Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

t*/0. móicius 13. DUTiamt?tT T^O.T*T«S 9 Három év után a jubileumok jeQyében X Mezőgazdasági termékparádé Ankét a gázkitörésekről A Mecseki Szénbányák tör­ténetében az első gázkitörés 1894-ben történt. A követ­kező már két ember halá" lát okozta. Azóta napjain­kig 521 gázkitörést jegyez­tek fel. Mármost megjele­nést illetően különbségek vannak a pécsi és a komlói területek között. Komlón so­káig nem kellett számolni ezzel a veszéllyel, csak utóbb jelentkezett gázkitörés, még­pedig az ötszázadik méter­nél, míg a pécsi bányákban már a kétszázadik méter­nél. A gázkitörések elleni vé­dekezés régóta folyik, ennek öt szakaszát különböztetik meg. 1956-ig az a nézet tar­totta magát, hogy provoká­ciós robbantásokkal kell ki­váltani a gáz kitörését. A legújabb elvek alapján a gázkitörés feltételeinek meg" szüntetésére törekszenek, ar­ra, hogy a robbanás ne hir­telen következzék be. hanem a feszültségek fokozatosan egyenlítődjenek ki. Már többször bebizonyoso­dott. hogy a gázkitörés elő­jeleinek időbeni észlelése lehetséges. 1957-ben István- akna 5. szintjén gázkitörés következett be, de a kivetett rendkívüli nagymennyiségű szén és a közel 300 ezer köbméter metán felszabadu­lása nem okozott különösebb bajt. a bányászok az aknán keresztül időben elmenekül­tek. Mindezekkel: a Mecseki Szénbányák gázkitörés elle­ni küzdelmével, az előjelek­kel kapcsolatban szerzett tapasztalatokkal és a véde­kezési eljárások eredményes­ségének kritikai elemzésével azon az ankéton foglalkoztak, amelyet tegnap délelőtt a műszaki propaganda hónap alkalmából a Mecseki Szén­bányák meszesi központjá­ban tartottak. Az ankét elő­adói: Fulmer József, dr. Szir­tes Lajos. dr. Masszi Dénes, dr. Koncsag Károly. A részt­vevők között ott volt Hav- rán István, az Országos Bá- riyaműszaki Felügyelőség el­nöke is. Az ankét nyilván­való célja: rendkívül fontos az elméleti alapok további tisztázása, mert csak így dolgozhatók ki a védekezés leghatásosabb technikai­technológiai eljárásai. (M-vár!) Munkatársunk telex-jelen­tése. Három évi szünet után idén ősszel — augusztus 28. és szeptember 20. között "L. is­mét megrendezik a Budapes­ti Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt — jelentette be tegnap délelőtti sajtóértekez­letén dr. Gergely István, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter-helyettes. Sorrend­ben ez a kiállítás 67. lesz, nagyságrendileg azonban az első. összterülete 33,5 hold, melyből 105 ezer négyzetmé­tert foglalnak majd el a ki­állítási pavilonok, illetve sza­badtéri bemutatók. A vásár és kiállítás előké­szítése már az év eleje óta folyik. A MÉM kiállítási fő­bizottsága húsz szakbizottsá­got hozott létre, melyekben több, mint 500 neves szak­ember tevékenykedik. A cél a lehető legtökéletesebben összegezni az elmúlt 25 év következetes agrárpolitikájá­nak eredményeit A mezőgaz­daság mellett az erdő- és fa­gazdaságok, az élelmiszeripar, a mezőgazdasági, illetve élel­miszeripari gépgyártás is fel­vonultatja legkiválóbb ter­mékeit. A SZÖVOSZ, OKISZ, az Egészségügyi Minisztérium és a vegyipar önálló pavilo­nokat állít fel. Dr. Gergely István az érdeklődést jelle­mezve elmondotta, hogy a 2,5 holddal megnövelt kiállítási terület Is kicsinek bizonyult Magyarország nemzeti kiállí­tása 35 ezer négyzetmétert foglal majd el, de számos vállalat, gazdaság, illetve in­tézmény önálló kiállítással is szerepel. A baráti államok közül eddig a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária, Ju­goszlávia, Románia, Korea és Mongólia jelentette be rész­vételét. A tőkés államokból közel 100 cég nyújtott be helyigényt. Tárgyalnak a ki­állítási igazgatósággal az amerikaiak, kisgépsorokat kí­vánnak bemutatni, illetve, a lehetőségek szerinti gazdasá­gokban bemutató jelleggel üzemeltetni. A hazai kiállítók névsorán eddig 120 név szerepek Sző­ke Mátyás, a kiállítás igaz­gatója kérdésünkre válaszol­va elmondotta, a jelentkezé­si határidő április 15-én jár le, eddig még több tucat résztvevőre számítanak. Ba­ranyai vállalat az önálló ki­állítók között még nincs, az állami gazdaságok, a Gabona Tröszt és más országos nagy­vállalat termékei között azon­ban minden bizonnyal a ba­ranyai mezőgazdasági üzemek termelvényei is ott lesznek. A 65. mezőgazdasági kiál­lítás és vásár természetsze­rűen nemcsak szakmai ese­mény lesz. A rendező szer­vek egymillió látogatóra, köztük több tízezer külföldire számítanak. A hatalmas előkészítő ap­parátus — mint azt dr. Ger­gely István mondotta — tel­jes erővel dolgozik. Nyolc­ezer négyzetméteren új pa­vilonok épülnek, tízezer négy­zetméteren sétányok, parkok. A vásár 2500 személyes ét­terme is megfiatalodik. S még egy sokatmondó szám, az igazgatóság a vásár nyit- vatartásának közel egy hó­napja alatt 20 ezer hazai, il­letve külföldi szakember szá­mára szervez csoportos ta­pasztalatcsere-látogatást, il­letve tanulmányi kirándu­lást. Békés Sándor Gépszemle Svédországban Svédországba utazott szer­da reggel dr. Fáy Mihály, a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója, dr. Mikula Jenő főkönyvelő és Papp Ferenc, a gyár termelési osztály- vezetője. Elutazásuk előtt dr. Fáy Mihály igazgató elmondta, hogy a tavasszal megkezdik az új farostlemezgyár épí­tését. Az új gyárba osztrák és svéd gépek kerülnek majd. Azokat a gépeket, amelyeket Ausztriából vásá­rolunk. már régebben meg­tekintették a gyár szakem­berei. Most megnézik a svéd gépeket — melyek a be­szerzendő összgépek értéké­nek 4o százalékát teszik ki. Ezekkel az új külföldi gé­pekkel évi 60 ezer tonna farostlemezt gyártanak, fgy a Farostlemezgyár termelése eléri majd a 110 ezer ton­nát évente. A Villány—Siklósi Állami Gazdaság siklósi komlókertjében minap kiemelték az oszlopokat, ugyanis felszámolják a régi tele­pítésű komlókertet. Új korszak a Vasvári-villában Megalakult a Pécsi Akadémiai Bizottság két szakbizottsága A sűrű márciusi hó belepi a Mecsek oldalát, s jótéko­nyan eltakarja a Vasvári­villa minden kisebb-nagyobb fogyatékosságát A kertkapu­tól a villa lépcsőiig vezető út sarán persze a hó sem segít. Az emeleten üres, kopár, nagy termen — a gyönyörű famennyezet alatt jut el az érkező a kisteremig, ahová Robbantás Nagyharsányban Idén hétszázezer tonnával lesz kisebb a Szársomlyó Másíélhónapos csend után két-három hetenként ismét megremeg a környék: har­mincezer tonna mészkő om­lik ki egyszerre a Szár- somlyó falából. A kőbánya gépeinek, berendezéseinek rendszeres évi karbantartása befejeződött. Télen részben szünetel a szállítás — a rossz időjárás amúgy is hát­ráltatná a folyamatos ter­melést, — így a nagyjaví­tásra teljes kapacitással „rá- állhattak”. Ennek köszönhe­tő, hogy néhány nappal a tervezett határidő előtt is­mét megindulhat a kiter­melés. Schmieder József üzemvezető vezetett végig a bánya .területén: — Sajnos, az elmúlt esz­tendő nem hozta meg a kii- vánt eredményt. Tervünket csak 82 százalékra teljesí­tettük — a lemaradás száz- húszezer tonna. A kőbányához közel van a BCM — a szakemberek egy része átpártolt: a jobb kereseti lehetőség vonzó. A nagyharsányiak nagy része eddig itt dolgozott, ez a munkahely arról volt híres, hogy a munkások mind törzsgárdatagok, szívesen dolgoznak itt. A fluktuáció néhány éve kezdődött. Idén a termelési terv kialakításá­nál mindezeket figyelembe kellett venni: ötvenezer ton­nával csökkentették az idei tervet. A gépek karbantartása és nagyjavítása mellett egy új vibrátort építettek be a más­fél hónap alatt: a berende­zés a beszereléssel együtt négyszázezer forintba került. Űj adagolót építettek az egyik törő elé, a három kotrógép közül kettő kész, a harmadik kijavítása a munkák elkezdése után fo­lyamatosan történik. Az üzemben hozzávetőle­gesen kétszázan dolgoznak, ebből száznyolcvan fő a fi­zikai dolgozó, — jelenleg mindnyájan készenlétben. — Idén is, mint ahogyan néhány év óta, nem a köz­ség irányába végezzük a rob­bantásokat — tájékoztatott Schmieder József. — hanem az üzem épületeire merőle­gesen. Ugyanis a mészkő­ben az esőzések hatására üregek keletkeznek, mindig kell számítani a kaverná- ra. Ezekbe több robbanó­anyag kerül, és ha nem ve­szik idejében észre a rob- harétómesterek, a kifúvások- bál a különböző nagyságú szikladarabok ilyenkor mint az ágyúgolyó vágódnak el több száz méter távolságra is. Természetesen minden „jövesztés" előtt a közvetlen közelben, a veszélyeztetett területeken lakókat kilakol­tatjuk. A fúrógépek 50—60 mé­terre mennek le a szikla­falba: harminc-negyven má­zsa robbantóanyag kerül egyszerre a hegyoldalba. Itt a Szársomlyónál két lépcső­ben végzik a kitermelést. Az ok az. hogy egyszerre csak ötven méter magas sziklafalat lehet biztonságo­san „jöveszteni”. A felső- és az alsóplató szinkronban dolgozik. A kiszakított szik­latömböket aztán mégegyszer robbantják, határozzák. In­nen a zúzóba szállítják: idén hozzávetőlegesen hétszáz­ezer tonnát. (Kozma) ideiglenes asztalokat és szé­keket állítottak be, itt tart­ják az alakuló ülést. A falak­ba építve a Zsolnay-gyár sze­cessziós korszakának egy-egy jellegzetes, nagyméretű dom­borműve. Mindez megmarad az ősszel megkezdődő átala­kítások után is. A Vasvári­villát néhány hete adta át végleg a Városi Tanács a ta­valy alakult Pécsi Akadémiai Bizottságnak. A Magyar Tu­dományos Akadémia által biztosított összegből legelő­ször is a kerítést és a kerten át vezető utat készítik el, va­lamint a terveket, s nyáron bevezetik az épületbe az olaj­fűtést, hogy a tél folyamán végleges formájában elké­szülhessen az átalakított épü­let Addig is: megkezdődött az élet a ma még kopár házban. A „hőskorszakokra” jellem­ző puritán körülmények kö­zött tegnap a Pécsi Akadé­miai Bizottság I. számú szak- bizottsága, a társadalomtudo­mányi szakbizottság alakult meg, közvetlenül az elsőként megalakult II. számú — jog- tudományi — szakbizottság után. A tegnapi alakuló ülé­sen filozófiai, pedagógiai, iro­dalom- és nyelvtudományi, történettudományi szakembe­rek jelentek meg, a szakbi­zottság elnöke Kiss István egyetemi tanár, titkára Kom- lósi Sándor főiskolai tanár lett. A jogtudományi szakbi­zottság elnöke Rudolf Lóránt egyetemi tanár és titkára Hoóz István egyetemi tanár. A Pécsi Akadémiai Bizott­ság új székháza tehát máris benépesült. A közeljövőben sorra alakulnak meg a többi szakbizottságok: a műszaki, kémiai, földtudományi, majd a biológiai és mezőgazdaság­tudományi, végül az ötödik, a klinikai-orvostudományi. Vizsga a volánnál Uj vizsgarend, új oktatási módszer Nincs már „mumus“ Nemes István oktató rövi­den elmagyarázza az alap­fogalmakat, aztán indulunk a legnagyobb forgalomnak. A Skoda volánját egy fiatalem­ber fogja, aki a Pécsi Autó- közlekedési Tanintézet tanfo­lyamán most első alkalom­mal ismerkedik a személy­gépkocsivezetéssel. — Nem ígérkezik éppen kéjutazás­nak ... A gyakorlatlanság ellené­re, meglepően simán megy minden. Az oktató rövid, ha­tározott utasításokat ad, in­kább szóval igyekszik kiiga­zítani a bizonytalan mozdu­latokat, s csak a legszüksé­gesebb esetben lép közbe. — Egészen másképp okta­tunk, mint régebben: a gép­kocsivezető tanulók cselek­vés-gyorsaságát. helyzetfelis­merő képességét igyekszünk Protestáns lelkészek ünnepi ülése Tegnap Pécsett a Bartók klubban ünnepi ülést tartot­tak megyénk protestáns lel­készei. A Hazafias Népfront megyei Bizottsága által ren­dezett ülésen a református, evangélikus, babtista, adven- | tista, methodista és izraelita ! egyházközségek képviselői j voltak jelen. Balogh György, \ a baranyai református egy­házmegye esperese köszöntöt­te a résztvevőket. Hazánk J felszabadulásának 25. évfor- | dulóját dr. Vámos József, a teológia professzora, az öku­menikus Tanács titkára mél­tatta ünnepi beszédében. Hangsúlyozta, az elért gazda­sági és politikai eredrr^nyek azt bizonyítják, a magyar nép élni tudott a szabadság adta lehetőségekkel. A pro­testáns egyházak büszkék ar­ra, hogy a munkában és küz­delmekben olyan államot tá­mogathattak, amelynek in­tézkedéseit a humanizmus hatja át Az ünnepi ülés résztvevői közül Balikó Zoltán evan­gélikus lelkész kért elsőként szót. Dr. Schweizer József izraelita főrabbi megrendítő szavakkal emlékezett a fasiz­mus embertelen pusztításá­nak áldozataira. Megyénk ad­ventista lelkészei nevében Ár­vái Henrik, míg Mészáros Kálmán a babtista, Hecker Frigyes pedig a methodista hívők képviseletében emlé­kezett meg a nevezetes év­fordulóról. Balogh György esperes ez­után ünnepi nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben ha­zánk felszabadulása negyed- százados jubileumát méltat­ták. A memorandumot az egyházközségek képviselői ír­ták alá és nyújtottak át to­vábbításra Sztergár János­nak, a Hazafias Népfront me­gyei titkárának. fejleszteni, hogy minden kö­rülmények között eligazod­janak, a másodperc tört ré­sze alatt tudjanak reagálni — mondja Nemes István. — Volt, aki úgy jött id« tanulni, hogy majd vezetés közben pihen, kikapcsolódik egy kicsit. Vizes lett az inge, mire kiszálltunk a kocsiból. * Túl nagyra sikerült az ív, a behemót teherautó fellöki a piros-fehérre festett rudat, amely ebben az esetben egy kapubejárót jelképez. Erre a produkciójára a vizsgázó te­hergépkocsi-vezető nulla pon­tot kap, szerencsére a rutin­pálya többi útvesztőjében szépen eligazodik. Szűcs Mi­hály vizsgabiztos értékelése: í Wolf István 13 ponttal meg- J szerezte a „belépőt” a forgal­mi vizsgára. Ez azt jelenti, hogy húsz percet kell folya­matosan vezetnie a kijelölt öt útvonal egyikén, természe­tesen a „legrázósabb” helye­ken, ahol bizonyíthatja ké­pességeit. Az első tizenöt percben simán megy minden, alig vét egy-egy apróbb hi­bát a vezető, aztán ahogy fá­rad, úgy növekszik a hiba­pontok száma is, szerencsé­jére még a megengedett tű­réshatáron belül.., A húsz-harminc perces idő­tartamú vezetés — a korábbi kettő, kettő és fél percessel szemben — éppen ezért ad pontosabb képet: kiderül, bír­ja-e valaki hosszabb időn ke­resztül a forgalmat, de arra is alkalmas, hogy a kezdet­ben „drukkos” vezető meg­nyugodjon egy kicsit. * Amit a laikus legfeljebb csak sejt: nemcsak a vizsga- követelmények lettek maga­sabbak, az oktatás módszer­tanát is az új körülmények­hez igazították. A Pécsi Au­tóközlekedési Tanintézetnél több hónapos, nagyon ko­moly felkészülés előzte meg az átállást”. Szükség volt er­re, mert az új vizsgarend az oktatók feladatát is megsok­szorozta, több figyelmet, gon­dosságot, energiát igényel egy-egy tanuló felkészítése. Litványi Tibor, a tanintézet igazgatója többek között az alapos előkészítő munkának tulajdonítja, hogy a rajt jól sikerült, az országos átlag­gal szemben itt nem emel­kedett a bukások száma az új vizsgarend bevezetésével. Az idén február 28-ig 1005 leen­dő gépkocsivezetőt készítet­tek fel vizsgára, és mindössze tíz százalékos volt a „bukás”. — Bizonyára sokat jelent az is, hogy megszűnt a „mu­mus” a vizsgán, nincs titko­lózás. Mindenki, aki kíván­csi rá, megkaphatja a tel­jes vizsgaprogramot, besze­reztünk néhány száz pél­dányt az Autó Motor című lapból, amelyben minden ben­ne van, — mondta Litványi Tibor. D. Kónya Kísérje figyelemmel akciónkat! Megéri Baranya Kereskedelmi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents