Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
6 Dimanitttt nat»in * 1970. március 24. Nagy életek, nagy emberek BARANYA 1786-BAN A MECSEK FÜVÉSZE Két évszázaddal ezelőtt Európának szinte minden országát, Kisázsia és Észak-Afrlka nevezetesebb helyeit sorra bejárta Jenne, másnéven Lebprecht, a Mama-parti Frankfurtból szár« mazó világutazó. 1786-ban, a Fekete-tengerhez utaztában Baranyába is eljutott, s az itt látottakról beszámolt a pesti Trattner-nyomda kiadásában 1788-ban megjelent útleírásának egyik fejezetében. Füvész, füvész, — ízlelgetem a régi, ritkán használt szót. Növénytudóst jelent. — Szép szó, szép hivatás a fü- vészkedés, de bizonyosan a legszebb, ha valaki a Mecsek füvésze! Egészen bizonyos ugyanis, hogy nincsen szebb, mint például a mandulavi- rágzásos márciusi Mecsek! Dr. Horvát Adolf Olivért a Mecsek tartja immár 40 éve igézetében. A Janus Pannonius utcában a szoba olyan egyszerű, boltíveivel olyan előkelőén régi, mint Clairveaux egyik cellája. S a cella lakója? Dús, ezüstösen csillanó haj. Átható nézés. Nem kiszikkadt arc. Nyoma sincs a 70 felé indulóknál már szokásos mélyfaragású beráz- dáknak. A szem kékje világos. Ez nem tud vijjogva lecsapni. Ez csak néz bölcsen és megértőn, mint aki nagy titkok ismerője. Ezt az arcot a Mecsek virágainak illata formálta, érlelte: valami különös és kimondhatatlan derű árad belőle. Ez tehát az az ember, aki a botanika számára felfedezte és meghódította a Mecseket! ö az, aki személyesen ismeri a Mecsek minden fűjét, fáját, s a fű, fa is mind ismeri őt. — 1500 fajt és 160 új, ezen a tájon eddig ismeretlen növényt határoztam meg, köztük a vadribizlit, mocsári liliomot, s a hóvirágnál koraibb bájos sárgavirágú téltemetőt. Sok-sok millió évvel ezelőtt az Alföldet borító tengerből a Mecsek szigetként emelkedett ki, ezért őrzi az ősidők virág-emlékeit. — Csöndben nézzük a vetített ragyogó színes diapozitíveket, — Buchert Adám művészi felvételeit. Az áhitat némaságát csak egy- egy magyarázó szó, mondat töri meg: — a molyhos tölgyek regimentje, — a virágzó kőrisek, — a szelíd gesztenyék, — a szálas fenyők, — a vadpünkösdi rózsák Hossfcú- heténynél, — az olasz szigetekről ismert tengerparti üröm. — a kékvirágú me- csekfű, melyből a köhögős hurutok gyógy teáját főzik, — ez pedig itt a Mecseken kívül, Róma határában, a Némi | tó partján is hongs lónyelvű csodabogyó, — ez meg az ibolyaszínű májvirág, — ez a feellőrózsa, — a pikkelypáfrány, — a legközelebb csak Triesztnél, Rijekánál található bakszarvú lepkeszeg és a magyar kikerics, — ez a messzi délről itt megmaradt illatos hunyor, amely arról híres, hogy megjelenésével menthetetlenül életre kacagja Tavaszkisasszonyt... Horvát Adolf Olivér 1931- ben került Pécsre tanárnak. A Nagy Lajos Gimnáziumban ekkor egy 100 éves herbáriumot vett át, s Jávorka Sándor egyetemi tanár buzdítására kezdte kutatni a Mecseket a herbárium felújítása, kiegészítése céljából. Ez a munka azonban egy-kettőre túlnőtt az eredeti célkitűzésen. 1942-ben Pécsett már megjelent „A Mecsekhegység és déli síkjának növényzete”, — 1943-ban pedig a „Külső- ' Somogy és környékének növényzete” c. munkája. A következő 10 év a Mecsek cönológiai, növénytársulási kutatása, feltárása jegyében telt el. A Külsősomogy flóraműve lett doktori értekezése, majd a közben csaknem százra emelkedett szakcikk publikálása után 1958-ban a biológiai tudományok kandidátusa lett. Jávorka Sándor és Máté Imre akadémikus javaslatára 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiemelt tervtémájának kutatásával bízta meg és célhitelben részesítette. 1969-ig, nyugdíjbavonulá- sáig a Széchenyi Gimnáziumban heti 10 órában kellett csak tanítania, s így ez a kedvezmény is segítette abban, hogy minél zavartalanabbul kutató munkájának élhessen. Most, hogy 1970-ben a 40 éve kezdett munka eredményét az Akadémia német nyelven megjelenteti, természetes, hogy a hazai, nem pusztán tudományos, de a szélesebb közvélemény is tudomást szerez munkásságáról. — A különböző külföldi — pontosan: a 19 európai és egy amerikai — kongresszuson tartott előadásaimról egyegy apró hír természetesen megjelent a hazai sajtóban is, sőt napilapjaink közül a Magyar Nemzet 1964-ben hosszabb cikket is közölt rólam .. Tavaly pedig, szű- kebb hazámban az a megtiszteltetés ért, hogy a harkány- fürdői Kitaibel Pál-emlékmű leleplezési ünnepségére engem is meghívtak. Takács Gyula megyei tanácselnökhelyettes tudta és értékelte, hogy Kitaibel két baranyai utazásának anyagát kritikailag én dolgoztam fel'és ren- deztem<l939-ben „Kitaibel Pál Baranyában" címmel sajtó alá. Most meg ezen a tavaszon itt Pécsett hirtelen egymás után két kitüntetésben is részesültem: a városi Természetvédelmi Bizottság elnökévé választottak, aztán a Magyar Tudományos Akadémia pécsi biológiai szakbizottságának tagjává is kineveztek. — Próbáljuk meg tömören, csak néhány mondatban a 40 év tudományos munkásságát összegezni! — A biológiának egyik szép ágát, a növénytársulások kutatását végeztem, aminek eredményeit technológiai eljárásaikban elsősorban az erdőgazdaságok hasznosíthatják. Baranyában 200 ezer hold rét és legelő van. A növény- társulások ismerete nélkül ezt a területet nem lehet korszerűen feljavítani. Nemcsak nálunk, hanem Európa sok részén is súlyos hibákat követtek el az erdősítés terén, mert hogy csak egy példát mondMárcius végén, 25 évvel ezelőtt Debrecenben az ideiglenes magyar nemzeti kormány és Puskin követ, a Szovjetunió képviselője között létrejött a megállapodás a Magyar Rádió adásainak újbóli megindításáról, a fegyverszüneti szerződés korlátozó rendelkezéseitől függetlenül. Két héttel később már lehetett úgy kérni találkozót, hogy „7-re ma várom a Nemzetinél”, mert ekkorra a Rádió műszaki szakemberei üzembe helyezték a főváros szívében a — ma már lebontott — Nemzeti Színháznál állt villanyórát, öt más utcai órával együtt. Űjabb két hét múltán megkezdődött az utcai hangszórók felszerelése — mivel a rádióvevő készülékek üzemben tartására még nem volt engedély — és az első szabad május 1-én a szabadság-hegyi adón át a déli harangkon- dulás nyitányával ismét megszólalt a Magyar Rádió. Elsőként a hírszerkesztőség látott munkához. Miután 1945. augusztus 21-én a Szövetségi Ellenőrző Bizottság a rádiójak, fenyőt ültettek olyan területre, ahová az nem való. A talaj' termőereje elpusztult, s természetesen később maga a fenyves is. Az aljnövényzetből tehát először is meg kellett állapítanom, hogy a Mecseken mi volt az uralkodó fafaj, a törzserdőmarad- ványokból pedig ki kellett kutatnom a legjobb fajokat, így az erdőmaradványokból rekonstruáltam a természet ősi rendjét, amelynek alapján nem tévedhet d modern gazdálkodás. Megismertük tehát a Mecsek erdejének titkát! Elkészítettem aztán a Mecsek termőhelyi, mezőgazdasági és fásítási, növényföldrajzi térképét, melyet dr. Swierkiewicz József igen szépen megrajzolt. Ez az első egy egész hegységről 1:10 ezres méretű növényföldrajzi térkép hazánkban. S éppen ezzel kapcsolatban írt nemrég az Akadémiai Kiadó, hogy a térképet csak feketén tudják kinyomatni: mert a színes 22 ezer forintba kerülne ... Am nem véletlenül volt apai nagyanyám Bornemissza Eleonóra, annak a Gergelynek a leszármazottja, akinek apja Pécsett kovács volt... Ügy látszik, valami leleményt örököltem: elmentem a Városi Tanácsra, a Mecseki Erdőgazdaság igazgatójához, s a pécsi Városi Idegenforgalmi Irodához, s az eredmény: a három szerv a színes nyomáshoz a pénzt biztosította. Harcos Ottó hallgatásra vonatkozó korábbi tilalmakat eltörölte, naponta két hírperiódusban kereken 80 percnyi (a teljes műsornak 14 százalékát kitevő) híranyag került az éter hullámaira. Az újjáépült lakihegyi antennatoronynak — ami akkor a maga 314 méterével Európa legmagasabb építménye volt — az üzembehelyezése (1946 december) után már havonta átlag 25— 30 ezer sor »hírt közölt a rádió. Apropo: bemondók: A régiek közül csak öten maradtak a rádiónál. Az új bemondókat, szám szerint tízet, 19 olvasópróba során ezer jelentkező közül választotta ki a rádió-igazgatóság. Amikor ők is munkába ültek. a mikrofon elé. a havi műsoridő már 702 óra és 45 perc volt (a Budapest I-en 500 óra és 45 perc, a Budapest Il-ön 202 óra). A sokáig hallhatatlan rádióból 1945. május 5-én le- I hetett hallani a háború utáni első rádiószínház-műsort Az 1946-os évben már 471 új és régi színésszel dolgozott a drámai osztály. Oécsből ezúttal ismét Sop- ronon és Kőszegen át vezetett utam. Minthogy ezekről a helyekről már írtam horvát-, olasz- és franciaországi úti beszámolómban, így ezeket figyelmen kívül hagyom. Körmendnél jobbról elhagytam a Horvátországba vezető országutat, s balra fordultam Egerszegen és Nagy-Kanizsán át Nagy- Sziget felé, mely egy, a Fes- tetich-urasághoz tartozó város a kis Almás-patak mellett. Emögött, a mocsárban állott egykor egy' jelentéktelen erődítmény, melyet hosszú időn keresztül a törökök, majd az osztrákok ostromoltak s foglaltak el — emiatt vált a történelemben ismertté — és amelyet most II. József császár fen temlített Festetich úrnak egy csekély összegért eladott azzal a feltétellel, hogy rombolja le. Ez már részben meg is történt. Korábban Nagy-Sziget körül egy nagykiterjedésű mocsár volt, mely a levegőt nagyon egészségtelenné tette. A földesúr gondoskodott kiszárításáról, s hol korábban poshadt víz és nád volt, most szép mezőt és réteket láthatunk. Árkokat ásatott, hogy a víz lefolyhasson, s az így nyert földet ingyen szétosztotta, sok évre adómentessé tette. Ezzel a szorgalmas földművelőket arra sarkallta, hogy a munkát maguk vegyék át. Itt kezdődnek már a dohányültetvények, a levelei nagysága és zsírossága révén oly híres pécsi dohányé, melyet mindenekelőtt Olaszországban és Franciaországban kedvelnek. Innét Lőrincen át Pécsre érkezhetünk. Ennek a városnak igen szép fekvése van, egyik oldalról zöld hegyek s kőhalmok, a másikról legelők és kövér földek veszik körül, melyek igen kellemes sétát kínálnak. Maga a város kicsiny, a külvárosok azonban annál több helyet foglalnak el, s mindkettőben különféle szép épületek találhatók. Különösen érdekes egy cserzővargának a háza a budai kapu előtt, melyről az idegen nem is gondolná, hogy itt található, s amelyben állandóan különféle rangú emberek jönnek össze. Az emeleten egy nagy és egy kis táncterem van, az előbbi szépen kifestve, tükrökkel és csillárokkal díszítve, azután négy billiárdszoba, a földszinten pedig fürdő a hölgyek és a férfiak számára. Az épülethez csatlakozó kert nagyon szépen elrendezett s mindenféle kényelemmel ellátott. A város dómtemploma minden bizonnyal az egyik legnagyobb s legékesebb templom Magyarországon. Oly tágas, hogy a lakosok állítása szerint négy szószékről egyszerre négy nyelven lehet prédikálni: nevezetesen németül, latinul, magyarul és horvátul, anélkül, hogy az egyik szónok a másikat hallaná. A négy szószéket valóban láttam. A templom bolthajtásos mennyezete pilléreken nyugszik, a hátuk mögé oltárokat helyeztek. A hajót mintegy húsz lépcsővel megmagasították, amely alatt — éppen annyi lépcső lefelé — egy földalatti templomba juthatunk. A dóm mellett van a püspök nagykiterjedésű palotája. Ennek egyik szárnyában egy jelentős könyvtár található, melyet az előző püspök gyűjtött össze. Ebben ma már sok befejezetlen mű van, mert a mostani püspök semmit sem pótol. A püspöknek és a székeskáptalannak igen nagy a jövedelme. A város előtt folyik el egy soha el nem apadó patak, mely télen sem fagy be, s amely mintegy húsz különféle malmot hajt, többek között egy püspöki papírmalmot is. Az - ezekből a malmokból származó liszt és egyéb őrlemény jelentős kereskedelmi cikk, s evvel látják el fél Horvátországot, valamint a varasdi hadikerület egy részét. Hasonlóképpen jelentős kereskedelmet folytatnak az itt készült talpbőrrel és cserzett bőrreL Pécs körül nagyon sok kiváló dohányt termelnek, ezeket különösen Olaszországba és Németországba szállítják. Az itteni bor hasonlóan jó. Évekkel ezelőtt a város előtti egyik területen indigót termesztettek. Selymet ugyancsak tekintélyes mennyiségben állítanak elő. A városban német és latinnyelvű elemi iskola és egy gimnázium van. Ez utóbbi napról napra gyarapszik, mióta egy királyi komisszá- riusnak itt van a székhelye, s ezáltal több pénz kerül forgalomba. Péccsel kapcsolatban említésre méltó még a sok víztároló, tiszta és jóízű forrásai, melyek közül néhányat már régen idevezettek. Ez a terület egykor ugyanis török fennhatóság alatt állt. Még most is látható sok, részben romos, kerek török épület, melyeket fürdőnek használtak. Ezeket most egy- re-másra lerombolják, s helyükre lakóházakat emelnek. Siklóson át —, ahol egy magas hegyen az a kastély látható. melyben egykor Zsigmond császár raboskodott — majd Baranyaváron keresztül értem a Dráva fop Ivóhoz. Ez Magyarország és Horvátország határa, melynek túlsó oldalán Eszék vára fekszik. Sarján Miklós Hogyan szólalt meg a Rádió Ezren jelentkeztek bemondónak Megyénk haladó erőinek a fejlődésében jelentős állomás volt a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa. A jó pénz megteremtése, a Baloldali Blokk akciói, a reakció elleni tömegmozgalmak szemmel láthatóan balra vitték a fejlődést Baranyában is. Az MKP pécsi szervezetei 1946. szeptember 7*én közös értekezletet tartottak. Megállapították, hogy a felszabadulás óta végzett megfeszített munkával egyre inkább ismertté válik megyénkben a kommunista mozgalom igazi célja, s mind többen támogatják. követik a párt politikáját A III. kongresszus Idején 1946 őszén Baranyában 249 pártszervezet működött közel 20 000 taggal. v A pécsi MKP szervezetek az alábbi javaslatokat juttatták el a Központi Vezetőséghez, illetve a III. kongresszust előkészítő bizottságokhoz, © Gyorsabb és hatékonyabb eljárást kell biztosítani a reakció ellen. © A jó forintot minden áron meg kell védeni. A forint védelmének legmegfelelőbb módjai: a tőkések dolgoztatása, a háborúban szerzett vagyonok elkobzása, a munkanélküliség leküzdésére, © Szélesíteni kell a dolgozók kivívott jogait, © Több munkásvédelmi intézkedést kell hozni. © Meg kell gyorsítani és befejezni a földhözjuttatottak telekkönyvezését, © Erősíteni kell a munkás-paraszt szövetséget, © Ki kell söpörni a reakciót a földbirtoktörvény végrehajtásából, © Fel kell számolni a korrupciót a telepítéseknél, ® Támogatni kell a kisiparosokat, ® Ki kell dolgozni az ifjúság nevelésének alapelveit, © Meg kell nyerni a nevelőket, © Szilárdítani a Baloldali Blokkot, © Együtt kell működni a szomszédos államok kommunista pártjaival. Ez a javaslat egyben a baranyai pártszervezetek programja is volt Alapvetően helyesen határozták meg a legfontosabb országos és helyi teendőket A népi demokratikus forradalom továbbfejlődésének legdöntőbb feltétele az volt, hogy a széles néptömeg felismeri-e igazi érdekeit a Kommunista Párt politikai irányvonalában. Baranyában is torzulásmentes politikát kellett folytatni. Harcolni kellett a párt politikáját balról támadó szektás koncepciók és gyakorlat ellen. 1946 őszén. Pécsett, a budai külvárosban kikiáltották a proletárdiktatúrát, amikor még ennek nem értek meg az előfeltételei. Általános értelmiség-ellenes hangulat lett úrrá sok telepes pátszervezet- ben, amelynek alapja a falusi jegyzők, főjegyzők egy részének reakciós magatartása volt. A telepes párttagok túlnyomó többsége egykori cselédekből, zsellérekből került ki. „akiket az urak mindig irányítottak, s most nem akartak velük együtt dolgozni”. De harcolni kellett a jobboldal ellen is. Erősödött a tömegszervezetekben végzett felvilágosító munka. Bár a szakszervezetekben még mindig erősen hatott a szociáldemokrácia ideológiája és politikája, „de 1946 őszétől kezdve erősödött a kommunista irányzat is”. Az UFOSZ-nak és a FÉ- KOSZ-nak 1.946 őszén 60 000 tagja volt a megyében, nem volt tehát közömbös, hogy ezek a szegényparaszti szervezetek melyik párt irányítása alatt álltak. Egészségesen fejlődött az MNOSZ és a MADISZ tagsága is, amelyek a nők és az ifjúság között végeztek felvilágosító munkát. Nem volt még elszigetelt az a vélemény, hogy „az asszonyok maradjanak a fakanálnál, a politikát a férfiak csinálják”. Meg kellett javítani a sajtó terjesztését is. A Dunántúli Napló, a Magyar Kommunista Párt Baranya megyei lapja 1946 őszén 4000 példányban jelent meg, késve jutott el a községekbe. A siklósi járásból beérkezett jelentések alapján voltak olyan községek, ahol a sajtó egész heti számait csak vasárnap kapták meg. Egyes kisebb településekre hónapokon át nem került semmiféle újság. Az MKP III. kongresszusa kötelezően vetette fel az apró, türelmes felvilágosító munkát a baranyai kommunisták számára is. Már a kongresszus előtt is, de különösen a kongresszus után megindult a falujáró mozgalom, amel> hez hasonló politikai akció nem volt még a I megvében. A reakció idejé- ’ ben felismerte e mozgalom politikai céljait, s mindent elkövetett lejáratása érdekében. A Kisgazdapárt lapja 1946. szeptember 15-én azt írta: „A falujárás a Kommunista Párt egyik propagandakísérlete. hogy lebontsa a vidék népének idegenkedését a kommunistákkal szemben.... de a parasztság nem adja olcsón politikai meggyőződését”. Lényegében igaz volt ez. Csak a kisgazda jobbszámy azt nem látta, hogy a parasztság jelentős részének politikai tudata nem állhat meg a mérsékelt irányzatok fokaináL Dr. Fehér István Dr. Horvát Adolf Olivér Az MKP III. kongresszusa
