Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

1970. március 14. Dtmammt napin Miért éppen Sellye? Hogyan hat az urbanizáció egy nagyközségben és a környékén ? Ki gondolta volna, hogy éppen Sellye?... Sokan felteszik ma ezt a kérdést, s érthetően, hiszen a sellyei házak többségében már vízvezeték van, aszfalto­zott utakon és járdákon le­het este sétálni, higanygőz- lámpák ontják a fényt, csa­tornázásra készülnek és eme­letes házakat akarnak építe­ni. Sokan nem tudják meg­érteni, hogy Siklós után miért éppen Sellye lett Ba­ranya legurbanizáltabb nagy­községe? Az a Sellye, mely­nek neve összefonódott az Ormánsággal, s hogy az Or­mánság szónak milyen csön­gése volt harminc-negyven évvel ezelőtt, arról felesleges beszélni. A kérdésre választ ka­punk, ha ránézünk Baranya térképére. Siklós és Sziget­vár között Sellye a legna­gyobb település, mely ha nem is volt túl nagy — vagy kétezer lakót számlált tíz­tizenöt éve —, ahhoz mégis elég nagy volt, hogy mágne­ses vonzerőt gyakoroljon a körülötte elterülő aprófalvas vidékre. Volt tehát egy adott­ság, s a község vezetői már vagy tíz éve észrevették, hogy evvel az adottsággal lehet valamit kezdeni. Hogy milyen okosak és ügyesek a sellyeiek, azt egy példával is meg lehet vilá­gítani: mindig van szabad telek, s mire egy építkezni szándékozó család, vagy kis­üzem megjelenik, már az üres telken van a vízvezeték is. Tegyük még hozzá, hogy olcsón adják az ilyen telke­ket — a többihez már nem kell nagy képzelőerő. Ritkán látott lelkesedés és nemes veretű lokálpatriotiz­mus fűti a sellyei vezetőket Az ember nem is érti, hogy abból a kevéske pénzből, ami a rendelkezésükre állt, hogy tudtak annyit „kibűvészked­ni”. Nagyon sok minden épült ebben a faluban az elmúlt ti­zenöt év alatt Vízvezeték, vá­rosias jellegű strandfürdő, csónakázótó, szülőotthon, néprajzi múzeum, villanyboj­leres fürdőkkel felszerelt sportpálya, sok kilométer asz­faltozott út és járda Gömb­akáccal, juharral ültették be az utak szélét, hihetetlenül sok a rózsa Ami pedig a leg­közelebbi terveiket illeti: víztorony, csatornázás jár a fejükben és persze emeletes társasházak. Mindegyik több már, mint puszta elképzelés és vágy, hiszen már meg is rendelték a tanulmányterve­ket Az urbanizációt egyébként nem lehet csak Sellye fejlő­déséből megítélni. Ahhoz is­merni kell a Sellye körül el­terülő kicsiny falvak hely­zetét is, különösen azét a 7 kisközségét, melyek Sellyé­hez tartoznak tanácsi szem­pontból. A 7 falu — Dráva- sztára, Drávaiványi, Kákics, Marócsa, Mónosokor, Okorág és Sósvertike — az 1960-as népszámlálás idején összesen 2869 lakót számlált, ma pe­dig már csak 2507-et. Sely- lyének 2499 lakója volt tíz éve, ma pedig 3040, tehát több, mint a másik hét falu­nak együttvéve. A számokból látható, hogy Sellye elszívó hatást gyako­rol a környékre, különösen arra a hét községre. A kör­zethez tartozó Mónosokor pl. 93 embert számlált 1960-ban, ma már csak 68-at. Kákics­nak 472 lakója volt tíz éve, most pedig csak 319. Ma már külön kákicsi, marócsai stb. házsor található Sellyén, ame­lyekben többnyire olyan em­berek élnek, akik néhány éve még állandó ingajáratot bo­nyolítottak le Kákics és Ma­rócsa, illetve a különböző sellyei üzemek, ktsz-ek kö­zött. Persze, azért a hét kisköz­ség sem ürül ki teljesen. Mi­közben ugyanis a legvállal- kozóbb szellemű családok Sellyére vándorolnak, újabb családok költöznek a helyük­be, a távolabbi falvakból. — Ezért e községek lakossága állandóan cserélődik, néme­lyikük valóságos átjáró falu­vá vált már. A megmaradt őslakosok persze nem szíve­sen hallják ezt a szót, utat kémek, mint Mónosokor pél­dául. Húsz család él az egész faluban, 1,8 millió forintba kerülne az út, következés­képp olcsóbb, kifizetődőbb volna az egész falut Sellyé­re telepíteni, hiszen majdnem százezer forint „áttelepítési segélyt” lehetne az út árából minden családnak adni. Inkább előnyök származ­nak belőle, hiszen ha Sellye megkapja a nagyközségi ran­got, már nem kell Siklósra járni építési engedélyért, kis­ipari jogosítványokért, a sza­bálysértési, illetve gyám­ügyekben és még egy sereg­nyi más dologban. Mindezt közelebb, tehát Sellyén is el lehet intézni. Egyébként Sellye is na­gyon várja azt a napot, ami­kor nagyközség lesz, mert az üzemektől, vállalatoktól befolyó évi 250 ezer forint kommunális adó attól a nap­tól kezdve nem a járási szék­helyre vándorol, hanem ott marad helyben. Ez az a sokat emlegetett önállóság problémája, mely­nek alapja az anyagi önálló­ság volt és marad a jövő­ben is. Magyar László Nyilvános bútorterv­pályázat Az Iparművészeti Tanács és az OKISZ országos nyil­vános pályázatot hirdet kü­lönböző rendeltetésű bútorok, modem és történelmi stílu­sú lakberendezési tárgyak, továbbá szállodai, éttermi, könyvtári, irodai berendezé­sek tervezésére. A pályamű­vek beküldésének határide­je május 30-a. A pályamű­vek díjazására 175 ezer fo­rint pályadíjat tűztek ki; el­ső díj 15 ezer. a második díj 12 ezer forint. Az érdeklő­dőknek részletes tájékozta­tást az Iparművészeti Tanács titkársága ad. (Budapest, V. Báthory u. 10.). Utazó szövetkezeti tagok Országjárás és szakmai tanulmányút Megnyílt a COOPTURIST baranyai irodája Várható, hogy ebben az esztendőben már több száz baranyai szövetkezeti dolgo­zó. vagy családtag vesz részt országjáráson, külföldi turis- taúton, illetve szakmai ta­nulmányúton. A szervezést a — januárban megyénkben is létrehozott — COOP­TURIST Magyar Szövetke­zeti Utazási Iroda végzi el. A COOPTURIST tulajdon­képpen 1969-ben alakult meg Budapesten, majd legutóbb pedig megyei kirendeltségei. Az iroda — érdekes mó­don — részvénytársasági ala­pon jött létre, ami annyit jelent, hogy a VOSZK, to­Egyelőre még csak terv Ifjúsági park lesz a Balokány? A fiatalok zsebéhez mérten — Nem kell tálcán kínálni Ha tehát nem is épül Mó­nosokorba út, azért rendkí­vül vigyáznak arra Sellyén, nehogy bármivel is megsért­sék a hét község lakóinak ön­érzetét Szigorú elv, hogy mind a hét községnek leg­alább annyi pénzt kell visz- szaadni, amennyit befizetnek a közös kasszába. Drávaivá­nyi például 126 ezer forintot fizetett be 1964—1969 között, s 190 ezret kapott, amit or­vosi rendelő, autóbusz-váró építésére fordított Többet kapott Kákics, Drávasztára meg a többi falu is. Nagyon fontos ezt hangsúlyozni, hi­szen az eset azt példázza, hogy egyetlen falu sem szen­ved hátrányt amiatt, mert valamely nagyközséghez csat­lakozik. Idézet a tavalyi KISZ vá­lasztások alkalmából megtar­tott pécsi küldöttértekezlet egyik felszólalásából: „A vá­ros szórakozóhelyei rendkívül drágák, egyhangúak, semmi­képpen sem felelnek meg a fiatalok igényeinek...” Az egyetlen kiragadott mondat több hozzászóló, interpelláló véleményének lényegét adja, a téma gyakran kerül napi­rendre, sokan és sokszor fog­lalkoznak vele. Kulturáltan, olcsón A fiatalok igazát nem lehet elvitatni. Vannak ugyan ol­csó helyek Pécsett, ezeket azonban még erős túlzással sem lehet szórakozóhelynek titulálni — az igényesebb ét­termek, eszpresszók árai vi­szont — érthetően — nem a fiatalok zsebéhez lettek méretezve. Magyarán szólva, pillanatnyilag nincs olyan szórakozóhely Pécsett, amely megfelelne a fiatalok által jogosan támasztott kettős kö­vetelménynek: kulturált la legyen, olcsó is. Szándékosan szórakozóhely­ről, vendéglátóipari szolgál­tatásról beszélünk, mert a szabadidő eltöltésére számta­lan egyéb lehetősége van a fiataloknak Pécsett. Anélkül, hogy részleteznénk, elég ta­lán csak annyit említeni, hogy körülbelül negyven if­júsági klub működik a vá­rosban, s ezek általában al­kalmasak arra, hogy az ifjú­ság egy bizonyos fajta szóra­kozási igényét kielégítsék, olykor egész magas — néha csak „tánchelyiség” színvona­lon. A réteg klubok számá­nak gyarapodásával a speciá­lis érdeklődésű fiatalok is otthont találnak valahol, te­hát a szórakoztatás „tartal­mi" része, ha nem is tökéle­tesen, de megoldott. Ez azon­ban még korántsem jelenti azt, hogy nincs szükség egy centralizált, elsősorban „könnyű műfajú” szórakozta­tásra hivatott, igazán fiatalos jellegű szórakozóhelyre. Volt ilyen Pécsett. A KISZ városi bizottsága felismerte és elismerte a szükségességét, és az adott lehetőségeken be­lül már évekkel ezelőtt meg­próbáltak tenni valamit. Ideig- óráig sikerült is létrehozni ilyen igénnyel működő szóra­kozóhelyet először a Hullám­ban, majd a Fegyveres Erők Klubjában, a Pannónia Szál­ló nagytermében. Népszerűek voltak ezek a helyek, de — különféle okok miatt — tisza­virág életűek. Problémát oko­zott az is. hogy a pécsi fia­talok egy viszonylag kis ré­szének tudtak csak kulturált programot nyújtani, ezt a formát az ifjúsági vezetők csak ideiglenes „áthidaló” megoldásnak szánták. Szükség van ifjúsági szórakozóhelyre Most már ezekről Is csak múlt időben lehet beszélni, s tulajdonképpen visszaérkez­tünk a kiindulási pontra: na­gyon kellene ifjúsági szóra­kozóhely Pécsett, de egyetlen sincs. ötlet, elképzelés, terv bő­ven van, azonban a megvaló­sításnak mindig útját állja valami. Pedig megoldást mégis kell keresni... A fiatalok nem várják, hogy valaki tálcán kínálja nekik a lehetőséget. Körül­néztek ők is, hol lehetne va­lamit kezdeni, melyik lenne az a legalkalmasabb hely, amelyet viszonylag kis költ­séggel az igényeknek megfe­lelően át lehetne alakítani. A választás végül a Balokány- ra esett, véleményük szerint a hely adottságait az eddigi­nél jobban ki lehetne hasz­nálni Az elképzelés: a Baloká- nyon a budapesti ifjúsági parkhoz hasonló jelleggel mű­ködő fiatalos szórakozóhely kialakítása. A szükséges te­reprendezési és egyéb mun­kákra a fiatalok nagy töme­gét tudná mozgósítani a Vá­rosi KISZ-Bizottság, ellátná a park felügyeletét, alkal­manként programról is gon­doskodna. Egyelőre feltételes módban Mindezekről viszont csak feltételes módban lehet szól­ni, hivatalos megállapodás még nem született. A KISZ- bizottság vezetői már beszél­gettek erről a vendéglátó vállalat igazgatójával, aki megígérte, hogy utánanéz a dolognak, keresi a megoldás útját. Jó lenne, ha sikerülne egyeztetni az érdekeket, és hamarosan arról adhatnánk hírt, hogy ásós-lapátos fiata­lok „lepték meg” a Balo- kányt. hogy helyet csinálja­nak maguknak. D. Kónya József Nagymennyiségű hordalék borítja a pécsi utcákat, mely a száraz utcákon közlekedő gép­jármüvek nyomában szennyezi a város levegőjét. A Köztisztasági Vállalat locsológép­kocsijaival mossa az utcákat. Saokolai felv. A szövetkezeti ipar szol­gáltató tevékenységének fej­lesztéséről tanácskoztak pén­teken Veszprémben hét du­nántúli megye KISZÖV el­nökei. A szolgáltatások fej­lesztéséről szóló kormányha­tározat szellemében lezajlott tanácskozáson egyetértettek abban, hogy vidéken. így a dunántúli városokban is, nem volna célszerű önálló nyug­díjas szövetkezetek szervezé­se. E helyett inkább a meg­lévő szövetkezetek mellett szándékoznak kialakítani nyugdíjas szakemberek beál­lításával speciális szolgáltató részlegeket A szolgáltatások fejlesztéséhez igénybe kíván­ják venni az egyetemi és fő­iskolai hallgatókat is. A be­kapcsolódó egyetemi és főis­kolai hallgatók korrepetálást, zenetanítást, gyermekfelügye­letet és más hasonló munká­kat vállalnak. Szombathelyen a tanítóképző intézet tanulói már az idén megkezdik ilyen jellegű szolgáltatásaikat. Ál­lást foglaltak a dunántúli megyék KISZÖV elnökei a „csináld magad” mozgalom kiterjesztése mellett is. — A veszprémi KISZÖV a tanács­csal együttműködve barkács- műhelyeket rendez be az új lakóházakban. vábbá a fogyasztási szövet­kezetek, az IBUSZ, a kis­ipari szövetkezetek és ter­melőszövetkezetek úgyneve­zett törzsbetéteket helyeztek el. Egy-egy részvény ára 250 ezer forint. Ez képezi az ircr da induló tőkéjét. A COOPTURIST tevékeny­sége komplex jellegű. Vállal­ják kül- és belföldi társas- utazások szervezését, valuta értékesítést és beváltását, ví­zum beszerzését, szállodafog­lalást. Sajátos feladatkörük­be tartozik az is, hogy együtt­működnek a külföldi szövet­kezeti irodákkal — nyugati és keleti relációban. — meg­szerveznek szövetkezeti, me­zőgazdasági-kereskedelmi ta­pasztalatcseréket. szakmai konferenciákat. Kizárólag szövetkezeti dolgozók számá­ra rendkívül kedvezményes rokonlátogató utazásokat is megszerveznek az Egyesült Államokba és Kanadába. Pécsett a Kossuth téri MESZÖV-székházban he­lyezték el a COOPTURIST megyei kirendeltségét. A mo­hácsi Tsz Szövetség már megkereste az irodát és be­jelentette igényét. Az NDK-ba legelőgazdálkodási, illetve mezőgazdasági-gépesítési ta­nulmányútra küldenének né­hány termelőszövetkezeti ta­got. Érdekli őket a francia, dán és svéd tejfeldogozó- ipar is, vagv Ausztriában a magas szintű bor és szőlő" termesztés. A szigetvári ter­melőszövetkezet közvetlenül érdeklődik dániai tanulmány­út iránt A pécsi Tsz Sző- - vétség szintén árajánlatot kért tanulmányutak lebonyo­lítására NDK-ba illetve Svájcba. A megyei COOP­TURIST. Iroda már a köz- . ponttal fel is vette a kapcso- 'J.‘ latot az említett kívánságok'-’ kielégítése érdekében. Egyébként hazai, tehát bel­földi utazások lebonyolításá­ra is van már igény. Sőt, a vejti termelőszövetkezetből harmincán vettek részt egy négy hónapos túrán. Szom­bathely. Kőszeg. Győr, Sop­ron és más helységek érin­tésével. Az első külföldi cso­port utazására májusban ke­rül sor: a megye szövetke­zeteiből mintegy harmincán utaznak az NDK-ba üdülés­re. Most szerveznek __ ké­s őbbi időpontra — egv len­gyelországi és egy Moszkva— Helsinki utat. A TIT ebben az esztendőben egyhetes szö­vetkezeti konferenciát ren­dez Pécsett, amelynek ven­déglátói szervezését valószí­nű, hogy a COOPTURIST baranyai irodája végzi el. Az IBUSZ, illetve a VO­LÁN mellett tehát a COOP­TURIST is belépett az ide­genforgalmi hálózatba. Pályaművek kötetlen tarfásű tehenészeti telepekre A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és az Állami Gazdaságok Országos Központja az elmúlt évben pályázatot hirdetett kötetlen tartású tehenészeti telepekre. A bíráló bizottsághoz 17 pá­lyamű érkezett. Első díjat kapott Réthy József ás tizen­négy társa; munkájukat ösz- szesen 160 ezer forinttal ju­talmazták. A 100 000 forintos második díjat Tomory László és hét társa, a 60 000 forintos harmadik díjat pedig Kolozs- váry Szabolcs és húsz társa kapta. Még egy 40 000 forin­tos, csökkentett harmadik díjat is átadtak Czakó Jó­zsefnek és tizenkét társának. Négy tervet megvásároltak, egyenként 25 ezer forintért Űj lehetőségek a szövetkezeti szolgáltatóiparban Csináld magad — Barkácsoló műhelyek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents