Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

6

»BitnfttrtüUtiaiiio ’

1970. március 19.

Késik-e a tavasz?

Egyre-másra az a kérdés vetődik fel mostanában úton útfélen, hogy mikor lesz már vége a télnek, mikor lesz már tavasz? „Eégi öregek” esküdöznek, hogy ilyen hosz- szú-hosszú télre nem emlékeznek. pedig sok telet éltek már át.

A pécsi időjárásra vonatkozó feljegyzéseimben böngészgetve megállapítottam, hogy bár az idei évben csakugyan keményen igyekszik az időjárás próbára tenni a türelmünket. mégis az az iaazság, hogy a korábbi esztendőkben is voltak már lustán közelgő tavaszaink és a derűs, tavaszias naook közé gyakran beékelődött a havazásokkal kicifrázott hideg téli idő.

1949-ben március 16-án h'ó- száilingózás. 19-én hószállin- gózás, havas eső volt. 20-án reggelre hótakaró borította a tájat, 22-én havas esőnek, havazásnak örülhettünk, április 8-án havas esőnek.

1951- ben március 23-án kemény fagy és dér volt, 26- án reggel havazott.

1952- ben. március 28-án hó- szállingózás, április 3-án havazás.

1953- ban, március 23-án fagy, köd, dér.

1954- ben. április 15-én havas eső, 23-án komoly fagy.

1955- ben. március 18-án és 26-án havazott. 31-én egész nap esett a hó, április 12-én havas eső, 16-án é§ 19-én havazás, 20-án hószállingó- zás.

1956- ban, március 16-án erős fagy, 26-án havazás. 27- én reggelre hótakaró, április 8-án hózápor.

1957- ben. május 7-én hó- szállingózás, a Mecseken 10 cm-es hó.

1958- ban, március 20-án,

22-én, 24-én erős havazás,

április 11-én hóesés.

1960-ban, április 25-én a Mecseken hó:

1962- ben, március 16-án

nagy havazás, viharos szél, közlekedési akadályok, 17-én, 18-án, 20-án, 22-én. 23-án,

24-én. 25-én havazás.

1963- ban, március 24-én és április 3-án havazás.

1964- ben. március 16-án és 18-án havazás.

1966- ban, március 16-án havazás. 18*án havas eső, 25.,

28.. 30-án hóesés.

1967- ben. március 18-án, 24-én, április 5-én és 22-én havas eső. hó.

1968- ban, április 8-án havazás, 9-én hótakaró. 10-én hó. 12-én fagy.

1969- ben. március 20., 21., 25. és 26-án havazás.

Végül 1952-ben május 19.,

20., 21-én az emlékezetes nagy fagy, amikSr a kerti, mezei vetemények és fák is elfagytak. Rozsdabarna színt öltött a határ. Ilyen hatalmas fagykárra valóban nem emlékezhettek az öregek.

Vecsey Ferenc

Nyomozás évmilliós fitkolc után

A MECSEK KINCSEI

A Föld mélyének kincseit kutató embernek szinte minden nap újabb és újabb találós kérdéseket ad fel egy

egy ásványlelőhely. Amíg a kémia, a fizika, részben a biológia törvényszerűségeit is laboratóriumi kísérletekkel lehet megismerni, a sok millió évvel ezelőtt végbement kőzetképződés körülményeit csak nagyon szívós nyomozással deríthetjük- fel. A hegységben fellelt ércek, sók, agyagféleségek és ritka szénleletek keletkezésének felderítése sok fejtörést okozott a földtan művelőinek.

RÉZ

A kozári mészkőbányát észak-déli irányban harántoló törési sík mellett elvonszolódtak a szomszédos rögök és a dörzsöléskor szögletes kőtörmelék keletkezett, amely

3—5 m szélességben kitöltötte a kőzetrést. Ebben fordul elő a sugaras elrendező- désű 2—5 cm magas kristálynyalábokat és fél cm átmérőjű gumókat alkotó karbonátos rézérc: az égkék színű azurit. Egyes kristályait — a székesegyházat fedő rézlemezek patinájának zöldjéhez hasonló színű — oxidos rézérc, a malachit vonja be. Az azurit és a malachit — mint másodlagos ásványok — réz- tartalmukat eredeti ércükből: kalkopiritből, tetraederitből és enargitból nyerték. Ezek viszont vulkáni lávából kialakult kőzetek ércei, amelyeket hazánkban pL a Mátra andezitjébe mélyített recski ércbányában fejtenek. Mivel a Mecseken a rézérclelőhelyek közelében vulkáni kőzetek nem ismeretesek, nyitott kérdés, hogv honnét származik a másodlagos ércek réztartalma.

VAS

Zengővárkonyban a Dezső- féle tárókkal nyitották meg a Mecsek egyik vasércbányáját, amely csak rövid ideig üzemelt. 40—50 százalékos vastartalmú bamavas- érc (ún. limonit) keletkezett a vulkáni tufa és a rajta

Napjainkban, amikor olyan sok szó esik a huliganizmusról, idézünk egy kis részletet egy levélből. Kétszázötven éve, 1720-ban írta a távolból egy idegenbe szakadt hazánkfia, aki a felejthetetlen sorokat papírra vetette: „Ügy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zá- gont”. Igen, Mikes Kelemen törökországi leveleiből következik egy töredék, amely bizonyítja, hogy örülhetett is a török, meg nem is a magyarok érkezésének.

V

fekvő mészkő között. Vitatott még, hogy tengeri üledék-e a vasérc, vagy a vulkáni termékek pörkölő hatására keletkezett-e. A legvalószínűbb, hogy a sok vasat tartalmazó láva- és tufakőzeteknek sekélytengerben való elmúlásából keletkezett.

URÁN

Az uránérc is másodlagos telepeket alkot a kb. 200 millió évvel ezelőtt lerakódó permi homokkőben és palában. Folyóvizek szállították a sekély tengerbe a homokot és oldott állapotban az urán- vegyületeket. A poshadó, elhalt élőlények bomlásakor keletkezett gázoktól terhes, mocsaras tengerparti sávban érc alakjában kicsapódott az urán. Felmerül az a kérdés, hogy honnét kefült a folyókba a feloldott urán. Mivel ezen elem elsődleges módon a feltörő magma forró vizeinek oldatából vált ki. fel kell kutatni ezt a területet, ahol a magmából kivált kristályos kőzetek a homokkő keletkezésekor a felszínen lehettek, mivel a magmás kőzetek pusztulásakor az uránércteléreket is kilúgozta, majd elszállította a víz. Kristályos tömegek, gránittönkök még a földtani újkorban is felszínen feküdtek, városunktól délkeletre. Megvizsgálták az Erdősmecskénél jelenleg nagv tömegben fejtett gránitot és kiderült, hogy az nem tartalmazott uránt. A Nyugati Mecsek és a Balaton között némelykor többj., ezer méter mélységet is ^léro homok és agyagüledék alatt hatalmas gránittömeget tártak fel a mélyfúrások. A felszínre hozott gránitminták összetételét vizsgálva ma már valószínűnek tartják, hogy e lesüllyedt kristályos tömeg szolgáltatta egykor ezt a radioaktív fémet. Természetesen azt még nem sikerült felderíteni, hogy melyik része volt tényleg ércben gazdag.

GIPSZ

1957 tavaszán a Bükkősd határában mélyített fúrás 35 m vastag gipszes rétegössz,A piaca a városnak igen bőv — a sokféle szárnyas állat, gyümölcs, kerti vete- mény itt olcsó — amíg ide nem jöttünk még minden olcsóbb volt. De ha egy kis drágaságot okoztunk is, az való, hogy csendességet is okoztunk: mert a lakosok maguk mondják, hogy amíg ide nem jöttünk, ahol most vagyunk szállva, ott az utcákon nappal is félve jártak az asszonyok és leányok: est- vefelé pedig, akit kívül találhattak, azt elragadták”.

letet harántolt. Azóta már számos fúrással feltárták a Mecsekben és a villányi hegység északi előterében némely helyen 100 méterre is kivastagodó gipszes rétegsort, de konyhasóra sehol sem bukkantak. Már régóta ismeretes. hogy csapadékban szegény és meleg éghajlat alatt elzárt tengeröblök bepárlódó vizéből az oldékonysági sorrendnek megfelelően először a legkevésbé oldódó gipsz válik ki, majd a kősó és végül az ún. fedősók (káli- só és magnéziumsó). Mivel a Mecsek környékén csak gipsz keletkezett, ebből arra következtethetünk, hogy a gipsz lerakódása után megteremtődött az összeköttetés a nyílt tengerrel.

SZÉN

Sehol másutt az országban nem található a kőszénrétegekben gömbszén. csak a mecseki szénbányákban, itt is elsősorban a vasasi Petőfi-, a komlói Béta- és Kossuth- aknákban. Alakja csaknem szabályos gömb és a letompított élű hasáb között váltakozik. Az egykori naív elképzelések meekövesült óriásmadár. vagy hüllő tojásainak tartották, majd olyan magyarázatok születtek, hogv a gömbszenek szénrétegek üregeiben a rétegnyomás által kisajtolt konkréciók. Pár évvel ezelőtt viszont arra gondolt egy geológus, hogv azért gömbölyű ez a szén fajta, mivel valamikor a vetődések miatt felszínre került szénréteget lepusztította a víz és a mederben tovább görgetett széndarabok legömbölyödtek. A legutóbbi időkig tartotta magát egy olyan elképzelés. amely szerint a gömbkőszén repedésekkel képződött, közel kockaalakú idomokból zsugorodással. Ezt az elméletet továbbfejlesztve ma azt tartják, hogy a széntelepekből repedéssel keletkezett kockaalakú széndarabok a bonyolult és nagyon erős forgómozgások miatt egymás mellett elmozdultak. A mozgások a kocka alakú széndarabokat gömbalakúra, a hasábidomokat pedig hengeralakúra formálták.

Dr. Erdősi Ferenc

Az elektronagy és a hálószoba-titkok

Egy ráérő párizsi szakember

egy körkérdés és egy elektronagy segítségével kiszámította, hogy a francia férjek 83 százaléka szereti ugyan a csipkés, habkönnyű hálóruhát és alsó- nemüt. de csak mértékkel. Azok az asszonyok, akik túlságosan átlátszó, testhez álló háló ruhába bújnak, nem nyerik el férjük tetszését.

— A francia férjek nagyon konzervatívak — állapította meg végül a szakember. —- A meztelenséget csak a filmekben szeretik.

Már akkor is voltak huligánok

Eltűnt pécsi irodalom

A két Verancsics

Az egyik: Faustul, akinek nevét csak azért említi a magyar irodalomtörténet, mert megírta nagybátyja, Verancsics Antal életét. Különben korának kitűnő szótárírója volt, akinek öt nyelvű szótára a magyar szótárirodalom jelentős műve. Mint fizikus sokféle építészeti, technikai, főleg haditechnikai kísérleteivel világhírnevet szerzett magának. Illik tudnunk, hogy a világ első használható ejtőernyőjét Verancsics Faustus szerkesztette és mutatta be, a firenzei Signoria tornyából sikeresen földreereszkedve.

A másik: Antal, aki mind irodalmi, mind diplomáciai tevékenységével hírnevet szerzett a dalmáciai Sebeni- coból származó Verancsics családnak. Sebenicoban született Antal is: 1504. május 29-én. Anyai nagybátyja, Statilió János erdélyi püspök neveltette Magyarországon és a padovai egyetemen. Haza- érkezte után János király, majd Izabella királynő diplomatájaként működött, később azonban a Habsburgokhoz pártolt, és Ferdinánd király udvarában végzett jelentős diplomáciai tevékenységet.

I Hogyan lottózunk?

Pénteken, amikor már ki- < húzták az öt számot, olyan ) egyszerűnek tűnik a dolog: i a mellette, vagy az alatta ; lévő kockát kellett volna be- > jelölni, és meglett volna ( az áhított öt vagy négy ta- ! tálat. Szóval annyi az egész, > hogy a megfelelő számokat í kell megjelölni. Nézzük meg, ( hogyan lottózik az átlag- ! ember, az, aki egy-két szel- l vény vásárlásával józan szó- ) rakozással kergeti a Fortuna (

(

kegyeit. i

Közvéleménykutatásunk S nem akar a KSH-val konkur- ' rálnl, megkérdezettekre és < óriási tapasztalati anyagra í támaszkodik. íme néhány a < legáltalánosabbak közül:

A leggyakrabban a család ) születési évszámát játsszák ? meg. Igen kedvelt a házas- i ságkötés éve és napja Is, > nincs az a rossz házasság, ( ahol ezt ki ne próbálnák, < hátha itt sikerül. A már em- S lített igen gyakori megáimo- ) dáson kívül elterjedt a csu- < kott szemmel való bükdösés, > vagy a környezet tagjainak i felszólítása: gyorsan mondj ! egv számot! í

Minél kisebb a gyerek, i annál nagyobb a bizalom, s mert azt hallunk ki gügyö- > géséből, amit akarunk. Aki- l nek kocsija van és meg- ! játssza annak számát, ez í még érthető, de sokan írják ( rá a naponta elátkozott autó- s busz, villamos számát lottó- > szelvényükre. Van, aki da- < eosan az egymás melletti j kockákat húzza be, a másik ^ a legtávolabbiakat keresi ki, < egyik a páros, a másik a ' páratlanra esküszik.

Fortuna pedig mosolyog, j í ' összekeveri a kilencven go- / i lyót úgy, hogy a szelvényen í J pont mellette, vagy felette j I ( legyen a nyertes szám. Ha ) j abba akarod hagyni, gyorsan . ) „beugrik egy kettes”, ha ( ' szándékod megmásíthatatlan, )

! ) akkor egy hármas. Ez az- í [ / után úgy leszerel, hogy 5 : ; Genfben taníthatnák! í

I >

___________________________5

V

erancsics Antal 1553-ban lett pécsi püspök, s ekkor egy követség élén Zay Ferenccel Konstantinápolyba küldték. Sikeres diplomáciai munkája eredményeként később esztergomi érsek, majd királyi helytartó lett. Sikerei zenitjén érte utol a halál: 1573. június 15-én. Amire leginkább vágyott, bíboros! kinevezése megkésve, már csak halála után érkezett meg hazánkba.

Verancsics Antal (nevét gyakran olvashatjuk Verántz- nak vagy V erantius-nak) a Zápolyák udvarában jelentős költői hírnévre tett szert. Szerelmes versei, János Zsig- mondról, mint a Mátyás örökség megújítójárói írt nagy verse felkeltették iránta a figyelmet. Ez utóbbi dicsőítő versében felhívja a nemesség figyelmét az ország egységének és békéjének mielőbbi megvalósítására. Janus Pan- noniushoz hasonlóan gyakran írt csipkelődő epigrammákat is. Ezekben barátainak egy-egy jellegzetes hibáját állította pellengérre.

Verseinél jelentősebbek jól szerkesztett, szabadon csapongó • stílusban írt diplomáciai levelei, amelyek erős érzelmi aláfestésükkel igazi írói tehetségét igazolják. E levelek arról is számot adnak, hogy Verancsics Antal eleinte Érasmus híve, később azonban az ellenreformáció égjük első hazai képviselőjeként lép feL

Verancsics történetírói működésében arra törekedett, bógy Bontini Magyarország történetéről írt munkáját hiteles adatokra támaszkodva, reális alapossággal folytassa. E cél érdekében hihetetlen energiával végezte anyag- gyűjtését Korának szinte Valamennyi humanistájával kapcsolatot tartott fenn, hogy azok a történeti eseményekről. tapasztalataikról, egyéni élményeikről őt tudósítsák. Az ekként összehalmozódott jegyzetanyag alapján akarta megírni Magyarország történetét. Nagy tervének végrehajtásában azonban megakadályozta a halál. Forrás- gyűjteményében azonban egy-két értékes írása reánk maradt

Verancsics Antal vérbeli humanista íróként az embert állította írásai középpontjába. Szerette a természetet igen jó ismerte kora néprajzát. a régészetet és a földrajzot is. Valóságos polihisztor volt, aki rendkívüli módon értett a képzőművészeti alkotásokhoz, a zenéhez, sőt még az akkori tánckultúrához is. Kiemelkedő reneszánsz műveltsége erjesztően hatott kora későbbi íróira, akik között a különböző társadalmi osztályok tagjait is megtalálhatjuk, így a jobbágy-ivadék Szerémi

Györgyöt, a városi polgár Bornemisza Tamást, a közép- és a főnemesi osztály több tagját

Tóth István

A jó pénz megteremtése

Az új magyar állam fejlődésében jelentős állomás volt a féktelen infláció felszámolása, az új forint megteremtése. A stabilizációért vívott harc általános nemzeti érdek volt, még a burzsoá erők is támogatták, hiszen a pengő értékének nagyarányú csökkenése szinte teljesen megbénította a gazdasági, kereskedelmi életet Az infláció, a pengő vásárlóértékének csökkenése lényegében 1938-ban kezdődött, amikor a Darányi-kormány meghirdette a győri programot, a háborúra való felkészülés programját, s ennek megvalósítására fedezet nélküli papírpénzt bocsátott ki. Az infláció erősödött a második világháború folyamán,

mert a hadikiadásokat hasonló módon finanszírozták, másrészt a németek sok árut vittek ki az országból, szinte ellenszolgáltatás nélküL Így a pengő mögött mind kevesebb árufedezet maradt, az aranyfedezetet pedig Szála- siék rémuralma adatt nyugatra szállították.

Az új magyar állam teljesen lerombolt, kifosztott nemzetgazdaságot örökölt, az újjáépítés, a jóvátétel! kötelezettség teljesítése újabb mil- liárdokat követelt, ami elkerülhetetlenné tette az újabb pénzkibocsátásokat, a .katasztrofális inflációt A fel- szabadulás után alig több, mint egy évvel nem lehetett számolni a magyar pengővel. A korabeli hivatalos értékelés alapján 1946. augusztus 1-én 1 forint egyenlő volt 400 ezer quadrillió — ezt 29 nullával írják — pengővel.

A haladó és a reakciós erők között tehát nem az volt az ellentét, hogy szükség van-e a stabilizációra vagy nincs szükség rá. hanem az: hogyan valósi tűk meg azt? — Nyugati kölcsönnel vagy saját erőből?

A haladó erők álláspontja azt volt, hogy bízva a magyar dolgozók áldozatos munkáiéban, élniakarásában, saját erőből kell megteremteni a jó forintot, biztosítva az ország függetlenségét. — A reakciós, jobboldali erők a nyugati kölcsön felvételének egyedüli útját javasolták. — „Csak a művelt nyugat, a polgári demokrácia segíthet rajtunk" — mondotta a Kis- gazdaoárt Baranya megyei vezetőségének egvik tagja, 1946. május 25-én Szaván tartott beszédében. „Az új pénz megteremtése nem tömegmozgalmakkal és tömeggyűlésekkel, hanem nyugati kölcsönnel oldható meg” — írta a Független nép 1946 májusában. Nem hihetek az új forintban, mert azt hozzá nem értők csinálják — agitált Perr Viktor 1946. június 20-án Szigetvárott tartott beszédében. Felkérem az igen tisztelt népgyűlést — gúnyolódott Perr Viktor — győzzön meg engem is a szilárd pénz megteremtésének lehetőségéről, legyek én is bizalommal.

Csak az anyagi javak növelése, a termelés folvtonos emelése lehetett a salát erőből történő stabilizáció alapja. Ezt jól látta a reakció is. „Nem kell a kormánynak adót fizetni, nem kell beszolgáltatni, mert ez a kormány nem végleges, nemsokára meg fog bukni. Nem érdemes bízni ebben a rendszerben” — mondotta egyik kisgazda szónok Mohácson 1946 júniusában

A haladó erők 1946. augusztus 1-re — alapos előkészítés után — megteremtették az új forintot. Jelentős segítségnek számított, hogy a Szovjetunió lemondott a jóvátételi szállítások egy részéről és nyersanyagot, árukat szállított hazánkba.

Az új forint megjelenése nagyra táplált reményekkel töltötte el a baranyai dolgozókat is. De sokan voltak a kételkedők táborában.

Augusztus első napjaiban a pécsi üzemekben és nagyobb vállalatoknál forintvédő bizottságok alakultak. E bizottságok legfontosabb feladata a feketézők, a spekulánsok leleplezése volt — Pécsett, a Széchenyi téren jelképes akasztófát állítottak fel a forint védelme érdekében, s azt hangoztatták, hogy a legforradalmibb cselekedetre is készek a gazdasági visszaélések megtorlása, megszüntetése érdekében. — Az akasztófa augusztus 17-ig állt a Széchenyi téren.

A jó pénz — ha nem is egy csapásra — megindította a normális felé fejlődő piaci életet A pénznek volt vásárlóértéke. A Pécs-Baranyai Nemzeti Bizottság 1946 augusztus végén foglalkozott a stabilizálás után lezajlott egy hónap gazdasági, kereskedelmi életével. Megállapította, hogy a forint tekintélye lényegesen nagyobb, mint azt

vártuk volna". A dolgozók életszínvonala az 1938-as szint 50—60 százalékát elérte már. Ez abszolút értelemben még közel sem jelentette a jólétet, de az infláció idején kialakult gazdasági helyzethez viszonyítva, lényeges előrelépést jelentett Az új pénz megteremtése növelte a haladó erők vezetőinek — elsősorban a Kommunista Pártnak — a tekintélyét. A jó forint védelme 1946 őszétől szorosan összefonódott a burzsoázia ellen indított támadással. A szigetvári dolgozók még 1946 augusztusában nagygyűlést tartottak, s 2000 fő tett hitet a forint védelme mellett Követelték, hogy „a nagytőke, a nagykereskedelem, a nagybankok jelentősebb részben vállalják az ország terhét A javuló gazdasági életből ne a tőkések, hanem a dolgozók húzzák a hasznot”. Lényegében ezt fogalmazta meg 1946 őszén az MKP III. kongresz- szusának jelszava: Nem a tőkéseknek. hanem a dolgozóknak építjük az országot!

Dr. Fehér István

r

t