Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-07 / 56. szám

<ro: 80 fittéi Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 56. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970., március 7., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés idei első ülésszaka A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója — Képviselői interpellációk Az országgyűlés márciusi ülésszakának harmadik nap­ján dr. Szénást Géza legfőbb ügyész és dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének beszámolóját vitatták meg a képviselők. Az ügyészi munka, vala­mint a Legfelsőbb Bíróság tevékenységének legutóbbi öt évéről elhangzott beszá­molók igazolták: hazánkban a közbiztonság szilárd, a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárai általában tör­vénytisztelők, becsületben élő és dolgozó emberek, a bűnözés országos statisztiká­ja évről évre javulást jelez. 1965 óta fokozatosan csök­ken az ismertté vált bűn- I cselekmények száma. A múlt j esztendőben az összes bűn- | tettek száma 6,5 százalékkal volt axacsonyabb, mint 1968- ban. A 10 ezer büntethető korú lakosra jutó bűnesetek száma 1965-ben átlagban 145, tavaly pedig kb. 135 volt. Némileg emelkedett viszont a bűnt elkövetők száma. En­nek főként az a magyaráza­ta, hogy néhány esztendeje — főleg a fiatalkorúak bű­nözésében — szaporodott a csoportos bűnelkövetés. A nem nagyszámú, de a társa­dalmi tulajdont súlyosan ká­rosító bűntetteknél is a bűn- szövetségben való elkövetési mód az uralkodó. Laza ellenőrzés, közömbösség Az' ismertté vált bűntet­teknek mintegy 70 százalé­kát a vagyon elleni és a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények tették ki a múlt évben. A vagyon elleni bűntettek kisebb jelentősé­gét mutatja az, hogy az ese­tek csaknem 60 százalékában az okozott kár nem haladja meg az ezer forintot. A legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, vala­mint több felszólaló is kü­lön aláhúzta: sok bűncselek­ményre az ellenőrzés példát­lan lazasága miatt nem ke­rül kellő időben fény. Dr. Szénási Géza mondta el, hogy a Hatvani Cukorgyár­ban például egy bűnbanda öt és fél vagon cukrot lo­pott el, sokáig háborítatlanul fosztogatták a társadalmi tu­lajdont, sőt leleplezésük után a gyár azt közölte a nyomozó hatósággal, hogy nincs hiány. Az ilyen nem­létező, vagy csupán formális ellenőrzés felbátorítja a tol* vajokat, a sikkasztókat, s az emberek jórészét közönyössé teszi a néptulajdon védel­mével szemben. A képviselők általános he­lyeslése közben mondotta el a legfőbb ügyész: az embe­rek jórésze közönyös olykor a szeme előtt lejátszódó, nemegyszer súlyos bűncse­lekményekkel szemben. Az erőszákoskodók, a garázdák ellen az esetek többségében csak a helyszínen megjelenő rendőrök lépnek fel. Ameny- nyire szükséges, hogy az erő­szakos, garázda bűnelköve­tőkkel szemben mindenki fellépjen, annyira indokolt, hogy a bűnüldöző és igaz­ságügyi szervek megfelelő védelemben részesítsék az. erőszakoskodókkal, garáz­dákkal szembeni fellépőket A két beszámoló feletti közös vitában többször szó- bakerült az ifjúság. Az elő­adók és a felszólalók egyön­tetűen állapították meg: _ if­júságunk egy csekély töre­déktől eltekintve becsületes, törvénytisztelő füttalok sere­ge. Ezt igazolja az a tény is, hogy az ország 14—IS éves lakosságának mindössze 1,1 százalékát teszik ki a fiatal­korú bűne'1 követők. 1969-ben az erőszakos szexuális bűn­tettek elkövetőinek 25,2 szá­zaléka volt fiatalkorú. A garázdaságnál ez az arány 13,2 százalék. A társadalmi tulajdont károsító betöréses lopások 42 százalékát, a sze­mélyi tulajdoni károsító be­töréseknek pedig 33,6 száza­lékát követték el fiatalkorú­ak. Az ilyen bűnök jórésze a galerik tevékenységét kí­séri. Az a körülmény, hogy ezek a galerik felszámolásu­kat követően újraszerveződ­nek, fokozottabb megelőző tevékenységre, nagyobb szi­gorra inti a társadalmi és a bűnüldöző szerveket. Mint dr. Szénási Géza és dr. Szakács Ödön beszámoló­jából kitűnt, fokozott védel­met nyújtanak a társada­lomnak az élet- és a testi épség elleni bűntettekkel szemben, s a korábbinál szi­gorúbban sújtják az erősza­kos nemi cselekményeket is. Több alkalommal is szó- bakerültek tegnap a parla­mentben a közlekedéssel kapcsolatos bűntettek. Ezek az összes bűncselekmények 16,8 százalékát teszik ki, s számuk minden erőfeszítés ellenére rendszeresen, s egy­Ä reform elveinek törvényes védelme A legfőbb ügyész és a Leg­felsőbb Bíróság elnökének be­számolójában, valamint dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter felszólalásában is kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági reform elvének tör­vényes védelmével kapcsola­tos feladatok. Szóvá tették: a vállalatok nagyobb nyereség­re való törekvésének vannak bizonyos árnyoldalai is. Nem lehet szemet hunyni olyan negatív jelenségek felett, hogy egyes személyek és gazdálkodó szervek néha a saját hasznukra, vagy egy szűkebb kollektíva hasznára spekulációs ízű ügyleteket bonylítanák le. Az ilyen te­vékenység nem egyszer a fo­gyasztók megkárosítását, az indokolatlan árfelhajtást se­gíti elő, a csoport érdekeit a népgazdaság érdekei fölé he­lyezi, az „ügyeskedők” egyé­ni érdekeit szolgálja. Az ügyészi- és bírói szervek ha­tározott törekvése, hogy a törvény teljes szigorával lép­jenek fel az ilyen negatív jelenségekkel szemben, s mind hatékonyabban segítsék elő gazdaságpolitikai célki­tűzéseink torzítások nélküli megvalósítását Mint a beszámolókból ki­derült az igazságszolgáltató szervek fontos feladatuknak tekintik a társadalmi tulaj­don hatékony védelmét ugyanakkor azonban nagy gondot fordítanak a jogos egyéni érdek védelmére is, mert a törvényes egyéni ér­dek érvényesülése egyben egész társadalom érdeke is. A társadalmi- és aa egyéni érdek összehangolásának problémáiról beszélt a Leg­felsőbb Bíróság elnöke, a ki­sajátítási, kártalanítási perek kapcsán. Mint mondotta, a Legfelsőbb Bíróság által ki­adott útmutatás elősegíti, hogy az ingatlan tulajdoná­nak közérdekű cél érdekében történő esetében a tulajdonos megfelelő kártalanítást kap­jon, ugyanakkor azonban út­ját állja annak, hogy a kisa­játítás alaptalan gazdagodás, vgy aránytalanul magas jö­vedelmek megszerzésének (Folytatás a 3. oldalon.) A munkaidőcsökkentésről tárgyalt a Vasutasok Szakszervezetének elnöksége re erőteljesebb ütemben nö- ; vekszik. Ezek többsége az it- j tasság miatt fordul elő. Az alkohol egyébként sok más bűncselekménynél is első he­lyen áll a kiváltó okok kö­zött. Az összvádas bűntettek több mint 30 százalékát kö­vették el alkoholos állapot­ban. Az emberölésnél, a tes­ti sértésnél és a nemi erő­szaknál az arányszám meg­közelíti az 50 százalékot, a garázdaságnál és a hivatalos személy elleni erőszaknál pe­dig a 70 százalékot is meg­haladja. Mint a képviselők megjegyezték: ez a tény sok tennivalót ró nemcsak a bűn­üldöző, hanem a társadalmi szervekre is. Mint dr. Szakács Ödön be­számolójából kitűnt, a Leg­felsőbb Bíróság fontos fel­adatának tartja, az állam­polgárok panaszaival való foglalkozást. Az utóbbi 2 év alatt csaknem 40 ezer pol­gári és több mint háromezer \ büntetőügyben érkezett tör­vényességi óvás iránti kére­lem, panasz, vagy kezdemé­nyezés a Legfelsőbb Bíróság­hoz. Az elmúlt 2 évben a Legfelsőbb Bíróság csaknem 700 olyan polgári ügyet bí­rált el, amelyben a legfőbb ügyész, és csaknem 1200 olyan ügyet, ametyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelt törvényességi óvásit. A büntetőügyek közül ezer olyan pert tárgyaltak, amely­ben a legfőbb ügyész, vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt Azt mutatja ez. hogy bírósá­gi és ügyészségi szerveink éberen őrködnek a törvé­nyesség felett A NŐKET KÖSZÖNTÖTTÉK • • Ünnepi fogadás Komlón Hóvirággal és köszöntő- lappal fogadták a komlói úttörők tegnap délután a bányászváros Zrínyi film­színházába érkező asszo­nyokat, leányokat, akik ünnepi gyűlésen találkoz­tak a város párt és álla­mi vezetőivel. A bensősé­ges hangulatú találkozót a Hazafias Népfront Kom­ló városi bizottsága és a Komló Városi Nőtanács rendezte. Az ünnepség elnökségé­ben foglalt helyet Neu­bauer József, a Városi Pártbizottság titkára, Gal- lusz József, a Városi Ta­nács VB-elnöke és Kiss István a HNF városi el- 1 nőké. A 60. nemzetközi > nőnap és hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója alkalmából Gallusz József vb-elnök mondott ünnepi beszédet A nagygyűlést követően a Városi Pártbizottság és a Városi Tanács vezetői fogadást adtak harminc asszony tiszteletére, akik­nek a „Komló Városért Emlékplakett” aranyfoko­zatát adományozták. Kö­zöttük Kovács Józsefné mániái asszonynak. Ga­lambos Pálné nyugdíjas­nak, Jaksa Istvánná mun­kásnak, Czukor Józsefné és Bertus Imréné háztar­tásbelieknek és Schmidt Edéné nyugdíjas pedagó­gusnak. ök alapítói vol­tak a komlói nőmozga­lomnak és az elmúlt 25 évben példamutató maga­tartást tanúsítottak a po­litikai életben a gazdasá­gi építő munkában. * Kettős őrömet szerzett dolgozóinak a Patyolat vállalat gazdasági vezető- sége és szakszervezete. Csütörtökön délután ter­melési tanácskozással egy­bekötött nőnapi ünnepsé­get rendeztek, majd kifi­zették a nyereséget. Idén 378 ezer forintot osztot­tak szét, ebből egy mun­kás részesedése átlagban számolva 1806 forint. Kormányhatározat írja elő, hogy a közlekedésben dolgo­zók munkaidejét havi 210 órára, vagy azt megközelítő szintre kell csökkenteni A határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait és az ezzel kapcsolatos feladato­kat tárgyalta pénteki ülésén a vasutasok szakszervezeté­nek elnöksége. Megállapították, hogy a vasút ipari és építőipari üze­meinél, a pályafenntartási, a távközlő- és biztosító beren­dezési, épületfenntartási és jegynyomda főnökségnél 1969. végéig bevezették a heti 44 órás munkaidőt, s a csök­kentés kiterjedt a vontatási főnökségek járműfenntartási munkásaira, az autófuvaro­zás javítórészlegeinek mun­katársaira és a közvetlen fel­ügyeletet gyakorló alkalma­zottakra, összesen mintegy 66 000 dolgozóra. Ezzel az ipari dolgozók munkaidő csökkentésére vonatkozó kor­mányhatározatot a vasútnál teljesítették. Sokkal nagyobb erőfeszí­tést igényel az előírt felté­telek megvalósítása a végre­hajtó szolgálatnál, hiszen ott a munkarend folyamatos, megszakítás nélküli munká­ra alapozón. Csaknem 10 esztendővel ezelőtt különböző szervezési intézkedésekkel fo kozatosan bevezették az ügy nevezett közbeváltós rend ­szert, amelynek eredménye­ként a nagy szolgálati he­lyek erős fizikai, vagy szel­lemi erőfeszítést igénylő munkaköreiben havi 210—228 órára mérséklődött a munka idő. Ezt a rendszert azonban a létszámhiány miatt nem tudják tartani, s jelenleg is mintegy 30 000 vasutas leg alább havi 240 órát dolgozik A havi 210 órás munkaidő szervezési intézkedések né! kül néni vezethető be, hiszen ehhez 3500 dolgozót kellene felvenni, vagy 190 millió fo­rint túlóradijat fizetni. A kormányhatározat meg­valósításaként az idén a vég- rehajtó szolgálatnál is napi 8 órában határozták meg a törvényes munkaidőt, még­pedig március 1-től a főút­vonalakon, július 1-től pedig a mellékvonalakon is. — A munkaerőhiány miatt azon­ban számolnak azzal, hogy a főútvonalakon és az utazó­szolgálatnál, mintegy 46 000 dolgozónak, átlagosan havi 22—23 túlórát kell teljesíte­nie. Tlziieti nyereség a Kossuth Cipész Rtsz-ben Húszezer pár cipővel több a belföldi piacon 377 ezer pár kész cipőt gyártott 1969-ben a pécsi Kossuth Cipész Ktsz, ebből közel 90 ezer pár került ha­zai forgalomba, a többit ex­portálták. Ezenkívül az NDK- ból történt megrendelésre 100 ezer pár felsőrészt szál­lítottak. Mindez 64 millió forintos termelési értéket je­lent, amiből 12 millió a nye­reség. Ebből 1,8 millió fo­rint a felosztható nyereség- részesedés, ami a szövetkezet dolgozóinál átlagban 10 heti bérnek felel meg. A szövet­kezeti nyereségből 2,5 mil­liót műszaki fejlesztési cé­lokra, 1,2 milliót pedig szo­ciális fejlesztésekre — mun­kavédelmi berendezésekre, orvosi rendelőre és a har­kányi nyaraló bővítésére — tartalékolnak. Az előző évinél lényegesen kedvezőbb eredményekről a tegnap este megtartott zár- 1 számadó közgyűlésen számolt be Rőder László, a szövetke­zet elnöke, aki elmondta, hogy a dolgozók példamuta­tó munkája és a műszaki fej­lesztés együttesen tették le­hetővé, hogy az idén is a korábbi évekhez hasonló mértékben fizethetnek nye­reségrészesedést A szövetke­zet gazdaságos termelési te­vékenységére jellemző, hogy 1969-ben páronként 20 fo­rinttal olcsóbb áron adták át a kereskedelemnek a cipőket. Ez a kereskedelem árpoliti­kája következtében a fo­gyasztó felé nem jutott kife­jezésre, ezért ebben az év­ben már a szállítási szerző­désekben megállapodnak egyes termékek fogyasztói árában is, tehát a szövetke­zetnek az önköltség csökken­téséra irányuló törekvésével a vásárló is találkozhat KOKATAVASZI NAPSÜTÉSBEN.'.. Foto: Erb

Next

/
Thumbnails
Contents