Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Ara: 1 födni Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló ZXIRL évfolyam, 91. szA» Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja A Lenin-centenárium alkalmából Egyetemisták, főiskolások ünnepsége A KISZ Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága, va­lamint a Baranya megyei Egyetemi és Főiskolai Tanács Lenin születésének 100. év­fordulója tiszteletére megren­dezte a III. megyei egyetemi és főiskolai napokat Ennek keretében tegnap ünnepi nagygyűlést szerveztek az •gyetem aulájában. A pécsi felsőoktatási Intéz­mények több száz hallgatója, köztük az intézmények több vezetője és oktatója foglalt helyet a széksorokban, majd Kovács József, a Baranya me­gyei KISZ Bizottság titkára, a Megyei Egyetemi és Főis­kolai Tanács elnöke ünnepé­lyes szavakkal megnyitotta a nagygyűlést — Ezek után Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának titkára tartott elő­adást A pécsi felsőoktatás 25 év tükrében címmel. Elő­adásához felhasználta kuta­tásait melyet Népi demokra­tikus kormányzatunk oktatás­ügyi politikája 1945—48 kö­zött című kandidátusi disz- szertációja érdekében folyta­tott. Előbb a pécsi felsőokta­tásnak a felszabaduláskori helyzetét, a Horthy-rendszer szellemi és anyagi „kulturális hagyatékát” taglalta, majd foglalkozott a felszabadulás e tárni egyetempolitikával, az akkori politikai harc jellem­zőivel, végül a szocialista kultúrforradalom utáni ki­bontakozást, fejlődést, s a je­lenlegi helyzetet elemezte. Fi­gyelemre méltó számadatokat is ismertetett: a felszabadu­lás előtt a pécsi felsőokta­tásban tanuló ifjúságnak mindössze 2,8 százaléka volt munkásszülők gyermeke, ma pedig a fizikai dolgozó szü­lök gyermekeinek aránya a a különböző pécsi felsőokta­tási intézményekben 40—50 százalék között mozog. Ösz­töndíjat akkor a hallgatók 4,4 százaléka kapott, ezek háromnegyed része tisztvise­lők gyermeke volt, — ma pe­dig 80 százalékuk részesül ösztöndíjban. Végül: a hall­gatók száma azóta ötszörösé­re növekedett Ismertette a folyamatos fejlesztés ter­veit is, így az ősszel induló közgazdasági egyetemi tago­zatot és műszaki főiskolát Dr. Tényi Jenő egyetemi docens, az MSZMP Pécsi Or­vostudományi Egyetemi Bi­zottságának titkára emléke­zett meg ezután az ifjúsági mozgalom 25 éves történeté­ről. Lelkesítő szavakkal idéz­te fel az elmúlt negyedszá­zad emlékeit, a közös mun­kákat, az árvízi küzdelmet, Elutazott a Szovjetunióba a Lenin nevét viselő üzenek és tsz-eb küldöttsége Szombaton eBnduR Moszk­vába a Lenin Kohászati Mű- vfek, a Lenin nevét viselő ter­melőszövetkezetek és buda­pesti szocialista brigádok — összesen 41 intézmény — #2 tagú küldöttsége, amely részt vesz a Lenin-centenárium moszkvai ünnepségein. A küldöttséget elutazása előtt a Barátság Házában Tí­már Máté író, az MSZBT Or­szágos Elnökségének tagja és az MSZBT vezető munkatár­sai búcsúztatták. Ott volt I. I. Bagyul, a szovjet nagykö­vetség első titkára i& az építkezéseket, s mint mon­dotta: „Mindenültt találko­zunk akkori munkánk, tö­rekvésünk eredményével!” Fejtegette: az ifjúság ma haj­lamos arra, hogy irigyelje a korábbi nemzedékeket, mivel azoknak alkalmuk nyílt for­radalmi tettekre, az ellenál­lásra, a hatalom átvételére, az ellenforradalom elleni harcra. Ez téves álláspont — mondotta —, mert minden kor ifjúságának megvan a lehetősége a forradalmi szel­lemű tettekre, legyen az ke­mény harc, vagy ugyancsak kemény, alkotó munka. Délután sporteseményekre került sor, a III. megyei egyetemi és főiskolai napok keretében. Szombaton a Nemzeti Mú­zeum kupolacsarnokában megnyitották a Lenin 1870— 1970 című centenáris kiállí­tást. Az ünnepélyes megnyi­táson részt vett Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, dr. Tímár Mátyás, a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese, Csetenld La­jos, az Elnöki Tanács titká­ra, Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, Nagy Józsefné könnyéi pari miniszter, Sarlós István, a Fővárosi Tanács vb-elnöke, Böjti János külügyminiszter­helyettes, valamint a társa­dalmi és kulturális élet sok más ismert személyisége. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete és a diplomáciai képvisele­tek több vezetője és tagja. A kiállítást Kállai Gyula nyitotta meg. Kállai Gyula megnyitó be­széde után a megjelentek megtekintették a művészi A tartalomból: Elaggott gépek a tsz-ekben (3. oldal) Hárman fehér köpenyben (3. oldal) Tavaszvárás ürügyén (4. oldal) Tízéves a Pécsi Balett (5. oldal) ítélet (7. oldal) Híd Európa és Ázsia között (8. oldal) Riadalom a leányotthonban (9. oktal) A fóliás zöldségtermesztés egyre nagyobb teret hódít magá­nak a közös gazdaságokban és a háztáji kertekben egyaránt. A fóliasátras primőrök hetekkel előzik meg a hagyományo­san termesztett zöldséget. Az egyházasharaszti Jó Barát Termelőszövetkezet háromezer négyzetméter alapterületű fólia-kertészetében primőrzöldséget termeszt. Szokolai (elv. Hu&xonnyolc százalékkal növekszik a fogyasztási cikkek importja — A tavalyinál várhatóan 9 százalékkal nagyobb kis­kereskedelmi forgalomhoz szükséges árualap mintegy 15 százalékát importból fedezi a kereskedelem — közölte az MTI munkatársának adott nyilatkozatában dr. Molnár István, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­je. Tervi álteljesités — gondokkal Minden a minőségen múlik A termelési mutatók jól alakultak, mégis pénzügyi nehézségekkel küzdenek — Műszaki konferencia a Szénbányáknál Egyetlen szó sem esett piá­éi gondokról — s ez minden­nél jobban jellemzi szénbá­nyászatunk pillanatnyi hely­zetét, lehetőségeit. A Mecse­ki Szénbányák tegnap dél­előtt megtartott második ne­gyedévi műszaki konferenciá­ja mégis meglehetősen borús hangulatban zajlott le: a ki­váló termelési mutatók (fej­tési teljesítmények, önkölt­ség, termelékenység) ugyanis mit sem érnek, ha nem pá­rosulnak megfelelő minőség­gel. A tanácskozást —, melyen az üzemvezetők, főmérnökök, párt, KISZ- és szakszervezeti funkcionáriusok vettek részt — Garamvölgyi János igaz­gató nyitotta meg, majd Ful­mer József, vállalati főmér­nök értékelte az I. negyedév eredményeit. A széntermelé­si tervet 25 600 tonnával túl­teljesítették, e mögött a je­lentős szám mögött azonban aggasztó egyenlőtlenségek és munkával töltött szabad szombatok sora áll. A hét széntermelő üzem közül mindössze kettő — Kossuth- akna és Pécsbánya — telje­sítette túl előirányzatait — a többi üzem adós maradt. A gondok egy részét az elmúlt 1 esztendőről hozták át az üze­mek (Zobákon még mindig érezteti hatását a decemberi tűz, illetve vízbetörés, Bétán krónikussá vált a fejtéshiány, Szabolcson pedig sorra fel kellett adni a munkahelye­ket — a hihetetlenül nagy­mérvű minőségromlás miatt), de az 1970-es rajt is megle­hetősen nehéz volt Az in­fluenzajárvány miatt műsza­kuk ezrei estek ki, sok gon­dot, kiesést okoztak a közle­kedési nehézségek is. A nehéz helyzet fő oka mégsem a mennyiségi terme­léssel kapcsolatos. Nem sike­rült teljesíteni a minőségi terveket, s ennek eredménye­képpen alig három hónap alatt 9,5 millió forintot vesz­tett a vállalat. Tonnánként 11,8 forinttal kisebb volt a fajlagos árbevétel, mint ami­re számítottak — s ezt a je­lentős kiesést az egyébként szépen alakuló önköltséggel sem sikerült egyensúlyba hozni. Bachmann Mátyás gazdasági igazgatóhelyettes, ezzel kapcsolatos referátumá­ban elmondotta: a vállalat nagy összegű hiteleket volt kénytelen felvenni, s miután ezek a hitelek rövidlejára- túak voltak, még ebben « I hónapban vissza is kell azt fizetniük. A negyedéves ered­ményterv 40 millió forint nyereséget írt elő — a tény 28 millió. Garamvölgyi János zárszavában egyértelműen le­szögezte: a nehézségek gyors leküzdésének alapfeltétele, Hogy javuljon a szénminő­ség. Magasabb áron értéke­síthető szenekre van szükség — s miután a piac „étvágya” a szó legszorosabb értelmé­ben kielégíthetetlen — a le­hető legnagyobb mennyiség­ben. A pillanatnyi műszaki hely­zet: Szabolcs, Béta és Zobák előreláthatóan a második ne­gyedévben is gyengélkedni fog, éppen ezért a másik négy üzem felemelt operatív tervet kapott. E tervek ma­radéktalan teljesítése reális igény. Az üzemvezetőségek az elkövetkezendő héten ter­melési tanácskozásokon is­mertetik dolgozóikkal a fel­adatokat, a vállalat helyzetét. A párt-, KISZ- és szakszer­vezeti bizottságok a szocia­lista brigádok segítségét, a jubileumi munkaverseny je­lenlegi ütemének megtartását kérték. B.S. Ebben a* évben mintegy 20 milliárd forint értékű fo­gyasztási cikket hozunk be külföldről, 4,5 milliárddal többet, mint tavaly. Az utób­bi évtizedben nem volt példa a fogyasztási cikk-import ilyen nagymértékű, — mint­egy 28 százalékos — növe­lésére. A szocialista import csak­nem 30 százalékkal haladja meg a múlt évit; örvendete­sen az ellátás szempontjából fontos cikkekből. A hűtőszek­rény import mintegy 66 szá­zalékkal, a magnetofoné 115, a kötöttáruké 70, a szőnyege­ké több mint 150 százalék­kal növekszik. Személygép­kocsiból mintegy 80 százalék­kal többet, számszerint össze­sen 26 300-at hozunk be. A baráti országokkal aláírt bel­kereskedelmi választékcsere- megállapodások alapján mint­egy 1,5 milliárd forint értékű fogyasztási cikket — elsősor­ban a lakosság számára fon­tos cementet és egyéb építő­anyagokat, hűtőszekrénye­ket, kerékpárokat, ruházati cikkeket — hoznak be. A jobb áruellátáshoz, az áru­csere bővítéséhez járul hozzá a kishatármenti forgalom fej­lődése. Jugoszláviából a ta­valyi 300 millióval szemben az idén csaknem félmilliárd forint értékű fogyasztási cik­ket importálnak ilymódon. — Megindult a csehszlovák kis­határmenti forgalom, amely­nek során mintegy 100—120 millió forint értékű áru — építőanyagok, háztartási cik­kek, sör, száraztészta stb. — szállítása várható. A tőkés fogyasztási cikk- import idén 31 százalékkal növekszik, beleszámítva a fejlődő országokból beszer­zett árukat is. A kormány összesen 29 millió dollárt — a tavalyinál 70 százalékkal többet — hagyott jóvá ruhá­zati és iparcikkek beszerzé­sére. Az importárukkal az idén elsősorban a tömegigénye­ket igyekszik kielégíteni a kereskedelem. A tőkés orszá­gokból is lényegesen több olyan jóminőségű cikket hoz­nak be, amelyeket az alacso­nyabb jövedelmű rétegek is meg tudnak vásárolni. A kereskedelem arra tö­rekszik, hogy a szocialista or­szágokból minél kevesebb kötöttség nélkül, minél ru­galmasabban bonyolíthassa az árucserét Tárgyalnak egyebek között Lengyelor­szággal az egyszerűsített for­galmazás bevezetéséről, amelynek célja, hogy a fo­gyasztási cikkeket mindkét ország kereskedelme igénye szerint , szabadon megvásá­rolhassa, s így a hazai áru­kon kívül folyamatosan meg­találhatók legyenek az üzle­tekben a baráti országokból származó korszerű termékek, Természetvédelmi bizottság alakult Pécsett megalakult a Ter­mészetvédelmi Bizottság. — Feladata: a városi emberek részére a természet védelme által biztosítható' egészséges környezet elősegítése; közre­működés a védelmet érdemlő természeti értékek feltárásá­ban és nyilvántartásában; véleményadás minden olyan természeti ügyben, amelyben a tanács végrehajtó bizottsá­ga, mint elsőfokú természet- védelmi bizottság illetékes. A bizottság elnöke: dr. Horváth A. Olivér, a bioló­giai tudományok kandidátu­sa, a mecseki növényvilág több évtizedes kutatója, tit­kára pedig: Várnai Tivadar, a KÖJÁL egészségügyi fő­mérnöke. Máris várják a ter­mészetvédelmi témákat feltá­rok írásbeli, vagy szóbeli je­lentkezését. Megkeresések a titkár: Várnai Tivadar címé­re küldhetők: Pécs, Mecsek utca 5. gonddal összeállított kiállí­tást, amelynek anyaga a Nemzeti Múzeum dísztermé­ben és kupolacsarnokában kapott helyet A kiállítás kö­zéppontjában Andrejev szov­jet szobrászművész Lenin- szofara áll, környezetében négy oszlopon a len inizmus megvalósulását és elterjedé­sét dokumentáló művészi fo­tók láthatók, hátterében nagyméretű világtérkép, a különböző nyelveken megje­lent Lenin -művek cfrrdapjó- vaL Látható a kiállításon as a vörös zászló is, amelyet * százezer magyar internacio­nalista egyike hozott magá­val a Saovjetuni óiból, s ame­lyet sikerült a felszabadulá­sig megőrizni. A magyar for­radalom megbecsülését, je­lentőségének felismerését do­kumentálják Leninnek — a kiállításon több telefonké­szüléken át hallható — sza­vai, amelyekkel Kun Béla munkásságát méltatta. Mint­egy 250 magyar és idegen­nyelvű Lenin-könyv, a Le­nint ábrázoló bélyegek érté­kes gyűjteménye te helyet kapott. Ünnepélyesen megnyitották a centenáris Lenin-kiállítást

Next

/
Thumbnails
Contents