Dunántúli Napló, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

t»70. április 17. sunantan ndpiö’ 3 Nehéz hónapok után Tovább fejlődik a MECSEKTEJ Új tagok a társulásban — Jön a müanyagzacskós te/ A fogyasztó semmit sem vehetett észre. A Mecsektej készítményei változatlan mi­nőségben kerültek a keres­kedelembe: a vaj, a tejfel, a túró és a krémsajt ugyan­olyan ízletes volt, mint más­kor, a társulás pedig (vagy ahogy az engedélyokirat rög­zíti a hivatalos elnevezést: Mecsekaljai Gazdaságok Tej- feldolgozó és Értékesítő Kö­zös Vállalkozása) rövid fenn­állásának tragikusan sors­döntő hónapjait élte át Az elkerült bukás Az 1968 májusi alakulás utáni rövid első év eredmé­nyes volt, a következő azon­ban már rossz előjelek­kel indult. Hamarosan kide­rült, hogy a szakmai vezetés nem tud megbirkózni a nö­vekvő feladatokkal és ha nem történik gyors beavat­kozás, a biztató kilátásokkal induló vállalkozás megbukik. Az elmúlt év második felé­ben létrejött a TOT mellett működő Tsz-Tej Együttmű­ködési Iroda, az országban működő öt társulás szakmai irányító szerve, amelynek segítségével új vezetőség ke­rült a Mecsektej élére. Az első félév nehézségeit sike­rült leküzdeni és az évet szerény, de tisztességes ered­ménnyel zárni. 250 ezer fo­rint volt a nyereségük, amely­nek sorsáról az igazgatóta­nács úgy döntött, hogy fej­lesztési célokra fordítják. Bővül a társulás A bizalom tehát nem ren­dült meg. Ez év januárjában új társakkal bővült a Me­csektej. Erre pedig érdemes külön felfigyelni, hiszen olyasmiről van szó, amire eddig mezőgazdasági társulá­soknál nem volt példa: ál­lami gazdaságok is társultak. Az egyik a szentlőrinci tan­gazdaság, amely farcsapusz- tai üzemegységében egyéb­ként is „házigazdája” a Me- csektejnek, tehát a tehené­szet tejét helyben értékesít­heti, a másik pedig a Szen- fegáti AG, amely napi 4000 liter tejet szállít. Társult még a szigetvári Zrínyi Ter­melőszövetkezet is. A társu­lás így jelentős nyersanyag- bázishoz jutott, amelynek alapján már nyugodtan lehe­Uj típusú levelező oktatás tsz-vezetők részére A mezőgazdaságban dolgo­zó brigádvezetők 71 százalé­ka alsófokú végzettségű a megyében, illetve képzettség nélküli. A termelés szerkezetének megváltozása, a termelés fel­dolgozás és az értékesítés te­rén bekövetkezett és várható változások, a technikai fejlő­dés megköveteli a magasabb képzettségű szakemberek ará­nyának a növelését. Ezt a célt szolgálják a mezőgazda- sági technikumok és szakkö­zépiskolák levelező tagozatai. Itt szerezhetik meg a nagy gyakorlati tapasztalattal ren­delkező mezőgazdasági dolgo­zók az elméleti tudást is. Mohácson, a dr. Marek Jó­zsef Mezőgazdasági Techni­kumban és Szakközépiskolá­ban 1967 óta levelező tagozat is működik. Ez év szeptem­berben is indul — növény­termesztő-állattenyésztő, va­lamint mezőgazdasági gépé­szeti szakokon — levelező tagozat. A négy éves szak- középiskola érettségi bizo­nyítványt ad, korszerű álta­lános műveltséget és szak­mai képzést nyújt, valamint a képzés irányának megfele­lő szakterületen a közvetlen termelő munkától a részfo­lyamatok irányításáig ter­jedő és a külön meghatáro­zott munkakörök ellátására is képesít. A levelező tagozatra azok az általános iskolát végzett Ipari tanulókat felveszünk kéziszedő\ gépmester szakmára. Jelentkezhet minden 14. életévét bcltöltött, 8 általános iskolai végzettséggel rendel­kező pécsi fiú. Pécsi Szikra Nyomda munkaügyi osztályán tett foglalkozni a további fejlesztés lehetőségeivel. Az alakulás idején napon­ta 6—7 ezer liter tejet dol­goztak fel a miniatűr üzem­ben, jelenleg elérik már a 15 ezret is és 25 ezer literig szeretnének elmenni. Ehhez természetesen újabb társak­ra volna szükség. Tárgyalá­sok már folynak és úgy néz ki, hogy a második félévtől újabb tagokkal bővül a tár­sulás. Zacskós tej Kacsótáról Az 1970-es év második fél­évét már most is fordulat­ként emlegetik és bizonyára így is lesz. Hosszas huzavo­na után sikerült megszerezni az egykori kacsótai sajtüzem épületét, amely évek óta ki­használatlanul állt. Itt lesz a társulás új bázisa. Kis át­alakításokat kell végezni az épületen és — be kell ren­dezni. És éppen ez lesz az, amiben a legnagyobbat lép előre a Mecsektej. Szállítás­ra készen áll már a közel kétmillió forintért beszerzett polipack-gép, amelyen mű­anyagzacskóba csomagolják a tejet. A zacskós tejen kí­vül Kacsótáról kerül majd ki a műanyagpohárba ada­golt tejfel és krémtúró is. A korszerű tejipari kis­üzem létrehozásának terve másutt is gondolatébresztő hatású volt. A szentlőrinci mezőgazdasági technikum ősztől tejipari tagozatot in­dít, ennek a hallgatói pedig a Mecsektej üzemeiben szer­zik majd meg szakmai gya­korlatukat. Konkurrencia Ez a szó gyakran hangzik el, amióta létrejött a Me­csektej. Kétségtelen. hogy van konkurrencia a Tejipari Vállalattal. A Mecsektej ter­mékei legtöbb pécsi boltban megtalálhatók, a vásárlók pedig keresik is. Ugyanak­kor a társulás termelési ka­pacitása nem éri el a Tejipa­ri Vállalat termelésének 10 százalékát sem. A kis üzem­ben jelenleg 25-en dolgoznak és ha Kacsóta is beindul, ak­kor sem lesznek 60-nál töb­ben. Mégis hogyan beszélhe­tünk konkurrenciáról? A Mecsektej nek van egy hallatlan helyzeti előnye: a nagy gyorsaság. Elmondták, hogy a húsvéti nagy hajrá­ban előfordult, hogy az esti fejősből beszállított és lefö­lözött tejből másnap reggel már friss vaj került az üzle­tekbe. Az aránylag kis kör­zet teszi lehetővé, hogy min­dig friss tejből dolgozzanak. De van a társulásnak még egy olyan lehetősége, amivel a jélenlegi körülmények kö­zött a Tejipari Vállalat nem élhet: a tej átvételi árán kí­vül nyereséget is fizethet a tagszövetkezeteknek. illetve gazdaságoknak. Dehát ezért is társultak és ezért nem riadtak vissza az anyagi ál­dozattól sem. mint ahogy a tavalyi nyereséget is bent­hagyták (még néhány követ­kező évivel együtt) a Me­csektej továbbfejlesztésére. Ebből lesz majd az igazi nyereség. Hársfai István Üj zöldséges pavilont nyitott a MÉK Patacson, hogy javítsa a környék lakosainak az ellátását. Munkalehetőségek Segédmunkás kerestetik Valahol el kell kezdeni... — Munkakönyv pótlapokkal 17. életévüket betöltött dol­gozók jelentkezhetnek, akik a szakközépiskola szakirányí­tásának megfelelő szakmun­kásbizonyítvánnyal vagy há­rom éves szakmai gyakorlat­tal rendelkeznek. A jelent­kezési határidő április 30. A növénytermesztő-állatte­nyésztő szakra a Duna és Karasica Menti Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­géhez tartozó mezőgazdasági üzemekből lehet jelentkezni, a mezőgazdasági gépészeti szakra a megye egész terü­letéről elfogadják a jelent­kezéseket. Az idén szeptembertől a mohácsi szakközépiskolában és technikumban újtípusú le­velező tagozat is indul, a tsz- vezetők — elnökök, elnökhe­lyettesek, párttitkárok — ré­szére. A négy éves iskolán az elméleti szakanyag bizo­nyos fokú rövidítése mellett a hallgatók vezetési, agrár- és közgazdasági tudnivalók­kal is megismerkednek — a rendkívüli tantárgyak kere­tében. Az újtipusú levelező tagozat érettségi bizonyít­ványt is ad. Az idős asszonyt ismerős­ként üdvözlik már a Pécsi városi Tanács munkaügyi osztályán. — A fiamnak szeretnék valami rendes helyet... — Amit a múltkor aján­lottunk, az nem felelt meg? — Eltették a telefonköz­pontból. Most a fürdőben van, de a gőzt nem bírja a szíve. Ha valahová portás kellene, az talán jó lenne neki. Balás Lászlóné munkaügyi főelőadó megnézi a feljegy­zéseit, s percek alatt három olyan munkahelyet is felso­rol. amely valószínűleg meg­felel a beteg fiúnak. Sokan jönnek a munkaügyi osztály­ra ilyen kéréssel. Azok az emberek, akik nem teljesen egészségesek. de dolgozni azért tudnának, nehezebben boldogulnak. Az újsághirde­tések. a gyárkapuk felvételi táblái elsősorban nem nekik szólnak, — kevésbé ismerik a lehetőségeket. A munka­ügyi osztályon általában tud­nak segíteni, a legtöbbször van „talonban” néhány olyan munkahely, amelyet csökkent munkaképességű ember is el tud látni. Persze jönnek egészségesek is Van aki úgy állít be, hogy vállal bármilyen mun­kát, csak olyan helyet java­soljanak neki. ahol sokat le­het keresni, — legalábbis többet, mint az előző mun­kahelyen. Ilyen nem mindig akad, a munkalehetőségek között azonban nyugodtan válogathat a jelentkező, any- nyi szabad „státus” van a város üzemeiben. Segéd­munkásokat, szakembereket egyaránt keresnek. . Szak­munkások ritkábban jönnek a munkaügyi osztályra, őket közvetítés nélkül is elkap­kodják, — és ismerik a „munkaerő piacot”, tudják hova kell, hova érdemes menni... — Vannak keresett szak­mák? — Nálunk ez nem nagyon érződik. A jelentkezők több­sége szakképzetlen, segéd­munkára tudjuk őket elhe­lyezni. Ilyen esetekben vi­szont nem a munka jellege, inkább a munkakörülmé­nyek. s a fizetés várható összege dominál a választás­nál. — Kiket várnak leginkább az üzemek? — Legnagyobb a kereslet női segédmunkásokból. A takarítónő hiányt mi is ész­revesszük, — segíteni viszont — főként a takarítónők mun­kaidő beosztása miatt — nem tudunk rajta. Hiányziu egy sereg gépkocsivezető. az AKÖV-höz például negyven­ötöt azonnal el tudnánk he­lyezni. ha egyáltalán jönné­nek jelentkezők... A munkát keresők több­sége nő. Érettségizett lány­nyal vagy asszonnyal ritkán találkoznak a munkaügyi osztályon, ők vagy szakmát szereztek maguknak, vagy felszívta őket az adminiszt­ráció. Gyermekes anyákkal annál inkább, rajtuk viszont megint csak nehéz segíteni, — nem szívesen vállalnak két műszakot, olyan munka­Aknaácsok A városból tisztán hallik egy óra ütése. Éjfél. A kason nagy robajjal áttolnak né­hány üres csillét, aztán fel­csilingel a jel. Jönnek uzson­názni az aknaácsok, ök így mondják: uzsonnázni. A mű­helyben — ott van mindjárt az akna mellett — karvastag­ságú kötelek, mentőövek, tömlők, csavarok, néhány fűrész és fejsze. Körülülik az asztalt. Ta­kács András és Fischer Já­nos a vak-aknánál, Simon Sándor pedig a lejtaknánál dolgoznak. Herr István, ő a bronzkoszorús, aknaács szo­cialista brigád vezetője, Ka­nizsa Benedek, Ursprung Jó­zsef, Nagy József, Kingl Ist­ván és Villányi József Szé- chenyi-aknára ügyel. A bri­gád tizedik tagja többnyire délelőtt jár műszakra. Falazó­gyűrűket, létrákat készít, padlókat szab. Egyszer, lehet már 6 éve is, vele voltam András-aknában. Ott húz ki a bánya fáradt, elhasznált le­vegője. Az amúgyis vizes ak­nában a párából kicsapódik a víz, csak gumiruhában le­het viszonylag szárazon ma­radni. Akkor éppen az aknát mos­tuk. A biztosító szerkezetek­re nyálkás sár tapadt, azt kellett lekotorni, aztán töm­lővel lemosni. Naponta 15—30 métert lehetett haladni. Az ember lábai remegtek a száz­méteres mélység felett. — Kihúzó aknában jobb, vagy Széchenyin? Villányi József az ősszel nyugdíjba megy — 42 évet dolgozott itt. — A kihúzóban rossz a levegő, nedves, de egyforma a hőmérséklet. Itt az ember jobban ki van téve az idő­járásnak, de azért jobb. Két ing látszik, ki a puló­ver és kabát alól. Biztos tri­kó is van rajta, a pufajkát viszont már ledobta. Persze, a II. szintig percenként 3280, lejjebb a nyolcadikig 1800 köbméter levegő ömlik az aknában. El lehet képzelni, mínusz 15 fokos hidegben dolgozni... Már nem fiata­lok — 13 éve együtt dolgoz­nak. — Én vagyok az átlag — mondja Kanizsa. 47 éves va­gyok. Ennyi az átlagéletko­runk. Ennek ellenére —vagy talán éppen ezért — alig tör­ténik baleset Pedig az ak­nában nem úgy van, mint a szintes vágatokon: ha rosszul adják a deszkát, hát hajol egy métert és felveszi. Itt nem szabad a kötélnek centimé­tert sem megcsúszni a kéz­ben — lent a 6 méteres ge­rendák a mélységbe sodor­hatják az ácsokat Egymás mozdulatait, jó és rosszked­vét, bánatát úgy kell ismerni, mit sajátjukét. — Volt amikor mégis rosz- szul mozdultak ... Mindannyian emlékeznek, amikor Púm József... Az I-es gép kiugrott a vezetékek közül. Vl-ik szint felett ösz- szetörte a tartókat — csak a falban akadt meg. Három napig állt az aknaszállítás az I-es géppel. Púm József nem fért jól a csavarokhoz, egy kicsit kihajolt a másik szál­lító osztályba. A II-s másod­percenként 10 méteres sebes­séggel zuhant... 1957. decem­ber 6-án történt. Pontosan 8 évvel később az öreg Vörös... ö csatlós volt, csak azért szö­vöm az ácsok történetébe, mert az aknában történt. El­hangzott az indító jel, ő még akart egyet igazítani a fa­kocsin ... Minden csontját összetörte. Egyharmad életüket 500 méteres mélység felett élik. Hat-nyolc méteres csöveket, síneket mozgatnak a 6 mé­ter átmérőjű aknában. Csak a II. szinten 15 kilométer vá­gat van. Ugyanennyi vasúti sínt és csövet kellett leadni. A vízbetörés! Igen, ha a munkáról beszélünk, az az első. Akkor 3 műszakban dol­goztak. Víz öntötte el az akna alsó két szintjét. Elképzel­hető, mennyi munkát adott a szivattyúk leszállítása, az anyagok mentése, később a helyreállítás. — Mennyi a fizetés ... ? Ha hangyabolyra vizet ön­tök, nem okozok nagyobb élénkséget, mint ami most támad. Talán nem is annyira azt keveslik — 3500—3700 fo­rint — amit kapnak, hanem: különbséget tesznek köztük. Három kategóriába sorolják őket, pedig itt egyformán kell mindenkinek fogni és emel­ni. És, hogy a vízbetörés óta egy fillér jutalmat nem kap­tak ... Talán azt is elfelej­tik, hogy élnek. Az üzemve­zető azt mondta az egyik aknavizsga alkalmával: az a jó, ha nem tudjuk, hogy ácsok is vannak. Akkor nincs az aknával probléma. — Jó kollektíva ez — mondja Herr István, amikor egyedül maradunk. — Igaz együtt vagyunk több mint 4 ezer éjszakán keresztüL De helyek iránt érdeklődnek el­sősorban amely mellett a gyereket is el tudják látni. A gépírónők elég gyakran szerepelnek a „hiánycikk lis­tán”, csakhogy a gépírónőt keresők általában hozzáte­szik: gyakorlott legyen. Ez az igény érthető, viszont ért­hető a frissen végzett gép­írónők válasza is: valahol csak el kell kezdeni Ehhez talán csak annyit, hogy a kezdő gépírónő megjelölés nem azonos az egy ujjal bil- legtető, minden megtalált be­tűnek külön örülő „titkárnő jelöltekkel”... A munkaügyi osztály for­galma a kötelező közvetítés megszüntetésével jelentősen csökkent. Az első negyedév­ben. a hetenként háromszor tartott fogadónapokon ösge-; sen 411-en keresték fel az osztályt. Ez idő alatt Pécsett 1238 munkahely volt betöl­tetlen. Néhány törzsvendégük is akad. akik a legkülönbözőbb okokból gyakran változtatják munkahelyüket — s volt már a kezükben nem egy olyan munkakönyv, amelyet hivatalosan folytatólagosnak neveznek, — vagyis beteltek a ki- és belépések felsoro­lásával. Kvalifikált munkakörökre nagyon ritkán keresnek em­bert, ezt nem bízzák a vé­letlenre a munkaadók. Dip­lomás munkakereső viszont több is megfordult nálunk, — akik a vidékre menés elől szerettek volna menekülni. D. Kónya azért ha kell, nappal is ösz­szejövünk. A brigádnaplót lapozga­tom: társadalmi munkában két házat lebontottak a KISZ kérésére. Bányásznap — 1967. Együtt a fehérasztalnál. Díszes bejegyzés: Az üzemi pártszervezet a vízbetörésnél tanúsított szorgalmas mun­kájukért dicséretben részesí­ti a brigádot. Az aknában messze halla­nak a hangok. Azt hiszi az ember felette, közvetlen kö­zelében beszélnek — pedig 100 méterre vannak. A ko- pácsolás még távolabb hang­zik. Hajnalban kissé el tom­pulnak a zajok. Az álmosság. Három és négy között a leg­nehezebb. Pedig napközben sokat alszanak. Van aki reg­gel és este, van aki az egész napot átalussza. Az akna­ácsoknak a tévé, a híradó végéig tart. Akkor már ké­szülődni kell. Az este pedig akkor kezdődik, amikor a kastetőről felnéznek: egy hal­vány világos folt — 400— 500 méterről is látszik — az­tán nőni kezd, míg óriás nem lesz. Mások úgy mondják, hogy reggel. Nekik a napfel­kelte az ágyat jelenti. Lombos! Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents