Dunántúli Napló, 1970. február (27. évfolyam, 28-51. szám)

1970-02-13 / 38. szám

Világ larolefárjaf, egyesüljetek? Ära: 86 fillér Dunántúli napló xxvii.«irfoirow,37.szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. február 13., pent«« Közérdekű kérések E z ér a tanácsválasztási ciklus befejező esztende­je —, jövőre ismét vá­lasztásra kerül sor. A leg­utóbbi választások előkészü­letekor a jelölőgyűlések al­kalmával a lakosság nem­csak a jelöltekről mondta el véleményét, hanem a gyűlé­seken elhangzott egy sor ja­vaslat, kérés, amelyekről ott helyben jegyzőkönyvek ké­szültek, majd később mind­ezeket összesítették. Nagyon , természetes, hogy a kérelmek döntő többsége helyi jellegű volt, olyanok, amelyekkel a lakosság a mindennapi éle­tében gyakran találkozik. A közérdekű kérések között utak, járdák megjavítása, a közvilágítás, az üzlethálózat bővítése és még számos gond orvoslásának sürgetése sze­repelt. Három év telt el azóta, érdemes megvizsgálni: mi­ként foglalkoztak a tanácsok a javaslatokkal, kérésekkel, mit sikerült belőlük teljesí­teni s mi az, ami még várat magára? Most csak a pécsiek kéré­sének teljesítését vizsgáltuk. Megállapítható, hogy mind a tanácsülések, mind a végre­hajtó bizottsági ülések napi­rendjére •— mindhárom ke­rületben — rendszeresen visszatért „A lakosság köz­érdekű kérelmeinek vizsgá­lata” című napirendi pont. Ez bizonyítja; a tanácsok számon tartják, hogy kerü­letük lakói mit javasoltak, mit kértek tőlük. A II. ke­rületben például 1967-ben el­hangzott 42 közérdekű ké­résből 21 kommunális jellegű volt —, ennek több mint fé­lét megoldották; öregek nap­közijét létesítettek az Ady E. utcában, új vásárteret ala­kítottak ki, számos utat, jár­dát építettek, felújítottak. A kérések teljesítésének legtöbbször elsődleges felté­tele: futja-e a költségvetés összegéből? Ha igen, akkor nincs különösebb gond, leg­feljebb építési kapacitás le­het a hátráltató. Ha nem fér be a költségvetésbe, akkor — mint erre számos példa van — a következő évre „előjegyzik”. így történt ez a kertvárosi bölcsőde esetében is Bölcsőde építésének kéré­se már 1967-ben elhangzott, de csak az 1970-es évi költ­ségvetésben került rá anyagi fedezet. Csak úgy mint a ke­rület északi területe bölcsőde és orvosi rendelőjének létre­hozására. Közel 650 ezer fo­rintért házat vesz itt a ta­nács és ebben kialakítja az objektumot. Minden valószí­nűség szerint még ebben az esztendőben átadják rendel­tetésének. Ha már a II. ke­rületről ejtettünk szót, hadd említsük meg: a Tettyén új játszóteret alakítanak ki még az idén —, ahol többek kö­zött egy nagyméretű sakk­táblát is építenek, (egy koc­ka 40x40 centi lesz) a bábuk nagyságát 80 centire terve­zik. Lehet majd sakkozni és a kibicek körül állhatják a sakktáblát. F elújítás, építés — sok fel­adatot ró a tanácsokra. A gyorsabb munka érde­kében a kerületeknél lét­rehozták az úgynevezett költ­ségvetési üzemet. A tanácsok ezeket az üzemeket saját ha­táskörben a legsürgősebb feladatok elvégzésére mozgó­síthatják. Az I. kerületi ta­nácsnál például 1970. január elsejével alakult meg az üzem és ez évben máris számos Madatof kapott, A lakosság. közmegelégedésére lehet a költségvetési üzemet mozgó­sítani, ha munkájuk össz­hangban van a feladatokkal. De egy-egy kerületben sok sürgős munka van. Melyik az első, a második, a követ­kező? Sok múlik a rangsoro­láson is. Ennek megkönnyí­tésére az első kerületben pél­dául ideiglenes bizottságot hoztak létre. A bizottság fel­adata: felmérni a városré­szek gondjait — fontossági és sürgősségi sorrendet kialakí­tani. Ez a munka lényegében befejezés előtt van — ápri­lisban a végrehajtó bizottság megtárgyalja. Nem vitás: a lakosság kéréseire alakult a felmérő tevékenység —, a feladatok megoldásánál szá­míthatnak a lakosság segít­ségére itt is. Az I. kerület lakói különben is kitűnnek a társadalmi munka végzésé­ben, — a vándorzászló is hozzájuk került. A tanács és a lakosság összefogásának eredményeként a jelölőgyű­léseken elhangzott közel 100 közérdekű kérésből —, ame­lyek a községfejlesztéssel vol­tak kapcsolatosak — mintegy hetven teljesült. A kerület­nek sok gondja van — a peremrészek eléggé ellátatla­nok járdákkal, vízhálózattal, gázszolgáltatással, s a köz- világítás sem a legjobb... Ebben az évben javulás vár­ható: mintegy 5,5 millió fo­rintot költenek járda- és út­építésre, több mint 2 millió forintot pedig a közvilágítás javítására az I. kerületben. A közérdekű kérelmek tel­jesítésére nem elég csak a tanácsok pénzügyi alap­jainak „mozgósítása”, ha­nem ügyes szervező munká­val a tanácsok más szervek bevonásával is enyhíthetnek a gondokon. A Kalinin utca környékének lakói például üzletház létesítését kérték. Egy kis „kooperáció” — és megoldható: az Élelmiszerke- reskedelmi Vállalat „elője­gyezte” a kérést és a IV. öt­éves terv elején felépíti az üzletházat Egy átlagos szám: Pécsett az 1967-es jelölőgyűléseken elhangzott kéréseknek mint­egy 70—75 százaléka telje­sült. De még adódnak jócs­kán — nem is nagy beru­házást igénylő — feladatok, amelyeknek megoldatlansága bosszantja a lakosságot Vo­natkozik ez elsősorban a munkáslakta peremváros­részekre, de lehetne példát találni kivilágítatlan utcák­ra, útszakaszokra a belvá­rosban is, ahol néhány vilá­gítótest megjavításával véget lehetne vetni a bosszúságok­nak. A megfelelő járda is még sok helyütt hiányzik, nap mint nap mérgelődik ezért sok lakó. Az egyik leg­fontosabb feladat: a kis költ­ségű, apróbb, de sok lakót érintő hiányosságok pótlása. A tanácstagok —, akik jól ismerik választókörzetüket — pontosan meg tudják hatá­rozni ezeket a „kisebb” hiá­nyosságokat is, amelyeknek pótlása nem kíván jelentő­sebb összeget. A kerületi tanácsok ezek­ben a hetekben tárgyalják a községfejlesztési munka ered­ményeit, a tervek időarányos végrehajtását. Jó alkalom ar­ra, hogy a legalaposabban megvitassák a lakosság kéré­seinek teljesítését. Utána pe­dig a tanácstagi beszámoló­kon időszerű a választókat tájékoztatni erről is. Gany Ferenc Huszonöt éve szabad Budapest Dísxünnepség a Vígsxínháxban A Magyar Szocialista Munkáspárt Buda­pesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a főváros felszabadulásának 25. évfordulója alkalmá­ból csütörtök este ünnepséget rendezett a Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett és az elnökség­ben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnöke; Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese; Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Németh Károly, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára; Aczél György, a Párt Központi Bi­zottságának titkára. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet V. V. Grisin. az SZKP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Moszkvai városi Párt- bizottság első titkára, a szovjet főváros kül- löttségének vezetője, B. P. Ivanov altábor­nagy, az ideiglenesen Magyarországon állo­másozó szovjet csapatok parancsnoka; F. J. fyitov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe. Az ünnepséget a magyar és a szovjet limnusz hangjai után Sarlós István, a Fő- árosi Tanács Végrehajtó Bizottságának el­nöke nyitotta meg, majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mon­dott beszédet. A tartalombét (lármás találkozó Kairóban i/ oldal' I óbornak a csatornában (3. oldal'1 Március végért uyereség- részcsedés-íizet és (.3. oldal) Tömtges ételmérgezés Pécsett lő. oldal: Péntek 13. (5 Oldal’ Rádió­és tv-műsor (6. oldal) A Minisztertanács ülése Bérintézkedések A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Harkánv készül az itléíjvrc .. " ..................... ■ — 1 ■ . Ú j medence9 kristálytiszta víz Pecsenyesütő, fagylaltozó a pavilonban — Sok új játék Korszerű kivilágítás A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Fock Jenő beszámolt arról a baráti lá­togatásról, amelyet Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, vala­mint a kormány elnöke a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság minisztertanácsa meghí­vására január 28. és 30. kö­zött a Német Demokratikus Köztársaságban tett. A Mi­nisztertanács megelégedéssel vette tudo­másul, hogy az NDK párt- és kormányvezetőivel foly­tatott eszmecserék során a tárgyalt kérdésekben né­zetazonosság nyilvánult meg, és hogy ez a látoga­tás is értékesen hozzájá­rult a népeink és orszá­gaink közötti szoros, test­véri kapcsolatok további erősítéséhez. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antal­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének beszámoló­ját Josif Banc-kal, a Román Szocialista Köztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesével a két ország kö­zötti gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés továbbfejlesztéséről február 3. és 5. között Nagyváradon folytatott baráti eszmecseré­jéről A kormány eiután meg­hallgatta dr. Ajtai Miklós­nak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének beszámoló­ját a Magyar Tudományos Akadémia február 3. és 5. között tartott 130. közgyűlé­séről, az Akadémia reform­járól, szerepének bővítéséről és az elfogadott, új alapsza­bályokról. A kormány az alapszabá­lyokat jóváhagyta. A Ma­gyar Tudományos Akadé­miáról szóló 1969. évi 41. sz. törvényerejű rendelet hatálybalépésének időpont­ja 1970. február 5. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének és a nehézipari miniszternek közös előterjesztését a nép­gazdaság energia helyzetéről és energetikai fejlődésének perspektíváiról. Az előterjesz­tés megállapítja, hogy a nép­gazdaság energia mérlegében a harmadik ötéves terv so­rán pozitív változások követ­keznek be, a fogyasztók egy­re növekvő mértékben vá­laszthatnak a különféle ener­giahordozók között, a legcél­szerűbb műszaki-gazdasági megoldások megvalósítása ér­dekében. A Minisztertanács jóváhagyta a népgazdasági tervezés kiindulópontjaként az előterjesztésben az ener- j giaforrások részarányaira tett iavaslatokat és határozatot ; hozott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke és a nehézipari mi­niszter az érdekelt szervek- i kel egyetértésben állítsa össze az ágazatok, iparágak távlati energia igényét és jelölje ki a szükséges fel­adatokat az energiapoliti­kai célkitűzések megvaló­sítása érdekében. A munkaügyi és a műve­lődésügyi miniszter előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács 1970. március 1-i ha­tállyal felemelte a felsőokta­tási intézmények oktatóinak és technikai dolgozóinak munkabérét. A kormány ha­tározata értelmében az oktatók átlag mintegy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak át­lag mintegy 9 százalékos béremelést kapnak. A határozat alapján a bér­emelést differenciált, egyéni (Folytatás a S. oldalon) Még nincs, itt az ideje a szabadtéri lubickolásnak, de megyénk népszerű fürdő- és kirándulóhelyén. Harkány­ban már a strandolókra gon­dolnak. A fürdőigazgatóság, mint eddig is minden év­ben, ezúttal is újdonságok­kal, kellemes meglepetések­kel kívánja meglepni ven­dégeit. A hidegvíz, amelyet a sportmedence töltésére és a termálvizes medencék hűté­sére használtak, erősen vas­tartalmú volt, szabad leve­gőn hamar elszíneződött. Ez a látvány nem volt gusztu­sos. Az idén megoldják a vízkérdést. Büdöstapolcáról nyert kristálytiszta karszt­vizet hoznak, ezt használják fel a fürdőre. E hidegvizes- hálózat megteremtésére há­rommillió forintot fordíta­nak. Ez is, de a korszerű új melegvíz-elosztó berendezés is hozzájárul a medencék gyorsabb vízcseréjéhez. Az idén adják át a közön­ségnek az új ezer négyzet­méter alapterületű meden­cét. Ez enyhíti majd a me­dencék zsúfoltságát, egyszó­val kulturáltabb körülményt teremt. A strandfürdő felszerelési tárgyai is bővülnek. Az új medencéhez új kabinsort lé­tesítenek. s felújítják a meg­lévő kabinokat is. Bútorok dolgában is javul a helyzet. Üj asztalok, székek — zöld­fehér színben — kerülnek a pázsitra, megduplázzák a nyugágyhinták számát. A já­téklehetőségek is megnöve­kednek. Elkészül •'égleges formájában a Lepke bisztró mögötti bitumenes röplabda- pálya, felállítanak egy kő pingpongaszíait A strand területén a leg­nagyobb meglepetést a Bara­nya megyei Vendéglátó Vál­lalat pavilonsora okozza majd. Ez a pavilonsor a ta­valyi Baranyai Ipari Vásá­ron nagy népszerűségnek ör­vendett. Helye a téli fürdő mellett lesz. Négy traktusá­ban söröző, pecsenyesütő és fagylaltozó működik, s egy­ben a harkányi fürdőigazga­tóság saját kertészeti termé­keit, valamint saját palacko­zásé szénsavval dúsított ás­ványvizét is árusítja. Ezzel a Lepke zsúfoltsága is csök­ken. Ezenkívül felújítják a szö- kőkutat, kivilágítják, színes égőket helyeznek el a vízsu­garak között. Az egész strand területét új kerítéssel hatá­rolják körül. Korszerűsítik * strand területének megvilá­gítását is. Veszélyeztetett falvak a Dráva mentén ALSÖSZENTM ARTON (Tudósítás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents