Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-29 / 75. szám
8 Dunanttnu napia 1970. március 29. ősrégi kultúrák nyomában A kelta és a tolték vallás ■ f- i ■ B-W" „f M-AI-.'1' ■ ■ 1*^1 y3ßm JLX í Ul r$$m »M?- áplp Ahol az esőcsinálás sikeresnek bizonyul Iránban, ebben a fél-siva- ! tagi közép-keleti országban az esőcsinálás tudománya el- j éri a nagykorúságot Két j évig kísérleteztek vele és jó ; eredményekre jutottak. Észak- j Irán 11 291 négyzetkilométer- i nyi területén az első évben ! legalább 80 százalékkal meg- j növelték a csapadékot. A má- j sodik év eredményei még jelentősebbek. A víztárolók ! mind a két évben szinültig j rnegtöltődtek. Az esőcsinálás megkezdése, > 1967 szeptember előtt rossz volt Teherán vízellátása, és félmillió hold területű földön 6 évig szárazság volt. Ma már megfelelő a főváros vízellátása és három víztároló létesült a földek öntözése céljából. Az iráni esőcsinálók olyan hegyvidéki területeken működnek, amelyek meglepően hasonlítanak Amerika egyes nyugati vidékeihez. Egy felvevő állomás az ESSA és a Nimbus amerikai meteorológiai mesterséges holdaktól kap fényképfelvételeket a felhő formációkról. Amikor az időjárás alkalmas az esőcsi- náláshoz, a Waethercord” nevű készülék segítségével ezüst jodiddal „oltják be” a felhőket, hogy esőzésre kényszerítsék: robbanóanyag és ezüst jodid keverékével impregnált robbantó szerkezetet dobnak le 6800 méter magasságból. VILÁGÍTÓ biciklik Japánban újabban olyan kerékpárokat hoztak forgalomba, amelyeket a biztonságosabb közlekedés céljából fluoreszkáló festékanyaggal vonták be. A népek általában köny- nyen cserélnek vallást, de ha valamelyik saját eredetit teremt, az rendszerint alkatának markáns megnyilatkozá- ■ sa lesz. A keltákat javarészt a germán népek közé sorolja a tudomány, vallásuk azonban oly jellegzetesen eredeti, egyéni, hogy velejében üt el nemcsak a germánokétól, hanem az összes többitől Európában. „Annál különösebb, — írja Juhász Vilmos, a jeles vallástörténész —, hogy a kelták vallásos élete nagyon sok rokonságot mutat az amerikai indiánus kultúrák világképével”. Tehát gyökeres, szemléleti rokonság áll fenn köztük. Minthogy ezt a témát Juhász dolgozta fel legutóbb, , jórészt saját kutatásai alapján, az alábbiakban az ő j előadását követem. AZ ÓCEÁN KÉT PARTJÁN A druidák a lélekvándorlást tanították; a lelkeket a „nagy isten” küldi vissza az életbe, új megtestesülésre mindaddig, míg eljutnak arra a földre, ahol megpihenhetnek és örökké élhetnek. Ez a boldog birodalom nagyon emlékeztet a mexikói tolték megváltásisten és kultúr- hérosz, Tlaloc távoli országára, ahová eltávozott, s ahonnan vissza fog térni, hogy elhozza a szenvedő emberiségnek a földi Paradicsomot. Ez a boldog föld a toltékoknál Miktlán, a keltáknál Avalun, a bretonoknál If szigete. A kelták az életet és halált adó istenanyát elfátyolozott arccal vagy fej nélkül ábrázolták. Ilyen fejnélküli istenanya a mexikói Coatlicue, a tolték-aztékok földistennője, akiben a nagy úrnő öldöklő, gyilkos vonásai lépnek előtérbe. A kelták az emberáldozatok által a megöltek életerejével a magukét akarták felfokozni; ugyanevvel a hittel és rítussal találkozunk az indiánoknál. Az emberek a kelta mitológia szerint a Föld belsejéből kerültek a felszínére: olyan képzet ez, mely különösen az észak-amerikai indiánok világképében gyakori. Hasonlóképp rokonság van a kelta és a tolték „elíziumi követek”, azaz isteni adományokat hozó kultúrhéroszok között. Ilyen kultúrhérosz volt Quetzalcoatl, az ősi tolték műveltség főistene. — Quetzalcoatl azonban nemcsak a műveltséget hozza a toltékoknak, hanem a feltámadás és a boldog másvilág hitét is. Ugyanígy a kelta vallásnak szintén az elízium- hit volt a lényege. Juhász végül levonja az el nem kerülhető következtetést: „Bármennyire idegenszerű a gondolat, hogy az óceán két partján élő népek közt ilyen ősi összefüggést kell feltennünk, mégis a vallási élet annyi rokonelemet tár elénk, hogy ezt az összefüggést meg kell állapítanunk... Ezt a rokonságot csak úgy lehet megmagyarázni, hogy a kelták Nyugat-Európában elkeveredtek olyan ősi „atlanti” népekkel, amelyek népi vagy szellemi rokonságban álltak észak-amerikai ősi bevándorlókkal”. Az Atlanti-óceán két partján lényegében azonos vallás uralkodott még a történelmi idői: év-'--''"->* statt ATLASZ AZ ÓV1LAGBAN A Nyugat titka c. munká- , .iában írja Merezskovszkij: „Két képmásolat ugyanazon a könyvlapon: az ómexikói isten. Quetzalcoatl, egy azték kéziratról és az ógörög Atlasz a nápolyi múzeumból. — Csak egy pillantást kell vetni rájuk, s meggyőződünk, hogy a két kép egy s ugyanazon isten ábrázolása, mint egy arc két tükörben. Atlasz féltérdre ereszkedett, Quetzalcoatl hasonlóképp; amaz felemeli kezeit, ez szintén. — Amaz az Égboltot tartja, ez valami láthatatlan dolgot, ami nem fért el a kép keretében, de a rajz értelme szerint a Mennyboltnak kell lennie. Az aztékok mind beretváltak vagy csupaszok, Quetzalcoatl mégis éppúgy szakállas, mint Atlasz”. — Az Eget tartó Atlasz-képzet azonban tulajdon, ezen a két rajzon az ábrázolás hasonlósága a feltűnő. — Ugyancsak szakállasán ábrázolják a chibcha indiánok Bochica istent, a mayák a bacábokat, s hasonló emlékek vagy hagyományok találhatók Brazíliában, a Kanárikon és az Azóri szigeteken. Platón szerint Atlasz Po- szeidónnak, Atlantisz megalapítójának elsőszülött fia volt, tőle ered Atlantisz szigetének, az Atlanti tengernek és az Atlasz hegységnek neve, — de ez a görög mítosz átvitele az Atlantisz-regére, pontosabban az egyiptomi hagyomány neveinek meg- görögösítése. Hésziodosznál Atlasz tarkóján hordozza az Eget, az Odüsszeiában ő a négy oszlop ura, melyek az Eget és a Földet tartják. Eti- mológiailag a görög tlaó (szenvedek) igéből szokták származtatni, a-tiasz: aki a szenvedésben végleges nyugalmat, változatlanságot ért el. A germán Irminsul az Eget megtámasztó földtengely ábrázolása; a mongol hitregében a földtengelyt egy öreg ember tartja a Föld közepén; (más mongol elbeszélés: „Az én apám [az emberiség őse] egy oszlop, mely az Égig ér”) az eszkimók szerint, ha a négy világoszlop dőledezni kezd, az angekok-óriások állítják fel; a thlingit indiánok (Alaszka) úgy tartják,' hogy a világ oszlopokon nyugszik, Agiszanaku nevű öregasszony őrzi őket, különben a világ már összedőlt és a tengerbe esett volna; testvére, Jethil, a viharmadár, igyekszik el- I lökni az öregasszonyt, s küzdelmük okozza a földrengéseket. j A Mediterráneumban az Atlasz név nemcsak heggyel, | hanem szigettel, vízzel (ten- j gerrel) kapcsolatban is megjelenik. A Püraiosznak, Athén kikötőjének bejáratánál levő kis sziget neve Atalanta volt (ma Talanto), az Euboia öblében levőé Attalanta (ma Talandosini), beljebb a szárazföldön e?v falué Atalanta (ma Talanti). Diodórosz azt írja az euboiai szigetről, hogy valaha félsziget volt de a földrengés elszakította. Stra- bón ugyanerről a szigetről közli: egykor a közepén kettészakadt, oly szélességben, hogv a hasadákon hajók mehettek át. a sík részeket pedig elöntötte a víz. Több antik szerző említ egy ataranta nevű törzset, mely a mai Tunisz helyén lakott, (Ptolemaiosz az eredetibbnek látszó attala nevet használja) egy ottani hegylánc ma is Talae nevet visel. A törzsek „Poszeidón”-t, azaz a tengeristent tartják ősüknek. noha nyilván sem Atlantiszról, sem Platón dialógusairól nincsen tudomásuk. Atlasz tehát a száraföldön is feltűnik. A Firenze melletti etruszk várost, Fiesolét, a mondabeli hős Atlasz alapította. a máig fennmaradt néphit szerint. Az ófriz Oera Linda Boek Altland nevű mitikus országról beszél: a név az Atlant szó etimolőgi- kus, értelmező átformálásának látszik. AZTLAN AZ INDIÁNOKNÁL De vajon véletlen-e, hogy az Atlanti tenger túlsó partján is felbukkan az atl szótő, nagyszámú változatban és összetételben? A wisconsini Aztalan nevű földvárat azért nevezik így, mert a szájhagyomány szerint az aztékok egy Aztalan nevű tartományból származtak. Általában úgy vélik, hogy ez a név két mexikói szóból eredt: atl = víz és an = közel. Az Aztalan név eredeti formája Aztlan, egy ómexikói város neve, de előfordul Atzlan alakban is. Quetzalcoaíi^rteve és Tlapal- lan városé szintén ezt a tövet rejti. A mexikói vízözön- hős, Cox-Cox Antalanban ért partot az áradat után; ez az Antalan egyúttal a hős otthonát, hazáját is jelenti. Az aztékok szerint őshazájuk, ahonnan kivándoroltak, piramis formájú sziget, neve Atzlan. Hyginus s más mitografusok szerint Atlas az Olümposzt ostromló titánok vezére; Eu- melosz, Aiszchülosz és Pinda- rosz pedig arra utalnak, hogy büntetésül hordozza a világ terhét. Különös módon az azték óriások neve: atlan teittani mintha azt mondanék : Atlasz titánjai. Várkonyi Nándor Fele és 'testőre. Bár Fele azt mondta, nem fél az emberrablóktől, a brazíliai rendőrséget azok az állítólagos bejelentések, amelyek a „Fekete Gyöngyszem” elrablására szőtt tervekről szólnak — arra késztették, bogy állandó testőrt rendeljen melléje. MINDENFÉLE — mindenfelől A REPÜLŐGÉP BIZTON S AGOS ABB A repülőgép tízszer olyan biztonságos, mint a gépkocsi. Erre a következtetésre jutottak az Olaszországban végzett számítások után, amelyek szerint 1967-ben százmillió utaskilométerre számítva a repülőtársaságoknál 0,25 haláleset fordult elő, míg a gépkocsiforgalomban 2,4. A repülőgépbalesetek száma egyébként évről évre csökken, mivel a biztonsági intézkedések mind hatékonyabbak. ÖTEZER ÉVES SZOBOR A Balti-tenger mocsaras vidékén végzett ásatások során fekete égerfából készült bálványra bukkantak az archeológusok. A vastag iszapreteg teljes egészében sértetlenül megőrizte a ritka leletet. A további ásatások kapcsán kiderült, hogy a bálvány mintegy ötezer éve, egy ma már nem létező tó partján állt. A lelet körüli földben nagyhalak maradványaira bukkantak, amelyeket valószínűleg áldozatként hoztak a halászok az istenségnek. A leletet átadták a litván történelmi-néprajzi múzeumnak. ÜDE SZÍNŰ ISKOLAI TÁBLA A fekete tábla és a kréta továbbra .is alapvető eszközei az iskolai oktatásnak. Most olyan, lemezből készülő fehér színű táblákkal kíséreteznek, amelyekre fekete, vagy színes tintával lehet írni. Az ilyen táblán a felirat, a rajz jobban kivehető, s különösen az élénkebb színek ébrentart- ják a tanulók figyelmét. A táblát ezenkívül diapozitívvagy filmvetítésnél is jól használhatják. C áskahadak ütötték fel fejüket tavaly Észak- Aírikában, az arab félszigeten és Pakisztán határain. Idén nyáron már 65 országot fenyeget tragikus méretű sáskajárás pusztítása. A sivatagi sáska egész Észak- Afrikát, az arab félszigetet, Indiát és Pakisztánt fenyegeti. Ha a helyzet még rosz- szabbra fordul, a Föld területének egy ötödé forog veszélyben és milliós tömegek mindennapi eledele. Meg lehet-e akadályozni a sáskajárás kiterjedését? A londoni Sáskakutató Központi Intézet szerint a jelenleg foganatosított intézkedések nem elegendők ehhez. A tragédia 1966 őszén kezdődött, amikor egy ciklon annyi esőt zúdított Oman vidékére, amennyi más években összesen sem szokott a sivatagos vidékre hullani. A hirtelen megelevenedett vegetáció feltámasztotta a sivatagi sáskákat is. amely a száraz időszakban magányosan tengeti életét. Évszázadokon keresztül azt hitték, hogy a magányos sásJÖNNEK A SÄSKAHADAK! ka nem azonos a tömegekbe I tömörült fajjal. Csak 1921- ! ben fedezték fel, hogy a magányos sivatagi sáska kedvező körülmények között megváltoztatja magatartását, csapatokba tömörül, sőt további generációjának az együttélése még a színét is megváltoztatja. Ilyen kedvező feltételeket teremtett az eső, amely 1967 áprilisában is kellő meny- nyiségben hullott Egyiptomban, a Szahara középső részein és a sáskahadak hagyományos kelőhelyein, az arab félszigeten. Augusztusban és szeptemberben újabb esőzések folytán az eredetileg Ománban keletkezett sáskatömeg újabb szaporodásnak indult és két irányba: északra Irán és Pakisztán. illetve dél-nyugatra a Vörös-tenger és a Szomáli Köztársaság irányába kezdett nyomulni. Az Egyiptomban keletkezett sáskahadak Szudán és Algéria felé törtek, majd tovább Niger és Mali felé. A londoni Sáskakutató Központi Intézet 1967-ben adta le az első vészjeleket. A sáskatömegeket négyzetmérföldben mérik: már maga e mértékegység is mutatja a pusztítás nagyságát, mert egy sáskahad elérheti a 200 | négyzetmérföld kiterjedést is. Egy ilyen nagyságú sáskafelhőben kb. 20 millió egyed van és képes felfalni napi 40 ezer tonna élelmet, annyit, amennyi 200 ezer embernek egy évre elegendő lenne. A sáska járás bibliai réme abban különbözik minden más növényi kártevéstől, hogy mig a madarak, rágcsálók. üszög stb. elpusztítják esetleg a termés 10 százalékát, egy sáskajárás után nem marad semmi. Mint sűrű köd, a sáskatömeg rászáll a zöld növényzetre, fák és bokrok ágai meghajolnak a sáskatömeg súlya alatt... s néhány óra múltán nem marad egyetlen levél, egyetlen zöld nyom. Az egész vidék ott marad kopáran, csupaszon, s a lakosságra ismét éhínség vár. A védekezésnek két módja van: az egyik, amely valóban hatékony lenne, azoknak a területeknek a felkutatása, ahol tojásaikat rakják és ezek elpusztítása. így gyökerében elfojtva a csapás elterjedésének lehetőségét. S bár a FAO — az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — jelentős anyagi eszközökkel munkálkodik ezen, annyi pénz és ember nem áll rendelkezésre, hogy ezt meg tudja valósítani. Így marad a másik módszer: a már összeállt rajokat repülőgépről rovarirtó szerekkel fecskendezik. E módszernél nem a pénz okoz már gondot, hanem a rajok idejében való felfedezése. De ez is csak akkor hatásos, ha a rajok viszonylag keskeny területen maradnak, mint például a marokkói Sous-völgyben. Más térségekben, ahol szétszórtabb a megjelenésük, a repülőgép is nehezebben követi őket, s a szél is elsodorja őket. Egyelőre a szárazság volt az. amely leginkább megfékezte szaporodásukat: ez történt tavaly is Pakisztánban. A hideg idő miatt hagyományos szaporodási területeiken a sáska nem nagyon aktív. De még nem tudni, mit hoz a jövő. Ma- még csupán - Marokkóban képesek megakadályozni a sáskapusztítást, de például Szaud- Arábia önmaga nem rendelkezik e célra egyetlen repülőgéppel sem. Pedig Szaud- Arábiában. Ománban, Etiópiában már találtak sáskát. Minden remény a természet: a szárazság, vihar, vagy éppenséggel a túlságosan sok eső talán meg tudja akadályozni egy nagy sáska járás kibontakozását, de a szakemberek véleménye szerint az előjelek alapján a legrosz- szabbra lehet számítani. ANGLIA LEGKÖVÉREBB EMBERE Nem irigylésre méltó az a rekord, amit Arthur Armi- tage 39 éves brit könyvkereskedő állított fel: ő Nagy- Britannia legkövérebb embere. 236 kilót nyom. Meglepő azonban, hogy nem eszik sokat. Étkezéséről a következőket mondja: „Könnyű reggelit fogyasztok, azután nem eszem addig, míg vissza nem térek a munkámból. A vacsorám pedig olyan, mint más, normális embereké. Atléta voltam, amíg nem kezdett megnőni a súlyom. Jelenleg egy öltöny elkészítéséhez háromszor annyi szövetre van szükség, mint más férfinak. A világ legdrágább autóútja 536 kilométer hosszúságú új »Autobahn” köti össze Tokiót a Kyoto—Osaka—Kobe városháromszöggel. Japánnak ez a terüiet a szíve: itt él a lakosság fele és itt gyártják az ipari termékek 70 százalékát. Egykor hónapokig tartott az utazás a régi császári fővárosból, Kyotóból a mai Tokióba. Az autó Korszakában később szerencsés esetben már 16 óra alatt meg lehetett tenni az utat a zsúfolt, szűk, rengeteg községen át vezető országúton. Ma ez az út 7 óráig tart, nem is túlságosan gyorsan vezetve a kocsit. A Tóméi nevű autóút a legdrágább autóút a világon: 1 méter megépítése 1 millió jenbe (11 000 nyugatnémet márka) került. Számos hidat kellett folyók és mocsarak fölé építeni, hegyeket alagutakkal keresztülfúrni. Megépítése öt évig tartott, de japán közgazdászok számítása szerint megépítésével az ipar 130 milliárd jent (1,45 milliárd márkát) takarít meg már az első évben, több mint egyliarma- dát annak a 343 milliárd jennek, amelybe az egész építés került. De már az első vasárnapokon olyan forgalmi dugók keletkeztek Fuji és Tokió között, hogy az autó utasai várakozás közben kiültek a szabadba és ott eszegettek. Ezért sokak véleményo szerint az áldás átokká lesz, ha nem építenek a lehető legrövidebb időn belül gyorsforgalmi utakat, amelyek az egész országot behálózzák. Már most felmerül a kérdés, hogy a közlekedés lavinaszerű fokozódásával az új autóút valóban megfelel-e a követelményeknek. ELHAGYOTT TÁRGYAK Nagyon érdekes az a feljegyzés, amely számontartja, hogy az autósok a London— Birmingham fővonalon, a parkoló helyeken milyen tárgyakat felejtenek. A listában egyebek között 100 ernyő, 7 tranzisztoros rádió,. 1000 könyv, óriási mennyiségű női és férfi ruha (köztük három drága bunda) 100 pénztárca és — 2 műfogsor szerepel k t
