Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
1J73. mű; cíus 3. liúrsommi napio A pogányi példa mm / i Öreg istállók új tartalommal Huszonöt disznó — napi egy óra —■ kocák a pogányiaknak Lehetséges-e napi egyórás munkával 25 disznót ellátni? Lehetséges-e a korszerű állattartás a háztájiban? Igen. Akkor el kell terjeszteni ezt a módszert!... Ha van szalántai példa a közös és a háztáji gazdaságok gyümölcsöző együttműködésére, akkor van pogányi példa is. Ebben a Pécshez közeli termelőszövetkezetben, ahol egyebek mellett ezerszámra készülnek a modem sertés- önitatók. sajátos módon kívánják segíteni a háztáji gazdálkodást. A bérhizlalás, a háztájiban végzett munka bizonyos részének jóváírása náluk is polgárjogot nyert már. Úttörő kezdeményezésük viszont, hogy elterjesztik a háztájiban a sertések korszerű tartási módját. E célból a szövetkezet kőművese átalakítja a tagok régi ló- vagy szarvasmarha-istállóit, s ellátja az új technológiának megfelelő berendezésekkel. Mindez falun egy valóságos technikai forradalom kezdete. Csak az intenzív fajták Nándorligettől, a tsz központi majorjától 5—6 kilométer az út Pogányba. Katies Dezső, a pogányi tsz fiatal háztáji agronómusa — ilyen is van — kalauzolt. Útközben megemlítette,. hogy tavaly a tsz két kis községe Kökény és Pogány háztáji gazdaságaiból 1500 disznót értékesítettek a közösön keresztül. Hetente többször is sorra látogatja a tagokat, esetenként felméri a takar- mánytáp-szükségletet, intézkedik, tanácsokat ad és így tovább. Az első, akinek a tsz segítségével minden tekintet- ,ben modern sertésistállója lesz: Werczel Jakab, a tsz traktorosa. Pogányi faluszéle Itt áll Werczel tágas, új háza. Az udvaron hatalmas sertésól, kifutókkal, az is új, látszik, egész komoly összegért építette Ha tudja, amit most tud, nem ilyenre csináltatta volna az ólat. Az új ház mellett ott áll a régi is, több mint ötven éves, ennek a végében, vele egybeépülve a szarvasmarhaistálló. Ezt alakítja majd át a tsz kőművese. Az istálló 7x5 méteres, alapterülete tehát 35 négyzetméter. Ez bőven elegendő 25 sertésnek, tekintve, hogy egy-egyre 0,75—0,80 négyzetmétert számítanak. Az istállót újra lebetonozzák és ablakot vágnak rajta. Wer- czelnek saját vízműve van, a víz tehát könnyen bevezethető az istállóba. (Ahol netán ilyen nincs, és törpe vízmüve sincs a községnek, megteszi a padláson elhelyezett hordó vagy víztároló.) Megmutatták, hogy hol lesz az önetető, az önitató, hol a rács, amelyen keresztül a Űj, olcsó, fehérjedús takarmány Új, olcsó, fehérjedús takarmányt állítottak elő a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola szakemberei. Az alapanyag a baromfiólak hulladéka. Fertőtlenítés és takarmányzsírral keverés után kiválóan alkalmas szarvas- marhák és juhok etetésére. A hulladékból mázsánként 100 forintos költséggel állítják elő a granulált takarmányt. amely 50-M50 százalékban tartalmaz fehérjét. A sikeres kísérletek után 36 termelőszövetkezet és állami gazdaság rendezkedett be az új takarmány előállítására. A sz'mítások szerint a meglévő baromfiólak alomja — feldolgozással — 40 ezer szarvasmarha táplálására elegendő. trágya távozik az aknába. Itt, zárt tartásban csak az intenzív fajták hizlalásáról lehet szó. Katies Dezső a Landrass fajtát említette példaként, ami kifejezetten hússertés. Az egészben rendkívül lényeges: huszonöt sertés felhizlalása könnyű, tiszta munka, elvegezheti fiatal, vagy a nehéz munkát már nem bíró öreg is, napi egy órai munkával. Az az egy forint fis a munkanap-jóváírás? A tsz minden ráhizlalt 100 kilogramm súly után hat 10 órás munkanapot ír jóvá a tagnak. Egy 10 órás munkanap 60 forintnyi bért Jelent. Az ennek megfelelő összeget tehát munkabérként kapja meg az illető. A szövetkezet az ilyen címen kifizetett munkabérek közterheit — SZTK stb. — is viseli. Hogy miből? A nagyüzemi felárból. Abból az egy forintból, ami abból adódik, hogy kilónként 23 forintot fizet a tagoknak, és 24 forintért adja tovább. De ezekből a forintokból kell fedezni a takarmánytápot, a malacok házhoz szállítását, a hízók elfuvarozását. A tsz nem akar keresni ezen az ügyleten, de nem is akar. ráfizetni. Ami a másik oldalt illeti: időnek kell eltelni, hogy Werczel Jakab leüliön. számoljon, mennyit is jövedelmezett neki az önetetős-önitatós disznóhizlalás. A sikerhez nem férhet kétség Nem mondom, nem ártana, ha egvszer valaki — mondjuk egy .háztáji közgazdász” — kalkulációt végezne- mennyibe kerül a háztáji gazdaságokban ilven modern technológia mellett eev-e^v. vén istálló átaiaVf+Asa. miiven 'feltételek mellett és m*vor térül meg a bepektetés. Ezek a számok mindennél többet mondanának. Két variáció Amennyiben szerződést kötünk a tagokkal, két variáció lehetséges — mondotta Kislaki László, a tsz elnöke. 1. Ha a tag a saját malacait akarja meghizlalni, akkor a tsz kőművesével önköltségi áron átalakítják a tag régi istállóját. A technológiai berendezéseket ingyen adják. (Nyilvánvaló: ha a szerződés idők folyamán felbomlik, a technológia leszerelhető.) 2. Ha a tag a tsz tulajdonában lévő malacokat hizlalja, akkor az átalakítási költségeket a tsz fizeti, a technológiát ingyen adja. (Kivétel az olyan, mint például az új ajtó, ablak, amely az istálló értékét növeli.) Ebben volna üzlet, csak közbevetőleg megkérdeztük az elnököt: Vállalnák-e az új technológia beszerelését más tsz-ek tagjai részére is? Sajnos erre nincs kapacitás, kevés a kőműves. Ha elkészül Werczel Jakab kis mintagazdasága, bárkinek szívesen megmutatják, hiszen első fecskének szánták. Minden tsz-ben akad építőbrigád, el tudják végezni a beszerelést. Mármost lássuk, hogyan bonyolódik a bérhizlalás. Három hét múlva választják a malacokat a pogányi tsz-ben. A 15—20 kilós malacokat lemérlegelik. majd elszállítják a taghoz, akit a kilónkénti 28 forintos ár és az összsúly szorzatának összegével terhelnek meg. Ezt persze nem kell kifizetni. Az illető any- nyi takarmánytápot igényel, amennyit akar, ennek az értéke is felkerül a számlára. Az esetleges állatorvosi kezelést a tsz biztosítja, s ha netán elhullana egy malac, az a tsz kára. a kockázatot 6 viseli. Amikor befejeződik a hizlalás, következik az elszámolás. A hízók összsúlyát beszorozzák 23 forinttal. Az összegből levonják a számlán lévő költségeket (malacok ára, takarmánytáp). A különbség a tagé. , S végezetül a legújabb: a tsz hízókért kocasüldőket vásárolt a mágocsi tsz-től. A kocákat kiadják a háztájiba, a pogányi tagoknak. A köké- nyiek igen. de a pogányiak eddig nem foglalkoztak kocatartással. Az első húsz brucellózis mentes koca már | megérkezett, összesen ötvenet j vásárol a tsz. A tagokat ezzel megterhelik. A törlesztés ugyanannyi súlyú hízóval, j vagy ha a koca leellik, any- ! nyi súlyú süldővel történhet. | A tsz kant, legelőt biztosít, | sőt még csordást is fogad. ! Ezenkívül kívánság szerint | ellátják a kocatartó tagokat zöldtakarmánnyal és táppal. Mégegvszer: terjesszük el, ami korszerű. Az eredmény: kevesebb munka, magasabb jövedelem a háztájiban. Több hús az országnak. Miklósvárl Zoltán Űj gabonatároló színeket építenek a Gabona felvásárló és -feldolgozó Vállalat szentlőrinci telepén. A bárom darab tárolószin építési költségei meghaladják az egymillió-kétszázezer forintot, átadásuk június végén lesz. Szokolal felv. Látogatás az „illatos64 művekben A magyar vegyipar bölcsője Modern üzemet építenek Hidason — Az ősszel indul a műtrágyagyártás Az ajtón öltő tábla: „Vigyázat, mérgező anyagok!” Idegeneknek belépni tilos!” — A csarnokban gázálarcos emberek dolgoznak. Ez a porozó üzem. Safidont — talajfertőtlenítő és permetező szert gyártanak. Egy a Budapesti Vegyiművek több tucat üzeméből. A nagy múltra visszatekintő gyár történelmét 1891-től számítja, amikor a Kén utcában megkezdték a kénsav készítését A kővetkező évben már műtrágyát is gyártottak. majd 1912-ben az Illatos úton újabb telepet létesítettek a csont zsírtalanítá- sára. amelyet később átvett a PÁTRIA Mészárosok és Hentesek Csontfeldolgozó Gyára Rt., és csont valamint bőr- enyvüzemeket létesített. A nehézvegyipari Jellegű fejlődés a társaság többszöri átalakulása után, 1936-ban, az Illatos úti telepen vette kezdetét. A fejlődést elsősorban a háborús készülődés határozta meg. A Hungária Műtrágva-, Kénsav- és Vegyipari Rt. ekkor kezdte gyártani a klórmeszet. hldrogén- peroxidot, a cseppfolyósított klórt és a különböző szén- tetrakloridokat. A felszabadulás után újabb fejlődés kezdődött. Ekkor szervezték meg az Illatos úton — hazai eljárások alaoián — a klorál, klórbenzol. DDT. HCH. a triklór-etilén termelését. Itt született meg 1957—61-ben — de nem itt nőtt fel — a magvar polimerizációs műanyagipar. itt építették fel az első hazai eljárással üzemelő kao- rolaktám és PVC próbaüzemeket. Az eddigi fejlődés ielentős volt a vegyiműveikben — mondja Poros Tamás igazgató — az elkövetkező hat esztendő azonban további lehetőségeket tartogat, amelv- ből a baranyaiak is részesednek. Hidason ugyanis bőr és enwiizemet létesítenek, ahol 1972-től kezdődően mintegy 2?0 munkás dolgozhat. Az átépítésektől függően, amelyre 66 milliós hitelt kaptak, már az ősszel megkezdődik 30 —40 dolgozóval a növényvédőszerek gyártása. A mező- gazdaság a következő 5—8 évben minteav 600—SCO millió forinttal töhh®t ferdít kémiai n övénwédő«zer"k wár- tására. mint e^dig. A E»ida- resti Vegyiművek új hatóanyagok gyártásával, imnort hatóanyagok formálásába', úi szezkomhmp-'iőic kidolgozásával ebből 200—400 millió* nagyságrendben veheti ki részét Az elkövetkező 5 esztendőben közel 500 millió forintot fordítanak fejlesztésre. S ha már a számoknál tartunk érdemes még néhányat a vegyiművek nagyságára jellemzőt lejegyezni. Az 1969- es esztendőben több mint egymilliárd forint termelési értéket állított elő az itt dolgozó 2000 munkás. A Tiszai Vegyiműveit után ex az ország legnagyobb vegyipari létesítménye. Az elmúlt esztendőben a hazai rizstermeléshez szükséges növényvédőszereket teljes egészében itt állították edő. Az itthoni mezőgazdaságban felhasznált növényvédőszerek 35. a szuperfoszfát 25, a szervetlen alapanyagok: marónátron, sósav, klór 30 és a kén 15 százalékát itt állítják elő. Az elmúlt 30 évben a marónátron termelése például 8.5, a bőrenyv 5, a szuperfoszfát termelése pedig 8-szorosára emelkedett, hogy csak néhány termékkel illusztráljuk a 120 itt gyártott termékből, a vegyiművek fejlődését. A trinátrium foszfátot, Hungazint, csontlisztet és még vagy 25 féle terméket évente 160 millió forint értékben 31 országba exportálják. S még egy szám: amikor a Kén utcai gyárban a kószálás során kezdtem elfáradni, kísérőm elmondotta, hogy ha a Ferencvárosi pályaudvar nem ékelődne az itteni és Illatos úti telep közé. a vegyiművek hossza meghaladná az 5 kilométert is. így azt mondják két telepnek számít. Harminc méter magas csarnok. A benneálló 3 vagon annyira sem feltűnő mint egy közepes állomáson. Az épület előtt — és bent is — zöld bádoghordók százai állnak. Japán felirat. Lindánt tartalmaznak. Az óriási épület, a keverőüzem. A vegyiművek egyik legújabb létesítménye. A szuperfoszfátot lindánnal keverik, majd zsákolják és vagonba rakják. Emberi kéz alig ér a talajfertőtlenítő és műtrágya keverékhez. Oj megoldás, a mezőgazdasági gének egvszerre tudják a két terméket a talaiba juttatni. Visszafelé a kén sav üzem me'iett jövünk. Hatalmas tornyok, kazánok, csövek, kémények labirintusa. Piros minden. Pirosak a vagonok, a hó és a sár is. Sőt a hajam is. Csak egyetle* xöldesszürke dombot látok, amelyet még nem festett meg a por. Pirit. Ebből lesz a kén. Amikor kiégetik vörössé válik — úgynevezett piritpörk lesz. Dunaújvárosba szállítják, a vasgyártásban kitűnően alkalmazható. Utoljára a nemrégiben elkészült fekete-fehér öltözőt nézzük meg. A mérgező anyagokkal dolgozó munkások itt naponta tiszta ruhát kapnak: alsóneműtől a sapkáig mindent Eszembejut néhány adat amelyet Poros Tamástól hallottam. Az 1968-as Időszakban fejlesztési tervükben 16.5 millió forintot irányoztak elő szociális létesítmények fejlesztésére. Többek között egy 250 fős munkásszálloda, 400 fős öltöző épül az elmondotton kívül S ha már az építésnél vagyunk. beszéljünk még egyszer a baranyai vegyiművekről. — Megoldjuk a szennyvíz- tisztítást, új kutakat létesítünk, sor kerül céljainknak megfelelően az erőmű hasznosítására is. Legfontosabb azonban, hogy a hidasiakból és környéken lakó emberekből kívánjuk a gyárat munkaerővel ellátni, segédmunkástól egészen a műszaki ve-, zetésig. BudaDestrő] alig néhány szakembert irányítunk Baranyába — tényleg Baranya üzeme lesz. Lombos! Jenő Miniszteri utasítás a gimnáz umi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról A gimnáziumi érettségi során négy tantárgyból: magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, valamint egy olyan tárgyból, amelyet a jelöltek szabadon választhatnak — kötelezően előírt a vizsga. Nincs választási lehetőségük azoknak, akik szakosított tantervű (tagozatos) osztályba járnak, mivel a szakosított tárgyból kötelező az érettségi. Hátrányos helyzetben vasinak társaikkal szemben a kémia-biológia, a fizika^fcé- mia szakosított tantervű osztályok diákjai, mert nekik mind a két tárgyból érettségi vizsgát kell tenniök. így az ő esetükben a kötelező tárgyak száma öt. Ezt a többletterhelést szünteti meg a művelődésügyi miniszter most kiadott utasítása, amely már az idei érettséginél érvényba lép. Eszerint a szakosított tantervű gimnáziumi osztályokban az érettségi vizsga kötelező tárgyai egy szakosított tantárgy esetén a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a martematika és a szakosított tárgy. Ha a szakosított tantárgy matematika, a jelölt az egyik választhatóan kötelező tárgyból is köteles érettségizni. Két szakosított tantárgy esetén: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, valamint a jelölt által választott egyik szakosított tárgy. Lesz-e kenyércsomagoló automatánk? A kenyér pillanatok alatt, becsomagolva került a meghívottak asztalára. Az automatából csillogva folydogált az átlátszó mű- j anyag „csomagoló papír” a géphez szerelt fémlapon. A barnára sült, ropogós cipót egy gyakorlott kéz a fóliára helyezte. A fürge ujiak az átlátszó takarót jobbról, balról, alulról felhajtották, aztán még néhány simítás és kész ... Ivanoczák János, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója —, aki szintén jelen volt Budapesten a közelmúltban rendezett bemutatón — már ott elképzelte, milyen nagyszerű lenne, ha készítményeik így kerülnének a pécsi boltokba, onnan a háziasszonyok asztalára — Egy osztrák cég hozta hazánkba azt a gépet, amit a televízióban is bemutattak. Hogy az automata mit tud, nem csak a szakember, de látta az egész ország Az esztétikai igényeket és az egészségügyi követelményeket kiszolgáló kedvező tulajdonsága mellett, van e csomagolási eljárásnak egy nagy előnye: a tartósítás. Vagyis a fóliába burkolt kenyér 24 órával tovább tartja firsse- ségét, a zöldségfélék üdesége is maradandóbb. Ezt az automatát, illetve ennek licencét akarja eladni a tulajdonos cég 12 ezer dollárért. — Megvásárolják? — Annyit tudok, ha az országban találnak egy gyárat, ahol a gépet sorozatban elkészítik majd. továbbá olyan fogyasztói árat kalkulálnak, amely a csomagolt áru árát nem tornássza fel valamint azt is megoldták, hogy a fóliát — mint alapanyagot — itthon, folvamatosan készítik, akkor — talán — lesz belőle valami. Egyébként a gép most a Sütőipari Kutató Intézetben van. Békés S. t 4
