Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

árai 80 «né» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli xxvii.évfoiram,6i.sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.március 13.,péntek Harmincmillió forinttal teljesítette túl jubileumi vállalását a Bolyi Állami Gazdaság A tartaiomból rdzíemtny Péter lános lengyelországi látogatásáról (2. oldal) Lyukkárty agépek a barakkban (3 oldali SertéshŰÉsgyárak Baranyában (3. oldal) A 27 ezer holdas Bolyi Ál­lam Gazdaság — a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával hatszoro­san kitüntetett mezőgazdasá­gi nagyüzem — húszéves fennállásának legjobb ered­ményeit érte el 1969-ben. A gazdaság minden eddiginél több árut adott az ország­nak: összesen 336 millió fo­rint értékben, ami hetvenhét millióval haladja túl az elő­ző évi értékösszeget. A bolyi dolgozók egy évvel ezelőtt, a Magyar. Tanács­köztársaság jubileumának tiszteletére, 70 millió forint nyereséget vállaltak a hoza­mok növelése és a költségek csökkentése révén, s ezzel szemben 101 millió forintos nyereséggel zárták az évet. A gazdaság dolgozói hazánk felszabadulásának negyedszá­zados évfordulója tiszteletére újabb, ugyancsak nagy érté­kű termelési vállalásokat tesznek ezekben a napokban, hetekben, a nyereségrészese­dési alap az évi bérköltség 28,7 százalékának felel meg, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően azonban csak a A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghall­gatta a KGST végrehajtó bi­zottságának február 24-től 27-ig Moszkvában tartott 45. ülésszakáról szóló tájékozta­tót. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány elfogadta a kül­ügyminiszter jelentését a feb­ruár 24. és 28. között Bel­giumban tett hivatalos láto­gatásáról. A beszámoló sze­rint a belga külügyminiszter­rel folytatott tárgyalások őszinte, nyílt- szellemben folytak és hozzájárultak a két ország együttműködésé­nek az európai biztohsúg megteremtése érdekében tör­ténő előmozdításához. Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a Minisz­tertanács módosította a kisa­játításra vonatkozó, 1965-ben kiadott rendeletét, elsősorban a célból, hogy előmozdítsa a lakás- és üdülőtelepítéssel kapcsolatos telekellátási rend­szerről szóló kormányhatáro­zat egyes rendelkezéseinek zavartalan végrehajtását. A nehézipari miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megvitatta és jóváha­gyólag tudomásul vette az alumíniumipar 1971—1985. évekre szóló központi fejlesz­tési programját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnöksége és az erdekelt miniszterek előter­jesztésére a kormány foglal­kozott a háztáji állattartás fejlesztését szolgáló egyes munkaügyi és társadalobizto- sítási kérdésekkel. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­ti tagok háztáji állattartásá­nak elősegítése érdekében úgy döntött, hogy közösben végzett munkának számít a mezőgazdaság termelőszövet­kezeti tagoknak az a tevé­kenysége, amelyet a termelő- szövetkezettel kötött megál­lapodás alapján háztáji gaz­daságukban szarvasmarha 25 százalékot fizethette ki a gazdaság. A dolgozók így is három havi fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak. A visszatartott ösz- szegből üzemi üdülőt építe­nek a Balaton partján. A gazdaság a rendkívül nagy összegű nyereséget a magyar mezőgazdaság törté­netében szinte egyedülálló termelési eredményeivel ala­pozta meg. Búzából 6000 hold átlagában 26,3 mázsás, ku­koricából 2300 hold átlagá­ban 42,5 mázsás, lucernaszé­nából 1500 hold átlagában 36,7 mázsás és komlóból 160 hold átlagában 5,9 mázsás holdankénti termést takarí­tottak be. Ezek a termés- eredmények elérik vagy meg­közelítik a világszínvonalat. A bolyi nagyüzem hosszú idő céltudatos gazdálkodásá­val alapozta meg az 1969-es eredményeket. Tavaly pél­dául az összes beruházás 43 százalékát a géppark bővíté­sére, korszerűsítésére fordí­tották és egyebek között fél­száz új traktort vásároltak. vagy sertés tartására fordí­tanak. Ezt a munkatevékeny­séget a nyugdíj és egyéb tár­sadalombiztosítási szolgálta­tások, a gyermekgondozási segély, valamint a tagoknak a termelőszövetkezettől járó szociális juttatások és háztáji földjük szempontjából figye­lembe kell venni. A beszá­mítás részletes szabályait a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, illetve a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter állapítja meg. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté­Közit nTny Március 19-én Stoph—Brandt találkozó Erfurtban Az NŐK Minisztertaná­csának Sajtóhivatala csü­törtökön 19 órakor beje- j lentette, hogy Willi Stoph miniszterelnök és Willy Brandt kancellár találko­zójának előkészítésével megbízott küldöttségek, az NDK kormánya javas­latának megfelelően meg­állapodtak abban, hogy a találkozóra 1970. március 19-én Erfurtban kerül sor. A közleményt Berlinben és Bonnban egyidejűleg hozták nyilvánosságra. sét a népi ellenőrzés tavalyi vizsgálatai során szerzett ta­pasztalatokról. A Minisztertanács titkársá­gának vezetője ismertette az országgyűlés március 4—6. közötti ülésszakán elhangzott képviselői észrevételeket és javaslatokat. A kormány fel­kérte az érintett minisztere­ket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizs­gálják meg a javaslatok meg­valósításának lehetőségét és tájékoztassák arról az or­szággyűlés elnökét és a ja­vaslattevő képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. I Uj munkalehetőség: 350 dolgozónak A Sopiana Gépgyár alap­köveit a múlt század máso­dik felében rakták le. Száz­negyedik évét ez évben tölti be. A múltra csupán a Cin- deri utcára nyíló tűzfalai emlékeztetnek. A gyár szerelőcsarnoka j korszerű gépekkel van fel- j szerelve, a forgácsoló üzem szintén. A műhelyekben egye­di konzervipari és vágóhídi húsfeldolgozó gépeket készí­tenek szovjet, NDK-beli, | cseh és szlovák partnerek ; megrendelésére. A gyár központi és a Nagy ( Jenő utcai felepén 520 mun- | kást foglalkoztatnak. Ez évi j termelési programjuk 85 i millió forint értékű termék előállítását tűzte feladatul. A Sopiana fejlődik, bővül a következő években is, mert bizonyosra vált, nem telepí­tik ki jelenlegi helyéről. A kiköltöztetésre érvet adó okok megszűntek. Már nem működik az öntöde, vele együtt a múltté a poros, gá­zos levegő is. A most folyó úgynevezett hidegüzemi munka: a gépek , építése, szerelése és az al­katrészek megmunkálása zaj­jal, ártalmas porképződéssel nem jár. Erről győződött meg a kö­zelmúltban dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari minisz­ter. aki dr. Nagy József me­gyei titkár társaságában meg­látogatta a szaktárca felügye­lete alatt működő üzemet. A miniszter ' elismeréssel beszélt a termelésről, a ter­mékek korszerűségéről, s egyben jóváhagyóan nyugtáz­ta a gyár fejlesztésére elké­szített irányelveket is. Mit tartalmaz a program- tervezet? Még 350 dolgozónak mun­kalehetőséget és a termelési érték megduplázását, illetve e két koncepció feltételeinek megteremtését. A távlatokról és a most folyó bővítési munkákról Török László igazgató és Ca­kó János fömej-nök adott tá­jékoztatót munkatársunknak. OLTVANYKÉSZlTÉS VILLANYBAN Kétmillióhétszázezer oltványt készítenek a Villányi Állami Gazdaságban. A gazdaságban előállított vadalanyra oltják a híres villányi vörösbor fajtákat és természetesen a meg­rendeléstől függően más fajta kból is készítenek oltványt. Szokolai felv. A Minisztertanács «lése Kedvezmények a háztáji sertés- és szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére A KESZTYÜQYAR VJ LÉTESÍTMÉNYE Befejezéshez közeíedlk a pécsi kesztyűgyár! építkezés Fotó: Erb János Ezekben a napokban kerül tető alá a csarnoijbővítés so­rán épülő oldalhajó első szintje, december 15-re feje­ződik be a második szint és ezzel az építkezés, melyre 3,5 milliót fordítanak Itt he­lyezik el a segédüzemeket és a részszerajőműhelyt, min­den sorozatban gyártott gép egy-egy önálló csoportját itt szerelik, majd a végszere­lést a csarnokban folytatják a szerelőbrigádok. Ez az oldalhajó-építés egy hosszabb építési program közbeeső része. Ezt megelőz­te a régi öntöde helyén ki­alakított TMK, szerszám és famintakészítő, asztalosmű­hely építése. Ezt követi a keleti, illetve a vasúti felüljáró miatt, egy kelet—nyugati irányba tör­ténő gyárbővítés, melynek elsődleges célja egy korsze­rű, háromhajós forgácsoló csarnok kialakítása a szüksé­ges raktározási lehetőségek biztosításával. A beruházás összege 46 millió forint. A gyárbővítés koncepciója egyezik Pécs város negyedik ötéves tervében rögzített iparfejlesztési tervekkel. A munkálatokat a következő évben megkezdik, befejezése — terv szerint — 1973-ban várható. A gyárbővítéssel a Szalai András, a Bajcsy-Zsilinszky, a Cinderi és a Rózsa Ferenc utcák által határolt és a vá­rosrendezés során kialakult történelmi négyszöget birtok­ba veheti a gyár. és ha az elmondott beruházásokat megvalósítják, akkor a fia­talodó ..öreg" vállalat dolgo­zói és vezetői megnyugvással térnek napirendre a huza­vona okozta gondok után — mert végre sikerül a gépgyár fejlődését arra a szintre emelni, amely már komoly, elismert gyárnak számít és meglesznek benne a jól irá­nyítható egység kialakításá­nak lehetőségei is. Új szakaszához érkezeti a BCM építése Megkezdődött a szerelés Csütörtökön új szakaszába lépett az egymillió tonna ka­pacitású Beremendi Cement­mű építése. A párosával so­rakozó cementsilók alsó szint­jén munkába álltak a szere­lők. A több mint tíz emelet magas silóegyüttes a 100 hol­das gyártelep legimpozán­sabb építménye lesz. ötven­ezer köbméter cementet tud­nak majd tárolni bennük. — Hazai gyártmányú technoló­giai berendezéseiket a Gép- és Felvonószerelő Vállalat dolgozói helyezik el. A következő napokban újabb építményeket adnak át szerelésre. A jövő hét elején elkészül például a 120/6 kilo­voltos főtranszformátor-épü- let és befejezik a hozzátarto­zó szabadtéri kapcsolórész építészeti munkáját. — Még márciusban elkészülnek a klinkerégető kemencelapok. Ezekre 2, egyenkint 65 mé­ter hosszú, 4,5 méter átmé­rőjű csehszlovák gyártmányú kemencét fektetnek. Az első félévben összesen négy sze­relő vállalat vonul fel és kez­di meg a munkát Beremen- den. Egyidejűleg az építészeti munkákat is teljes erővel to­vább folytatják. Eddig több mint félmilliárd forint érté­kű építészeti munkával vé­geztek, az idén pedig 330 millió forintot használnak fel a beruházási összegből építé­si feladatok megoldására. Világszínvonalon álló hozamok Negyvenhatmillió forintos program Bővítik a Sopiana Gépgyárat

Next

/
Thumbnails
Contents