Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-21 / 68. szám
1970. március 21 Diiriammi napiö 3 KISZ-lakások Helyet kérnek a fiatalok Eszmei kedvezmény — Kétszeres túljelentkezés A vállalatok is segíthetnek Ifjúsági vezetők, akiknek az a — meglehetősen hálátlan — feladat jutott, hogy az ifjúsági lakásépítési akcióval kapcsolatos ügyeket intézzék, gyakran mérgesen vágják oda a ceruzát: nem csinálják tovább, így nincs értelme annak, hogy az ifjúsági szövetség foglalkozzon lakásépítési akciók szervezésével... A KISZ hatodik kongresz- szusának célkitűzései között szerepel, hogy a harmadik ötéves terv végéig, a fiatalok lakásgondjainak enyhítésére tízezer lakást építenek az országban, a KISZ szervezésében, patronálásával. Az akciónak nagyon kedvező visszhangja volt, gyorsan népszerűvé vált a fiatalok körében. Az ifjúsági szövetség az akcióban közreműködő társszervek — tanács, OTP, KISZÖV — támogatását élvezte, s így az indulási összeget — az egy tételben kifizetendő „beszállási” pénzt — a fiatalok anyagi lehetőségeihez tudták mérni. Az első akciónál, éppen a kedvező összeg miatt, még sikerült betartani azt az egyébként nagyon természetes feltételt is, ami tulajdonképpen az akció lényege lenne: elsősorban a kis fizetésű, családos fiatalokat lakáshoz juttatni, olyanokat, akik tettek is valamit az ifjúsági mozgalom érdekében. Most már szinte lehetetlen ilyen feltételt szabni. Az építőanyag árak változása és a magasabb telekárak miatt Pécsett olyan magasra szökött fel egy-egy lakás ára — es ezzel együtt természetesen az induló összeg is —, hogy, legfeljebb azok között válogathatnak, akik le tudják szurkolni a negyvenezer forint körüli összeget. (A ledi- nai KISZ-lakások 22 ezer forint körüli „induló” összege ma már csak szép emlék...) Nem mindenütt ilyen kedvezőtlenek a tapasztalatok. Mohácson például nagy becsülete van a KISZ lakásépítésnek. Jelenleg 120 lakás előkészületi munkái folynak, de már most tervezik 1972-re egy újabb „százhuszas” akció beindítását, — hasonló népszerűségnek örvend ez a forma a többi járási székhelyen is. Ezek szerint tehát az a helyzet, hogy ami jó Mohácson, Pécsváradon és Szigetváron, az nem jó Pécsett? így van valahogy. Az ok roppant egyszerű: a fejlődésben lévő, erősen urbanizálódó városok, települések tanácsai örömmel veszik, ha a fiatalok helyet kérnek maguknak, s lehetőség szerint olcsó telket biztosítanak az ifjú építtetőknek, és más módon is igyekeznek segíteni őket. A megyeszékhelyen viszont annak örül a tanács, ha egyáltalán telket tud adni, válogatásra nincs lehetőség. Két évig a krónikus pécsi telekhiány miatt „szünetelt” az akció, a fiatalok legnagyobb bosszúságára. ugyanis éppen a két esztendős pauza alatt rendezték az építőanyag árakat, s azonnal felszökött a lakások építési költsége. A most kezdődő akció lakásai a Péter utcai tömbben kapnak'helyet, aminek megint csak mélyebb zsebbe nyúlás lesz az eredménye, mert a Péter utcai telkek ára jóval magasabb, mint az első pécsi akcióban kapott ledinai telkeké ... A kedvezmények ilyenformán csak eszmeiek, a KISZ tulajdonképpen semmi pluszt nem tud nyújtani az építkező fiataloknak, csak az ügyintéző szerepét vállalja. Ezért a pénzért, amit most kell befizetni. bárki egy társasház akcióba is benevezhet. Arról szó sincs, hogy az egyik legégetőbb gondunk enyhítésére indított ifjúsági akció felesleges, hiszen minden lakás felépültével — bárki is építi azt — törölhetnek egy nevet a lakásra várók listájáról —, de alapos korrekcióra lenne szűkig, esetleg új módszer kidolgozására, amely lehetőséget biztosítana kedvezmények adására, és amelyben a KISZ nemcsak az „alvállalkozó” szerepét kapná. Valami már elkezdődött: a KISZ Központi Bizottsága és a pénzügyminiszter között megállapodás jött létre arról, hogy a vállalatok a fejlesztési alapból képzett lakásépítési alapból maximum harmincezer forint támogatást adhatnak az építkezni szándékozó fiatal dolgozóknak. Megállapodás egyébként az ifjúsági akcióban érdekelt pécsi „cégek” között is van. A megállapodás betartását olykor a lehetőségek* korlátozzák. de előfordul az is, hogy megfeledkeznek róla ... Papírforma szerint nem áll rosszul Baranya megye. A vállalt félezer lakásnál több épül fel a harmadik ötéves tervben szervezett akciók keretében, annak ellenére, hogy Pécsett a telekhiány miatt a tervezett háromszáz lakást nem tudják mind felépíteni. D. Kónya József A jó munka jutalma Szocialista munkacsapatokat és brigádtagokat jutalmaztak tegnap Pécsett a Mecsek és Dráva menti Mazógazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége székházában. Jutalomban részesítették a baksai termelőszövetkezet baromfinevelő, műszaki és építő kollektíváját, a szigetvári termelőszövetkezet baromfinevelő munkacsapatát, a nagypeterdi traktorosokat és a pécs—vasasi termelőszövetkezet állattenyésztő és építő brigádját. Külön jutalomban részesítették a nagypeterdi traktorosokat: Wiener Jenőt, Papp Jánost és Berkecz Istvánt. A KISZ Baranya megyei Bizottsága különjutalmát kapta: Farkas Mária szigetvári baromfitenyésztő, Szatmári István szigetvári szerelő és Getcz Ferenc baksai traktoros. x „ Eltartásukat holtukig vállaljuk“ — Nem lesz könnyű megtalálni őket, mert a gerdei faluvégen laknak, egészen lent a varjasi részen ... Az útbaigazítást Óbert Béla a szabadszentkirályi tsz elnöke adta, de a biztonság kedvéért mégiscsak mellénk ültette a kocsiba Páncél Mihályt, a bérszámfejtőjüket. — Egyszerűbb ha te is elmégy, nehogy valahol elakadjanak a sárban. így legalább elviheted az üzenetet is az öregeknek, hogy még a héten átfestetjük a lakásukat... — Láttuk, hogy jönnek — mentegetődzött Kata József a házigazda —, de gondoltuk elnézik már nekünk öregeknek, ha ebben a szeles időben idebent fogadjuk a vendéget .... Hanem az üzenetet jobb lett volna a legvégére hagyni, mert ha Józsi bácsi beletörődőén is, de a felesége am- nál nagyobb ellenkezéssel fogadta. — Fösteni, ilyenkor?! — csapta össze a kezét. — Hát, hogy gondolják, mi lesz velem, mit csinálok én addig! Nem győzöm én már a mosást,' a zsúrolást a kőművesek után... — Arra igazán ne legyen gondja Mári néni — nyugtatgatta a kísérőnk, de nem sok eredménnyel Az asszony csak mondta, sorolta a maga ellenérveit, amíg az embere rá nem szólt. — Hagyd már, örülj inkább annak, hogy húsvétra tiszta lesz a házunk. — Aztán hozzánk fordult, hogy „megértesse” velünk is — lám ilyen lesz az ember vénségére. — Már a jó sem jó neki — legyintett — pedig igazán semmi panaszunk nem lehet az eltartónkra. — Nekik se ránk — ellenkezett újra Mári néni, s bizonyításképpen előkerítette a szerződést is, amit gondosan kiteregetve a kezünk ügyébe helyezett. — Az ötödik pontját olvassák el előbb — ajánlotta, de már sorolta is a benne foglaltakat. — Hétszázhatvankét szögöles telket házzal, pajtával, istállóval, aztán közel ezer szögöl szőlőt meg a hozzávaló présházat testáljuk rájuk majd a holtunk után... — Na azért az is igazság, hogy ők sem filléreskednek velünk — tette hozzá békél- tebben —, mert mi is megkapunk mindent, ámire szükségünk van. Egyszer a 800 forint életjáradekot, ami az öregségivel együtt 1100-ra kerekedik, bár az is írásban van, hogy egyikőnk holta után csak a fele jár meg a visszamaradónak... A többit már csak felsorolásképpen említette: az évente megjáró négy ürméter dorongfát, az öt mázsa szenet, a búza fejadagot a számukra elvetett és megmunkált 800 négyszögölnyi kukoricát, és a kedvezményeket, melyek megjárnak a tsz nyugdíjasoknak. Legvégére a minden télre megjáró 120 kilós hízót említette, és nem ok nélkül. — Tizenkét kiló hibázott belőle, pont a zsirozója — mérgelődött újra, de Józsi bácsi hamar „leintette”. — Hibázott igaz, de az elnök megmondta, hogy kipótolják zsírszalonnával. Még mi járunk jobban ... Azért azt már ő sem hagyta szó nélkül, hogy a tüzelőfát dorongban, és nem fűrészelve kapták. — Ha visszamennek az elnökhöz, mondják meg neki, hogy a festők hozzanak majd magukkal egy keresztfűrészt is... A szabadszentkirályi tsz két éve kötötte meg eltartási szerződését Kata Józsefékkel. Baranyában, de tudomásunk szerint az országban sincs még követője példájuknak, melyről Öbert Béla tsz-elnök a következőket mondotta. — Sok minden beletartozik még a szerződésbe, amiről az öregek nem beszéltek. Például egyik nagyon lényeges kötelezettségünk az is, hogy az elérkező magatehetetlenségük idejére egy tsz- asszonyt szerződtetünk melléjük, aki főz, mos. takarít rájuk, nem is beszélve az esetleges orvosi, vagy kórházi ellátásuk bisztosításáról. Amikor a kívül-belül megrokkant ingatlanra célozva megkérdeztük, hogy e sokrétű kötelezettségük „megéri-e” a tsz-nek, eképpen válaszolt rá: — Erkölcsi vonatkozásban mindenképpen. Egyrészt azért, mert az öregek életük végéig a magukéban tesznek vesznek, övék a háztáji föld, a szőlőjük termése, haszna, és ami szintén nagyon lényeges, elkerülik azt a fajta 'függőségi viszonyt, ami a maszek eltartók részéről oly sok esetben megkeserítette az öregek életét. A másik — s egyben a legérdekesebb tapasztalatunk az, hogy e ked- deményezésünk felkeltette a szülők iránti kötelezettségérzetet, a hozzátartozókban is. És tulajdonképpen ez is volt a célunk, s úgy véljük szép eredmény, hogy két év óta nem is találtunk ránkszoruló öregeket, a hozzánk tartozó községekben. Érdekes, humánus célkitűzés, bár másutt is követnék a példájukat. P.Gy. Külső-belső tatarozást kap Pécs egyik legszebb épülete, a Rákóczi út 28. szám alatti vasaló alakú, zöld Zsolnay cserepekkel fedett tetejű épület. A ház valamikor fontos középület volt, ugyanis az ötvenes évék elején itt székelt a Megyei Pártbizottság. Fotó: Erb János A IX. országos szabászverseny Pécsett Eddig 15 szövetkezet jelentkezett 100 modellel, az április 16—17 között megrendezésre kerülő IX. országos szabászversenyen. Nevezési díj szövetkezetenként 600, modellenként 200 forint. A házigazda szerepét betöltő Minőségi Ruházati Ktsz, ebből az alkalomból „Spul- ni” címmel újságot is kiad. A résztvevők szórakoztatására múzeum, illetve műemlék látogatásokat és harkányi kirándulást szerveznek. Az egyenruha és szőrmerészlegnél egy, a többi szakágban pedig két díjat adnak ki. Az első díj kétezer forint aranyplakettel, a második 1500 forint ezüstplakettel, a harmadik díj 1000 forint, bronzplakettel. Örökös, készenlétben Ha felharsan a riasztócsengő — Kiss, a fantom Valamennyiünkért fáradnak Az Országos Mentőszolgálat Pécsi Mentőállomásán tizenhat, a megye öt pontján még tíz kocsi áll örökös készenlétben, E huszonhat mentőkocsinak közel százfős személyzete van. Modern otthonuk, jólfelszerelt ambulanciájuk, hatágyas fektetőjük, kényelmet biztosít számukra, biztonságos ellátást betegeiknek! Gépkocsiparkjuk karbantartását, a hibák elhárítását korszerű műhelyük végzi. Az udvarban saját töltőállomás piroslik. URH adóvevőberendezés segítségével koordinálják a kocsik munkáját, K vonalon összeköttetésben vannak egy nagyüzemmel, és a 400 ágyas klinikával. Négy éve költöztek a Tüzér utcába. Előző helyükön, a Petőfi utcai állomáson feltételeik korántsem voltak optimálisak. Feketeruhás és fehérköpenyes emberek tanyája. Elmélyült arcok hajolnak a sakk— Űj út — 3 millióért. Korszerűsítik Siklóson a Szabadság utcát. A rossz állapotban lévő útburkolat felújítására és az utca csatornázására 3 millió forintot irány-, zott elő a tanács. A csatornahálózat építése már megkezdődött. Magyar és jugoszláv szakemberek tanácskozása Uj híd épül a Dráván Drávaszabolcsnál — a Ií. világháborúban elpusztult híd helyén — új hidat építenek. Tervezésének előkészítésére március 19-én és 20-án magyar és jugoszláv szakemberek tanácskoztak Pécsett, illetve a helyszínen. Az előkészítő tárgyaláson Jugoszlávia részéről Lovró Gasparics, a Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaság útügyi-alap igazgatója, Richard Kronfeld szakosztály- vezető főmérnök és Kresimir Sávor a zágrábi Tervező Intézet főtervezője: magyar részről Apáti Árpád, a KPM közúti főosztály hadosztályának vezető főmérnöke, Ba- czoni István főmérnök és Simon Imre, a Közúti Igazgatóság vezetője vett részt. A magyar és jugoszláv szakemberek a terveket együtt készítik. A munkálatok során minden hónapban, illetve negyedévben megbeszélést tartanak. Az új közúti Dráva híd a IV. ötéves terv során épül fel és közvetlen összeköttetést biztosít Baranya megye és a szomszédos jugoszláviai terület között. Az átkelő hely megépítésével Harkány, mint fürdőváros a nemzetközi forgalomba közvetlenül bekapcsolódik. tábla fölé, odébb szigorú figyelmű férfi ül az URH és rengeteg telefonkészülék társaságában. A konyhában senki, az ebédlőben néhányan készülődnek az Elveszett illúziókhoz. A délután egyhangú volt, reggel akadt egy kis mozgás. Megbotlom a műanyagpadló felkunkorodó végein. illedelmesen, meredek a telefonkészülékekre, melyek most nem szólnak — szerencsére, és várakozom. Azt teszem, amit a többiek. Fél tizenegy. A szolgálat- vezetőhöz bejelentés érkezik: szurkálás a város másik végében. Felharsan a csengő röviden, hosszan váltakozva: félperc alatt előáll a Robur, a mozgó ambulancia. Üjabb félperc: már száguldunk az elnéptelenedett városon keresztül, villogó kék fátylat hagyunk magunk után. öt perc: a színhelyen vagyunk. Sötét házudvar, magyarázkodó tettes — keszeg kis hitves, aki enyhének mondható alkoholmámorában férje hátába vágta a konyhakést —, de az áldozatot egyelőre nem találjuk. Rövidesen hozzák az ápolók. Inge véres, ő erősen József napi hangulatban. Két szúrt sérülését a helyszínen látja el a mentőorvos. A kocsi rövid időre műtővé alakul. A sebszájakat bevarrják, a beteg fogadkozva elol- dalog. Sokan veszik körül a kocsit, nem látnak be, de kíváncsiak. — Sokszor feljelentettek bennünket, hogy nem rohanunk azonnal a beteggel — mondja az orvos —, de a sérülés sokszor súlyos, a beteget szállítható állapotba kell hozni. Ezt persze a bámész közönség nem tudja. — Van egy Kissünk — mondja dr. Farbaky Iván, a mentőállomás vezető főorvosa — mindig ezen a néven jelentkezik. Riasztott már vasúti karambolhoz, tűzhöz, természetesen 'vaklárma volt, aminek örültünk is, meg nem is. Hiszen leköti egy kocsinkat, melyre esetleg máshol, ahol tényleg bajba jutott egy ember, szükség lehet. Kiss, a fantom. Mindenesetre szomorú viccei vannak. Nemcsak a mentőket, a tűzoltókat is kivezényelte néhányszor. Elkapni még nem tudták — de gondolom, tár- sadalomellenes-ízű tréfái páll dás büntetést eredményeznek, ha egyszer hurokra kerül. Hajnalra megfáradnak az arcok. Viszonylag nyugalom, negyed hatkor hívják a mentőket gázmérgezéshez. Ez sem komoly ügy. Aprótermetű férfiú reszket az intézkedő rendőr kezében, nem csoda, hiszen egy szál trikóban és klottgatyában didereg. Ruhája csűröm víz, igaz, miért fürdött meg ruhástól egy kiürített lakásban? Talán azért, hogy leszakíthassa a gázbojlert a falról, miszlikbe törhesse a mosdókagylót és otthagyja a névjegyét a kádban. A névjegy szövegét puszta kíméletességből nem közlöm. A delikvens zavart, összefüggéstelen válaszokat ad, rövid tűnődés után a megfelelő helyre szállítják. A megfáradt arcok helyére kipihentek kerülnek. Hatkor váltás: kezdődik a következő huszonnégy óra. A fekete ruhák és fehér köpenyek birodalma a továbbiakban számomra is megközelít- hetetlenné válik. De tudom, hogy az arcok vonásai értem is fáradnak. Valamennyiünkért. Xampis Péter
