Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

U7S. mófdus 23. »tinantmi napiö 3 Korszerűen képzett szakmunkásokat! Korszerű iskola Dunaszekcsőn Az 1970-es években meg­valósul hazánkban a szak­munkásképzés reformja. A feladat nagy, végrehajtása pedig elengedhetetlenül szük­séges. Ez nemcsak gazdasági szükségesség, hanem fontos politikai és kulturális feladat is. A reform célkitűzései Az 1949-es IV. sz. törvény elavult, s az időközben meg­tett részintézkedések sem biztosíthatták a társadalmi fejlődés által megkívánt kor­szerűsítést A célszerű fejlő­désnek a Politikai Bizottság 1965. június 8-i határozata szabott végleges irányt. Ennek szellemében megfo­galmazott 1969. évi VI. sz. törvény lehetőséget teremt a reform folyamatos megvaló­sítására A kitűzött célok jól körvonalazottak: — a jövőben annyiféle és olyan struktúrájú szakmában kell képezni a szakmunkáso­kat, amennyit és amilyeneket a különböző vállalatok nép- gazdasági szinten összegező- dő korszerű igényei megkö­vetelnek; — a kiképzett szakmunkás viszonylag sokoldalú, a ro­konszakmák alapjaiban is jártas, a szakma gyakorlásá­ra elméletileg megfelelően kiművelt legyen, s ezáltal gyors, reagáló és átállási készséggel rendelkezzék; — az előbbi célkitűzéseket úgy kell megvalósítani, hogy az elvégzett tanulmányok ne csak a szakmunkás képesí­tésnek feleljenek meg, hanem adjanak lehetőséget a közép­iskolai végzettség rövidített idő alatti megszerzésére is. A Politikai Bizottság hatá­rozatából és az 1969. évi VI. sz. törvény által körvonala­zott feladatokból indult ki a megyei párt-végrehajtóbizott­ság is, amikor a közelmúlt­ban áttekintette a szakmun­kásképzés, helyzetét és meg­jelölte a soron következő leg­fontosabb feladatokat. A 19 szakmunkásképző is­kolában több, mint 9 ezer tanulót, 329 főhivatású, 183 óraadó tanár és oktató tanít. A főhivatásúak száma már most is kevés, a nevelők egy részének képesítési foka pe­dig elmarad az intézménytí­pus által megkívánt normá­tól. Emellett sok nevelőnek alacsony, vagy egyáltalán nincs pedagógiai képzettsége. Valamit enyhít, hogy peda­gógiai továbbképzést szervez­tek az oktatók egy részének, de a jövőben céltudatosabb, az oktatás-nevelés igényei­nek jobban megfelelő káder­munkát kell végezni és nem szabad eltekinteni a szüksé­ges pedagógiai előképzettség­től. A közismereti tárgyakat zömmel előírt képesítésű ta­nárok tanítják, de kevés a műszaki tanári diplomával rendelkezők száma. A mű­szaki tanárképzés országosan sem megoldott. A Budapesti Műszaki Egyetemen folyik ugyan mérnök-tanárképzés, azonban alig jut egy-egy ilyen tanár vidéki iskolákhoz. Célszerű lenne decentralizál­ni a technikus-tanár képzést, ami elől —, ha adottak a feltételek — nem zárkóznak el a főhatóságok. Nálunk egy ilyen irányú tanárképzésben együttműködhetne a nagy hagyományokkal rendelkező Tanárképző és az 1970 őszén induló Műszaki Főiskola. A megvalósítást indokolttá te­szi Dél-Dunántúl technikus­tanár és magas pedagógiai képzettséggel rendelkező szakoktatók iránti igénye. Több tanulóotthoni férőhelyre van szükség Sok gondot okoz a korsze­rű igényeknek megfelelő tár­gyi feltételek biztosítása. A rendelkezésre álló anyagi le­hetőségek csak a legszüksé­gesebb fejlesztést engedik. Annak ellenére, hogy több új iskola, tanműhely, tanulóott­hon épült a megyében, leg­nagyobb gond változatlanul a legszükségesebb tárgyi igé­nyek további biztosítása. Kü­lönösen a tanulóotthoni fé­rőhelyek száma kevés, össze­sen 1200 tanulónak tudunk otthoni férőhelyet biztosítani. Ez a tanulóknak 14,6 száza­lékát érinti. A tanulóotthoni férőhelyeknek még ez az alacsony száma is aránytala­nul oszlik meg a megyében. Amíg a 652 mezőgazdasági tanuló 75 százaléka számára van kollégium, addig a két legnagyobb pécsi szakmun­kásképző iskola (az 500-as és a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Iskola) 3491 tanuló­ja közül csupán 80 fő (2,2 százalék) nyerhet tanulóott­honi elhelyezést. E problémát csak egy kb. 400 férőhelyes tanulóotthon Pécsett történő felépítése enyhítené, erre azonban központi keretből még a következő ötéves terv­ben sincs lehetőség. Nem ki­zárt azonban, hogy a szak­munkásképzésben érdekelt üzemek, intézmények, tanácsi szervek megteremtik a lehe­tőségét e súlyos probléma megoldásának. A következő ötéves tervben központi beruházásból Pé­csett az 500-as Szakmunkás- képző Intézet számára épül­het 15 milliós költséggel kor­szerű . tanműhely, Siklóson egy 6 tantermes, Pécsett egy nyolc tantermes kereskedel­mi és vendéglátóipari szak­munkásképző iskola, ha lesz építőipari kapacitás és a ta­nácsok közművesített, szaná­lásmentes telekkel segítenek. A tárgyi feltételek meg­teremtése nagy feladatokat hárít mind az intézménye­ket irányító szervekre, mind magukra az intézményekre. Ha a reform hosszú ideig tartó megvalósulásával szá­molunk is, nélkülözhetetlen a vállalatok és a helyi szer­vek anyagi támogatását kér­ni. Ezt aligha kell indokolni, hiszen a leendő szakmunká­sok a vállalatoknál dolgoz­nak majd és sokszorosan té­rítik vissza a képzés érdeké­ben eszközölt beruházásokat és költségeket. A szakmunkásképzés tar­talmi kérdéseit vizsgálva megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az iskolákban a nevelői és a tanulói mun­kafegyelem nem rosszabb, mint bármely más középfokú iskolában, s a növekvő kö­vetelményeket a tanulók ak­tivitása, felkészültsége követ­ni tudja. Viszonylag alacsony a lemorzsolódás s nem ma­gas a bukások százalékos aránya sem. Az oktató-nevelő ' munkát nehezíti a kétműszakos és a délutáni oktatás, a vidékről bejáró tanulók magas szá­ma. az hogy egy-egy nevelő két-három osztálynak is osz­tályfőnöke, hogy egy-egy ta­nár az alacsony óraszám miatt 12—15 osztályban is (500—600 tanuló) tanít. Na­gyobb a nevelési hatékonyság azokban az iskolákban, ahol magas a tanulóotthoni diákok száma, ahol a nagyüzemi képzésben részesülő fiatalok vannak többségben. A tanulói munkafegyelem kialakításában és erősítésé­ben, valamint a világnézeti nevelésben értékes szerepet vállaltak a KlSZ-szerveze- tek. Tevékenységük nagymér­tékben hozzájárul a tanulók erkölcsi-politikai arculatának alakulásához. Az iskolák belső fejlődése érdekében sokat tettek az ott dolgozó kommunisták. A párttagok számának magas százalékos aránya a hatéko­nyabb oktató-nevelő munká­ban, az elért eredményekben érezteti leginkább hatását. A pártszervezetek megbecsülést és tekintélyt vívtak ki ma­guknak mind a tantestületek, mind a tanulók körében. Leg­fontosabb feladatuknak most a reform-célkitűzések foko­zatos megvalósítását tekin­tik. Ismeretes, hogy szakmai összevonással 241 szakma he­lyett a jövőben csupán 186 szakmában folyik képzés négy tagozaton. Az „A”-tagozaton (hagyományos képzés) azokat a szakmákat lehet elsajátí­tani, amelyek nem igényel­nek magasabb elméleti kép­zettséget. A „B”-tagozaton (emelt-szintű képzés) az ál­talánosnál magasabb termé­szettudományos, matemati- : kai, szakelméleti tudást j igénylő szakmákban biztosít- I ják a szakmunkás utánpót­lást. E tagozaton végzett szakmunkások további két év alatt szakközépiskolai vég­zettséget szerezhetnek. A „C”-tagozaton a kiemelke- | dően elméletigényes szak- | mákban középiskolát végzett i fiatalok számára biztosítanak I szakmai képzést. A „D”-tago- ■ zaton a munkaviszonyban ál­lók szerezhetnek szakmai ké­pesítést. Az emeltszintű képzés feladatai Kísérletképpen országosan is elsők között megyénkben a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Iskolában indítottak emeltszintű képzést elsőnek. Az eddigi tapasztalatok ösz- szegezése után megállapítha­tó, hogy ez az oktatási for­ma jó lehetőséget biztosít a fiatalok nagy tömegei számá­ra, hogy a befejező képzés igénybevételével, munka mel­lett két év alatt középiskolai végzettséget szerezhessenek. A befejező képzésben részt­vevő fiatalok között az első évben még nagy a lemorzso­lódás. Ennek valószínű az az oka, hogy a szakmunkáskép­ző iskolák nem tudták meg­felelően, előkészíteni a to­vábbtanulókat. Az érintett szakközépiskolák tanárainak az a véleménye, hogy ma­gyarból, történelemből és fi­zikából a hozott ismeretek a továbbtanulók egy részénél nem elégségesek. Az érintett szakmunkásképző iskoláknak most az a feladatuk, hogy az emeltszintű képzésben jobban számoljanak a befejező kép­zés tartalmi igényeivel. A szakmunkások munka melletti továbbtanulása nem­csak egyéni, hanem vállalati érdek is. A tapasztalat az, hogy a vállalatok többsége támogatja az emeltszintű képzést és munkahelyi lehe­tőséget teremt az adott szak­mához kapcsolódó középisko­lai végzettség megszerzésére. Egyöntetű vélemény, hogy az emeltszintű képzés a korsze­rű szakmunkásképzés fontos bázisává válik, életképességét a felmerült problémák elle­nére is bebizonyította. A megyei párt-végrehajtó­bizottság megállapította, hogy a megye szakmunkásképző iskolái alapvetően megoldot­ták feladatukat és alkalma­sak arra, hogy a szükséges feltételek fokozatos megvaló­sításával eleget tegyenek a korszerű szakmunkásképzés igényeinek is. Csorba Tivadar Gyáravatás Tolnán Tolnán kedden felavatták a Magyar Selyemipari Vál­lalat fonógyárának csaknem 30 millió forint költséggel épített új fonalterjedelmesítő üzemét. Az új gyár szinte­tikus fonalat dolgoz fel. Dunaszekcsőn eddig három helyen folyt tanítás: két át­alakított magánháznál, és a régi kastélyban. Ez év ja- , nuárjától új, korszerű iskolá­ban kezdte meg a tanítást a ! 19 fős tantestület és a község 340 tanulója. 1968 nyarán kezdték meg a Mohácsi Építő Ktsz dolgozói Jankovics Bésán egykori kas­télyának átalakítását, bővíté­sét. A négymillió forintos be­ruházás során az épület föld­szintes udvari szárnyára eme­letet építettek és mind a földszintet, mind az emeletet meghosszabbították. így az iskola hat új tanteremmel bő­vült, jelenleg a tantermek száma tizenháromra szaporo­dott. A rekonstrukció során j valamennyi tantermet par- ! kettázták, a falak préselt for- j gácsburkolatot kaptak, és az 1 osztályokba olajkályhát he­lyeztek el. A tantermekbe hi­ganygőzlámpákat építettek, a régi fekete táblákat zöld táb­lára cserélték ki. Á tágas, három méter szé­les, világos folyosók egyik ol­dalán beépített szekrényeket helyeztek el. A tanulók itt tárolják az utcai ruhájukat és cipőjüket, A beépített szek­rények felett vitrineket épí- i Az iskola előadóterme tettek az iskolai kiállítások­nak, Az épület különböző he­lyein öt zsibongót alakítot­tak ki. Az udvari szárny végében újabb lépcsőházat építettek: innen közelíthető meg a leány és fiú öltöző, zuhanyo­zó és az iskolaorvosi rendelő, ahol a közeljövőben megkez­dődik a rendszeres iskolaor­vosi rendelés. Ebből a lép­csőházból lehet majd a torna­terembe jutni, amelynek- a tervei készen Vannak. A szemléltető eszközök tá­rolására három szertárat ala­kítottak ki. A nevelők tágas tanári szo­bát kaptáit és reprezentatív igazgatói szoba is épült: Az iskola építésében szinte az egész falu részt vett. — Mintegy 140 ezer forintnyi társadalmi munkát végzett a falu lakossága. Somogyi baranyaiak Vasason két művelődési ház van — a Kossuth és a Puskin avagy ahogy újab­ban nevezik, a Kodály. Soha jobb összhang nem volt a két szomszédvár között, mint most: egy házaspár vezeti mindkettőt — Csordásék. A feleség a faluban lévő házat, a férj a Kodály Művelődési Házat. Csordásék nem Bara­nyából származnak, s koráb­ban még csak nem is jár­tak bányásztelepülésen. — Korábban Kaposfőn ta­nítottunk a férjemmel. Ami­kor 1968-ban megpályáztuk a vasasi iskola pedagógus ál­lását, s ellátogattunk ide, azt mondtuk: „Ez a mi terüle­tünk, és ezek a mi embe­reink.” Szüleim egyszerű pa­rasztemberek voltak, s Va­sason is kétkezi munkásem­berek laknak. Tíz évig dol­goztunk Kaposfőn, előtte hét évig Kiskorpádon. Ebben a községben még villany sem volt. A pályát 1949-ben An- docson kezdtük. Talán hallott már róla, búcsú járóhely. Ál­lítólag könnyezik a Szűz Mária — hát én egyszer sem láttam könnyezni. Akkoriban az oklevelünkön és a hitün­kön kívül semmink sem volt. Megszületett az első gyerek — és se óvoda, se bölcsőde. Reggeltől estig tanítottunk, de szívesen csináltuk — fia­talok voltunk. A férjem volt a főszervező, ének szakos, te­hát akárhol voltunk, először mindig egy énekkar született. Andocson színjátszó csopor­tot szervezett, majd én népi táncokat kezdtem tanítani. — Vasason? Tudja, először nagyon csodálkoztam, ami­kor láttam, hogy ezek a ke­mény emberek milyen meleg- szivűek. Hogy miért? Van egy nagyon lelkes nyugdíjas bányamérnök, Rimmel Lász­ló, aki minden évben köz- véleménykutatást rendez, hogy milyen témákról sze­retnének hallani a bányá­szok. Utána megrendezzük a bányászakadémiát. Rimmel László felkutat minden hoz­záférhető tudományos és gyakorlati anyagot az egyes témákhoz. Tavaly, amikor befejeződött az akadémia, elhatároztuk. ' hogy égy kis emléklapot adunk minden­kinek. hogy sikeresen elvé­gezte a tanfolyamot. Hátul, a sorok mögött álltam. Állí­tom, hogy nem maradt szem szárazon, amikor a kis műsor után megkapták az okleve­leket. — Jelenleg egy sorozat megy a művelődési házban a szőlő- és gyümölcstelepí­tésről és ápolásról, Rattinger László vezeti filmvetítéssel egybekötve. Szombatonként ötórai tea van a fiataloknak, ahol saját zenekaruk játszik. A Kodály Művelődési Ház- j ban bábcsoport működik, ta­valy ezüstérmet nyertek az általános iskolások fesztivál­ján, Temesi Jenőné vezeti ezt a csoportot A Kossuthban én kezdtem egy szabás-varrás tanfolyamot asszonyoknak, sajnos, abba kellett hagy­nom. más vette át... A két régi iskolaépület mellé ékelődő szolgálati la­kásban jó meleg van. Csor- dásné ágyban fekszik — be­teg. Nem illik mondanom, de talán szerencsém is van ezzel az influenza járvány­nyal, mert egyébként nagyon nehéz lett volna találkoznom vele. A férj most sincs ott­hon, valahol éppen szervez. Mert nemcsak pedagógus, népművelő és családapa, ha­nem a Népfront elnöke is. — Azért már kezdünk mi is baranyaiakká válni — mondja mosolyogva a fele­ség. — Amikor kihirdették, hogy a „Röpülj pávára” saját gyűjtésű népdalokat lehet beküldeni, egész vasárnapo­kat töltöttünk a kottázással. Még Kiskorpádon gyűjtöttük azokat a dalokat, amelyek közül hármat elfogadtak. Hát ez is jelent valamit a. bara­nyai versenyzőknek. — Ha akarja, egyet elmondok a nagyon szép cseléddalok közül. „Meghalt a nagyapám, nagy vagyont hagyott rám. két ökör kötelét, egy vasvilla nyelét". Marafkó Április 14—17 Dunántúli színházak találkozója Kaposvárott A Somogy megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá- lj'a, a Művelődésügyi Minisz­térium színházi főosztálya, a Színházművészeti Szövetség és a Kaposvári Csíky Gergely Színház április 14—17-én ren­dezi meg Kaposvárott a du­nántúli színházak hagyomá­nyos találkozóját. Üjmecsebalján a Ságvári Művelődési Házban működik a népszerű beat-együttes, a Tremolo zenekar. Az együttes 28-án, szombaton tartja első önálló hangversenyét a kultúrház nagy­termében. Felveszünk: . 1 fő autóvillamossági szerelőt, 1 fő autószerelőt. 1 fő idősebb udvari segédmunkást kedvező bérezéssel és foglalkoztatással. 3 fő kőművest vidéki munkahelyre. Műszaki Erdészet Megyeri u. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents