Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
»ihmriiftmtfiiHntttitö 1970. március IS. SZERKESZTOSEG i|k M/PlJ-Á lÁÍhnO llllmWltllk / U/ íjí isujiAJJ v>ú Nincs nyugalmam Nemrég jöttem meg a kórházból. Azóta nincs nyugalmam, sem nappalom, sem éjszakám. Felgyógyulásomhoz nyugalomra, pihenésre volna szükségem. Ez azonban nincs meg. A házam előtt lévő meghibásodott úttesten (gödör), másodpercenként robognak nagy sebességgel a gépjárművek. Ezek mindegyike nagyerejű ütést mér az úttestre, mely valóságos földrengést idéz elő. Dübörögitek az ösz- szes ablakok, remeg az egész ház, nem beszélve a mélyedésből kifröcsölő sáros vízről, amely bepiszkítja a vakolatot és az ablaküvegeket. Ezen a helyen tavaly januárban volt csőtörés, azóta egy év telt el s a gödör gödör maradt. Nem értem a felelősöket, ha nincs mód a megjavításra, miért nem zárják le? Vagy arra várnak, míg egy súlyos baleset lesz? Erdőst József Pécs, Mártírok u. 43. Perceken bek! Lehet, hogy közhelynek hangzik — és biztos, hogy nem is várnak sem dicséretet sem magasztos szólamokat azért, ha munkájukat teljesítik — mégis úgy érzem a nagy nyilvánosság előtt tartozom megköszönni a pécsi Tűzoltóságnak és a DÉDÁSZ- nak igazán gyors és emberi magatartását. Február 4-én este rövid-^ zárlat és bizonyos szigetelési hiányosság miatt a fali villany automata beizzott és íüftylve lángra gyulladt. A nagy ijedtségtől hívtuk ki-a tűzoltókat, akik pillanatok alatti- a helyszínre érkeztek és arról sem feledkeztek meg, hogy a DÉDÁSZ-t is értesítsék. Rövid másodperceken belül a DÉDÁSZ két fiatal szerelője is a helyszínen volt és rendbehozta a hibát, mely esetleg komoly és nagy kártól mentett meg bennünket. Jó érzés tudni, hogy ilyen gondoskodás és segítségnyújtás vesz körül bennünket. Fürtös József József A. u. 14. Miért ir'ncs burronyaszirom? Miért nem lehet Pécsett a boltokban a sokak által kedvelt szárított burgonyaszirmot kapni, ami otthon pillanatok alatt elkészíthető. Ugyancsak nem kapható Nek- tár-tápsör, amit a lábadozó betegek gyógyitalként is fogyaszthatnának, valamikor 2 decis üvegekben árulták. Tálául az újságban megjelenő cikk hatására felfigyel a kereskedelem és ezen a téren is igyekszik a vásárlók igényeit kielégíteni. Szőke Tivadarné Amióta város Szigetvár Amióta Szigetvárt várossá nyilvánították, azóta a busz- forgalom nem előre, hanem hátrafejlődik. Példa erre, hogy most is mindenféle jármű, tehergépkocsi, dömper órákon át dübörög az állomás területén és az iskolák előtt, csupán a csendesen közlekedő buszokat tiltották ki. Ezért napirenden van, hogy a buszmegállótól rohanunk az állomásra esőben, hóban, nyáron porfelhőben és a szemünk előtt elindul a pécsi vagy a nagykanizsai vonat. És mi szerencsétlen utasok várhatunk két órát, amíg megérkezik a következő. Kérjük az illetékeseket hogy segítsenek ezen az áldatlan helyzeten, mert Szigetváron az állomás környékén most is van lehetőség az autóbusz parkolására, mint évekkel ezelőtt. Hegedűs Gizella Elcsépelt téma... Mindenekelőtt a pécsi Vak Bottyán utca, de az egész környék lakóinak nevében is szeretnénk, ha nyilvánosságot kapna alábbi panaszunk. Régi és elcsépelt téma Pécsett a szemételszállítás megoldatlansága, de éppen ezért nem vehető le a napirendről. Nekünk, a fentebb említett utca és környéke lakóinak különös bosszúságot okoz az, hogy reklamációnkat „megunta” a Köztisztasági Vállalat és a „legjobb védekezés a támadás” elvén mi kapunk figyelmeztetést, mi több, büntetést is a kukaedények mellett felhalmozott szemétért. Ezért a lakók nagyrésze a kilátásba helyezett büntetéstől tartva, már nem az utcára, hanem a kapualjakba elhelyezett kukaedények mellé önti a szemetet. Mondani sem kell, hogy napokig késlekedik j az elszállítása, s ez idő alatt megfertőzik a kapualjak levegőjét. Ezt pedig semmiképpen sem tűrhetjük meg ilyen járványveszélyes időben. És ha a Köztisztasági Vállalat „unja a reklamációnkat”, jogosan unjuk hát mi is az egyetlen, s cseppet sem megnyugtató érvelésüket, ami Sötét a Rákóczi út Városunk egyik legsötétebb utcája a főközlekedési útvonal, a Rákóczi út. Esténként erős fénnyel járnak itt az autók. Sajnos, hónapok óta ez a helyzet és egyre romlik. Mindezt tetézi a járda egyenetlensége. Például a nyáron lefektetett telefonkábel helyét nagyon rosszul aszfaltozták be, tiszta göröngy a helye. Azonkívül az új jelzőlámpák környéke a sarkokon igen veszélyes, ősz óta nagy lyukak tátongnak, volt már jobb idő, amikor beaszfaltozhatták volna. Ügy látszik, amíg valaki össze nem töri magát egy ilyen mélyedésnél, addig nem történik intézkedés. Papp K. szerint nincs elég kapacitásuk a szállítás megoldására. Keller Gábor Pécs, Vak Bottyán utca- 2. Sz. A Pécsi Nemzeti Színház mindkét lejáratánál szomorű kép fogad. A lépcsők és átjárók elhanyagoltak, piszkosak, ezt még tetézi az is. hogy most már hónapok óta nem szállítják el a szemetet, törmelékei a színészbejáró felőli oldalról. „Szereplés44 a nézőtéren Március 7, szombat este fél 7. A nézők maroknyi serege elfoglalja helyét a Petőfi moziban. Karinthy „Utazás a koponyám körül” című művének filmváltozata nehéz fajsúlyúnak bizonyul. Sajnálatos tény. Csak egy gondolát vigasztal: aki most a filmet megnézi, az vagy olvasta, vagy ismeri a regényt, vagy sokat olvasta Karinthy műveit, vagy szereti a jó filmeket. És semmiképpen sem zavarja illetlen, szellemeske- dő „bemondásokkal” a többi nézőt. Hamarosan csalódnom kell. Hátkor, szinte „menetrendszerűen”, mint a történetbeli „láthatatlan vonatok” megkezdődik a nézőtéri szereplés. Az első megjegyzések még nem sértik a közízlést Mindegy — gondolom, majd abbahagyják. De úgy látszik, néhány nézőnek tetszik is ez a ..produkció”. Folytatódik tehát egészen a nyomdafestéket nem tűrő szavakig. Később, mikor már a fantázia kimerült, éleshangú horkolás hallatszik kitartóan. így lett szórakozás helyett bosszúság az előadás megtekintése a fent megjelölt időpontban. Pedig lett volna megoldás. A jegyszedőnek, aki egyébként mindig feladata magaslatán áll: lecsap az esetleges bliccelőkre, vagy a korhatáron aluliakra, figyelmeztetni, vagy kiküldeni kellett volna az előadás zavaróit. — Egyik sem történt. Miért? Mozsgay Géza orvostanhallgató Szerkesztői üzenetek Kovács Péter Harkány: A GELKÁ-nak a Földművesszövetkezettel 1969. december 31-ig volt érvényes javítási szerződése. Ez 1970. január 1-ével megszűnt. Most az Fmsz- től vásárolt készülékek garanciális javítását Pécsett és vidéken a Villamosipari és Gépjavító Ktsz végzi. * D. V Nagynyárád: Az Allatforgalmi Vállalat sertésre korlátlan mennyiségben köt szerződést, vemhes üszőre szintén (de még nem fedeztetett üszőre). Üszőhizlalásra korlátozott mennyiségben, mert a kivágási keretet be kell tartani. * P. J.-né Siklós: Kérje a tsz vezetőitől a 12 napi szabadságát, nincs akadálya, hogy megkapja. V. J. Mágocs: A kérdezett agronómusi álláshoz technikumi végzettség szükséges. Kovács János Mohács: A Baranya megyei Állat- forgaimi és Húsipari Vállalat 1970. január 1-től a tenyésztésbe fogott sertésért 21 forint 50 fillért fizet kilónként. Termelő- szövetkezettől történő átvétel esetén, ha a tsz egy naptári negyedéven belül legalább 40 darab sertést \ ad át, úgy sertés kilogrammonként további 1 j forint mennyiségi felárat > fizet. Hízott sertésért ( (amely tenyésztésbe még nem volt véve) 23 forintot fizet kilónként és termelőszövetkezet részére ugyancsak a fenti feltételek eseten 1 forint meny- nyiségi felárat. Leveleink nyomában „Pereljem az Istent?...44 „1969. május 9-én a pécsi Gépipari Technikum konyháján munkáközben villám- ütés ért, s ahogy annakidején a Dunántúli Napló is hírt adott róla. — szerencsére nem járt súlyosabb következményekkel. Sajnos, azóta másként alakult a helyzetem. A múlt év folyamán két ízben is hosz- szas klinikai kezelésre szorultam, de az egészségi állapotom tovább romlott. Ekkor fordultam kérésemmel a gondnokunkhoz, hogy az esetemet minősítsék üzemi balesetnek. A válasz, — amit üzenet formájában kaptam, — az volt, hogy mivel a balesetem nem a vállalat mulasztásából történt, pereljem be az Istent, mert ez esetben csak az okolható'érte. Ezután csak egy lehetett a választásom: önökhöz fordulok panaszommal”. A levél íróját Schaller Ádámnét régi munkahelyén találtuk, ma is a technikum konyháján dolgozik. Az első szava az volt; bánja már, hogy megírta levelét. — Nem hiszem, hogy tehetnének valamit az érdekemben, mert a törvény is ellenem szól. Pedig nekem ad igazat a megyei szakszervezet, az iskolánk igazgatója, s kezelő orvosom, más szóval mindenki, aki kicsit is ismeri a sorsomat. Az iskolától kaptam ugyan 300 forint segélyt, és a csoportos balesetbiztosításomra is 400 forintot, de szerintem ez nem megoldás. Az egészségi állapotom tovább romlik, nem tudom hát mi lesz a családommal, a rokkant férjemmel, ha már én sem bírom ezt a munkát és máshova osztanak be kisebb fizetéssel. Dr. Ruszka András, a technikum gazdasági vezetője előbb a Munka Törvénykönyve baleseti fejezetét lapozza fel, hogy kijegyezzük belőle a 62. § 2. bekezdését: „Mentesül a vállalat a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta ...” — Sajnos, e paragrafus már eleve kizárta minden lehetőségét annak, hogy Schaller- né sérülését üzemi balesetnek minősítsük, mondotta. S ezért inkább tehetetlenségből hangzott el, hogy az „égieket” perelje a balesetért. Természetesen minden lehetőséget megragadunk azért, hogy valamilyen címen kárpótlásban részesüljön. Az egyik ilyen „lehetőség” mint mondotta, jobb híján annyi, hogy perelje a vállalatot. és talán majd a bíróság talál valamilyen jogcímet a kártalanításra. Mert .úgymond, igaz ugyan, hogy a vállalat nem okolható a balesetért, de Schallerné sem kevésbé, s ezért, ha másként nem is, de méltányossági alapon kérheti ügyének felülvizsgálását. Erre azonban már nem a közvetlen munkaadója, hanem annak felet- , tes szerve a Kohó- és Gépipari Minisztérium az illetékes. ahová egy hónapja be is nyújtotta kérelmét. Azóta a válaszlevél megérkezett,, melyben kérik, hogy az eredeti baleseti jegyzőkönyvvel együtt, küldje fel az orvosi igazolást is. amely tanúsítja, hogy az egészségi állapota tovább romlott a baleset óta. Nem tudhatjuk ugyan, de az eddig elmondottak alapján sejtjük, hogy a felügyeleti szervnek sem lesz túl könnyű a dolga, amíg „égi” helyett földi jogcímet talál Schaller Ádámné ügyének egyértelmű és megnyugtató rendezésére. És mindezt csupán azért, mert a — különben alapos, és a dolgozók jogait sokoldalúan védő — Munka Törvénykönyvének van egy olyan jogszabálya is, amely véleményünk szerint általánosságával, merevségével ilyen problémák elé állította a balesetéről mitsem tehető dolgozót. Remélhető, hogy a sok utánajárásnak, kérelmezésnek lesz majd eredménye, mert e paragrafusnak, — ahogy már említettük is, van egy biztató oldószere, a „méltányosság”. Mégis feltesszük a kérdést: nem volna-e időszerű, hogy az idézett néhányszav;.s jogszabályt felülvizsgálják. —s—gy— Jogi tanácsadó H. l.-né pécsi olvasónk; kérdezi, hogy kutyát lehet-e a házban, illetve a lakásban tartani a belváros területén. Az állatok tartásáról szóló városi szabályrendelet részletesen szabályozza az állatok tartásával kapcsolatos teendőket, magatartást. Kutyák tartását nem tiltja, és ezzel kapcsolatban az alábbiakat írja elő: „Házőrző kutya csak megkötve vagy zárt helyen, a háztulajdonos (házkezelő) jóváhagyásával tartható, egyéb kutya és macska szabadon, de a három, vagy ennél több lakásos házban csak a lakók többségének hozzájárulásával, minden esetben azonban a szomszédok jogainak sérelme nélkül. Társbérleti lakás esetén a kutyatartáshoz a társbérlő beleegyezése is szükséges. Kutyát szájkosár vagy póráz nélkül közterületre kiengedni, illetőleg kivinni t i- lo s. A tilalom ellenére közterületen található kutyákat össze kell fogni.” Abban az esetben, ha indokolt, akkor a tanács igazgatási osztálya az érdekelt és az egészségügyi szervek meghallgatása után meghatározott házban, épületben, az állat tartását korlátozhatja, vagy el is tilthatja. Abban az esetben, ha valaki nem tartja be a szabály- rendeletben előírtakat, akkor az szabálysértést követ el és ennek során pénzbírsággal sújtható. Amint az ismertetésből is kitűnik, kutyát csak meghatározott feltételek fennállása esetében lehet tartani. Külön szabályozta a rendelet a házőrző kutyákkal kapcsolatos magatartást, úgyszintén külön az egyéb kutyákra vo- natkozóakat. Lényeges tudni, hogy három, vagy ennél több lakásos házban csak akkor tartható, ha a lakók többsége ehhez hozzájárult. Társbérleti lakás esetében minden esetben szükséges a társbérlő hozzájárulása. Végül, de nem utol- s ó sorban tájékoztatjuk arról olvasónkat, hogy a polgári törvénykönyv 353 §-a értelmében az állattartó az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Kovács I.-né az iránt érdeklődik, hogy a vízdíjat ki köteles fizetni, a tulajdonos, vagy a laké? A vízszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések értelmében a vízdíjat az ingatlan tulajdonosa — mellékvízmérővel ellátott fogyasztó esetén a fogyasztó — köteles megfizetni, tekintet nélkül arra, hogy a vizet ténylegesen felhasználta-e, vagy pedig a víz a vezeték tömítetlensége, csősérülés, a kifolyó szelep tömítetlensége vagy nyitvaha- gyása következtében felhasználatlanul folyt el. Abban az esetben, ha a háztartási vízfogyasztástól eltérő célra használják a vizet —, ha a fogyasztás a havi átlagban az 50 köbmétert meghaladja — akkor a fogyasztó (ipari üzem, üzlet, intézmény stb.) • viseli a költségeket. Ha a bérlő a vizet háztartási célra használja, akkor a tulajdonos köteles a vízdíjat fizetni és nem a bérlő. Természetszerűleg más a helyzet, akkor ha a bérlő nem háztartási célra használja fel a vizet. A felmerülő vitás 1 írdésekben a tanács szak- igazgatási szervei döntenek jogorvoslattal megtámadható határozattal. Védőoltás A Pécs mj. városi Közegészségügyi Járványügyi Állomás közli a lakossággal, hogy az 1969—70. évi gyermekbénulás elleni védőoltás második részét £. év március 23—27-e között kapják a csecsemők és kisgyermekek. Védőoltásban részesülnek az 1966. szeptember 1.— 1SG9. szeptember 38 között születettek. A védőoltásokat a körzeti gyermekorvosi rendelőkben végzik. Felhívjuk a szülőket, hogy gyermeküket feltétlenül vigyék el védőoltásra és a Sabln cseppek beadásához szükséges klskanalat Is vigyék magukkal. A bölcsödében le ,5 gyermekek védőoltásukat * bölcsődékben kapják it ejt. J Nem túlzás, de már hosszú évek óta valóságos tenger képződik a Tüzér utca tejüzem alatti, rosszul megépített szakaszán. A teknős részben nincs lefolyása a víznek. A járművek is inkább kikerülik és a járdának salakozott részen közlekednek, lehetetlenné téve, fcogy a gyalogoséit szárai lábbal ®l tudjanak itt menni.
