nappal megrövidítve utazását visszatér a Főidre. híd el/rópa és Ázsia között 1973-ban készül el — Hossza 15ó0 méter Mindkét irányban három sávban közlekedhetnek az autók A világsajtó az elmúlt napokban hírt adott arról, hogy a Hochtief—Cleveland angol —német cég képviselői és Turgut Gulez török közmunkaügyi miniszter Ankarában aláírták az ázsiai és európai szárazföld közötti híd összeköttetés létesítésének megvalósításáról szóló megállapodást. Az új híd első ízben biztosít majd szárazföldi átkelési lehetőséget a Fekete- tenger és a Földközi-tenger közötti keskeny sávon, egyben feleslegessé teszi az eddig használt vízi közlekedési eszközöket, amelyekkel a 3 kilométer széles Boszporuszon szállították át az utasokat és az árut a két oldalon elterülő Isztambul egyik részéből a másikba. Az utóbbi években mind sűrűbbé vált a forgalom a két part között. A motoros komphajóknak nemcsak a mozgalmas életű város lakosait kellett átjuttatniuk Isztambul európai városrészéből ázsiai negyedébe, hanem nagytömegű turista szállításáról is gondoskodniuk kellett, akik számára az Arany- szarv-öböl különleges látványosságot jelent. Az elmúlt évben ötmillió autó került az átkelőhajók fedélzetére — ötször annyi, mint 1960-ban. A forgalom azonban egyre növekedett, míg végül az elmúlt évadban már szinte kaotikus forgataggá vált. Az átkelésre 3—4 órát kellett várni. A Boszporuszon közlekedő kis tengeri járművek kapitányai arról panaszkodtak, hogy a kis hajók többsége nemcsak jelentékenyen lassítja _ a forgalmat, de a biztonságot is veszélyezteti. A török kormány már néhány évvel ezelőtt elhatározta a kérdés gyökeres megoldását. A forgalmi állapotok számításokkal alátámasztott elemzése egybehangzóan a terv megvalósítása mellett szólt. A terv részét alkották j ezenkívül az Isztambult Kör- j nvező autósztrádák megépítése, valamint a város valamennyi részének gyorsított fejlesztése is. A terv megvalósításának költségei 150— 180 millió dollárra tehetők. A tervezők elképzelésében egy további, az Arany szarvöblöt átívelő híd is szerepel. Már mindkét „világrészen” megkezdődtek a hídtelepíté- si munkálatok, mivel a forgalom állapota mielőbbi megoldást követel. A híd hossza 1560 méter lesz, átadását 1973-ra tűzték ki, 1074 méteres szakasza két, az európai és az ázsiai parton elhelyezkedő 165 méter magas pillér-páron nyugszik majd. Ez a hídméret kisebb ugyan a világon legnagyobb New-York-i hídénál, de rekordot állít fel Európában, ahol a jelenlegi „csúcsteljesítmény" a Tajo folyót Disz- szabonnál átszelő híd 61 méteres nyílása. A pilléreket az európai oldalon 16,5 méter, az ázsiai oldalon 5 méter mélyre süllyesztik a földbe. A két pillérpárra fekszik fel a híd egész terhét hordozó sodronykötélzet. A híd 33,4 méter széles lesz, s mindkét irányban három sávon közlekedhetnek rajta autók. Két szélén 2,5 méter széles gyalogjáró húzódik majd. Különleges figyelmet fordítanak a tervezők arra, hogy a híd elhelyezkedése ne zavarja a tengeri forgalmat. A híd vonalának 64 méteres tengerszint feletti magassága biztosítja, hogy a világ legmagasabb tengeri járműve is akadálytalanul áthaladhasson alatta. Kedvező körülmény, hogy a híd egyik vége Isztambul északi körzetében helyezkedik el, s így hozzájárul ahhoz, hogy a túlzsúfolt városközpont forgalmát egy új sztráda segítségével efelé az előváros felé tereljék, amelynek két és félezer éves történelmi emlékeit egyébként a feledés veszélye fenyegeti. Az első Európa—Ázsia híd építési költségei 30 millió dollár körül mozognak. A feltételezés szerint a beszedett hídvámokkal már a használatba vétel első évében megtérülnek a beruházók ráfordításai. Ha hinni lehet a jóslatoknak, a Boszporuszt átívelő műszaki ékesség évtizedünk végén évente 35 millió dollárt fog jövedelmezni. MINDENFÉLE — mindenfelől Idegen nyelv tanulás — három nap alatt! Ha hihetünk a „nemzetközi szinekti- kus szervezet” állításának, akkor sikerült kidolgozni bármilyen idegen nyelv elsajátításának speciális különlegesen gyors módszerét. Nyelvészek folytattak beszélgetést olyan emberekkel, akik a spanyol nyelvet egyfolytában 61 órán át tartó „tanfolyamon” — pihenés, alvás és étkezés nélkül sajátították el. A módszer azon az elméleten alapszik, hogy az emberi agy rendkívüli megterhelés esetén hatalmas információ mennyiséget tud befogadni, ha ez az információ folyamatosan, megszakítás nélkül érkezik az agyba. Gyűjtők öröme. Angliában annyi hamis pénz van forgalomban, hogy külön automatát kellett szerkeszteni, amely a fémpénzek valódi- j ságát ellenőrzi. E fotoelekt- ron-analizátorral működő automatákat most a város utcáin is felállítják. Az automaták körül igen gyorsan különös gyűjtők verődnek össze: várják azt a boldog pillanatot, amikor az okos gép egy kis nyíláson kidobja a hamis pénzt, amit tulajdonosától azonnal megvásárolnak. — Az angliai derbyn a Cosling házaspár hevesen összeszólalkozott, majd ki-ki a saját autóján elindult haza. Azonban nem jutottak el messzire, minthogy mindketten — feltehetően idegességből — karamboloztak. Ugyanabban a kórházi szobában ápolják őket. Soha nem késő. Beigazolódott. hogy a tanulásra soha nincs késő. J. Whitteridge 90 éves férfi sikerrel tett vizsgát francia, olasz, spanyol és német nyelvből. Saját bevallása szerint 83 éves kora óta, amióta elkezdett idegen nyelveket tanulni, frissebbnek érzi magát és megfiatalodott. Pinkertonék. A Pinkerton néven ismert híres amerikai nyomozóirodának ma 13 ezer állandó alkalmazottja van és 10 ezren közülük a nagyvállalatoknak dolgoznak. Annak idején a New York-i világkiállításon közel négy és félezer Pinkerton-ügynök működött. Az utóbbi években az ügynölcség átlagos évi forgalma meghaladja a 300 millió dollárt. Brüsszelben megnyílt a feltalálók évi kiállítása, ahol több mint 800 mindenfajta találmány látható, a motorkerékpárosok számára tervezett világító kesztyűtől kezdve a növénnyel együtt növekedő támasztókaróig, a riasztócsengőig, amely felébreszti a szülőket, ha a baba az ágyba... Panasztabletta. Egy New York-i áruház panaszirodájának kisablakában egy idegcsillapítókkal teli doboz áll a következő felirattal: „Mielőtt még jobban fölizgatná magát, vegyen be egy tablettát. Azután sóikkal jobban megértjük egymást. Köszönjük!” I Mi lenne, ha ... Amerikai pénzügyi szakértők kiszámították, hogy ha a gengszterek a bűncselekményeikből eredő jövedelem után adót fizetnének, 10 százalékkal lehetne egész Amerikában csökkenteni a jövedelmi adó nagyságát. Szemüvegesek. A nyugatnémet Optikusok Szövetségének jelentéséből kitűnik, hogy az NSZK lakosai nagy „szemüveg-fogyasztók”. A közel 60 millió nyugatnémet állampolgárból 30 millió visel szemüveget. A jelentés még hozzáteszi, hogy további 7—8 millió állampolgár, bár szemüvegre volna szüksége, különböző okokból — főleg hiúságból — nem visel pápaszemet. Brigitte Bardot-nak a Deauvü- le-i Kaszinó Társaság egy ötezer négyzetméter nagyságú telket ajándékozott (értéke: négyzetméterenként több mint tízezer líra) azzal a kikötéssel, hogy ott házat építtet. Az építési határidő azonban a tél végén lejárt és minthogy a területet nem használta fel, „BB” elveszítette az értékes ajándékot. Az észak-szibériai vasútvonal A Szovjetunió vasútvonalhálózata a jelenlegi ötéves tervben 7 ezer kilométerrel lesz hosszabb, ebből 4 ezer kilométer vasútvonal jut Kazahsztánra és Szibériára. Létrejön egyebek között egy új nagy vasútvonal a „Szev- szib", azaz az észak-szibériai vasútvonal, amelynek építését 1980-ra fejezik be. Ez a vasútvonal a meglévő „Transz-szib”-től, azaz a transz-szibériai vasúttól 500 kilométerre északra fog haladni. Két évvel ezelőtt már felépült az új vasútvonal első — 700 kilométer hosszúságú — szakasza Tyumeny új kőolajipari központ és az Ob folyó partján elterülő Szurgut között. A medvék vándorlása. Norvég tudósok 1956 óta figyelik a jegesmedvék „vándorlását”. A Spitzbergákon kábító puskával „lelőttek” több mint 100 jegesmedvét; az elkábított medvéket jellel látták el és szabadon engedték. Két ilyen megjelölt jegesmedvét már elfogtak Grönland délnyugati részén, Julianehapban. Üszó jégtáblán vetődtek el Gröníandra. A tudósok további meglepetésekre is számítanak. Egy párizsi könyvkiadó egy frankos áron ad klasszikus versesköteteket. Az igen népszerű árat úgy tudta elérni, hogy • költemények közé hirdetési oldalakat iktatott be. Ebben az ultra-gazdaságos kiadásban nagyon gyorsan elkelnek Mallarmé, Verlaine és Bimbaud verset Újfajta, divatos bűncselekmény Hl JACKINQ J anuár közepén egy férfi késsel a kezében megkísérelte letéríteni útjáról a Delta Air Dines Atlantába tartó DC 9-es gépét: a repülőgép személyzetének néhány sebesülés árán sikerült lefegyvereznie a támadót Két nap múlva, később a húszéves Jorga Medrango revolverrel fenyegetőzve és egy utast túszként maga előtt tartva akart Panamából Kubába téríteni egy DC 3 gépet. A rendőrséggel vívott tűzpárbajban meghalt. Kevésbé tragikusan végződött a 18 éves Mariano Ven- tuza Rodriguez kísérlete, aki Albániába akart kényszeríteni egy spanyol repülőgépet. A zaragozai rendőrparancsnok határozottsága — kivégzéssel fenyegette a repülőrablót, ha meg nem adja magát — arra késztette a fiatalembert, hogy felhagyjon tervével — és a 41 utasnak nem történt semmi baja. csak néhányan ájultak el az izgalmaktól. — A francia Christian Bélán, a lapok szerint „csinos és vonzó” fiatalember, január 9-én két revolverrel Fiumicino helyett Bejrutba térítette a TWA Boeing 707- es gépét és több lövéssel kárt tett a kényes kormányberendezésben. Négy epizód — egyetlen héten. Kétségtelen, hogy ez az újfajta, divatos bűncselekmény szuggesztív hatást gyakorolt az egzaltált, kalandvágyó fiatalokra. Még inkább azokra, akiknek lelkivilága nem egészséges. Az Egyesült Államokban hijackingért bíróság elé állított személyek közül az utóbbi időben tíznél állapítottak meg abnormális vonásokat. Bizonyos fiatal agyakat különös mámorba ejt az az érzés, hogy ötven utas és a személyzet, életének és halálának urai, pusztán azzal, hogy revolvert tartanak a kezükben — esetleg csupán műanyagpisztolyt. De sajnos, a dolog korántsem veszélytelen. Hogyan folyik egy repülőgéprablás? A támadók többnyire egy mit sem sejtő légikisasszonyra csapnak le, és tarkójához nyomva a revolvert, megparancsolják neki. hogy vezesse őket a parancsnoki fülkébe, vagy közvetítse parancsaikat a pilótának. Tegyük föl, hogy a repülőgépet Kuba fölött térítik el (ez eddig a leggyakoribb eset), az ellenőrző központ, amelyet a pilóta értesített, felhívja a havannai repülőteret és megkapja onnan a leszálláshoz szükséges adatokat. A külügyminisztérium, amelyet rögtön tájékoztatnak az esetről. felkéri a svájci kormányt, amely az amerikai érdekek képviseletét végzi Kubában: utasítsa havannai nagykövetét, tegye meg a szükséges intézkedéseket a kubai kormánynál, hogy a repülőgép, a személyzet és az utasok visszakerülhessenek az Egyesült Államokba. A költségeket (ha minden jól megy, csak 300 dollár) az Egyesült Államok külügyminisztériuma a berni kormánynak utalja át, majd a légiforgalmi vállalat a washingtoni kormánynak téríti meg. A vállalatot azonban beperelhetik az utasok azzal, hogy a fegyveres utasok felszállását meg kellett volna akadályozni. Igen ám, csakhogy a légi utazás elterjedtségére való tekintettel, túl hosszadalmas és bonyolult dolog lenne minden utast megmotozni. Most tanulmányozzák olyan elektronikus készülékek tervezését, amelyek motozás nélkül is leleplezik az utasoknál levő fegyvereket. A személyzet felfegyverzését maga az ÁT-PA (Air Dines Pilots Association) is ellenzi, mert ha repülés közben tűzharc törne ki, az roppant veszélyes lenne. A kormányok nemzetközi egyezmény összehozásán fáradoznak a repülőgéprablások kérdésében. 1963. szeptember 14-én Tokióban 16 ország egyezményt írt alá. A megállapodás csak 1969. december 4-én lépett életbe. A szerződés szerint a „repülőgép jogtalan eltulajdonításának bűnténye” esetén az érdekeit államok kötelesek kölcsönösen visszaszolgáltatni a repülőgépet jogos tulajdonosának. A bűn- cselekmény minősítését azonban az egyes államokra bízzák. Duns holland külügyminiszter tíz más ország képviselőivel együtt az ENSZ- közgyűlés ülésszakán határozati javaslatot terjesztett elő, s ezt 1969. december 12-én el is fogadták. Az ENSZ-ha- tározat lényegében csak javaslat. Az érvényben lévő szerződések a kiadást illetőleg rendszerint kizárják a politikai üldözöttek esetét
