Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
If®: 1 torin! VHág proletárjai, egyesüljetek! * Dunántúli napló mu.évfolyam,63.síé» Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. március 15., vasárnap Forradalmi ifjúsági napok Van valami szép szimbó- him abban, hogy történelmünk ébredést jelző dátumai a természet, az élet ébredésének napjaival esnek egybe. Tavaszi eső fürdette 1848. március 15-én az ébredő Pest utcáit, tavaszi szél kapta szárnyra 1919. március 21-én az első magyar proletárhatalmat’ kikiáltó pesti munkásnép örömujjongását, s az első rózsákat a tavaszi nap festette 1945. április 4-én a pincéből előbújó emberek sápadt, beesett arcára. Tavasz és forradalom, tavasz és szabadság — ikertestvérek a mi szótárunkban. Ezért van biztosan, hogy az első. meleget ígérő napsugarak minden esztendőben a virágok szirmaival együtt bontják ki a mi emlékezetünket. Emlékezünk és ünnepelünk. Azokra emlékezünk és azokat ünnepeljük, akiknek a mi tavaszunk saját tavaszuknál is drágább volt: hősökre, nagyszerű, kemény és okos férfiakra. Emlékezésünk értékét nem a külsőségek, a hangzatos szavak adják, hanem az érzések és gondolatok, amik az emlékezés nyomán támadnak. Ezért nagyszerű alkalom nekünk a tavaszi ünnepek sora, hogy emlékeket, hőstetteket, a haza- szeretet és az internacionalizmus örökké élő példáit idézve emberebb emberré, igaz, áldozatkész hazafiakká neveljük fiataljainkat. Az első gondolat, amit sajátjukká kell tennünk, hogy 1848, 1919 és 1945 tavaszán, különböző korokban és különböző történelmi körülmények között ugyan, lényégében mégis egy dologról: a magyar szabadságról volt szó. Szabadság — 1848-ban azt jelentette, hogy meg kell szabadulni az osztrák igától és földet kell adni a parasztnak. Szabadság — 1919-ben mindenekelőtt azt jelentette, hogy a munkásosztálynak kell hatalomra jutnia, mert csak így nyerhet függetlenséget a nemzet, csak így juthat földhöz a paraszt és csak így szabadulhat meg a kizsákmányolástól a munkás. Szabadság — 1945-ben azt jelentette. hogy el kell űzni a német és magyar fasisztákat, lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy végérvényesen a munkásoké és parasztoké legyen a hatalom. Enélkül nincs nemzeti függetlenség és népjólét. A magyar szabadságért folytatott harc e nevezetes dátumainak naptárbeli közelsége nagyban megkönnyíti számunkra eszmei közelségük megértetését is. Három tavasz. Az idén is — immár hagyományosan, a Forradalmi Ifjúsági Napok keretében — egységbe fogva ünnepeljük mindhármat. Az emlékezés ezernyi alkalmat nyújt nagyszerű emberi tulajdonságok megismerésére. Lángoló hazaszeretet, bátorság, önfeláldozás, egymás segítése, más népek szeretete — s ki tudná felsorolni az igaz emberi szív és jellem mindmegannyi tulajdonságát, amiktől oly fényesek és tiszták ezek a dátumok. Három tavasz. Zászlók díszítik az épületek homlokzatát, virágok borítják a hősök sírjait, emlékműveit. Versek, emlékezések, beszédek idézik a múltat, szólnak a jelenhez. Megdobban majd az ünneplők szíve, tüzesedik az arc, a tekintet, s felharsannak, friss szelek szárnyára kelnek a dalok. Tóth László KISZ megyei titkár Látogatás a Petőfi laktanyában A katonák fülét pirosra csípte a hideg márciusi szél, díszlépésük mégis májusi mennydörgésként dübörgőit a kemény kövön, azon a díszszemlén, amelyen , részt vett Egri Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkára, aki tegnap első ízben látogatta meg a pécsi helyőrség Petőfi laktanyáját. A látogatáson — amelyen részt vettek a megyei párt- bizottság magas beosztású képviselőin kívül a B. m. munkásőrség és más fegyveres alakulatok vezetői is — Egri Gyula köszöntötte a katonákat. A fogadás végeztével a látogatók megismerkedtek a helyőrség harci felszerelésével, majd elbeszélgettek a személyi állománnyal. Megnyílt a forradalmi ifjúsági napok baranyai rendezvénysorozata Sokszáz fiatal gyűlt össze | tegnap délután a Petőfi film- | színházban, hogy részt vegyen az idei forradalmi ifjúsági napok megnyitóünnepségén. Megjelent Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára, Lukács János, a KISZ Központi Bizottsága Intézőbizottságának tagja, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkára. Bogár1 József, az SZMT vezető titkára, dr. Németh Lajos, a Pécsi városi Tanács vb-el- nökhelyettese, valamint a pécsi középiskolák képviselői, hajdani és jelenlegi ifjúsági vezetők. Kürtszó vezette be a megnyitó ünnepséget, majd egy szavalat következett: Komáromi József mondta el Bara- nyi Ferenc Hűség című versét A szavalat után Novák Szilveszter, a KISZ Pécs Városi Biz. titkára lépett a közönség elé. — Három tavasz, három forradalom, három reményt- keltő lehetőség, három hatalmas robbanás a társadalomban, a történelemben, nemzetünk életében. Népünk e nagyszerű ünnepeit nemcsak i a naptári közelség kapcsolja j egybe, hanem belső, lényegi kapcsolatuk is: mindegyik a magyar nemzeti, s társadalmi megújulás forradalmas nagy kezdéseit jelöli — mondta bevezető szavaiban. A továbbiakban párhuzamot vont a volt hősök és napjaink fiataljainak feladatai között. Részletesen meg- j emlékezett 1848 márciusáról, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, 1945 áprilisáról, Tovább bővülnek a magyar—jogoszláv kulturális kapcsolatok amely hazánknak a végső győzelem lehetőségét teremtette meg. — A KISZ követte a kommunista ifjúsági mozgalom eddigi hagyományait, mindenkor a párt mutatta úton haladva, minden erejével arra törekedett, hogy segítse népünk legszebb céljainak válóraváltását — mondotta beszéde végén —, melyet ezekkel a szavakkal fejezett be: — A mi nemzedékünk történelmi hivatása, hogy erejével és tudásával vegyen részt a szocializmus teljes felépítésében. Legyünk szilárdak és állhatatosak munkánkban: ezt kell megtanulnunk előideinktől, így leszünk méltók dicső forradalmi hagyományaink folytatására,így tehetjük még erősebbé, tekintélyesebbé ifjúsági szövetségünket! Az ünnepség után a megjelentek megtekintették a Szemtől szembe című új magyar filmet. Évi 2800 óra helyett 2500 1970 végére csökkentett munkaidőben dolgozik Baranya tíz állami gazdasága A tavalyi év végén már a dolgozók hetvenöt-nyolcvan százaléka csökkentett munkaidőben dolgozott Baranya állami gazdaságaiban. Vajon milyen hatással volt a termelésre ez a hirtelen bekövetkezett változás, okozott-e problémákat a tervek teljesítésében? Kérdésünkre az Állami Gazdaságok Igazgatóságának osztályvezetője, Kiss Károly elmondotta, hogy a gazdaságokat nem érte váratlanul a munkaidő csökkentési törekvés. Már 1967 óta fokozatosan keresték a módját a tér» melési megyei főosztály illetve a MEDOSZ közös segítségével. E kezdeményezésre a j Mezőgazdasági és Élelmezés- ] ügyi Minisztérium az elmúlt | évben a Bolyi Állami Gazdaságban tartott országos szintű konferenciát. Eredményeképpen már az év közepén a tíz állami gazdaságban a dolgozók hetven százaléka csökkentett munkaidőben dolgozott. Idén ez a szám véglegessé válik. Cél az, hogy minden munkaterületen 2500 munkaórát dolgozzon átlagosan évente egy dolgozó. Különös gondot fordítottak a mező- gazdasági üzemek vezetői, hogy a nők és a fiatal dolgozók munkaidejét rövidítsék le elsősorban. A nagygazdaságok élenjáróan vettek részi ebben a munkában, bár a mezőgazdaság sajátosságai sok gondot okoztak és okoznak jelenleg is ezen a téren. Az állattartás ágazatában dolgozók napi nyolc órára való átállása. de a traktorosok, tehergépkocsi-vezetők. rakodók munkaidejének csökkentése is objektív akadályokba ütközik. A tapasztalatok szerint a munkaidőreform megvalósításának három alapfeltételét megyénk állami gazdaságai biztosították: a fokozatosan bevezetésre kerülő munkaidő csökkentéssel egyidőben növekedett a dolgozók átlagkeresete — 1968-hoz képest 7,5 százalékkal —, és növekedett a termelés volumene — 22 százalékkal —. valamint nőtt a munka termelékenysége is — 24 százalékkal. Az eredmények elérésében nagy szerepet játszott a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése és a munkások munkahelyre, valamint visszaszállításának menetrendszerű megszervezése. . Jelentős változtatásokat eszközöltek a gazdaságok a sajátosságaiknak megfelelően a technológiai előírásokban, a kézi munkafolyamatokat —, ha házilag megoldható — gépesítették, a tartalék munkaeszközöket mindenkor biztosították és nem utolsó sorban megszilárdították a technológiai és a munkafegyelmet is. Persze az sem volt közömbös, hogy a javuló eredmények folytán az anyagi ösztönzők mértéke is növekedett. Míg 1968-ban az egy főre jutó átlagkereset 21 000 forint volt, addig 1969- ben közel 23 ezerre emelkedett. A várt létszámnövekedés helyett 8490 főre csökkent az elmúlt évi, közel ki- lencezres létszám. — A vezetők és a dolgozók egyetértéssel fogadták a munkaidő lerövidítését — mondotta befejezésül Kiss Károly — a már említett három alapfeltétel jelentős túlteljesítése a legfontosabb. Továbbá a munkaidőcsökkentés létszám emelkedés helyett csökkenéssel járt együtt, ami arra utal, hogy az elmúlt évi ; kitűnő termelési eredmények a munka termelékenyebbé tételéből következtek. Apró Antal hazaérkezett Moszkvából Apró Antal, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szombaton hazaérkezett Moszkvából, ahol részt vett a KGST soronkövetkező végrehajtó bizottsági ülésének előkészítő tárgyalásain. A Ferihegyi repülőtéren dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Gyenes András külügyminiszterhelyettes fogadta. Ott volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Aláírták az 1970—71. évre szóló mun ka tervet A Kulturális Kapcsolatok Intézetében szombaton ünnepélyes keretek között írták alá a magyar—jugoszláv kulturális és oktatási együttműködés 1970—71-es évre szóló munkatervét. Az új munkaterv tovább szélesíti a kulturális és oktatási együttműködést a két ország között, s több terület a kölcsönös előnyök alapján — előirányozza a kapcsolatok fokozatos bővítését is. Több budapesti és vidéki egyetem, főiskola, pedagógiai intézet, művészeti szövetség, kiadó, könyvtár, múzeum, levéltári és műemléki intézet teszi szorosabbá együttműködését a jugoszláv testvérintézményekkel. illetve létesít új kapcsolatot belgrádi, zágrábi, ljubljanai, szarajevói, titográdi, újvidéki és más partnerintézménnyel és szervezettel. Ösztöndíjas szakembereket cserélünk képzésre, továbbképzésre és sor kerül szakemberek és alkotók kölcsönös tapasztalatcseréjére. Zenei együtteseink és vidéki színházaink cseréjéből kiemelkedik a Szegedi Nemzeti Színház operai együttesének szabadkai, illetve a Szabadkai Népszínház operaegyüttesének szegedi vendégjátéka. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából Belgrádban bemutatjuk a „Huszonötéves a szabad Magyarország” című kiállítást s ennek viszonzásaként láthatja a magyar közönség a „Jugoszlávia ma” című kiállítást. Művészeti tárgyú kiállítások cseréjére js sor kerül. A két évre szóló munkatervet magyar részről Demeter Sándor elnökhelyettes, jugoszláv részről Zsiva Beri- szavljevics. a Szerb Szocialista Köztársaság művelődés- ügyi minisztere látta el kézjegyével. Beremenden hétfőn adják át szerelésre a 120/6 kilowattos tő transzformátorállomás szabadtér! részét a Villamos Allomásszerelő Vállalatnak, s a héten a főépület alagsorában is elkezdik a világítási hálózat éuítését Fotó: Beidet
