Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-25 / 71. szám
6 1970. március 23. ‘BUtlfttttWI UÖ-íílO Csodálatos Japán Gazdasági életünk legfontosabb intézményei (2.) Az Országos Anyag- és Árhiyatal Budapesten a Guszev utcában áll az Országos Anyag- és Arhivatal modern épülete. — Van egy olyan hiedelem, hogy itt a munkatársak egész hadserege dolgozik, másként hogyan is tudnák ellenőrizni és főleg megállapítani a sokmillió áru és anyag árát. — Dr. Szász János, a titkárság vezetőjének segítségével sikerült némi áttekintést nyerni az ország egyik legfontosabb közgazdasági hivataláról. Speciális helyzet Mindenféle hiedelem ellenére az Országos Anyag- és Arhivatal viszonylag kislét- számú szervezet. Élén állam- titkári rangban dr. Csikós Nagy Béla áll. A hivatal négy szakmai (ágazati) és három funkcionális főosztályra tagolódik. Feladatuk, hogy az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megfelelően egyformán foglalkozzanak a piaci ár és a kereslet-kínálat mennyiségi oldalával. Mielőtt azonban részletesen foglalkoznánk tevékenységével. szeretném helyzetét meghatározni az országos hatáskörű szervek hierarchiájában. A népgazdasági terv cél- és eszközrendszerének kidolgozásában részt vevő főhatóságok mellé van rendelve, és fontos szerepet játszik a nép- gazdasági tervek és szabályzók kidolgozásában. Speciális helyzetére utal az ágazati minisztériumokkal és más központi, valamint helyi állam- igazgatási szervekkel a jogszabályokban előírt kapcsolata is. E szervek árszabályozási és termékforgalmazási feladatukat csak az Országos Anyag- és Árhivatal egyetértésében átengedett hatáskörben láthatják el. Természetesen az ÁH jogosult a már leadott hatáskörök visszavonására is. Nem vitás azonban, hogy az átruházott hatáskörök ellenére felelőssége a piacpolitikai — elsődlegesen az árpolitikát és a termék- forgalmazás rendjét érintő — koncepciók és konkrét célkitűzések realitásáért osztatlan. Tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy a népgazdasági tervezés keretében a gazdaságpolitikai célkitűzések figyelembevételével kidolgozza az ártervet, kialakítsa a piac árpolitikai szabályozó eszközeit, a hatósági árszabályozás módjait, javaslatot tegyen a termékforgalmazás rendjére és a központi gazdálkodás módszereire. Ezenkívül a piaci kereslet, kínálat, valamint az áralakulás elemzéséből kiindulva az egyensúlyi helyzet megbomlása, vagy káros árkialakulások esetén hatáskörén belül intézkedjék, hatáskörét meghaladó intézkedésekre pedig javaslatot dolgozzon ki. Közvetlenül is beavatkozik Természetesen a javaslatok kidolgozása során szoros együttműködés, intézkedéseit megelőzően pedig széleskörű koordináció biztosítására kötelezett. Ezt segíti a Tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság, amely döntéselőkészítő, tanácsadó testületként, az ÁH elnökének vezetésével működik, de a Gazdasági Bizottságtól kapott felhatalmazás alapján néhány kérdésben az átruházott hatáskörben dönt is. Jóllehet e vonatkozásban tevékenysége nem korlátlan, mégis tág tere van adminisztratív megkötések alkalmazására. normatív előírásokra, de legfőképpen arra, hogy az indirekt szabályzókénál gyorsabb hatást kiválté intézkedéssel a vállalatok magatartására közvetlen befolyást gyakoroljon. Operatívan beavatkozhat például a központi gazdálkodás, vagy kontiger.s felosztás lebonyolításába, szükség esetén értékesítő szerv kijelölésében, az egyes termékek árformába sorolásában, vagy átsorolásában. Ezenkívül az árellenőrzési jogánál fogva közvetlenül beavatkozhat a piaci rendet megsértő vállalatok, gazdálkodó szervek tevékenységébe. Az elmondottakból kitűnik. hogy mint országos árhatóság és a termékforgalmazás rendjéért felelős főhatóság az elvi irányításán kívül, viszonylag operatívabban avatkozhat és avatkozik is a gazdasági élet folyamataiba, mint más funkcionális szervek, vagy ágazati minisztériumok. Kevesebb a rögzített ár Az új gazdaság''ányítási rendszerben az áruforgalom tág teret nyit az eladók és vevők szabad árkapcsolatának. A vállalatok a szabályzott piac keretei között maguk választhatják meg beszerzési forrásaikat, szállítóikat, az értékesítés módját és természetesen vevőiket is. — Köztudott, hogy a reform célkitűzéseivel összhangban az árak nagyobb része a vállalatok egymás közötti szerződéseiben, megállapodásaiban alakul ki. A termelő szférában a forgalomnak csupán 40 százalékára terjed ki a hatósági előírások rendszere oly módon, hogy néhány termék rögzített ára mellett a maximált árak kerültek túlsúlyba, amelyeknél csak a lefelé mozgás lehetséges. A lakossági fogyasztásban még kevesebb, csupán 30 százalék tartozik a szoros hatósági ellenőrzésbe. További 28 százalék — elsősorban a divat- és választékigényes cikkeknél — a kevésbé szigorú, de hatóságilag ellenőrzött árforma lépett érvénybe. Ebben a kategóriában bizonyos határok között a vállalatok szabadon változtathatják az árakat. A szabad árak a reform megindulásakor a forgalom negyedénél érvényesültek. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján lehetőség nyílott korrekciókra. Ezek eredményeként ma a lakossági fogyasztás közel 30 százaléka szabad árformában bonyolódik, • a legszigorúbb, hatóságilag rögzített árforma részaránya 16 százalékra csökkent. — Az 1970-es évben a rugalmas árformák további bővítésére nem kerül sor, lehetőség erre csak azokon a területeken nyílik majd, ahol a kereslet és kínálat egyensúlya megszilárdul. Gazdasági bírság Az ÁH elsőrendű feladata nevétől eltérően, és a várakozás ellenére nem abban van, hogy árakat állapítson meg, vagy a rendelkezésre álló termékeket elossza, hanem a piaci viszonyokat, ezen belül az ármozgásokat elemezve, a tervben meghatározott életszínvonal realizálását, a kereslet-kínálat egyensúlyát biztosítsa. Miért ez a legszükségesebb? A népgazdasági terv megvalósításában a közgazdasági szabályzók alapvető szerepet játszanak. Óriási figyelmet kell szentelni ezek hatására. A vállalatok, szektorok, ágazatok egyszer mint vevők, máskor mint eladók között kialakult áru és pénzkapcsolatok érdekellentétei nem okozhatnak a népgazdasági terv és az államirányítás céljával ellentétes folyamatokat. Az elmon- ; dottakból következik, hogy az 'Országos Anyag- és Arhiva- ; tál legjelentősebb ténykedése j a gazdasági folyamatok elemzése. Ettől függetlenül szinte beláthatatlan nagyságú feladat hárul rá. az árellenőrzés és piacfelügyeleti szere- | pének betöltésében. Az elmúlt esztendő utolsó í negyedében például 1600 szó- | cialista gazdálkodó egységnél és 1700 magánkisiparosnál, magánkereskedőnél végeztek j az árhatóságok ellenőrzést. — i Számos esetben — különö- ! sen a kereskedelmi vállala- i toknál — a gazdaságilag in- 1 dokolatlan áremelés került a vállalati politika előterébe. Ezekkel szemben az ÁH gaz- ; dasági bírság kiszabását kezdeményezte. Az ismerkedés során vilá- ; gossá vált, hogy az ÁH kép- I télén egymaga hatékonyan kézben tartani az egész országra kiterjedő ár- ás piacellenőrzési tevékenységet. A társadalmi szervezetek intenzív segítséget kell, hogy nyújtsanak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bár nem helyettesíthetik az állami ellenőrzést, mégis nélkülözhetetlenek. Sőt minél szélesebb rétegek részvétele lenne szükséges. Egyrészt a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok, másrészt a fogyasztási cikkeket termelő iparvállalatoknál tapasztalható indokolatlan áremeléseket viszonylag gyorsan képesek felfedni, mozgékonyságuk nagyon alkalmassá teszi őket erre. Már a jövőn dolgoznak Az Országos Anyag- és Árhivatal természetesen cselekvő részese a IV. 5 éves terv előkészítésének. — Gondosan vizsgálja az árrendszer és az árutermék forgalmazási rendszerének fejlesztési lehetőségeit. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően, közgazdasági szabályzók segítségével kell biztosítani a vállalatok közötti gazdasági verseny kibontakozását, ahol az ér majd célba, aki jobb, olcsóbb árut hoz a piacra. Lombosi Jenő Y ilággazdasági híradó Kenyércaomagológépek Jú~ > gusziáviában. A jugoszláviai < I Belisce kombinát egy nyugat- \ német céggel együttműködve ) j kenyércsomagológépek gyár- < j tását kezdi meg még az idén. > Egy-egy ilyen gép 8000 kilo- \ t giamm kenyeret csomagol be \ j műanyag tasakba egyetlen $ : óra alatt. A forró állapotban ' beburkolt kenyér 5—G napig ) friss marad. Ara mindössze ) hat párával emelkedik, ezt i azonban kompenzálja az esz- S tétikus csomagolás és a jő ^ j minőség. s * * \ Befejezés előtt Szlovákia el- ) ső csempegyártó-üzeme. Az ( ország első kerámiacsempe ) gyárának próbaüzemeltetését l I a napokban kezdték meg a s 1 szlovákiai Nagymihályban. Az * j első kerámiacsempét május í 6-án gyártja majd az üzem { ; és még ebben az évben fél > millió négyzetméter csempét ] | termel. * öntisztító gázsütő. Az osztrák Tirolia-Werke a bécsi tavaszi vásáron mutatta be legújabb típusú gáztűzhelyét, amelynek sütője öntisztító rendszerű. A sütő öntisztító hatása katalitikus bázison alapul és a háziasszonyt megszabadítja a sütő-tisztítás nehéz munkájától. A különböző sütések közben előálló szeny- nyeződések még létre sem jöhetnek, mert a sütő menetközben folyamatosan tisztul. * Üj bolgár permetezőgép. A növényvédőgépekkel foglalkozó russei tudományos kutató- intézetben elkészült a Perla-4 típusú pneumatikus függesztett permetezőgép. A permet sűrűségétől függően három sor szőlőt szórhat be egyszerre, vagy alacsony gyümölcsfákat. * Magyar—jugoszláv megállapodás kőolajvezeték építésére. A MINER AI.IMPEX vállalkozási szerződést kötött az újvidéki Naftagas-sal. A meg- c i állapodás szerint a jugoszláv $ | vállalat bekapcsolódik a magyarországi kőolajvezeték- építkezésekbe. Az újvidéki Nafíagas szakembereket és gépeket bocsát a magyar fél rendelkezésére és így a jugoszláv vállalat közreműködésével július végéig lefektetik a kőolajszállító csővezetéket az algyői olajmező és a százhalombattai olajfinomító között. Irak cserébe kőolajat ajánlott fel a más országok által szállított árucikkekért. Magyarország, a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia elfogadta az ajánlatot. így Irak olajszállítmányokkal fizet a Szovjetuniónak a rumeilai kőolajmezők feltárásához nyújtott műszaki segítségért. Miniszteri rendelet a háztáji állattartás ösztönzéséről A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter rendelete a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzéséről. A kormány korábbi rendelete értelmében közösben végzett munkának számít a tsz-tagnak az a tevékenysége, amellyel — a közös gazdasággal kötött megállapodás alapján — háztáji gazdaságában szarvas- marhát vagy sertést tart. A most megjelent rendelet értelmében a közgyűlés által meghatározott körben és feltételek mellett a vezetőség köti meg a tagokkal a háztáji állattartásra szóló megállapodást. Ebben a tag arra vállal kötelezettséget, hogy a bízott állatot, állatszaporulatot .vagy a háztáji szükségletet meghaladó tejet a tsz- nek adja el, vagy a közös gazdaság útján értékesíti. A szabályoknak megfelelően jelentkező tagokkal a vezetőség köteles megkötni a megállapodást; kivéve, ha az állat értékesítését vagy hasznosítását nyomós ok (állatbetegség, meg nem felelő tartási körülmények stb.) teszi kérdésessé. A megállapodást akkor bonthatja fel a vezetőség, ha az állat tartásával összefüggő súlyos mulasztást állapították meg. A megállapodás alapján a tsz havonként a tag javára írja a rendeletben meghatározott számú munkanapot. — Az ilyen jogcímen jóváírt munkanapok beszámítanak a tag nyugdíj idejébe, az egyéb társadalombiztosítási szolgáltatásoknál (családi pótlék, anyasági segély) meghatározott jogszerző időbe, és ezen felül a tsz-től járó fizetéses szabadság és a szülési-betegségi segély elnyeréséhez szükséges munkateljesítménybe. A munkát figyelembe kell venni a háztáji föld kijelölésénél és a nőket megillető gyermekgondozási segélynél is. A rendelet szerint a beszámított munkanapok után a termelőszövetkezet társadalombiztosítási járulékot fizet. A munkanapok jövedelmét figyelembe kell venni a tag nyugdíjosztályának meghatározásánál Is. A rendelet szerint adózási szempontból figyelmen kívül hagyják a megállapodáson alapuló háztáji állattartás munkanapjait. Ha meg akarjuk ismerni Japán gazdaságát, ne az egzotikumot keressük és főleg ne ítéljünk abból. Mindenekelőtt meg kell ismerni népét. Alapfilozófiájuk; ne beszéljél, ne cselekedjél olyat, ami másoknak kellemetlenséget okoz. Japán nagyvárosaiban a reggeli kép hasonlít a mi május elsejei felvonulásainkhoz. Óriási tömegek mennek munkába, a sorok fegyelmezetten hömpölyögnek. Tolakodás nincs. A metrón mindenki türelmesen vár sorára. Ezzel kezdte élménybeszámolóját Móga Győző üzemszervező. A rendkívüli érdekes előadásra a Technika Házában a műszaki propaganda hónap keretében ' került sor. Bérmunkát végeznek a világnak. Az országot óriási érzelmi légkör jellemzi. Azon a mérnök-kongresszuson, amelyen Móga Győző is előadást tartott, a termet mindenütt elborították a virágok. A kongresszus is azt a találó címet viselte: A világ !s i v i r á g ózta t á s a a minőség által. Talán mosolygunk, ha arról hallunk, Tokió 260 egyeteme között vannak virágkötészeti egyetemek is, és elvégzésük ugyanolyan diplomát jelent, mint mondjuk az orvosi. De ez csak egy momentum. Tény az, hogy Japán az élre tör, a világ leggazdagabb országa akar lenni, mindenben első, és ez a gondolat áthatja az ország valamennyi lakóját. Nemzeti gondolat, amelyet erkölcsi kötelesség mindenkinek szem előtt tartani, legyen az tőkés, vagy munkás. Japán most még az egy főre eső nemzeti jövedelem tekintetében 26. a világ országai között. A japánok eltökélték magukat, hogy 1975-re a negyedik helyre küzdik fel magukat. A politechnikai tömegbefolyás — nevezzük annak — már az óvodában kezdődik. ‘ A gyerekek mikroszkópokkal és logarlécekkel játszadoznak. Jellemző szám: ebben a százmilliós országban az analfabéták száma az ország lakóinak mindössze 2 százaléka. Különben Japán sokmindenben hasonlít hazánkhoz. Most csak egyet említünk: a szigetország nemzeti jövedelmének egy óriási hányadát kicseréli a világ országaival. Az alapanyagok 95, az élelmiszerek 25 százalékát importból fedezik. Az ipari termelésük 80 százalékát exportálják! Legnagyobb vevőjük az USA és az ázsiai országok, ezek elviszik Japán ipari termelésének 30—30 százalékát. Nyugat-Európa U, Afrika 9 százalékkal részesedik. Végeredményben azt mondhatjuk: Japán bérmunkát végez a világ országainak. A munkatempó rendkívül gyors. Nőket nem látni a gyárakban. A férjek erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy feleségüket eltartsák, és a nők ne menjenek állásba. Inkább éjszakai munkát vállalnak. Otthon viszont a nők is dolgoznak. jobban mondva bedolgoznak valamelyik gyárnak. Mindenesetre Japán a földkerekség leggyorsabban fejlődő országa, ilyen ütemet a történelemben még egyik ország sem produkált. Érdekes a foglalkoztatottság százalékos megoszlása: Japán USA Szovjetunió Nyugat. Európa I par Mező35 40 45 49 gazdaság 25 7 30 12 Szolgáltatás 40 53 25 39 szághoz, illetve Nyugt-Euró- pához képest Japánban viszonylag kisebb százalék dolgozik az iparban. Ennek az a magyarázata, hogy a szigetországban minden auto- I matizált. . Ezért ismeretlen például a japán taxisofőrök körében a borravaló, a pénzt automatába kell bedobni, s az visszaad az utolsó fillérig. Meg kell jegyeznünk, hogy ezzel szemben a mezőgazdaság elmaradott. Földreformot hajtottak végre, a művelés kis családi birtokokon folyik. Az automatizálás magyarázza. na meg a japán nép szorgalma, fegyelmezettsége, egyeni jelleme, hogy bár a bérszintben közel sem érik el a fejlett tőkés országok színvonalát. azonban a termelékenység kétszer olyan magas. A munkatempó rendkívüli gyors. Érzelmekkel vezetni. Nagyon érdekes jellemzője a japán gazdaságnak, hogy az összes vállalat 99.4 száza* léka 300 fűnél kevesebb munkást foglalkoztat, tehát kisüzem. Ezek adják a termelés 50 százalékát. És a másik 50 százalék? Ezt a fennmaradó 0.6 százalék állítja elő. Ezek nagyvállalatok, de semmi esetre sem mam- mutvállalatok. Átlagban 2500 főt foglalkoztatnak. Hogy miért csak ennyit? Móga Győzőt végigvezették egy ilyen nagyvállalat munkahelyein. Bárhová mentek, a főmérnök minden munkást névről ismert, még gondjaikról is tudott. A főmérnök kifejtette: csak ilyen 2500 fős méretek mellett lehet igazán vezetni — emberi módon, érzelmekkel. Az egyik gyárban a Japánban tartózkodó magyar szakemberek elismerőleg nyilatkoztak. hogy milyen új és modem. A japánok megjegyezték: Nem. ez már öreg gyár. Hat éves Majd mutatunk mást. Nekünk a 2—3 éves gyár a jó. Móga Győző megfordult egy hatalmas autógyárban is, ahol minden második percben legördül a szalagról egv gépkocsi. Egv- egy autó 1820 alkatrészből áll. A magyar szakembert, az ottani viszonyokra gondolva furdallta a kíváncsiság. Japán élre tör. — Soha nincs fennakadás? Előfordul-e, hogy a partnerek nem szállítanak valamit? — Nem. A partnerek folyamatosan szállítják az alkatrészeket. egyenesen a szalaghoz. Ezt szállítási szerződések szabályozzák. Ha a szalag megállni kénytelen, vagy a leszállított alkatrész minősége nem megfelelő, akkor az okozott kárt teljes egészében megtéríti a partner. Ilyen olajozottan működő gyárban nem túl sok az adminisztráció. Móga Győző következő kérdése ez volt: — A folyamatos szállít;^ mellett honnan tudják, hogy mennyi alkatrész érkezett. — Ahány új kocsi legördül a szalagról, mondjuk annyi ablaktörlőért fizetünk a part nemek — hangzott a japáfc mérnök válasza. Elmondotta még azt is, hogy ez a gyár a világ negyedik legnagyobb autógyára, de nemsokára a második lesz. Japán tehát az élre tőr, mindenben előbbre akar lépni, első akar lenni. Rengeteg licenszet vásárolnak. A japán mérnökök, kutatók is dolgoznak, de ők már nem „1975-ös” témákon. A japán kutatók már 1980-ra gondolnak. Miklósvári Zoltán Figyelem! Kölcsönözzön! Nagy választék! Francia gioké menyasszonyi és kisestélyi ruhákból, öltönyökből, szmokingokból, menyasszonyi fejdíszekből, alkalmi és gyászkalapokból! Jelmezkészítő és Kölcsönző Vállalat, Pécs, Rákóczi út 66. Tel.: 24-41.
