Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

8 1970. március T9. Európa kikötője Rotferdam messze a tengerbe nő A té'r’k'Speken még nem létezik a Maas-síkság. Itt 1 állunk egy homoksivatag kö­zepén és átéljük, hogy nő a szárazföld a lábunk alatt A színtelen talaj a ködös mesz- szeségbe vész, visszaszorítva az Északi-tengert. Messziről két csővezeték fut idáig. A j szivattyúállomásról jönnek és itt érnek véget. A vezetékek vizet okódnak, és a vízzel homokot, mindkettőt elkép­zelhetetlen mennyiségben, hónapok, évek óta. Ez az | alkotás mechanizált formája, j A homok leülepszik, és a nyílt tengerbe csúsztatott óriási síksággá válik. 190— 200 millió tonna homokra van szükség, hogy létrejöjjön j a Maas-síkság. Üsző szívó- 1 baggerek szívják fel a ten- j gerből és megszakíthatatlan folyamként küldik a csöve- 1 ken keresztül. A Maas-síkság Európának emberi erővel összehozott darabkája, 2000 hektár kiterjedéssel 1974-re készül el: Rotterdam legme­részebb és legdrágább kikö­tőbővítése. gazdasági csoda Amit Rotterdam a hábo­rú utáni kikötőjéből csinált, azt Hollandiában váltakoz­NÖI EGYENJOGÚSÁG — SZICÍLIÁBAN Az olasz lapok nem mu­lasztanak el dobra verni egy olyan eseményt, ami — sze­rintük — igen nagy jelentő­ségű. Napjainkban, amikor az egész világon mind több női tudós, mérnöknő, orvosnő stb. dolgozik, Szicíliában is jelentős lépés történt a női egyenjogúság útján. Rosalia Sottle szicíliai olasz hajadon ugyanis a férfiakkal teljesen egyenjogúan — va­dászengedélyt kapott... O az egyetlen nő Szicíliában, aki vadászpuskával rendel­kezhet. va hol úttörő tettnek, gazda­sági csodának, vagy őrült­ségnek kommentálják. Maga a város a tengertől jó 30 ki­lométernyi távolságban fek­szik. De a kikötő, a Rajna vizét követve, a tengerpar­tig ezt az egész utat elfog- | lalja. Akinek gyanútlanul az a i gondolata támad, hogy meg­látogassa, különös területre téved. Ha nem lenne para- j doxon, nyugodtan mondhat- i nánk: a technika őserdejébe. | Olajtartályok sorakoznak egymás mellett, hatalmas hajó-, tehergépkocsi-, vasúti forgalom bonyolódik a fú­rások szabdalta tájon. A Maas-síkság a termé­szet kiigazítása. Rotterdam, ha nagyon kis mértékben is, j de megnagyobbítja. A hol- land vízépítő mérnökök hoz- ' zí szoktak az úgynevezett I tájépítéshez. A földrajzot ' mindig alkalmazott tudo­mányként tanulmányozták. Fél Hollandiát felszárították, a régi Zuider-tó egy részét, szárazfölddé alakították, fo­lyókat, és kanálisokat vezet­tek, amerre akartak, s ha hegyeik lettek volna, való­színűleg azokat is áthelyez­ték volna. A Maas-síkság, ez a leg- ; újabban szerzett terület nem- i csali új ipari területet je- I lent, ez képezi majd a kikö­tő száját is. Ez a tulajdon­képpeni fő gondolata a sok- milliárdos vállalkozásnak. EGY VAGYON KÖVEKRE Modellje kiállta egy 20 centiméter mélységű mini- északi-tenger áramlatait és a nyugati széltől felkorbá- csőit „viharárt”. A tudósok ! 4 évig játszadoztak ezzel a modellel, e munka során j mindent előidéztek, aminek ! a valóságban sohasem sza­bad előfordulnia Rotterdam­ban. S így a Maas-síkság mindenféle változtatások után egy optimális hidrodi­namikus tulajdonságokkal ! rendelkező földnyelvvé vált Az Északi-tenger azonban már 10 kilométernyire a I partoktól oly sekély, hogy a { mammut-tankhajóknak köny- j nyen bajuk eshet. A tér- , mészetnek ilyen hibáját is ! korrigálni lehet. Nehéz szí- ! vó-baggerekkel a kikötő szá- | jától kiindulva 12 kilométer : hosszú, 23 méter mély és kö- i rülbelül egy (kilométer széles hajózható csátomát építenek. A gigantikus árok kb. 70 millió gulden be kerül; a hol­landok egyszerűen „olajcsa- tomák”-nak nevezik. A tank­hajó-kapitányokat precíz manőverezésre kényszerítik. Aki Rotterdamba akar ér­kezni, annak már a La Manche-csatornától kezdve a megadott útirányban kell haladnia: 20 kilométerre a bejárat előtt radarernyők irányítják és állami, majd városi révkalauz megy fel a fedélzetre. A nehéz hajók legalább 8 csomóval futnak be a kikötőbe. VÁROSI VÁLLALKOZÁS Rotterdam kikötője — Európának ez a szája — több árut nyel el, mint Genova, Le Havre. Hamburg és Bré­ma összesen. A tengeri áru­forgalom 1963-ban 157 mil­lió tonnára nőtt. Rotterdam­ban évente 30 ezer tengeri hajó és 250 ezer folyami hajó találkozik. Rotterdam úgy kezeli a kikötőt, mint a többi városi vállalkozásokat: területeit kiadja, vagy haszonbérbe adja az iparnak. Minden be­úszó tonna olajból a város 1 35 pfen igét keres. Az 1968- 1 ban 67 millió tonna olaj ér- ; kezeit Rotterdamba. És szün- | telenül hajózok az olaj Rot­terdamba. A román—Jugoszláv közös vállalkozásban épQlö Vaskapu VlzierO­rnűhöz Leninjeid egyik legnagyobb gépgyárában készülnek a hatalmas méretű — egyenként 173 000 kW teljesítményű — túr- ] binák. A képen látható turbina oigórész 9,5 méter á!m -röjű. Az állítható lapátszögü turbina percenkénti fordulatszáma 71,5 lesz. 1 Olyan volt, mint valami krimi... Egyik hétvégén, éjszaka és ködben, képzett betörők gyümölcsszedő lét­rák segítségével átmásztak a Koblenztől 7 km távolságra levő Stelzenfels-kastély külső falán, egy vaskapu egyik rúdját átfűrészelték, felmász­tak a lovagteremig, kinyi­tottak egy ablakot, anélkül) hogy az üveget benyomták volna. A sikeres betörés után a legnagyobb lelki nyugalommal, nagyítóval j vizsgálták végig a kas­tély fegyvergyűjteményét. A válogatásnál csak az érté­kes tárgyakkal törődtek, amelyeknek a mai elkényez­tetett gyűjtőknél magas az árfolyamuk és egy indulásra | kész tehergépkocsihoz kere­ken 50 egyedi darabot hur­coltak ki. köztük a legfino­mabb kézimunkával készült berakásos számszeríjakat, számszeríj feszítőket, alabár- 4 dókat és lovagi pajzsokat, meg hozzá egy súlyos pán­célinget. A betörést csak két nappal később vették észre, amikor a tettesek már árkon-bokron túl voltak. A zsákmány ér­tékét több mint 300 000 már­kára becsülik. A Rajna mentén ez a leg­utóbbi gengsztercsmy vi­szonylag rövid idő alatt már a negyedik hasonló eset volt. Az NSZK vár- és kastélytu­lajdonosait izgalomban tart­ják ezek a bűnügyek. A reichensteini, rheinsteini és labnecki várban történt ko­rábbi betörések után a Stol- j zenfels-kastély értékes fegy­vergyűjteményének különle­ges pontossággal végrehaj­tott kifosztása eddig a ieg- vakmerőbb ilyenfajta lopás volt. ' Mindenekelőtt itt a be- mászás ravaszul kitervelt módja volt meghökkentő. A Stolzenfels-kastély az idegen- forgalmi szezon alatt nagyon látogatott új-gótikus műem­lék, amelyet 1836-tól 1842-ig : egy 13 században emelt és | a franciák által 1689-ben le­rombolt várra építették rá. A Hohenzollemek részére készült és ma állami tulaj- j dón. A feltételezhetően nemzet- I közi betörőbanda tagjai két- | ségtelenü! az antik fegyve­rek és lovagi felszerelések ; iránti fokozódó igényre spe- j kuláltak. Ezek a tárgyak pia- i cokon már mind ritkábbbá j válnak. A várak és kasté­lyok legtöbbször elszigetelt I fekvése a legkorszerűbb esz­közökkel felszerelt „rablólo­vagok” számára a mester­séget viszonylag könnyűvé teszik Biztonsági berende- j zések beépítése nehézkes és J költséges, és szinte minden i esetben más a helyzet. Még ott is, ahol a várakban benn­laknak a tulajdonosok, vagy gondnokok, igen nehéz a Síszálló inagvar terv alapján A NDK-beli Ober- wiesenlhalban (Érc- hegység) 10U0 mé­ter magasban épü­lő, a környező épületekhez és he­gyi jelleghez iga­zodó 500 ágyas szálló tervezését az Általános Épü­lettervező Vállalat építőművésze, Dúl Dezső készítette különleges építé­szeti megoldások­kal. Képünkön: a 70 méter magas, 20 emeletes síszálló makettje. Nemzeti italunk A koromlé A kávé hazája — Jemen. Itt emberemlékezet óta isszák a szárított, s burkával együtt megörült kávészemekből ké­szült „gisr” nevű italt. Ugyan­csak Jemenben alakult ki im­már ezer éve a később „tö­rök” vagy „keleti” kávénak nevezett erős fekete elkészí­tésének Ismert módja. A középkorban a kávé él­vezete az egész keletre ki­terjedt. A mohamedán papság fellépett „a fekete afrikai báj­ital” ellen. 1511-ben a Korán magyarázóinak gyülekezete Mekkában a kávét átokkal sújtotta. A kávézókat bezár­ták a kávékészleteket eléget­ték. Törökországban IV. Moha­med szultán uralkodása ide­jén kávés-zsákba varrták és a tengerbe vetették azokat, akik kávét fogyasztottak. Am ez az ital folytatta hó­dító útját a világon. A XVII. században megjelent Európá­ban: 1626-ban Olaszországban, 1652-ben Angliában, 1664-ben Franciaországban. 1665-ben Oroszországban. Johan Sebas- \ | tian Bach, a híres zeneszerző, J j kantátát írt a kávéróL De még Európában Is nem­csak hívei, hanem ellenségei £ í is voltak az új italnak. A sörkercskcdők, a teaházak tu­lajdonosai harcba szálltak a „koromlé” ellen. De hiába ... Manapság a kávéultetvé- nyek területe együttvéve 45 millió hektár. Ka az ültetvé­nyek mintegy 6 millió kávé­fáját az Egyenlítő mentén egymástól két méter távol­ságra helyeznénk el, akkor ez az „ültetvény” 600 méter széles sávban fogná körül a / földtekét. A világkereskedelemben, a kávé a legfontosabb cikkek egyike. Évi bruttó termése átlagban 45 millió tonna. A kávétermelő országok között jelentős helyet foglalnak el az ázsiai és afrikai államok: Elefántcsontpart, Uganda, In­dia, Indonézia, Etiópia, Ka­meruni, Madagaszkár, Kenya* Kongó (Kinshasa), Vietnam, Jemen, Libéria, Guinea és mások. MINDENFÉLE — mindenfelől Hinizglizi betörők a fovaglerisnlen legtöbbször nagy területen szétszórt berendezéseket éj­jel-nappal sikeresen meg­óvni a fosztogatásoktól. A fegyvergyűjteményeket csak ritkán biztosítják megfelelő módon. A várak és kastélyok fegy­ver és lovagkori múzeumát kifosztó betörések a tulajdo­nosokat a legtöbbször érzé­kenyen érintik, méghozzá nemcsak a veszteség valódi értéke miatt, hiszen pótol­hatatlan tárgyakról van szó, hanem azért is, mert a gyűj­temények darabjai többszö­rös mágneses vonzóerőként hatnak az idegenforgalomra, amelynek révén meg lehet szerezni azoknak a horribilis összegeknek egy részét, ame­lyeket évente a restaurálási munkálatokra kell költeni. A rendőrségnek eddig még nem sikerült a „rablólova- gok” nyomára Jutni. A világ legnagyobb gará­zsa. — Chicagóban megkezd­ték egy 9250 gépkocsit be­fogadó garázs építését. A fél­köralakú, hatszintes garázs az O’Hara nemzetközi repü­lőtéren épül A gépkocsik 4 úton juthatnak be a garázs­ba. A garázs belső forgal­mát elektronikus berendezé­sek segítségével szabályoz­zák. Fotocellák számolják a behajtó gépkocsikat és egy­úttal kimutatják a szabad helyeket. A garázs, amely 1972-ben készül el, 35 millió dolláros költséggel épül. Fodrászlogika. — Az egyik francia kisváros fodrász szö­vetsége ezzel a jelszóval pró­bálja hajápolásra csábítani a fiatalokat: „Fiatal bará­taink, tegyétek szebbé Fran­ciaországot, járjatok a fod­rászhoz!” Szerencsés szám. — Visconsin állam egyik kisvárosában kira­bolták a bankot. A megfelelő számkombináció tárcsázására nyíló páncélszekrényt szerszá­mok felhasználása nélkül nyi­tották ki. A számkombinációt csupán « bank igazgatója és pénztárosa ismerte, s mindket­ten gyanún felül álltak. Később feltűnt, hogy egy fiatalokból álló csoport igen nagy lábon él. A csoport egyik tagja végül aztán beismerte a dolgot. A fiúk abban & naiv reményben hatoltak be a bankba, hogy va­lamelyik fiókban majd megta­lálják a páncélszekrény kulcsát. Természetesen nem találták. Már távozóban voltak, amikor egyi­kük a páncélszekrény számko­rongján. csak úgy tréfából egy ismerős lány telefonszámái tár­csázta. S a páncélszekrény, amelyben több mint 10 ezer dollár volt, kinyílt. Űj aranymező Tádzsikisz­tánban. — Oj aranymezőre bukkantak a Tadzsik Köz­társaság északi részében, a gyorsfolyású Zarafsan folyó vidékén. A köztársaság bá­nyaiparában ma már vezető helyet foglal el az aranybá­nyászat. A feltárásra kerülő aranymezők még a híres szi­bériai aranymezőknél is gaz­dagabbak. Légbldi óriás. — A Szovjet­unióban új légijáratot indítot­tak Grúzia fekete-tengeri partja é, a közép-ázsiai köztársaságok fővárosai között. A TU—104-es utasszáliftó repülőgépek 3 óra 20 perc alatt teszik meg a 2620 kilométeres távolságot Eddig Ashabadbó! Szuhumiba csak Moszkván keresztül lehetett el­jutni és a repülőjegy ára 70 rubel volt. Most az új iégivo- naion csak 29 rubelt fizetnek és ezenkívül több órát meg is takarítanak az utasok. Grúziá­ban ez évben 18 új légivonalat építettek ki és ennek eredmé­nyeképpen ma már a Szovje<- unlő valamennyi kulturális és ipari központjával összekötte­tésben áll ez a közép-ázsiai köz­társaság. Ma már vitathatatlan tény, hogy a régi nyomdai betű- fémötvözet kénytelen átadni helyét a műanyagnak. A mű­anyag betű egyrészt köny- nyebb a fémnél, másrészt négyszer annyi lenyomatot lehet vele készíteni. A leningrádi betűöntödében már üzembehelyezték az első három nagyteljesítményű gé­pet, melyek az alumínium­porral kevert szemcsés mű­anyagból nyomdai betűket és töltőanyagokat készítenek. A betűöntöde már ebben az év­ben 30 tonna műanyagbetűt gyárt Négyezer éves baba. — Az NDK-beli Sonneberg állami játékmúzeumban a világon egyedülálló játékot, egy aranybabát őriznek. A babát még Ó-Egyiptomban készí­tették. A szakemberek sze­rint ez a világon az egyik legrégibb játékszer, s leg­alább 4000 évvel ezelőtt ké­szült. A múzeumban őrzött különböző játékszerek száma meghaladja a 700 000-ret. Varas — karekeken Amerikában 1968-ban 1,2 mil­lió családi házat építettek, 8 ebből 480 ezer volt a lakókocsi, illetve: a mozgó lakás. Az an­golban kétféle szó van erre: az a lakókocsi, amelyet az autó visz üdülés céljából például kempingekbe, az ű „trailer”. Az pedig, amelynek vannak ugyan kerekei, de ezek leszerelhetök s csak szükség esetén kerülnek használatra: „mobile home”, vagyis mozgó ház. Ezek a csa­ládi házak abban különbözneh a hagyományostól, hogy nem § helyszínen húzzák fel őket téglá­ból, kőből, hanem gyári futószám lagokon acélból, alumíniumból ét műanyagból gyártott részekből szerelik össze. • Szükség esetén kerekekre szerelik és egy nagy­teljesítményű traktor el tudja szállítani a házat. A 480 ezer lakókocsiból 321 volt az ilyen gördülő otthon, amelynek népszerűsége rohamo­san növekszik s ezt az ipar ki is használja. S kihasználják a telektulajdonosok is, különösen a kedvező klimájú államokban, Kaliforniában, Arizonában, Flo­ridában. Ezekben az államok­ban már egész városok jöttek létre ilyen mozgó házakból, ami­nek fő oka, hogy egy Ilyen i ház még a felébe sem kerül I egy hasonló típusú „állandó” • háznak. Nem mintha e házak lakói kóbor vándornépek, len- I nének, ellenkezőleg, kétharma­duk nyugdíjas. de található kö­zöttük minden társadalmi ré­tegből. összerakható szálloda. — Egy dán cég teljes szállodai szobaberendezést exportált — darabokban. A megfelelő bútordarabokból a megren­delő olyan szállodai szoba- berendezést állíthat össze, i amilyet kíván. Ugyanez a ! cég éttermi, kávéházi és mu- I latóhely-berendezést is ex­portál. Az asszírok még köztünk van­! nafc. — Minden iskoláskönyv i azt tanítja, hogy az asszírok ! az i. e. 7. évszázadban a mé- ! dek és babiloniak elleni hábo- ! rúban elpusztultak. Ezzel szem­ben jelenleg körülbelül 150 000 „asszír” él, közülük 30 000 Szov- ; jet-Kaukázusban, 20 000 Ameri­kában és 10 000 Iránban. A töb- j biek Szíriában és Irakban, külön j falvakban. Nagy összefüggő te- I lepiilési területük sehol sincs. ! Saját nyelvüket beszélik, az j úgynevezett szemita arárnot, és 1 különböző keresztény hitfelek e- zetekhez tartoznak. A tudósoJcat régóta foglal- 1 koz tat ja a föld alatti rádió- ■ összeköttetés, — pontosab­| ban szólva. a rádióhullámok- I nak az a képessége, hogy i különféle kőzetfajták között ; hatoljanak át. Az amerikai • Colorado állambeli hegyek- | ben kísérleteket folytató ku- , tatoknak, csak viszonylag í nemrégen sikerült ilyen mó­don 50 kilométer távolság- í ra rádió jelzéseket továbbíta­niuk. A lillei egyetem tudó­sainak egy csoportja megál­lapította, hogy két, külön­böző elektromos sajátosságú lerakódás közé préselt kőzet­rétegen át lehetséges rádió- jelzéseket továbbítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents