Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

1970. március 27. sunamiitut ndpio 3 Megnyugodtak a kedélyek? Kovácshidai tanulságok Ügy tűnik: megnyugodtak a kedélyek a kovácshidai „Egyetértés” Termelőszövet­kezetben. Az előzményeket nemrégi­ben megírtuk. Az történt, hogy az amúgyis rosszul gaz­dálkodó téesz, erején felüli kötelezettséget vállalt a Sik­lósi TÖVÁLL-ban, amely 1,2 milliós deficittel zárta az 1969-es évet. Ennek felét a kovácshidaiaknak kellett vol­na fizetniök. ök ezt nem vállalják. Azt állítják: a ré­gi elnök önhatalmúlag, a tagság beleegyezése nélkül kérte, hogy a téesz a siklósi vállalkozásnak tagja lehes­sen. Végülis — a bírósági döntést megelőzve — a mér­legben nem szerepeltették a rájuk eső 600 ezer forintot, és kifizették a visszatartott bér egy részét. Amilyen határozottan és egyhangúlag elutasította a közgyűlés a mérleghiányos beszámolót, most olyan egy­séges abban, hogy szorgalmas munkával, jó hangulatba ala­pozza meg az idei évet. Kö­vesfalvi Sándor elnök és Dal­mer Péter párttitkár elmon­dotta, hogy az 1966-os évig visszamenőleg előkerestek minden jegyzőkönyvet. Egyik­ben sem szerepel, hogy a tagság elfogadta a csatlako­zást. Olyat viszont találtak, amely a vezetőségi ülésen el­utasítja. Az egyik jegyző­könyvben az áll, hogy meg­bízzák a TÖVÁLL-t építési munkák kivitelezésével. — Hogyan módosult a mér­leg? — Az eredeti 200 ezres hiánnyal szemben 374 ezer forint nyereség jelentkezett. Szén kívül 500 ezer forint követelésünk van a TÖVÁLL- lal szemben, mert a részükre felvett 400 ezres hitelt és a belépési 100 ezret visszakö­veteljük. Az elnök elmondotta, hogy a járási és megyei tanáccsal egyetértésben- tűzették ki a 10 százalékot így az egy nap­ra eső kereset 59,43 forintról 64,67-re, az egy főre eső éves jövedelem pedig 10 ezer 705- ről 11 ezer 644 forintra emel­kedett Tehát ax egyik táborban látszólag nyugodtak. A sik­lósi TÖVÁLL és tsz viszont bizonyos az ügy számukra kedvező végső kimenetelé­ben. Roskó Zsigmond, a tsz el­nöke ugyanis azt mondja: mi van akkor, ha mi sem vagyunk tagjai a TÖVÁLL- nak? Magyari Ferenc, a TÖ­VÁLL igazgatója még kiegé­szíti annyival: ha a kovács- hldaiak nem tagok, akkor a vállalkozás jogilag nem is létezik. S ha már a jogi létezésről beszélünk, nem érdektelen néhány szót ejteni arról, hogy miért jutott a TÖVÁLL a csőd szélére. Az előre lekö­tött szerződéseket az árválto­záskor nem tudták megvál­toztatni. Ugyanakkor jóval több adót fizettek, mint kel­lett volna — az egymillió 190 ezer forintos deficit a többletként befizetett adó visszatérülésekor ugyan né­miképpen csökken majd. Legnagyobb hiba mégis az volt, hogy nem az eredeti céljának megfelelően műkö­dött. Az alakuláskor elsősor­ban a tagszövetkezetek szá­mára akartak dolgozni. Ez adómentességet biztosított volna. Sajnos, az elmúlt év­ben mindössze a kapacitás 9,5 százalékát kötötték le a tagszövetkezetek. Az idegen téeszek és vállalatok számá­ra pedig csak 10—16 százalé­kos adóteherrel építhettek. Ez a forgóalap-szegény vál­lalat számára óriási terhet jelentett. A vállalkozást a siklósi tsz már 1967-ben szerette volna felszámolni — mondja az el­nök. — Ha a siklósi járás valamennyi termelőszövetke­zete tagja lenne, más lett volna a helyzet, hiszen az alapösszegek — szövetkeze­tenként 100 ezer forint — megfelelő anyagi alapot, a közel 30 tsz pedig a kapaci­tás lekötését biztosította vol­na. így azonban minden te­her a siklósi szövetkezetre hárult. Roskó Zsigmond na­gyon őszintén megmondja, hogy a kovácshidaiak amúgyis csak amolyan névleges sze­repet játszottak. — Akkor a tagságuk is csak névleges volt? — Azt nem. Először is: be­fizették a 100 ezer forintot. A régi és új elnök egyaránt résztvett az igazgatósági ülé­seken. Amikor szükséges volt, felvettek a vállalkozás szá­mára 400 ezer forint hitelt. Igénybe vették néhány épít­kezésnél a vállalat szolgála­tait. A tények mind azt bi­zonyítják, hogy elismerték tagságukat Az új elnök is bejárt az igazgatósági ülé­sekre, sőt a hitelt éppen ő kérte! Kövesfalvi Sándor ezt nem is tagadja, viszont amikor az elmúlt év júniusában átvette a szövetkezet vezetését, a nyári munkák sűrűjében ta­lálta magát A teljesen le­romlott géppark az aratás el­végzését is kétségessé tette. Magas bérleti díjakért köl­csönkapott gépekkel, a me­gyében összekunyerált alkat­részek segítségével megjaví­tott saját gépekkel, egyhetes késéssel kezdték el az ara­tást. A hitel kérésénél nem volt ideje, de nem is gon­dolt arra, hogy felülvizsgálja a TÖVÁLL-tagság érvényes­ségét. Amikor a mérleghiány nyilvánosságra jutott, a tag­ság figyelmeztetésére kezdte az új vezetőség kutatni: el- fogadta-e a közgyűlés a ha­táskörébe tartozó döntést? így állt most a helyzet A végleges — bírósági — állás- foglalás előtt, anélkül, hogy egyik vagy másik félnek iga­zat adnánk, néhány tanul­ságra fel kell figyelnünk. A tsz-demokráciát semmiféle körülmények között nem sza­bad megsérteni. Húsvéti vásár a Mecsek Áruházban ! ! ! Uj, modern vonalú férfi-, női és gyermekcipők érkeztek. Most keresse fel ^ a Mecsek Áruház cipőosztályát A másik: nem volt helyes a zárszámadást — még ha erre illetékes szervek jóvá­hagyásukat adták is — ad­dig módosítani amíg az ügy­ben érdekelt TÖVÁLL és a siklósi tsz vezetőivel előzete­sen nem beszéltek. Helyesebb és főleg tisztább dolog lett volna kivárni a bírósági dön­tést, még akkor is, ha lát­szólag politikailag károsan hatott volna egy el nem fo­gadott mérleg. Kérdés, hogy a kovácshidaiak számára kedvezőtlen ítélet esetén mi­lyen reakciói lesznek az ügy­nek? Végezetül pedig a já­rási szervek számára is ta­nulságos lehet amiért a jó­váhagyásukat adták egy olyan vállalkozáshoz, amely gazdaságpolitikai szempont­ból hasznosnak látszott, de hiányzott a törvényességet biztosító közösségi beleegye­zés. Lombos! Jenő Félmilliós költséggel Megszépítik a pécsi vasútállomást Évek óta sérelmezte az uta­zóközönség, hogy a pécsi fő- pályaudvar környéke elha­nyagolt, s a belső helyiségek sem felelnek meg. a kívánal­maknak. Az állomás épülete­ben kialakított korszerű Utas­ellátó étterem után, a napok­ban végre megkezdődött a folyosók, várótermek tataro­zása. A MÁV pécsi igazgatósága mintegy félmillió forintot for­dít erre a célra. Megfiatalod­nak a régi, barna színű ajtó- és ablakkeretek, valamennyit vajszinre mázolják. Sor kerül a folyosók, az előcsarnok, a várótermek és más, az uta­zók célját szolgáló helyiségek rendbehozatalára is. Remél­hető, hogy a megszépített he­lyiségekben nem rontják a képet, a különféle kerekeken guruló elárusító állványok Mennyi lesz a nyereség? Ösztönző részesedés-elosztás az Ércbánya Vállalatnál A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1969. évi eredményei lehetővé teszik, hogy az idei nyereségnremizálás és nye­reségjutalmazás rendszerét a fizikai dolgozókra nagyobb mértékben kite: veszthesse a vá1is1st. Az ilyen célokra visszatartott tartalék levoná­sa után vállalati szinten 5—10 százalékkal magasabb l°sz az év végi részesedés, mint a megelőző évben. Az egves üzemek kiértékelése szerint az Éroriúcító 10d 8, a Szolgál­tató 10? 9. a IV-es Bánya­üzem 19?.6. az T-es Bánya­üzem 103.4, a Il-es Bánya­üzem és Kutató-Mélyfúró üzem 102 százalékot ért el. Megkíséreljük nyomon kö­vetni az Ércdúsító üzem gaz­dasági, párt- és tömegszerve­zeti vezetői által kidolgozott, Üzem — harangtoronnyal Aligha van az országban még olyan ipari üzem, amelynek saját harangtornya van. Baranyában ilyen is akad. A Sásdi járási Építő Ktsz hömyéki üzemében még a. harangokat is megkondít- ják néha a gyerekek arra- szaladtukban. A harangtor­nyos üzem nemrég még is­kola volt, elnéptelenedett és falai között telepítették le Sásd új ipari üzemét, amely a Kontakta Alkatrészgyár szentesi gyáregységével ko­operációban gyárt villamos­szerelvényeket: csengőket, vízmentes kapcsolókat, vasa­lócsatlakozókat, erősáramú dugaszolókat.... Ennyivel ki is merült a gyártmányok so­ra, de ez végtére nem is csoda, hiszen a kis üzem alig egyhónapos múltra tekinthet vissza. Február 18-án kezd­ték meg a termelést, jelen­leg 88 hörnyéki asszony és lány, valamint 7 férfi dol­gozik itt. — Hogyan folyik itt a ter­melés? — kérdezem Győri Károly üzemvezetőtől. — Szentesről kapunk min­den alkatrészt — válaszolja. — Ezeken még néhány meg­munkálási folyamatot — saj­tolást. fúrást, menetfúrást — végeznek el a mi asszonya­ink, aztán készre szerelik a gyártmányokat. — A termelés mennyisége tehát Szentestől függ? — Igen. Most is elfogyott egyes szerelvényekből az anyag, s amíg nem kapunk utánpótlást, addig az asszo­nyokat, át kell csoportosí­tani. Reméljük, ez csak kez­deti nehézség, hiszen Szentes­nek is érdeke, hogy minél több készterméket szállítsunk. Az asszonyok legtöbbje hörnyéki. azelőtt nem is dol­gozott. Kivételek persze van­nak: Latyák Jánosné jelent­kezik : — Azelőtt adminisztratív munkakörben dolgoztam, saj­nos. — ?... — Az jobb volt, de letelt a szerződés. Latyákné azonban most itt dolgozik és bizonyára ő is megkedveli a munkát, akár­csak Kiss Jánosné, aki Szen­tesen volt kiképzésen, s aki­vel műszakbeosztása miatt nem találkoztam. De az üzemvezető elmondta róla, hogy már most ő az üzem legjobb dolgozója és kiemelkedő teljesítményével példaképül szolgálhat a ki­alakuló kollektívának. Az asszonyok három mű­szakban dolgoznak, ami bi­zonyára szokatlan egyelőre, de ahogy mondják, nem okoz egyiknél sem problémát. Ere­detileg ugvan nem volt még erről szó, mert az üzem szer­vezése közben kellett a lét­számot növelni és az elhe­lyezést csak így lehetett meg­oldani. De me^áll-'s nincs. Rövideden 110-re emelik a dolgozók létszámát év végére pedig a terveknek megfelelő­en 300 asszony dolgozik már Itt. Itt? Ahogy elnézem, az iskola már most, a kezdet kezdetén szűk. Észrevétele­met a ktsz elnöke, Szabó József is igazolja: — A további létszámbőví­tés építkezés nélkül már el­képzelhetetlen. Az egyik rész­leg már így is abban a he­lyiségben dolgozik, amit szo­ciális célra tartottunk fenn eredetileg. — Üzemcsarnokot kell építenünk, de ez saját erőből már nem megy. A támogatásra kaptunk ígéretet. Az építést szeretnénk már nyáron megkezdeni — ter­mészetesen saját kivitelezés­ben. Gyorsan kell cseleked­nünk, hiszen már az első hó­napban másfél millió forint értékű készárut kell leszállí­tanunk, pedig a betanulás ideje alatt a termelékenység szintje 70 százalékos. És a kereseti lehetőségek? Miklósi Erzsébet, aki a szen­tesi gyártól van itt a sásdi asszonyok betanítására, azt mondja, hogy otthon ezzel a munkával általában 1300— 1400 forintot keresnek meg. Az elnök szerint itt az első hónapokban ennyire még nem számíthatnak, de a be­tanulástól és a teljesítmény­től függően a fizetések fel­tétlenül emelkedni fognak és elérik majd a szentesi szin­tet. Ez mindenesetre biztató kilátás azoknak a sásdi asz- szonyoknak, akik eddig „munkaerőfeleslegként” sze­repeltek a statisztikában. A gyorsan fejlődő üzem sokuk­nak nyújt munkaalkalmat, de a járási székhely gondjait nem oldja meg. Tovább kel! keresni a lehetőségeket ha­sonló kisüzemek letelepítésé­re. H. L Felépült a Dunántúl legnagyobb téglagyára Felépítették a Dunántúl legnagyobb kapacitású tégla­gyárát Bakonyszentlászlón. Két óriás kemencét állítottak fel, amelyek hossza egyen­ként majdnem száz méter és egyszere 40 kocsi csaknem 50 ezer tégla rakománnyal fér el égető terükben. A korszerű épületben megkezdték az au­tomata berendezések szerelé­sét és a tervek szerint jú­niusban már teljes kapaci­tással termel a gyár. A kö­vetkező évben 54 millió da­rab nagyméretű táglát adnak át az építőiparnak. az év közben alkalmazott ösz­tönző nyereségpremizálási rendszert. Először is termé­szetszerűleg a vállalati ered­ményterv teljesítése a leg­fontosabb, azonban nem je­lenti azt, hogy automatikusan minden üzem részesül nyere­ségben. Ugyanis valamennyi üzem saját eredménytervvel rendelkezik. Érdemes belenézni ezekbe a tervekbe. Egy üzemrészfel­adatai között szerepel pél­dául, hogyan vigyáznak az állóeszközökre, miként ala­kulnak a költségek. — Az anyagfelhasználást: villám os energia, sűrített levegő, gőz, víz, savak — a fajlagos anyagmutatók alakulását ha­vonta tudják ellenőrizni. Nézzünk néhány példát az egyes dolgozók munkájuk szerint hogyan részesülne!; a nyereségben. Ezúttal csak az évközi ösztönzésre térünk ki. Egy 200—300 fős kollek­tíva vezetésével megbízott üzemegységvezető például az elmúlt év utolsó negyedévé­ben kaphatott 1700, de 2800 forint nyereség-prémiumot is. A különböző vezető szinte­ken az eredménytervtől füg- j gően elbírál iák ki mit érde- j mel. így előfordulhat, hogy I az az üzemegységvezető, aki í kollektívájával ugyan csak 3. ; lett, mégis többet kapott, | mint a második, aki egyéni- í leg nem tett annyit az ered­ményért. A jövőben mégin- kább érvényesül majd ez a differenciálás. Korábban az eredményterv teljesítése ese­tén mindenki megkapta a 2100 forintot. Az Ércdúsítóban nemcsak a műszakiakra, hanem vala­mennyi fizikai dóig zára is lebontották a nyereségpré­mium differenciálását. Az elmúlt esztendőben ha­vonként 200—230 forint nye­reségprémium jutott egy-egy dolgozóra. Amelyet 10— forintos különbségekkel ki is fizettek. Az idén ennél több­re lehet számítani, de elosz­tása nem ilyen egyenlősdi a1 _pján történik. Egyes mun­kások kiömléseket okoztak, nem figyelték a műszereket, többször kellett szólni, mire megcsináltak valamit A hó végén mégis csaknem any- nyit kaptak, mint a szorgal­mas, mindig figyelő dolgo­zók. Ezután lényegesen elté­rő elbírálást alkalmaznak. A mozgóbérben rejlő ösz­tönzési lehetőségeket az üzem igyekszik hasznosan kiaknáz­ni. Jó példája ennek, hogy a négyműszakos helyeken állandó munkaerő gondokkal küzdöttek. Ugyanakkor az egyműszakos helyeken a lét­számok telítettek voltak. A mozgóbér általában minden munkahelyen 10 százalék volt. A jövőben az egyműsza­kos helyeken 8, ugyanakkor a négyműszakos beosztású dolgozóknál 12 százalék lesz. Aki vállalja a kényelmetlen munkarendet, fizetésében is érezze ezt. Nem állítjuk, hogy az Érc­dúsító példája a differenciált bérezés legjobb formája, de mindenesetre elindultak egy úton, amelynek talán egyik állomása éppen az írás ele­jén említett 104,8 százalék. L. J. A MECSEK kisAllattenyészto SZAKSZÖVETKEZET MÁRCIUS 28—29—30-4n kisállat-kiállítást Építik az utat Pécsett a Kandó Kálmán utcai töltőállomás előtti téren. A betonozás után elhelyezik az oszlopokat és j felépítik a kezelőhelyiséget. Három tartály már a földben van. Egyikben normál, a másikban szuper-benzint, a har­madikban háztartási tüzelőolajat tárolnak. A benzinkút előre­láthatólag májustól üzemeL rendez a Rózsakertben, melyre minden érdeklődőt meghív a rendezőség. Nyitvatartás: reggel 8 órától este 6 óráig. Ä I

Next

/
Thumbnails
Contents