Dunántúli Napló, 1970. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek: ára: 88 flílé' Dunántúl íiapio xxvii.évfolyom,62.aóm az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja wo. márciusi«., szombat A nevelés, az oktatás közügy A z első nevelésügyi kong­resszust 1848-ban tartot­ták meg, amikor meg­fogalmazták a születő polgári nemzeti köznevelés programját A másodikat a millenniumi ünnepségek alkal­mával. Ez áttekintést adott a magyar- közoktatásról. A harmadik a Horthy-rendszer idején a marxizmus, a kom­munizmus elleni harc jegyé­ben zajlott le. A negyedik az első kongresszus századik évfordulóján ült össze. Milyen feladatok megol­dására hivatott a küszöbön álló V. kongresszus? Ez a kongresszus, amely a pedagógusok szakszervezete kezdeményezésére, felszaba­dulásunk 25. évfordulóján ül össze, számot kíván adni ar­ról a gyökeres fordulatról, amely a szocialista oktatási reform során végbement. Foglalkozik azokkal az idő­szerű problémákkal, ame­lyek napjaink magyar nevelésügyét foglalkoztat­ják, és rámutat arra, mi­lyen fontos a pedagógia egész szocialista rendszerünk szá­mára. Egyúttal előre is - te­kint. Kutatja a távlatokat, amelyeket a szocializmus fel­építése, a kommunizmusba való átmenet perspektívái nyitnak előttünk, s megkí­sérli felvázolni az előttünk álló feladatokat. A kongresszus előkészítése 1968. júniusában kezdődött, akkor választották meg a szervező bizottságot is, majd témabizottságokat alakítottak. Ezek feladata volt a kong­resszus elé kerülő fő témák kidolgozása. Az első bizott­ságé annak megfogalmazása, hogy a társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai fej­lődésünknek 1970—2000 kö­zötti időszakban milyen vár­ható követelményei lesznek a nevelésüggyel szemben. Az iskolai és az iskolán kívüli nevelő tényezők, szervezetek szerepe, együttműködésük szorosabbá tételének kimun­kálása a fő célja a második témabizottságnak. A pedagó­gus-hivatás és pedagógus-to­vábbképzés problémáit ösz- szegezi a harmadik, a neve* léstudomány helyzetéről, fel­adatáról. intézményeiről és más tudományokkal való kapcsolatáról teszi le a kong­resszus asztalára véleményét a negyedik témabizottság. Végül az ötödik bizottság a pedagógiai irányítás-vezetés problémáival foglalkozik. öt nagy problémakört ölel fel tehát a kongresszus. Hogy vállalt feladatának megfelel­hessen, megkereste és be­kapcsolta munkájába mind­azokat a szerveket és intéz­ményeket. amelyeknek köz­vetlen vagy közvetett kap­csolata van a nevelésüggyel. Megszervezését és rendezését a Pedagógusok Szakszerve­zete, a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a Magyar Pe­dagógiai Társaság mellett nyolc szerv és intézmény vállalta magára A kongresszus tézisei fel­hívták a közvélemény ^igyM- mét a nevelésre. Az előK^gzí^ tő bizottság azt szeretrÍK" hogy mindenki szóljon hozzá a problémákhoz, akinek van mondanivalója Ennek követ­kezménye, hogy napilapjaink, folyóirataink, a televízió és a rádió adásai egyre többet foglalkoznak a pedagógia ügyével. Megyénk pedagógusai ne­velési tárgyú ülésein, a szak- szervezet taggyűlésein és pá­lyamunkák keretében mond­hatták el véleményüket. Ezeknek a véleményeknek megyei összegezése, valamint a kongresszus alkalmával meghirdetett pályázatra beér­kezett pályamunkák eljutot­tak az illetékes témabizott­ságokhoz. amelyek ezeket is felhasználják a kongresszus elé terjesztendő jelentések összeállításához. A nevelés, az oktatás ügye, mint a nagy változások ide­jén mindig, ma is közügy. Korunkban a hatalmas vál­tozások. a felgyorsult tudo­mányos-technikai fejlődés idejét éljük. Ez természete­sen hatással van az iskolai nevelésre és oktatásra is. A kongresszus alkalom ar­ra. hogy fokozottabb fi­gyelemmel forduljunk a „ nevelés ügye felé, hogy helyét és szerepét újra fel­mérjük, hogy megvizsgáljuk, mit kell még tennünk ahhoz, hogy a felnövekvő generá­ció megfelelő tudást kapjon, hogy gondolkodási képessé­gét, emberi és közösségi ma­gatartását maximálisan ki­munkáljuk. Ez a vizsgálat folyamat. A kongresszus emblémáján az 1968—1970. évszám van. a problémák azonban korábbról is valók, és nem zárulnák le 1970-nel sem. i Egész társadalmunk érde­ke, hogy a jövő generáció nevelése és oktatása minél korszerűbben folyjék. Ezért az oktatás-nevelés, a peda­gógia sorsával való törődés közös feladatunk. Bodő László, a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottságának titkára Megválasztották a küldötteket az országos tanácskozásra Diákpar!ament Baranyában A tartalomból. Utazó szövetkezeti tagok (3 otdai Miért éppen Sellye? (3. oldal) Hűségjutalom értékbiztosítással (5. oldal) Tudomány, technika (6 oldal) % DlAKPARL AMENT RÉSZTVEVŐI Erb János felvétele Huszonnyolc középfokú tanintézet mintegy 1500 kül­döttének szűkebb körű diák­parlamentje előzte meg a III. megyei diákparlamentet, amelyre pénteken került sor a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében. Az orszá­gos diákparlament előtt meg­tartott tanácskozás megvitat­ta a demokratizmus problé­máit és érvényesülését az is­kolai és szervezeti élétben. Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságinak titkára üdvözöl­te a küldötteket, s a fiata­lokból álló elnökség tagjait, akik között helyét foglalt Torma Tamás, az 500-as szak­munkástanuló intézet KISZ- titkáta, Marosi Mária, a Komlói Steinmetz Gimná­zium KISZ-titkára, Csernok Antal, a Villányi Mezőgaz­dasági Technikum KISZ-tit- kára, Póth Ágnes, a Komarov Gimnázium KISZ-titkára, Horváth Györgyi, a Művé­szeti Gimnázium volt KISZ- titkára, Bucsi József, az 506-os szakmunkástanuló in­tézet KISZ-titkára, Darnyi Zoltán, az 508-as szakmun­kástanuló intézet KlSZ-titká- ra, Tilk László, a Széchenyi Gimnázium KISZ-titkára, He- réb Erzsébet, a Mohácsi Kis­faludy Gimnázium KISZ-tit- kára és Adász Katalin, a Művészeti Gimnázium KISZ- titkára. A délelőtti ülésen Horváth László, a Siklósi Táncsics Mi­hály Gimnázium KISZ-tit- kára elnökölt, délután Szász János, a Nagy Lajos Gimná­zium és Szakközépiskola KISZ-titkára vette át a tisz­tét. . A '■'A $$ < '>v-v y vx-, %' ' ■< ' A mWSKMÍ #T 'Al W M > nv/: : í;, i ..; éjsűmt • s',: f*SR' '- * * *' w jé Parkosítják a siklósi pártbizottság előtti térséget. Itt állítják fel a felszakadási emlék­művet, melynek alapját már elkészítették* Szokolai felv. Mint ismeretes, 1966 óta két évenként rendezik meg a diákparlamenteket. Torma Tamás, az 500-as ipari szak­munkásképző intézet KISZ- titkára vitaindító referátu­mában foglalkozott az 1968. évi parlamenten elhangzott javaslatok, interpellációk sor­sával. Ezek legtöbbje azóta már megoldódott, így a gim­náziumi tankönyvekből hiány­zó aktuális politikai, gazda­sági ismereteket az új tan­tárgy, a világnézetünk alap­jai tanítja, az új szakmun­kástörvény pedig kimondja, hogy legmagasabb iskolai végzettségnek számít a szak­munkástanuló-iskola is. Majd vázolta azokat a fő kérdése­ket, amelyeket megvitatásra javasolt. A parlamenti hagyomá­nyokat tisztelő, diplomatikus légkör azután szabadult fel, hogy a küldöttek az egyes is­kolatípusoknak megfelelően négy szekcióra oszlottak. Az egyes szekciókon belül pa­rázs, indulatoktól fűtött vi­ták zajlottak. Az egyik fő vi­tatéma az volt, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a KISZ- munkát, hogyan lehet na­gyobb tekintélyt szerezni a szervezetnek. A legkülönfé­lébb szekciók véleménye egy­bevágott, hogy a középisko­lák első osztályában az elha­markodott felvételek miatt gyorsan felduzzad az alap- szervezetek létszáma. A kö­zömbös, látszat KlSZ-tagok- tól az alapszervezet a tagsá­gi könyvek évenkénti érvé­nyesítésekor szabadulhat meg — javasolták többen a szer­vezeti szabályzatra hivatkoz­va. Érdekes kísérlet folyik a Mohácsi 502-es ipari szak­munkáskép!» intézetben, ahol vertikális felépítésű KISZ- alapszervezet működik, tehát különböző korú tagok van­nak egy alapszervezeten be­lül. Az iskolai és tanulmányi munkával kapcsolatban is rengeteg javaslat hangzott el. A Radnóti Miklós Közgazda- sági Technikum és Szakkö­zépiskola képviselője elmon­dotta, hogy a III. osztályos politikai gazdaságtan tan­könyv elavult. Más iskolák küldöttei is kifogásolták, hogy még a reformtanköny­vekben is sok hiba van, na­gyon bonyolult mondatokkal fogalmaznak a szerzők, hiá­nyoznak a színes szemléltető ábrák, nehezen lehet tanulni a könyvekből. Nemcsak Pécs, hanem Komló és a megye többi kö­zépiskolás fiataljai jelezték, hogy nincs megfelelő ifjúsági szórakozóhely, ahol kulturált körülmények között tölthet­nék el idejüket a ctiaKOK. A (Folytatás az & oldalon) A Mecseki Szénbányák a jubileumi munkaversenyröl 480 brigád közül 466 teljesítette vállalását — A -munkaversenyt, a szo­cialista brigádmozgalmat élő­vé és ismertté kell tenni! — mondotta tegnap a vállalati sajtótájékoztatón Mar kvart Károly, a Mecseki Szénbá­nyák SZB-titkára. — Ezért elhatároztuk, hogy kétheten­ként napirendre tűzzük a verseny helyzetének vizsgála­tát, figyelemmel kisérjük a brigádok teljesítményeinek alakulását A tájékoztatón részt vet­tek Klepach Ottmár, a vál­lalati KISZ-Bizottság titkára, a Kossuth-, Zobák, Szabolcs- bánya SZB-titkárai és né­hány szocialista brigád veze­tője, valamint a munka ver­seny szervezésével és értéke­lésével megbízott munkatár­sak. A továbbiakban Markvart Károly ismertette az elmúlt évi brigádmozgalom alakulá­sát: a vállalást tett 480 bri­gád közül 466 teljesítette a követelményeket — a töb­bieknél, vállalásaik nem vol­tak reálisak. Jelenleg a vál­lalatnál 89 bronzkoszorús, 39 ezüstkoszorús és 18 aranyko­szorús brigád van. A szocia­lista üzem cím odaítélésére az SZB tagjai sorából vá­lasztott négytagú bizottság tesz majd javaslatot a már­cius 27-i értekezleten. Juhász István, a Kossuth- bánya, brigád vezető je elmon­dotta, hogy a felajánlott 107 százalékos terv teljesítése jó úton halad: a kettős jubi­leum tiszteletére újabb tíz százalékkal megtoldottáIt Háromszáz óra társadalmi munkát vállaltak, valamint az üzemvezetőség felhívására a brigádból ejt fő jelentke­zett bányamentő tánfólyamra, A zobákiak képviseletében Papp Gyula, a brigádjának helytállását és a katasztrófa utáni önfeláldozó munkájá­ról beszélt. A tervüket a ne­hézségek árán is teljesíteni tudták. A Kossuth-bányai Nagy Dezső. brigádja négy árva gyermek patronálását vállal­ta el és elhatározták, hogy a komlói Gagarin iskola kör­nyékét parkosítják társadal­mi munkában. Bognár Sán­dor brigádvezető a munka­idő utáni közös rendezvények legnagyobb akadályai között a bejárók problémáit, a buszközlekedéshez való kö­töttséget említette. A szabad szombatok munkával töltése ma már az öntudatból fakad. Társai nevében elmondotta, hogy amikor szénre van szükség, akkor a bányász nem tud pihenni, A tájékoztató végeztével Suhajda Tibor, a szakszer­vezet munkatársa megköszön­te a meghívottak részvételét és kérte, hogy az eredménye­ket ne az adminisztráció tükrözze csupán: a számada­tok mögött húzódó munkát, a teljesítés közben adódó problémákat, erőfeszítéseket is vegyék észre az értékelőit NDK—NSZK megbeszélések Brandt kancellár vonattal utazik Erfurtba Pénteken visszaérkezett Bonnba dr. Ulrich Sahnt, a szövetségi kancellári hivatal igazgatója, aki Berlinben a Brandt—Stoph találkozót elő­készítő tárgyalásokon a bonni kormányt képvisel­te. — Sahm újságíróknak elmondta, hogy Brandt a nyugatnémet küldöttség élén különvonaton utazik Frank­furtba. A küldöttséget a i Gerstungen-i határátkelőnél ! dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtit­kára és Hain protokollfőnök üdvözli, majd a küldöttség vonaton folytatja útját Er­furtba. Az erfurti pályaud­varon Willi Stoph miniszter- elnök fogadja a küldöttsé­get. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents