Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
1970. március 1. sunanttitt naptö HORIZONT MIÉRT ÍZLETESEK A CSIRKÉK? A Wisconsin i egyetemen az '; merik aj kutatók észrevették, hogy a baromfigyárakban túlságosan steril viszonyok között nevelt csirkék húsa íztelen. Kiderült, hogy sí „steril” csirkék gyomrában nincsenek olyan baktériumfajták, amelyek a szokásos baromfiudvarokban tartott szárnyasok gyomrában mindig megtalálhatók. A tudósok feltételezik, hogy éppen a gyomor- és' bélbaktériumok szintetizálják azokat az anyagokat, amelyek oly ízletessé teszik a csirkehúst LÉZERSUGÁR — VÉREDÉNYEK átvilágítására Nemrégiben angol tudósok kísérletet végeztek a lézersugárnak az emberi test átvilágítására való felhasználásával. Ha az emberi kart 1Q0 milliwatt erősségű hélio-nconsugárral világítjuk meg, közönséges előhívás után megkaphatjuk a véredény- rendszer rajzolatát. Röntgensugarakkal gyakorlatilag lehetetlen elérni ezt. Ezek után nincs kizártra, hogy eljön az a nap, amikor a lézer-berendezés alkalmazása lehetővé teszi a véredények kóros elváltozásának diagnosztizálását. Ha figyelembe vesszük, hogy a szív-érrendszeri megbetegedések mennyire fenyegetik ma az emberiséget — értékelni tudjuk e lehetőség jelentőségét. FÖLDI MOGYORO A VÉRZÉKENYSÉG ELLEN A vérzékenység kezelésére eddig a vérátömlesztésen kívül nem állt más eszköz az orvosok rendelkezésére. A düsseldorfi gyermekklinikán, ahol a véralvadás kérdésével már régóta foglalkoznak, megállapították, hogy a közönséges földi mogyoró olyan anyagokat tartalmaz, amely lényegesen növeli a vér alvadóképességét. Bár még sok ellenőrző kísérletre van szükség, amíg a hatóanyagot gyógyszerként alkalmazhatják. a szakemberek véleménye szerint a felfedezés új fejezetet nyitott a vérzékenység elleni küzdelemben. VITAMINOKKAL A SKIZOFRÉNIA ELLEN Dr. Abram Hoffer kanadai ideg- és elmegy őgy ász „a skizofrénia gyógyítására létesített alap” New York-i ülésén ismertette a skizofréniások viszonylag egyszerű és nem túlságosan költséges gyógykezelését. Tulajdonképpen nem új a gondolat, amely Hoffer elméletének alapját képezi, és amely röviden abban foglalható össze, hogy ez a betegség a B 3 vitamin túlzott hiányával függ össze. A gyógymód, amely a skizofrénia minél korábbi stádiumában igen nagy adagokban irányoz elő B 3 És C vitamint, dr. Hoffer szerint eddig nem sejtett lehetőségeket í*é*. Tyúktojásba oltják az influenzások torokváladékát Világjárvány a hongkongi Fél évszázad alatt harmadszor — Vírusok ellen tehetetlen a tudomány? Két szörnyű vírusbetegség — a himlő és a veszettség — megszüntetésére alkalmas eljárást Jenner 1798-ban,. illetve Pasteur lsedben dolgozta ki, jóllehet a vírusok természetét akkor még nem is ismerték. Mi az oka annak, hogy a viszonylag enyhébb vírusbetegséget, az influenzát mai napig sem sikerült leküzdeni? Szakemberek szerint ennek' oka az, hogy a kórokozó vírusok között az influenza vírusának sajátos természete van. Legjellemzőbb rá a nagyfokú változékonyság. Ez azt jelenti, hogy az egyes in- ■ fluenza vírustörzsek között, de a törzsek egyes variánsainál is lényeges alaki és biológiai eltérések vannak. Továbbá bizonyos típusok rövid életűek, hirtelen, nem tudni honnan, új törzsek jelennek meg. Ezek a körülmények teszik bonyolulttá/és nehézzé a kutatásokat. Mindezek ellenére azért mégis vannak biztató eredmények az influenza elleni kutatások terén. SPANYOLNÁTHA Félévszázad alatt a harmadik járványt éljük át. Az idősebbek jól emlékeznek az 1918—19. évi nagy influenzára. Ekkor az egész világon húszmillió ember halt meg influenza következtében, Magyarországon több, mint ötvenezer ember életét vitte el a vírus. A járvány .Amerikából indult, onnan jutott el Európába, először Franciaországba. Feltételezik, hogy a háború miatt legyengült francia lakosság körében a vírus virulensebbé vált. A hírzárlat miatt hiányos volt az információ. Az influenzáról szóló legtöbb hír" az akkor semleges Spanyolországból származott, ezért nevezték Európában az 1918—19-es influenzajárványt „spanyol- náthának”. A második világjárvány 1957-ben volt Ez Kínából indult el, ezért „ázsiai influenzának” nevezték. Már a 18-as világjárvány után nagy erővel fogtak hozzá az influenzát okozó vírus kutatásához.- Annak ellenére, hogy a betegség diagnózisa klinikáikig még ma sem jelent egységes kórképet — már régen sejtették, hogy az influenzát vírus okozza. Bizonyítani azonban csak 1933- ban sikerült. Rájöttek, ha influenzás ember köpetével megfertőzik a vadászgörényt akkor a görény az emberhez hasonló influenzás tünetekkel megbetegszik. Mivel a vírus csak élő sejtben szaporodik, tanulmányozás céljára előkeltetett tyúktojásba oltják az influenzás ember torokváladékát. A vírus a csirkeembrióban elszaporodik és néhány nap múlva az embrionális folyadékból kimutatható. Ilyen tenyésztési eljárások alapján sikerült kimutatni, hogy a 18-as és az 57-es járványt az A-típusú, illetve annak változatai okozták. Az angol kutatók által elkülönített vírust például Ao altípusnak nevezték el. Kimutatták azt is, hogy a huszas években elterjedt égy olyan vírus is, amely rokona volt az A0-nak, de korántsem volt azonos vele. 1946 táján már annyira eltérő variánsok jelentek meg, hogy a kutatók egy egészen új törzsről — az Ai-ről beszéltek. Ezzel egyidőben az „ősi” Ao típus kihalt, nyoma- veszett. Ekkortájt egyeduralkodó volt az At, de nem sokéig, mert 1957-ben megjelent „napjaink vírusa”, — az Aj. Feltűnő, hogy az A-tör- •zsek egyike az A| nem okozott világjárványt, míg az, Ao és az A2 igen. HÁROMÉVENKÉNT Ügy látszik világjárványok akkor keletkeznek, amikor a vírus váratlanul támadja meg az embert, amikor az nem rendelkezik semmiféle immunitással. Erre csakis az új törzsek alkalmasak, illetve ugyanannak a törzsnek egy variánsa. Az A-típus okozta járványok két-három évenként követik egy.mást, a közbeeső szünetek oka feltehetően a szerzett immunitás, amely megakadályozza a nagyobbmérvű járvány kifejlődését. A kisebb, a két-három évenként ismétlődő influenza esetén nem mindenki betegszik meg, de a világjárványok idején csaknem száz százalékos a megbetegedés. Amint látjuk, a vírusos influenza kórokozója elleni küzdelmet nagymértékben gátolja a vírusok nagyfokú változékonysága, amely a létért folyó küzdelemnek igen érdekes példája. A néhány évenként ismétlődő járványok során az emberek nagyrésze védetté válik, ami miatt az eredeti kórokozó vírus fennmaradása lehetetlen. VÉDŐOLTÁSOK Annak az eldöntése, hogy az előző törzstől származó oltóanyaggal lehet-e védekezni az újabb influenza ellen, attól függ, hogy a variáns vírustörzs mennyire tér el az előzőtől. Előfordul az is, hogy néha egészen új törzsek bukkannak fel, talán az állatokban fejlődnek, s ezek ellen semmi védettsége, nincs az embernek. Feltehetően az ilyen törzsek okozzák a világjárványokat. A vírusok nagyfokú változékonysága miatt védőoltással teljes mértékben védekezni nem lehet. Legfeljebb mérsékelni lehet a járványokat, de felszámolni nem. Éppígy nincs az influenzának fajlagos gyógyszere sem. 1964 óta tudunk egy Ammantidin I nevű szerről, amely állítólag 1 képes a vírusok szaporodá- ' sát megakadályozni. Annak j ellenére, hogy ez a szer sem ! oldja meg az influenza gyó- ] gyítását, illetve megelőzését, mégis jelentős lépésnek tartható az influenzás megbetegedés gyógyítása, vagy prevenciója szempontjából. Talán több eredménnyel kecsegtetnek azok a kutatások, amelyek kimutatták, hogy bizonyos vírussal fertőzött szövettenyészetet nem lehet megfertőzni másik vírussal, mivel azzal szemben immuVÉRVIZSGÁLÓ AUTOMATA ' A laboratóriumi elemzés a ! rendelőintézetekben, a kór- | házakban és a kutatóintézetekben nagyszámú munkaerőt köt le, különösen a vérminták sokirányú vizsgálata. Az egyik angol cég kutatói olyan vérvizsgáló berendezést konstruáltak, amely óránként 300 vérminta elemzését teljesen automatikusan, egy személy felügyelete mellett végzi el. Kovácsoknál a kézizmok gyengülnek el legkésőbb LEHET-E 180 ÉVET ÉLNI? Lehetséges, hogy az ember 180 éveit éljen? — Ne válaszoljunk rögtön, hanem kérdezzünk tovább! Mi a titka annak, hogy egyes növények hatezer évig is élnek? Ha a biológusok kikutatnák egyes élőlények hosz- szú életének titkait, tapasztalataikat felhasználhatnák-e az emberi élet meghosszabbítására? Eddigi életünk során bebizonyosodott, hogy az emberi élet felső határának nincs elméleti bizonyítéka, viszont az életkörülmények megjavításának lehetőségei gyakorlatilag kimeríthetet- lenek. Népszámlálási adatok bizonyítják, hogy a társadalmilag fejlett országokban lassan, de folyamatosan emelkedik a száz évesnél idősebb emberek száma. Azt is megállapították. hogy Európában a középkor óta háromszorosára nőtt az életkor felső határa. Milyen áldozatok árán? Milyen „áldozatokat” kellene hozni a ma élő embernek, hogy meghosszabbítsa életét Tekintsünk el az öröklési tényezőktől és csak azokról a lehetőségekről beszéljünk, amelyek mindenki számára adva vannak, köny- nyen elérhetők. Ilyenek a táplálkozás, a mindennapos alkotó, aktiv munka, a helyes pihenés, az idegrendszer és az értelem. Nyilván még egy évtizednyi aktív többlet élet is megéri, hogy lemondjunk a „nehéz” ételekről, hogy mindennap tornázzunk, s hogy kordában tartsuk érzéseinket, indulatainkat J. Glass, az Ismert angol gerontológus, az öregedés tudományának világhírű mesebeli Állatok A NARVÁL Szarvának rendkívüli hosszúsága miatt valóságos legendák övezik. A világ egyik legtitokzatosabb állata. Egy időben már azt hitték, hogy kihalt, de azután újra felmerült az óceán mélyéből. A narvál- ról — illetve a hímek óriási csontszarváról — költötték az egyszarvú legendáját. A vadászok régen beérték- azzal, hogy fejszével levágták a nar- vál gyönyörű, olykor 3 méter hosszú szarvát. Az eszkimók ma már zsírjáért is vadásszák. A KEREK HÁTÚ BÁLNA Nem - sok embernek, nem sok tengerésznek volt alkalma valaha is megtekinteni az óceán vizéből kiugró kerek hátú bálna akrobata mutatványát, amint 30 tonna súlyáról megfeledkezve, a delfinek könnyed szökellését utánozza. A Bermudák vidékén a kerek hátú bálnák — más bálnafajtáktól eltérően, amelyek csendesen úszkálnak — egész ugrássorozatokat produkálnak. A kerek hátú bálna ugrásai már régóta foglalkoztatják a tudósokat Nem tudják * eldönteni, vajon az ugrás a kerek hátú bál - nák sajátos nyelve, vagy örömük kifejezése? Vagy talán játék? A tudósoknak mindmáig nem sikerült megfejteniük ezt a rejtélyt, amely olyan régi, mint a kerek hátú bálnák fajtája: 200 000 éves. A KÖHAL Olyan gyorsan és tökéletesen elrejtőzik a tenger szirtes mélységében, hogy a fényképésznek legfeljebb csak nagy ügyességgel, detektívhez méltó találékonysággal és nem kis bátorsággal sikerül lencsevégre kapnia. Az ember tarka virágcsokornak nézné, pedig a kis kőhal félelmetesebb, mint a polipok vagy a bálnák, veszedelmesebb, mint a világ óceánjainak bármely hajfajtája. A kőhal a trópusi vizek mélyén, vagy a kelet-afrikai partok mentén — kedvelt búvóhelyein — igazi tömegveszedelemnek tekinthető, mert dudoraiban veszedelmes fegyver rejlik: villámgyorsan kilövellő méreg, akárcsak a kobránál. A kőhal a tenger mélyét kutató emberek halálos ellensége. szakembere azt tanácsolja, hogy mindenekelőtt gyökeresen meg kell változtatni a mai ember táplálkozási elveit. Vitázni kell azzal a nézettel, amely az egyes tápanyagok értékét aszerint állapítja meg, hogy mennyi kalóriát tartalmaznak. Az emberi szervezet nem termodinamikai gép, ennélfogva a szervezet az életfolyamatok lebonyolítására nemcsak hőenergiát, hanem kérhiai, elektromos és más fajta energiákat is hasznosítani képes. A tápanyagok értékelésekor inkább azt kell vizsgálni, hogy a tápanyag mennyire emészthető, káros, vagy hasznos-e a szervezet számára. Meg kell azonban mondani, hogy ma még nincs olyan táplálkozástani elmélet, amely ellensúlyozni tudná a táplálkozástudomány hagyományos energia- koncepcióját. Az öregedéssel foglalkozó szakemberek felfigyeltek arra a mindenki által is tapasztalható jelenségre, hogy az ember egyes szervei nem egyszerre öregednek el. Így például hamar „öregszik” a látó- és hallószerv, a szem és a fül, a bőr, a mozgásszervek, az izomzat stb. Megfigyelték, hogy azok a szervek állnak ellen az öregedésnek leginkább, amelyekre a szakmai tevékenységnél fogva a legnagyobb megterhelés jut. Agyunk mindennapi kenyere Glass „Lehet-e 180 évet élni?” című könyvében több tudományosan is alátámasztott receptet ajánl, amelyeknek betartása esetén lelassítható az öregedés. Szerinte meg lehet akadályozni az egyes szervek korai öregedését, ha megfelelően bánunk velük. Nézzük csak, miként bánjunk az agyunkkal, amelynek életünk meghosszabbításában alighanem a legfontosabb szerep jut. Áz agynak nemcsak szellemi táplálékra, ingerekre van szüksége, hanem „mindennapi kenyérre” is. Az emberi agynak _ különleges táplálkozási igénye van. Nagymeny- nyiségű oxigént, telítetlen zsírsavakat, foszfort és ként kíván, hogy hosszú ideig hibátlanul elláthassa funkcióját. Ezen kívül bizonvos nyomelemek — cink, réz, kalcium és vas — is kellenek ahhoz, hogy sokáig megőrizze frisseségét. A gondolkodáshoz kellenek vitaminok is. nélkülözhetetlenek az E és a B vitaminok. A felsoroltak között legfontosabbnak tartják a gerontológusok a telítetlen zsírsavakat. A biokémia megállapította, hogy egyes növényi olajok, mint a napraforgóolaj és az agysejtek magjában lévő foszforlipoi- dok molekulaszerkezete között bizonyos hasonlóság van. Ezért ha agysejtjeinket mindig és sokáig funkcióképes állapotban akarjuk tartani, el kell látni őket telítetlen zsírsavakkal — ilyen a napraforgóolaj (a mi étolajunk), olívaolaj, a búzacsírából préselt olaj. De telítetlen zsírsavakat és foszfor- lipoidokat tartalmaz a tojás sárgája és a halikra is. A férfi szervezetének ötször annyi telítetlen zsírsavra van szüksége, mint a női szervezetnek. Megállapították, hogy a férfiak korábban halnak meg, mint a nők, talán azért, mert a férfiak kevesebb növényi olajat és foszforlipoidokat ettek életükben. Ezért a biológusok azt ajánlják, hogy a férfiak egyenek több halat és főleg halikrát, mert ezzel kielégíthetik , foszforigényüket. De a férfiasságra jó hatással van a csukamájolaj, a barnakenyér, a bab. a piroskáposzta és a sárgarépa is. Ajánlják még a fokhagymát, amely sok ként tartalmaz. Az agyvelő működéséhez nélkülözhetetlen még a cink és a réz. Cink legbiztosabb forrása a búzalisztből készült tészták, a dió pedig réztartalma miatt fontos. Mihez kell a kálcium? Megállapították, hogy mész hiányában az agy hamar kynerül, gyengül a koncentráció. Kellő mértékben felszívódik a kálcium az almából és a kajsziból, de a szőlő és a cseresznye is. fontos kálciumforrása lehet az agynak. Öröm és bánat Több gerontológus vallja, ha az agysejteket megfelelően tápláljuk, kimunkáljuk a hosszú élet egyik, s talán legfontosabb feltételét. Persze az „etetés” még nem elég, hanem meg keli tanulni „bánni” az aggyal. A gondolkodási képesség elősegítheti, hogy meghosszabbítsuk életünket, de meggyorsíthatja azt is, hogy a temetőbe kerüljünk. Ismeretes, hogy az ember érzelmi állapota — az öröm, nevetés, sírás, bánat — az emóciók erőteljesen hatnak a vérnyomásra, a hosszantartó gondterheltség, ideges hangulat éppolyan halálos méreg, mint a cián, vagy a higany. Talán igaz az a mondás: „Azért halunk meg, mert helyte’enül gondolkodunk”. Biológusok nagyrésze hirdeti, hogy a gondolkodási képesség hiánya nem szabad, hogy elpusztítsa az embert. Ha a tudatot akaratlagosan irányítjuk, határtalan alkotóerőhöz jutunk. Tehát használjuk ki agyunkat, tudatunkat életünk meghosszabbításában. Glass javasolja, hogy a cél érdekében szuggeráljuk agyijukat, gondolatainkat pedig tuda- j tosan állítsuk szervműködé- í seink szolgálatába. Ez nem lesz hiábavaló, hiszen az idegrendszerünkkel, agyunkkal befolyásolhatjuk szervezetünk minden funkcióját. Takács László
