Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
4 Btinanttm notuin 1970. április 19.-I/O Bemutatjuk Rafael Orozcot Ma mutatkozik be Pécsett • messziről származott zongoraművész: a spanyol Rafael Orozco. A fekete hajú, jellemzően mediterrán megjelenésű művész tegnap már Budapesten volt, így közvetve alkalmunk nyílott arra, hogy mai és holnapi hangversenye előtt bemutassuk őt: Rafael Orozco, a híres spanyol városban, Carbodá- ban született, 1946-ban. Tanulmányait Madridban végezte. Tizenhétéves korában 1963-ban már második díjat nyert a biscayai versenyen, egy év múlva, Jeen-ben pedig már első díjat. Ugyanebben az évben Madridban mesteriskolán vett részt, melyet kitüntetéssel végzett esi. Siennában tanult tovább, majd nemsokára a Viotti- versenyen a különdíjjal együtt nyerte meg a második díjat is. A firenzei La Naziomele című lap így írt róla: „A ma élő művésznemzedék egyik legtehetségesebb brilliáns zongoristája.” A neves olasz zenekritikus, Dirio Vercelli pedig így jellemezte: „Ritka érzékkel rendeli alá tudását, technikáját, ízlését a zenemüvek mondanivalójának.” A megállapításokat igazolta az angliai Leeds- ben rendezett nemzetközi verseny is, ahol Rafael Orozco ismét nagy sikert aratott Rőnkvár és mókuskerék Gyermekparadicsom a pécsi Sétatéren A szűk utcákkal teli belvárosban kevés a szabad tér, ahol megfelelően játszhatnának a gyerekek. Tavasszal és nyáron valóságos közelharc folyik a Séta téren lévő hintákért és túlzsúfolt a már rossz állapotban lévő homokozó is. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat egy új, korszerű, különleges játékokkal felszerelt játszótér létesítésével. Már meg is kezdték az építőanyagok helyszínre szállítását. A pécsi Séta téren létesülő gyermekparadicsomban közel 150 négyzetméter nagyságú óriási homokozó várja majd a kicsiket. A műkőből épített homokozó medence szélén ülőkéket helyeznek el, belsejében pedig tölgyfából készült asztalkákat állítanak fel. Itt építik fel a rönkvárat, a mászófát és az egyensúlyozó gerendát is. A nagyobb gyerekeket mászókúp és mókuskerék mintájára készült forgódob várja. Biztosan népszerű lesz majd a háromágú körforgó és a télen-nyáron használható, betonból készült pingpongasztal. A középiskolásoknak és a parkban unokáikra vigyázó nyugdíjasoknak nem kell a jövőben magukkal hordani a sakktáblát, mert a műkő sakkasztal állandóan Vendelbe-ősükre áll. A játékok egy része már elkészült a pavk<r’tő vállalat műhelyeiben és felszerelésükre a nyár folyamán kerül i Két bemutató, kiállítás, hangverseny, táncfilmek Tízéves a Pécsi Balett Tízéves fennállásának alkalmából április 24. és 28. között rendezi meg jubileumi ünnepi hetét a Pécsi Balett. Az ünnepi program két legfontosabb eseménye természetesen a két új balettest. Az első napon, április 24- én este mutatják be a pécsi táncosok a Harangozóestet. Műsorukon Borodin: Polovéci táncok és Hubay— Kenessey: Csárdajelenet című művei szerepelnek, Harangozó Gyula eredeti koreográfiájában. A második bemutató Eck Imre ez évi balett-estje lesz. A művek a következők: Bakfark: Fantázia, Kodály: Nyári este, Maros: Aranyborjú, Mihály: Bábel és Szokolay: Extázis. A két balett-bemutató között a pécsi együttes a tíz év legsikeresebb repertoárdarabjaiból tart egy-egy bemutatót Április 25-én este A veronai szerelmesek mártí- riuma című, Alonso-darab, a következő nap délelőttjén az Etűdök kékben, Az iszonyat balladája, Változatok egy találkozásra és a Nyitány kerülnek színpadra, ugyanezen a napon délután a Hódolat Bartók Bélának című estet láthatja a közönség, majd 25- én a Ballo Concertante, az Oly korban éltem, a Pókhíáló és a Mit takar a kalapod ? című baletteket mutatják be ismét Az ünnepi megemlékezés programját más események egészítik ki: műsort ad a KINEVEZÉS A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Kiss Ernőt kohó és gépipari miniszter- helyettessé kinevezte. — Béke-barátság kűlönvonat. Szombatra virradó éjszaka Dunaújvárosból 300 személlyel béke-barátság vonat indult a Szovjetunióba. A vonat kocsijait üzemek KISZ-fiataljai magyar és szovjet barátságot éltető, s a Lenin-centenáriumra utaló jelszavakkal díszítették. Bóbita Bábegyüttes, jazz- hangversenyt a Gonda-Kruza kvartett, s kiállítás nyílik a színházban a díszlet- és jelmeztervekből, valamint táncfotókból. Két részletben vetítik a Kossuth moziban a Pécsi Balettről készült filmeket is, április 27-én és 28-án 11, illetve 15 órakor. A balett ünnepi előadásaira hazai és külföldi vendégeket is várnak. Itt lesz a Magyar Táncművészek Szövetségének néhány vezetője és tagja, eljönnek a szakma hazai reprezentánsai, több külföldi menedzser, s nem utolsósorban azok a magyar zeneszerzők, akiknek egy-egy műve a Pécsi Balett tízévi munkájához kapcsolódik. Természetesen idevárják a Balett azóta elkerült, hajdani tagjait is. A jubileumi eseménysorozat egyik érdekes pontja lesz az a látogatás, amelyet a meghívottak a Pécsi Balett műhelyében tesznek. Kaposvárott: Díjat kapott Haumann Péter és Sik Ferenc Tegnap délelőtt befejeződött a dunántúli színházak 4. találkozója. A résztvevő színházi szakemberek és kritikusok Molnár Gál Péter kritikus, a Népszabadság munkatársa értékelése után, megvitatták a találkozó egyetlen új magyar darabját, Hubay Miklós: Tüzet viszek című drámáját, amelyet a Kaposvári Csíki Gergely Színház együttese állított színpadra Laczkó Mihály rendezésében. Ezután Ruttkai Ottó, a Madách Színház igazgatója, a Színművészeti Szövetség elnökségi tagja mondott zárszót Hangsúlyozta: előrelépés volt az idei találkozó, jóllehet eltért az eredeti célkitűzéstől, a magyar, illetve új magyar drámák előadásától. Zárógondolatai után — mint a asüri elnöke — átnyújtotta a Somogy megyei Tanács egyenként 3 ezer forintos tiszteletdíját Sik Ferenc pécsi rendezőnek, Patassy Tibor győri, Timár Éva és Csikós Gábor kaposvári, Jós László veszprémi színművésznek és Szalay Károlynak, a Déryné Színház művészének. Laczkó Mihály, a Tüzet viszek Hubay-dráma rendezéséért 4 ezer; Haumann Péter, a Pécsi Nemzeti Színház művésze pedig Arturó Ui alakításáért 6 ezer forintos díjat kapott. Átadták a felszabadulási művészeti pályázat díjait és jutalmait Tegnap, április 18-án délben a pécsi városi tanácsházán átadták a felszabadulási művészeti pályázat díjait és jutalmait. Mint ismeretes, a Baranya megyei és Pécs városi Tanács, valamint a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett, irodalmi, képzőművészeti és zeneművek alkotására. A pályázatra 87-en jelentkeztek, és 51 megbízásit adtak ki. Tegnap a pályázatot hirdető szervek nevében Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb- elnökhelyettese adta át a díjakat, illetőleg a jutalmakat. Az ünnepélyes alkalomból megjelent Csorba Tivadar, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága művelődés- ügyi és propaganda osztályának munkatársa, Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága művelődésügyi és propaganda osztályának vezetője, Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács vb-el- nökhelyettese és Bogár József, a Baranya megyei SZMT első titkára; Thiery Árpád, Kampis Péter, Hajlama Erzsébet és Kende Sándor irodalmi díjukat, Galam- bosi László és Békés Sándor pedig együttesen kapott jutalmukat vették át. Képző- művészeti dijat kapott: Rétfal vy Sándor, Simon Béla, Zs. Kovács Diana, Fürtös Dona, valamint Kolbe Mihály és Martyn Ferenc, képzőművészeti jutalmat pedig Lantos Ferenc, Soltra Elemér, Ferk Anna, Erdős János és Bérces Gábor. A zenei díj nyertesei: Farkas Antal, Horváth Mihály, Halmos László és dr. Vargha Károly, valamint Tillai Aurél. Dr. Vargha ’ Károly, valamint a képzőművészeti jutalomban részesült Bizse János nem jelenhetett meg az ünnepségen, ezért ők a díjat, Illetve a jutalmat később veszik át Tavasz vár ás ürügyén Még éppen csak lábadoztunk a télből, a város kertészei már kint dolgoztak a parkokban, facsemetéknek ásták a gödröket, lazították az ágyások talaját és... valaki meggyújtotta a Séta tér egyik — hulladékkal telt — szemétkosarát Mert ahogy tavasszal — évente visszatérően — megjelenik a kékköpenyes parképítő, aki kenyérkereset és hivatás címén nem kis fáradsággal szépít- geti a város utcáit, pázsitjait, megjelenik a romboló-rongá- ló Is, hogy nagy buzgalommal tönkre tegye azt, amit az előbbi megteremtett Megszoktuk már az ismert útvonalakat, ezért talán fel sem tűnik, hogy — mondjuk az utóbbi nyolc-tíz esztendő alatt — mennyi fa és dísznövény került a korábban Este a restiben Harmadosztályú váróterem? Hol várjon az utas? — Por, piszok és automaták A pult mellett egy micísapkás, megviselt arcú iparosféle oktat két tizenhat év körüli gyereket. — öcsi, ha én mondom, sörre bor mindenkor. Jól fi- I gyeljetek: sörre bor, min- [ denkor, — ismétli még vagy i néhányszor és hamiskásan ka- í csínt a fiúkra. A jelek sze- I rint már a második fokozat- j nál tartanak, — literes borosüveg vándorol az öreg kezéből, vagyis az oktatás nem pusztán elméleti síkon mozog. Fürge szemű cigánylány kajtatja végig a termet, lehet vagy tizennégy éves, de lehet húsz is, nehéz a korát megállapítani. Azt azonban már első pillantásra fel lehet mérni, hogy „víziszonyban” szenved. Egy óra múlva ismét találkozom vele, ragyásképű gumicsizmás legény markolássza a kályha mögötti sarokban. A falon tábla: „ügyeljünk a tisztaságra”. Alatta egy pádon öregember birkózik egy flaska borral, a pillanatnyi helyzet szerint a bor kerül ki győztesen a küzdelemből. A tisztaságra felhívó tábla pusztába kiáltott szó, a terem állapotára a piszkos jelző a legenyhébb amit alkalmazni lehet. Még egy tábla: „poharakat a váróteremből kivinni tilos”. Merőben felesleges ez is. az Utasellátó büféjénél ugyanis nem adnak poharat. Üvegből iszik mindenki, mindent, pontosabban szólva sört, bort, pálinkát, mert az üdítőital- forgalom elég gyér. Talán azért, mert a csatos üvegből nehezebb inni? Por, piszok, füst, gyanús illatok. A takarítónő néhányszor megjelenik ugyan a teremben, de minden igyekezete ellenére, csak néhány percre tudja a tisztaság illúzióját kelteni. A közönség a lehető legvegyesebb, — a lengő hajú ifjaktól a fejkendős nénikéig, bűnügyi nyilvántartóba illő arcú morc férfiaktól a miniszoknyás lányokig. Egy-egy pádon — a terem viszonylag kulturáltnak nevezhető sarkában — szülők kisgyerekkel, karon ülő babákkal. Az illemhely előtti részen félreértéseket tisztáznak. — Hogy jön ahhoz a te nőd, hogy megegye a kalbá- szomat? — teszi fel a kérdést egy borostás képű erős fiú. aki erejét szemmelláthatólag néhány pohárral még növelte. „Pofonszag” érződik a levegőben, gyorsan iszkolok, így nem tudom meg, vajon miért tulajdonította el az a bizonyos hölgy a borostás képű jogos tulajdonát... Ha valaki az előbbiekből netán arra következtetne, hogy egy városszéli kocsma fizetésnapi hangulatáról akartam képet adni, nagyon téved Helyszín: a pécsi főpályaudvar váróterme. Nem tudom hivatalosan így neve- zik-e, őszintén szólva magam sem mondanám váróteremnek, de mivel ezen kívül másutt csak kevés lehetőség van a várakozásra, — elsősorban mégiscsak erre hivatott Nézzük a lehetőségeket. Ha valaki vonatra vár, s hosz- szabb Időt kell az állomáson töltenie választhat: vagy a huzatos folyosókon elhelyezett néhány pad egyikén foglal helyet, — ezek általában telítettek —, vagy az úgynevezett kultúrváróteremben, amely valóban kulturált de kicsi. Hátra van még az Utasellátó étterem, — költséges várakozás —, és a fent vázolt viszonyok között működő váróterem, ahol a székek és padok többsége van elhelyezve. Emlékszem még a Déli pályaudvar régi épületében lévő nagy váróteremre. Valamikor ott is mértek szeszt — ugyanilyenek voltak a körülmények. Amióta kitiltották onnan, — ha nem is ideális, de az alapvető esztétikai követelményeknek megfelelő váróhelyiség lett belőle... Pécsett ügyes automata sort állítottak üzembe. Kényelmesek, modernek, higiénikusak, — kedvelik a várakozók. Az automata sorral szemben, mintegy kontrasz- ként ott a büfé. Az utasok igényeinek kielégítése szolgáltatás is, üzlet is. Ezt meg lehet érteni. De a kulturált várakozás is alapvető igény, — és nemcsak a „megkülönböztetett rangú” kultúrváróteremben... D. Kény» Jőnsef még kopár utcákra. A folyamat persze lassú, mert költséges. Hiszen a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat tavaly is vagy 10 millió forintot fordított új parkok létesítésére. Nagy összeg ez, roppant nagy munkával, hiszen — a durva talajrendezést kivéve — gépekkel aligha lehet elvégezni a virágágyások beültetését, ápolását, az utcai járdaszegélyek füvesítését, cserjék, díszfák ültetését Külön ötmillió forint csak a karbantartás költsége! Valamikor — évekkel ezelőtt — a város egyik vezetője sajnálkozva jegyezte meg, hogy Pécsnek tulajdonképpen nincs „zöld-foljta”, ligete, utcai flórája. Aggályait akkor nem értettem, hiszen fel kell csak nézni a város fölötti szőlőskertekre, még följebb a Mecsek félvad hegyoldalaira. Szépek a gondosan ápolt turistautak, kedvesek a kulturált, vagy éppen félnomád kirándulóhe- helyek, — tehát jogos-e az aggodalom? Jogos volt A belváros, de még a külső kerületek számos öreg utcája is meglehetősen csupasz-sivár képet mutatott Ezért csak üdvözölni lehetett a döntést aminek eredményeként a tettyei grundot, majd — talán egyidőben — a Rókus- domb vidékét is rendbehozták, anélkül, hogy az említett területek, de sorolhatnám ide akár a Köztársaság teret is — veszítettek volna valamit a — gyerekek számára annyira fontos — romantikájukból. Ma még csupaszok a fák, a rügyfakadást késlelteti ez a nyavalyás, hűvös április, de amikor megnyitják lombozatukat, akkor jövünk rá, hogy - az évekkel ezelőtt elültetett kis csemeték, milyen szépen megnőttek, hogy kiszűrjék a levegőből a port és a mérgező smogot Ugyanilyen „észrevétlen” formálódott át mondjuk Uránváros háztömbjeinek környéke is. A legkésőbb beépített utcáktól eltekintve (sor kerül ezekre is) kialakultak a parkok, élősövények, játszóterek, pázsitparcellák és felnőttek a fák is. így persze, kissé rózsaszínű a látvány, pedig nem is ez a célom. Megint csak eszembejut az a bűzösen füstölgő, égő szeméttartó, amelyet suhancok gyújtottak meg, összecsavart újságpapír- csóvával. Nem az első eset. Tavaly, — a parképítők jelentése alapján — nyolc darab kosarat tettek tönkre itt, a város szívében, a Séta téren. De a jelzések tanúskodnak másról is. összetörtek padokat, lépcsőfokokat mozdítottak ki helyükből, felborogatták és összetörték a kőből faragott szép virágtartókat, tönkre teszik a szökőkutakat, rombolnak, pusztítanak. Ezt csinálják az „erős fiúk”. Némely felnőtt sem különb. A virágágyásról felszedik az évelőket tévestől és elhordják haza. Saját kertjükben ültetik el, vagy a présház környékére, meg a jóég tudja hova nem. Pedig ezek a növények fillérekért megkaphatók a kertészetnél, korlátlan mennyiségben. De Inkább türelemmel várakoznak a sétányok padjain ücsörögve, hogy aztán sötétedés után megkotorják a virággruppokat Az apró gyerekeket nem a rombolási ösztön hajtja. Egyszerűen gyerekek, akik nem tudják különválasztani a ti- lost a nem-tilostól, hát befutnak a virágok közé s tépkedik a szirmokat Ez az a pillanat, amikor a szülőnek, vagy nagyszülőnek közbe kéne avatkoznia és megmagyaráznia, hogy miért nem illő a virágok és dísznövények között szaladgálni. — Pedig megértené a gyerek. Még azt is, hogy a frissen kiültetett gyenge facsemete elpusztul, ha lehántják a kérgét vagy letörik. De, — ismét némely felnőttről van csak szó — tapasztalható az Is, hogy mama áll be a virágok közé a gyerekkel együtt, hogy a papa, vagy a rokon egy vidám felvételt készítsen a családról. Padokon tereferélő asz- szonykák egyenesen örvendeznek, amint „ugye milyen aranyos... ?” gyermekük bukdácsolva hajkurássza a lepkéket, a gondosan tervezett, megépített és beültetett parkokban. Kitiltsuk a gyerekeket? Szó sincs róla. A parkokban — többnyire már mindenütt — vannak kihelyezett játékok, homokozók, sőt még pázsitsávok is, ahol játszhatnak. De ha ebben a korban nem kap magyarázatot arra, hogy mit szabad és mit nem szabad tennie a gyereknek, akkor ugyan mikor?! Említettem, mennyi millió forintjába kerül az államnak évente a város parkosítása, a korábbiak gondozása. A vállalatnak kétszáz mérnöke, technikusa, szakmunkása és segédmunkása foglalkozik csupán ezzel. De a szám nem is teljes, mert az I., illetve a III. kerületi Tanács saját szakrészlegével is gondozza a parkokat És most a végén tüntetem fel a számot, csak úgy, gondolkozásra késztetve: 550 ezer forint kárt szenvedtek parkjaink a múlt évben, a suhancok és a felelőtlen felnőttek épületes tevékenysége miatt. Ez a szám minden évben — többé-kevésbé — azonos ... Bab Ferene
