Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

1970. március 6. imnantuti ndvto 5 Hol lehet jelentkezni a pécsi műszaki főiskolára? íiárom szak Az utóbbi hetekben külön­féle szerveknél, még az új műszaki főiskola építkezésé­nél is érdeklődő fiatalok je­lentkeztek: indul-e ősszel a pécsi műszaki főiskola, s ha igen, hová lehet beadni a je­lentkezést? Az iskola ugyanis nem szerepel az idei felső- oktatási tájékoztatóban. Tegnap Pécsett tartózko­dott Juhász Jenő, a Felső­fokú Építő- és Építőanyag­ipari Gépészeti Technikum igazgatója, megragadtuk te­hát az alkalmat, hogy tájé­koztatást kérjünk tőle: mi a helyzet az ősszel meginduló főiskolával? — Ezen a néven valóban nem szerepel a tájékoztató­ban — válaszolta — csak a budapesti címen. Akik tehát a pécsi műszaki főiskolára jelentkeznek, kérelmüket a budapesti Felsőfokú Építő- és Építőianyagipari Gépésze­ti Technikum címére küld- jéki Budapest I. kerület Sza­bó Ilonka utca 2—4. — Milyen szakokra lehet jelentkezni az első évben? — Ezidén három szakot in­dítunk, az épületgépész, az épület villamossági és a szi- likátgépész szakokat. Az épü­letvillamossági szakon belül, először Magyarországon, kü­lön ágazatként oktatjuk a fel­vonós szakembereket, akik előtt az egyre nagyobb szám­ban épülő magasházak, metró stb. következtében óriási perspektivák vannak. A szi- likátgépész szakon ismét há­rom részre oszlik az oktatás: finom- és durvakerámiára, kötőanyagokkal (mész, ce­ment stb.) foglalkozó és üvegipari szakokra. — Miből felvételiznek az ide jelentkezők? — Két tárgyból, matema­tikából és fizikából. A felvé­teli anyaga pontosan ugyan­az,, ami a többi műszaki jel­legű egyetem, főiskola és fel­sőfokú technikum esetében. A követelmények megegyez­nek, tehát az ilyen tárgyak­ból végzett előkészítő tanfo­lyam nagyon ajánlható, báj természetesen nem kötelező. S egyébként is: a pécsi mű­szaki főiskolára ugyanazok a felvételi stb. szabályzatok vonatkoznak, mint a többi hasonló iskolatípusra. Ezeket már megtalálhatják a fiata­lok a tájékoztatóban. • — Perspektívában mit tud­nak nyújtani a hallgatók­nak? — Az idén még csak há­rom szakot indítunk és csak első évet. Jövőre a szakok számát ötre emeljük, tehát az 1971—72-es tanévben in­dítunk építőipari és mély­építő szakot is. Ami még a perspektívákat illeti: nem­csak Pécsről, máshonnan is várunk jelentkezőket. Készülődés a megyei küldöttértekezletre Legjobb évüket zárták tavaly a fogyasztási szövetkezetek Nagy Sándor, a MLSZÖV igazgatósági elnökének sajtótájékoztatója A megyei küldöttgyűlés előkészítésének jegyében teg­nap a baranyai újságíróknak sajtótájékoztatót tartott Nagy Sándor, a MÉSZÖV igazga­tósági elnöke. Először a szö­vetkezeti mozgalomban, an­nak szervezeti felépítésében és az alapszabályokban tör­tént változásokat ismertette. Az új gazdasági mechaniz­mus szellemének megfelelő változtatásokat a megyei kül­döttgyűlés (március 24—25.) alkalmával részletesen ismer­tetjük, most inkább a szö­vetkezetek elmúlt évi gazdál­kodásáról. Az elmúlt eszten­dő rendkívül sikeres volt, Ba­ranya fogyasztási szövetkeze­tei országosan a legkiemelke­dőbb eredményeket produkál­ták ezzel, Baranya előnyö­sebb adottságokkal rendelke­ző megyéket hagyott maga mögött. A szövetkezetek összes for­galma tavaly 1.7 milliárd fo­rint volt, s ez 1968-hoz ké­pest 13 százalékos felfutás. Ezen belül a legnagyobb vo­lument. a maga 1.4 milliárd forintjával, a kiskereskedel­mi és a vendéglátó forgalom jelentette. A vendéglátáson belül az ételforgalom 14 szá­zalékkal emelkedett, s ez a szám azért figyelemre méltó, mert országosan az ételfor­galom visszaesett. Tavaly a szövetkezetek fennállásuk óta a legnagyobb nyereséget. 59 millió forintot értek el, 87 százalékkal többet, mint 1968- ban. Itt jegyezzük meg, az árszínvonal alig tért el a bázistól. Nagy Sándor felvázolta a forgalom területi megoszlását, amelyből érdekes következte­tések vonhatóik le. Először is ami jellemző: Baranyában a kiskereskedelmi forgalom rendkívül koncentrált. A fo­gyasztási szövetkezetek 312 baranyai faluban rendelkez­nek hálózattal, mégis, az 1.4 milliárd forintos forgalom 70 százaléka 11 nagyobb község­ből. illetve városból szárma­zik. Indokolt tehát, hogy a szövetkezetek ott legyenek a városokban. Mivel a terület­— Vendégek a világ min­den tájáról. Idén július 18 és 28 között harmadízben rendezik meg az abaligeti campingben a nemzetközi eszperantista természetbarát találkozót. Ez idáig négy ál­lamból, így Svédországból, Lengyelországból, Kanadából és az NDK-ból jelentkeztek résztvevők. A rendezvény iránt a távoli, földrészekről Japánból és Afrikából is ér­deklődnek. elhatárolást eltörölték, éltek is ezzel a joggal. ABC-áru- házakat építettek például Pé­csett, Mohácson stb. Egy-egy új üzlet létesítésénél azonban — bár a fogyasztói szempon­tok egészen mást kívánnának — sajnos tapasztalják, a ta­nács az állami kereskedelem­nek érthetetlenül lényegesen nagyobb kedvezményeket nyújt. A fogyasztási szövetkeze­tek az elmúlt években rend­kívül sokat költöttek hálózat­fejlesztésre. korszerűsítésre. Az utóbbi három évben pél­dául 60 presszót nyitottak. (Az elv, hogy minden 1000 lakosú községnek legyen presszója.) A kis községek­ben. ahol többnyire ráfizeté­sesek a boltok, további ész- szerűsítéseket hajtottak vég­re. A vegyes- és az italboltot több mint 100 községben ösz- szevonták. Az ésszerűsítések ellenére nincs megoldva a deficites kis boltok kérdése. Az ellátás elsősorban állami feladat, a szövetkezeteket te­hát nagyobb preferenciák il­lessék meg. Mire gondolunk? Itt van például az eszközle­kötési járulék kérdése. Ab­szurdnak mondható, hogy például egy 500 lakosú köz­ségben lévő szatócsbolt — az ÁFÉSZ-ek boltjainak 40 százaléka ilyen 500 lélekszám alatti községekben található, ugyanolyan terheket viselje, mint mondjuk a pécsi Kos­suth utcában lévő csemege­üzlet. Az állam adott is némi preferenciát, az említett kis­községekben lévő boltoknál fizetendő ún. eszmei bérleti díjakat a négyzetméterenkén­ti 240 forintról 60 forintra csökkentette, továbbá 1.5 szá­zalékos ártámogatást adott Mindez azonban nem elég. Az említett preferencia a szövetkezeteknek az elmúlt évben 5 millió forintot jelen­tett, de ennek nagyrésze adó formájában visszaszármazott az államkasszába. Nagy Sándor külön kiemel­te az ÁFÉSZ-ek megélénkült ipari tevékenységét. Bár nem ez a fő profil, de mint mon­dotta, a szövetkezeteknek min­den kínálkozó lehetőséget hasznosítaniuk kell. Tavaly 16 új kisüzemet hoztak létre. Az ipar termelési értéke 140 millió forint volt. ez az össz­forgalomhoz viszonyítva nem nagy szám, azonban a nyere­ség jelentős — 12 millió fo­rint. A 45 ezer tagot számláló takarékszövetkezetek betétál­lománya tavaly meghaladta a 222 millió forintot, a köl- csönállomány a 83 millió, a nyereség 2.5 millió forint volt. Mindez jelentős emel* kedés. A takarékszövetkeze­tek sorra hozzák létre kiren­deltségeiket. s az a vélemény, hogy a lakosság megszerette ezeket a falusi pénzintézete­ket Itt is van korlátozás, megkülönböztetés. Például nem foglalkozhatnak társas­ház építkezések lebonyolítá­sával. holott jobban fel le­hetne használni a lakosságnál lévő tartalékokat A furcsa az, hogy a takarékszövetke­zetek felügyeletét nem a Pénzügyminisztérium, hanem éppen a versenytárs, az OTP látja el. Miklósvári Zoltán Az orvosegyetemen: Ünnepeltek a tolnaiak Csütörtökön Szekszárd és Tolna orvostanhallgatói ün­nepelték megyéjük felszaba­dulásának 25. évfordulóját az Orvostudományi Egyetemen. A „Szülőföldem, szocialista hazám — Tolna” ünnepi program a 400 ágyas klinika tantermében dr. Horváth Je­nő Tolna megyei főorvos elő­adásával kezdődött. A megye egészségügyének fejlődését szép eredmények jelzik. Pél­daként megemlíthetjük a me­gyei kórház országosan is el­ső kezdeményezését, a gépi adatfeldolgozás bevezetését. A fejlesztési tervek közt sze­repel egy 120 férőhelyes nő­vérszállás felépítése Szek- szárdon, s ez évben megkez­dik egy 240 férőhelyes anyás csecsemőotthon építését. Az előadást követően az egyetemen tanuló 70 tolnai orvostanhallgató elhelyezke­dési lehetőségeiről, perspek­tíváiról érdeklődtünk dr. Hor­váth Jenő főorvostól. — Egyelőre még pontosan nem tudjuk, hogy ebben az évben hány orvost tudunk fogadni megyénkben, de az biztos, hogy 8 társadalmi ösz­töndíjasunk helye biztosítva van. Az egyedülálló orvoso­kat legény-. Illetve lányszál­láson tudjuk elhelyezni, a családosoknak sajnos, ideig­lenesen albérletben kell lak­niuk. de 1—2 éven belül ál­talában megoldjuk lakás­gondjaikat. A fogorvosokat minden esetben szolgálati la­kás várja. Délután a megye vezetői találkoztak az orvosegyetem oktatóival, vezetőivel, este pedig az aulában kultúrmű­sor volt, amelyen fellépett a dombóvári népi együttes is. mm Bolgár harckocsik Drávaszabolcsön. A romhídon fütyül a sxél Huszonöt éve kezdődtek a drávai harcok A parti őrök motorzúgás­ra lettek figyelmesek. 1 óra 15 perc volt — 1945. március 6-án. A 297. német gyalog­hadosztály 523. ezrede meg­kezdte az átkelést a Dráván a szabolcsi romhídnál. Nem sokkal később a németekre tüzet nyitott a 6. bolgár tü­zérezred néhány előretolt egysége, a 11. gyalogezred 7. százada pedig elkeseredetten harcolt a már partraszállt ellenséggel. Hajnali kettőkor a németek Valpovó körzetében is át­keltek a Dráván. Négy óra­kor elfoglalták Drávaszabol- csot. Az éjszakai harcokban elesett Drávapalkonya és Megnyílt a siklósi tehnikai hét 150 új lakás Siklóson KISZ-lakótelep Harkányban Szakmunkásképző Vdlányban A látogató, aki belép a Sik­lósi Járási Művelődési Ház egyik termébe, szép kiállítást nézhet végig. A kiállítás két részre tagozódik. Az egyik: a járás műszaki szakkörei mu­tatják be legszebb munkái­kat a fafaragástól a kovácsolt vasból készített díszítő tár­gyakon keresztül az orosz nyelv gyakorlásét megköny- nyítő elektromos készülékig. Horváth László felsőszent- mártoni lakos saját készítésű tamburáját állította ki, a he- remendi szakkör intarziái, Zs. Nagy Sándor sellyei la­kos fából készített őrtornya, Mayer Ferenc magyarbolyi la­kos szőlőgyökérből kialakított lámpatartója és valamennyi kiállított tárgy elismerésre készteti a nézőt. A harkányi KISZ-lakótelep makettje A kiállítás másik része: Siklós, illetve a siklósi já­rás településfejlesztéséből ad ízelítőt. Makettek, valamint makettekről készült fényké­pek a község, illetve a járás 10—15 éves fejlődését vetítik a látogató elé. Bizonyára ér­deklődve szemlélik majd az épülő Beremendi Cementmü, a Harkányban felépítésre ke­rülő KISZ lakótelep makett­jét, Harkányban az általános iskola és a melegvizes árok határolta területen látnak hozzá a IV. ötéves tervben a 270 lakásból — 2, 3, 4, 5 szintes házakban — kialaku­ló KISZ lakótelep építéséhez. Siklóson a IV. ötéves tervben mintegy 150 lakás épül taná­csi beruházásból. Az új épü­letek már a fényképen lát­ható ..új Siklós” rendezési tervébe illenek. De a járás többi területén Is jelenős építkezések várhatók. Vil­lányban például új mező- gazdasági szakmunkásképző épül. Vajszló számos társas­házzal gazdagodik majd. — bővül a járás vízhálózata, korszerűsödnek útjai. A kiállítást a műszaki pro­paganda hónap keretén belül rendezett „Siklósi technikai hét” kezdete alkalmából dr. Vida Sándor, a Siklósi járási Tanács vb-elnöke tegnap es­te nyitotta meg. Március 5- től 11-ig tartja nyitva kapuit Drávacsehi. A németek egé­szen Kovácshidáig értek. Dél­után két órakor erős tüzér­ségi támogatással bolgár el­lentámadás indult, amelynek során visszajutottak egészen Drávaszabolcs határáig. Itt azonban megállásra kénysze­rítette őket a német zárótűz. Estére a fasiszta csapatok már 17-szeres tűzerővel ren­delkeztek, és sikerült Dráva- szabolcsnál egy 20 kilométer hosszú, 4—5 kilométer mély­ségű hídfőt létesíteni. * — Berendezkedtek azok hamar. Lejöttek hozzánk a pincébe, csapra vertek egy 25 literes hordót és mulat­tak. Széli János és felesége Drávapiskiből jött vissza Sza­bolcsra — a legrosszabbkor. Négy kocsival hozták haza a jószágot. — Mind odaveszett. Har­kány meg Gordisa felől lőt­tek a bolgárok. A német ágyúk Donji Miholjacról dol­goztak. A kocsim itt állt az udvaron — kapott egyet, gyújtásnak való lett belőle. — A bolgárok? — Valamikor napközben visszajöttek. Éjjel a németek, nappal a bolgárok. Ilyenfor­ma idő volt mint most. Té­lies szelek. Azt tudom: már­cius 15-ére, amikor Dráva­szabolcs felszabadult, olyan volt, mintha nyár lenne. György Dani bácsival a kapuban találkozom. Nehe­zen áll rá egy kis beszélge­tésre. Az állatok miatt ma­radt itthon, de mire a har­cok véget értek, megették azokat a németek, oroszok, bolgárok, partizánok. * A folyó közepén omlado­zó kőépítmény. Az egykori híd s talán a háború egyet­len tanúja. Egy pár öregem­ber is tanúskodik még, bár tíz házba is bekopogtam, mi­re az élők közül kettőt tud­tak mondani, aki 25 éve itt­hon volt. A folyó csörög a parti kö­vek között Védőgátat épí­tenek. Nehezebb lett volna az átkelés, ha már 25 éve is kész. A Dráva itt 180— 200 méter széles és 4—5 mé­ter mély. Folyása lassú, 2 méter másodpercenként. A part alacsony — írja egy könyv a negyedszázad előtti Dráváról. Most 1,50 mélysé­get olvasok le a jelzőről. A romhídon fütyöl a szél, mint a puskagolyó. A Dráván túl hatalmas elöntött területek látszanak. Ezen a parton, a folyó és Fekete víz között egy kertészet. Keletre a Kis­erdő. Az elmúlt évben itt jártam, az azóta elhunyt Ha- namov bolgár tábornokkal. Az egykori lövészárkok he­lyén beomlott gödrök. — Itt feküdtem — mond­ta. Lehet, hogy tíz, de talán 50 métert is tévedhetett. — Megváltozott azóta itt is a Dráva partja. * Zöldség. Petr Petrov —ol­vasom a Petőfi mozi mel­lett a cégtáblát. — Milyen rangban volt? — Hadnagy. Géhás tiszt voltam. Pécsett a temető mellett 500 ló volt a gond­jaimra bízva. — A drávai harcok... — Még Skopjénél megse­besültem. Akkor helyeztek át gazdasági vonalra. Mondha­tok néhány sztorit — ha nem is a Dráva mentén, hanem Jugoszláviában történtekről... Na de, ez nem fontos. Inkább az, hogy én még olyan pa­rancsot nem hallottam, mint ami Magyarországon volt ki­adva: mind a szovjet, mind a bolgár hadsereg kerülje a helyi élelmek igénybevételét. És hogy készpénzzel kellett fizetni. A háború mindig fel­tételez bizonyos utánpótlást az elfoglalt területekről. Itt másként volt. A másik: ha a németeknek sikerül áttörni Pécs felé, majd Szekszárd— Budapest irányába előrenyo­mulni. gyűrűbe került volna legalább félmillió ember. A háború végső kimenetelét ez sem befolyásolta volna, de Dunántúl elpusztul — ez biz­tos. Lombos! Jenő á i

Next

/
Thumbnails
Contents